XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-10-08 / 16. szám

2003. OKTÓBER 8.

szűrőprogram folyik, melynek eredményéről az Egészségügyi Bizottság rendszeresen kap tájékoztatást. Az óvodákban szemészeti szakorvosi szűrés mellett folyamatosan történnek a védőnői alkalmassági vizsgálatok. A védőnői, iskola-, ifjúságorvosi tevékenységnek lényeges része az egészségnevelő munka.

II. Javaslat a 2003-2006. évi feladatokra

A javaslat kidolgozásánál figyelembe vettük az előző időszakban elért eredményeket, az Egészségügyi Szolgálat tevékenységéről szóló előterjesztésben szereplő lakossági morbiditási adatokat, valamint kerületünk adottságait. Középtávú célkitűzéseink során az „Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program”-mal összhangban meghatározó tényezőként, alapelvként vettük figyelembe, hogy:- az egészség alapvető emberi jog és- az ellátásban érvényesülnie kell az egyenlő hozzáférés elvének, továbbá- az egészségvédelem fejlesztése minden állampolgárnak és kerületi intézménynek, civil szervezetnek közös felelőssége.

A koncepció felépítésében azon elvet követjük, amely az egészségügyi tevékenység teljes folyamatát igyekszik átfogni a prevenciótól a gondozásig. Álláspontunk szerint a jó egészségi állapot nem csak a gyógyítómunkán múlik.

Ennek alapján az egyes programok a következők:

1. Egészséges életmódra nevelés programja, védőnői tevékenység (elsődleges prevenció)

2. A betegségek időben történő felismerésének programja (másodlagos prevenció)

3. A gyógyítás intézményszerkezetének fejlesztése a kerületben. Háziorvosi, szakorvosi, háziápolási tevékenység

1. Egészséges életmódra nevelés, védőnői tevékenység, primer prevenció

1.1. A kerületben színvonalasan működik a védőnői hálózat, mind a körzetekben, mind az oktatási intézetekben. Erre a hálózatra építve kell fejleszteni minden területen a családtervezési tanácsadást és a terhesgondozást. A feladat eredményes végrehajtása érdekében biztosítani kell a védőnők szakmai továbbképzését, a szükséges eszközöket és nem utolsósorban az ifjúsági orvosok és együttműködésre kész nőgyógyászok támogatását.

Célunk: a születendő gyermekek károsodásának csökkentése, az élveszülések arányának növelése, a gyermek egészséges táplálkozása és szellemi fejlődése folyamatának nyomon követése.

1.1.1. A felkészültségük biztosítása érdekében folyamatossá kell tenni a védőnők szakmai továbbképzését, melyhez az anyagi feltételeket és a kieső munkaidő pótlását a 2004-es költségvetési évtől kezdve biztosítani kell. A részvételt úgy kell megszervezni, hogy évente a védőnők legalább 1/3-ad része vegyen részt a továbbképzéseken.

1.1.2. A házi gyermekorvosok és körzeti védőnők eredményes együttműködését a továbbiakban is támogatni kell. Az elmúlt időszakban ismételten előtérbe kerültek olyan felvetések, mely szerint a közalkalmazott védőnők a továbbiakban vállalkozóként, a privatizált házi gyermekorvosokhoz kapcsolódva lássák el feladatukat. Ez a lépés megbontaná az összefogott és jól vezetett védőnői munkát, rontaná a kerületi prevenciós tevékenység hatásfokát. Kívánatos, hogy a védőnők a továbbiakban is az intézmény dolgozóiként, a szervezett egységben folytassák tevékenységüket.

1.1.3. Meg kell vizsgálni a jelenlegi védőnői körzetbeosztást és szükség esetén javaslatot tenni a védőnők elosztására a körzetek között, vagy a körzethatárok módosítására a védőnői ellátottság javítása érdekében.

1.1.4. A védőnői hálózat jelentős szerepet játszik az egészségszűrési tevékenységben. Folytatni szükséges, illetve teljessé kell tenni az óvodai szemészeti szűréseket, az iskolás gyermekek fogászati szűrését és egészségmegőrző szűrési programját, kiegészítve ortopédiai szűréssel. A szűrési tevékenységet össze kell hangolni a kerületi szakorvosi ellátással olyan módon, hogy a kiszűrt esetek saját szakrendeléseinken kerüljenek ellátásra. Ki kell dolgozni azt a kapcsolatrendszert, mellyel a szakorvosi rendelések felkészülnek a kiszűrt esetek fogadására.

