XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-11-05 / 18. szám

8 2003. NOVEMBER 5. Hírnök­Látogatás az elbűvölő mozgású Baranyai Beánál „Ének és hastánc - mindkettő én vagyok” Beáta gyönyörű, nyúlánk lány, vékonyszálú, hosszú, éjfekete hajjal, beszédes tekintettel, ami­hez eleven muzikalitás és ritmus­érzék járul. Szülei társaságában fogadott szép, tágas, újlipótvárosi lakásukon, így minden kétséget kizáróan tapasztalhattam, mind­ezeket kiktől örökölte, meg a gon­doskodó szeretetüket, amivel ma már a művészi pályán való érvé­nyesülését támogatják. S nem alaptalanul. Beáta több jeles tu­lajdonsággal rendelkezik, köztük első helyen kimunkált tehetség­gel, hozzá önmegvalósító erővel, céltudatossággal. És ezeket egybesűríti és bebo­rítja lelke öröme, amivel elénk lép a színpadon, amikor énekel és tán­col nekünk. Egész lénye átszel­lemül. Attól olyan szuggesztív és bűvöletbe ejtő a produkciója. így éreztem két fellépésekor a vidám udvari előadásokon. Hastáncát a benső azonosulás ritka élményé­nek láttam. S előtte mindkétszer tehetségesen is énekelt. A hastánc leginkább a testiség üzenete, az erotikus hatásra épít, mert ez a természete. Beátánál sincs másképp, nála is a csípő, a medence, a tompor hívogató játé­ka mellett a kígyózó karmozdula­tok, szeme démonikus tündöklé­se, egyszersmind romlatlan, tiszta bája, mosolya alkotja meg előadá­sának egyéni varázsát. Ilyennel nem találkoztam a hastáncilag autentikus török vagy arab világ azon helyein, ahol meg­fordultam, például Isztambulban vagy Marrakechben. Sőt, uram- bocsá!, még Budapesten vagy más hazai helyeken sem, ahol ma­napság dívik a hastánc, még az idősebb és a testesebb hölgyek körében is.- Talán azért, Beáta, mert nem kell hozzá feltétlenül partner, a nő egymaga is uralni képes a terepet?- Sok oka lehet, de az biztos, hogy a hastánc olyan izmokat is megmozgat, amiket különben nem használunk. Én különben a társastáncokat is imádom. De szá­momra a hastáncnak különleges vonzereje van, s boldog vagyok, ha ebből valamit a közönségnek is át tudok adni.- Ha énekel, akkor is ezt érzi?- Erre azt felelhetem: ének és hastánc, mindkettő én vagyok. De a mozgás a mindenem. S erre a kijelentésre Zsuzsa asz- szony, a korát a megjelenésével meghazudtoló édesanya, és Iván, a szememben az időskor minden jelét elkerülő édesapa élénken he­lyesel. S a további beszélgetésből kiderül, hogy Beáta örökmozgó, a reggeli öltözködéstől és kakaó- ivástól az esti foglalatoskodáso­kon át a hétvégi bulikig show- hangulatot áraszt magából.-És a munkában?- Ott nem lehet. Egy bankban dolgozom napi nyolc órát.- Ez komoly kontrasztnak tűnik a hastánccal szemben. Az képes-e kiszakítani magát a szürke való­ságból? Rossz kifejezéssel élve: ez magától hogyan működik?- Van egyszer a fellépés előtti szokásos izgulás. Aztán, ahogyan a színpad első deszkáját megérin­tem a lábammal, máris valahol fent lebegek.- A lábában és a tudatában azonban ott kell lennie egy meg­tervezett és - gondolom - begya­korolt koreográfiának.- Ott van. Másképp nem men­ne. De akkor már alig tudom szét­választani az improvizációs ele­mektől.- Mintha transzban lenne ?- Olyasmi ez. A táncnak van ilyen hatása. Bennem talán ez fel- fokozottabb. De nem csak szóló­ban érzem így magam. Egy Shape nevű négytagú együttesben is sze­repelek, énekelek, vokálozom és hastáncolok. Kész a promo CD- nk és kiadóra vár.- Ki az énektanára?- Szigetvári Gabriella. Sokat köszönhetek neki.-Ésa hastánctanára?- Először egy Dino nevű hölgy volt. Aztán megismertem Seres Zoltánt, aki valóságos fenoménje a hastáncnak.- Egy férfitől tanulja a női csá­bító tánc non plus ultráját?- Ő olyanokat tud, amiket én még nőtől nem láttam.- És ami tudást tőlük elsajátít, és a tehetséget, amit magában hordoz, miként szeretné még job­ban érvényesíteni, hogy szélesebb körben legyen kerületünk büszke­sége? Ezt a kérdést már ismét négyes­ben beszéljük meg, mert a szülők­nek ugyanúgy ez a vágya, mint Beátának. Az elszántság megvan hozzá, de a karrierhez sok más is kell. Alkalom, pénz, menedzser, szerencse. Mi addig szurkolunk neki. S. Gy. Kirándulók klubja - avagy valami más...? Kirándulók Klubja A magánszervezósű baráti társaságunk szeretettel hívja hétvégi egész napos kirándulásaira a 20-35 év közötti kulturált fiatalokat! A budai, a pilisi és a börzsönyi hegyek rejtett természeti szépségeit Is felkereső útjainkat úgy alakítjuk, hogy egy átlagos képességű résztvevőnek se legyen túl nehéz. Nálunk fontos szempont a baráti légkör, ezért alkal­mazkodni képes Jelentkezőket várunk! Társaságunk világnézetileg semleges és nem kötődik semmilyen más szervezethez. Tagsági díj nincs! A falragasz Trolibuszra várva unalmamban bőszen nézegetem a falragaszo­kat. Egy szép nagy hirdetésen megakad a szemem. Ennek az ol­dala nincs bevagdosva, nem fod­rozódik telefonszámokkal, csak úgy lebeg külön, nagy betűkkel, hívogatva. Megjön a troli és vadászatom itt véget ér, de egy ravasz mozdu­lattal ügyesen eltávolítóm és ma­gamévá teszem a papirost, hiszen ez a hirdetés ott hivalkodik a má­sik falon is. Senki nem is törődik zsákmányommal, én mégis féltve szorongatom kezemben, vaskos betűit szinte falom, igaz, annak ellenére, hogy a felhívás 20-35 közötti fiataloknak szól, olyan hatalmas betűkkel nyomták, hogy a trolin mögöttem ülő szem­üveges idős hölgy kapásból elol­vassa. Na, nekem ez kapóra jön, kirándulni szinte ingyen, és ha tényleg a nagy betűk arra utalnak, hogy a gyengébbekkel is szóba állnak, akkor ez szuper, mostaná­ban én is erő híján vagyok, és rég nem másztam meg a Budai-he­gyeket vagy a Börzsönyt, a Pilis­ről már nem is beszélve. A hirde­tésben az is áll, hogy kulturált fi­ataloknak szervezik az egész na­pos kirándulásokat, ezen kicsit vacillálok: én talán kulturált va­gyok? Én azt hiszem, és a termé­szet szépségeire vágyom egy barátias társasággal, akik alkal­mazkodnak hozzám. Otthonom­ba érve, kivesézve a papiros min­den szavát, úgy döntök, felhívom őket, hiszen hétvégén milyen kel­lemes lenne nem a város porában, hanem kinn a friss levegőn ma­gamba szívni a sok energiát egy olyan társasággal, akiknek sem­leges a világnézetük és nem kap­csolódnak semmilyen szervezet­hez sem. Csak a természet és mi. Tárcsázok, kicseng, egy férfi szól bele - szerintem nem a mi korosz­tályunkból való, nem baj, kell a tapasztaltabb túrázó -, lelkesen darálom az olvasottakat, és kér­dezek, milyen ez, hogy történik a kiruccanás, mire a férfi megálljt int: nem jártam én iskolába?, elő­ször a bemutatkozás, ki vagyok, ki fia-borja - puff neki, most azt hiszi, nem vagyok kulturált - mentem, ami menthető. Bemutat­kozom, életkor, és akkor hoppá!, neki se volt gyerekszobája, hi­szen ő se búgta bele a kagylóba, kivel társalgók. Jól kitolok vele és visszakérdezek, de amit sza­bad Jupiternek, nem szabad kis- ökömek, ugyanis a válasz csak annyi - ez nem lényeg, én csak egy ügyeletes vagyok, mindig más van beosztva. Ennek ellenére én még a telefonszámomat is kénytelen voltam kibökni, hiszen hogyan értesítsenek, mikor jön össze annyi jelentkező, amennyi­vel szívesen elmennék kirándul­gatni. Igaz, én legalább 10 fős csoportra számítottam, nem leg­feljebb 4 emberes találkozásra, de hát kölcsönautókban (amikkel bonyolítják az odautazást) nem lehet tömeget szállítani. Kedve­semet sem tudom beprotezsálni, neki külön kell a felvételi vizsgát végrehajtania, rajtam keresztül még a pápa se tudná eldönteni az én leikecskémről, hogy kulturált fiatal, pedig rendesen jár temp­lomba a drága. Hajthatatlan kí­váncsiságom nem hagy nyugod­ni, a kérdések a fejemben vihán- colnak, 10 éve működik a szerve­zet és így toboroznak embereket, nem vállalják nevüket, semmi konkrétum, csak egy kellemes teadélután az ígért a túra előtt, hogy megbeszéljük a részleteket. Ha visznek, mert akárki nem me­het ám, és nem hogy fogyatékos­sággal élők nem jöhetnek, hanem még politikusok sem, ugyanis ki akar politizálni túra közben, és én mint újságíró - hát majd a nagy tanács összeül és leszólnak vörös telefonon, jöhetsz babám a barát­ságos börzsönyi kirándulásnak ti­tulált találkozásra. (Telefonszám a szerkesztőség­ben, de ne kérdezzék!) (czegi) A következő számunkban adjuk közre a kerület önkormányzati képviselőinek feltett körkérdéseinkre adott válaszaikat. A kérdések a következők: 1. Hogyan értékeli a képviselő-testület, és benne a saját egyéves munkáját? 2. Melyek a további tervei, javaslatai? f

Next

/
Thumbnails
Contents