1.2. A gyermekek számára meghatározó élményt és a helyes életvitel kialakítását tudják biztosítani az oktatási intézmények az óvodától a középiskoláig. A pozitív hatás mellett sok negatív hatás is éri a gyermekeket, melyre csak szisztematikus munkával, odafigyeléssel lehet válaszolni. A védőnői tevékenységet össze kell hangolni a nevelési-oktatási tevékenységgel:- korai életkorban szükséges megkezdeni az egészséges életmódra való nevelést,- a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) elkerülésének technikáit,- a táplálkozási és mozgáskultúra kialakítását, illetve helyes irányba történő terelését,- a kölcsönös alkalmazkodóképesség kialakítását.

1.2.1. Az oktatási intézmények munkatervének és didaktikai módszereinek megválasztásánál figyelemmel kell lenni a védőnői egészségnevelésre is. Kívánatos, hogy a tantestületek tevékenységének értékelése során az 1.2. pontban felsoroltak szempontjai is érvényesüljenek.

1.2.2. Folytatni szükséges a 2001-ben elkezdett „Életvezetési ismeretek” programot a kerület általános iskoláiban, a felsőfokú végzettséggel rendelkező védőnők bevonásával. Az erre vonatkozó feltételeket mind az oktatási intézményeknél, mind az Egészségügyi Szolgálatnál folyamatosan biztosítani kell. Az Életvezetési ismeretek című program eredményeiről az Oktatási és az Egészségügyi Bizottság évente egyszer kapjon együttes tájékoztatást az iskolák vezetőitől, illetve a programvezetőtől.

1.2.3. A fiatalok egészséges szabadidő-eltöltésének megszervezésében az oktatási területtel együttműködve az eddigieknél nagyobb mértékben javasolt bevonni a kerületben működő civil szervezeteket és az egyházi közösségeket.

1.2.4. Az „Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program” megvalósítása érdekében együttműködési tervet készítünk az ÁNTSZ XIII. kerületi intézetével.

2. A betegségek időben történő felismerése (másodlagos prevenció: szűrés)

A kormány egészségpolitikai célkitűzéseivel összhangban, csatlakozva a Budapestiek Egészségéért Fővárosi Prevenciós (Népegészségügyi) Programhoz, erősíteni kívánjuk mind az alapellátás, mind a járóbeteg-szakellátás rendszerében a betegségmegelőző szemléletet, a szűrővizsgálatok mind teljesebb körű megszervezését.

2.1. Szűrővizsgálatok az alapellátás szintjén: elő kell segíteni, hogy a háziorvosok vegyenek részt a szűrési programokban, ezek eredményét dolgozzák fel és küldjék meg az OSAP-jelentéssel egy időben az Egészségügyi Szolgálat részére. A feldolgozás tartalmazza az elvégzett szűrővizsgálatok számát és jellegét, valamint a vizsgálatok alapján gondozásba vettek számát. E jelentésekből az Egészség- ügyi Szolgálat által készített kerületi szintű összesítő értékeléseket az Egészségügyi Bizottság és a háziorvosi értekezlet tárgyalja meg és határozza meg a szükséges intézkedéseket.

Figyelemmel kell kísérni a háziorvosok szűrési tevékenységét és a kiszűrt esetek ellátása érdekében erősíteni kell a háziorvosok és a szakellátás kapcsolatát is.

2.2. Szűrési tevékenység a szakorvosi ellátás területén: az Egészségbiztosítóval kötött szerződésünk jelenleg nem engedélyezi a szűrési tevékenység végzését a szakorvosi ellátásban, ezért meg kell találnunk a lehetőséget a másodlagos prevenciós tevékenység növelésére a szakellátásban:- azokon a területeken, ahol rendelkezésre állnak a betegállás rendszerébe épített szükséges nagy értékű eszközök (pl. laboratóriumi vizsgálatok, mammográfia, ODM), elsősorban a daganatos betegségek, mozgásszervi, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések kiszűrése, korai felismerése az elérendő cél,- daganatszűrés az urológiai és nőgyógyászati szakrendeléseken (az egyéb panasz miatt beutalt betegeknél),- törekednünk kell arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok nagyobb mértékben vegyék igénybe intézményünk szakrendeléseit.

2.3. Pályázati lehetőségek kihasználása szűrési tevékenységre

2.3.1. Figyelemmel kell kísérni és pályázni kell a fővárosi és országos szűrési programokra.

2.3.2. Minden lehetséges alkalmat megragadva pályázni kell az Országos Egészségbiztosító Pénztárnál annak érdekében, hogy szűrési tevékenység befogadásával egészítsék ki finanszírozási szerződésünket.

2.3.3. A kerületi megbetegedési mutatók figyelembevételével javaslatot kell tenni az önkormányzat felé külön önkormányzati forrásból végzett szűrőprogram beiktatására.

3. A gyógyítás intézményrendszerének fejlesztése a kerületben

Kerületünkben kiépült az alapellátás és a járóbeteg-ellátás rendszere, és egészét tekintve megfelel a korszerű követelményeknek. A kerület dinamikus fejlődése és az intenzív lakásépítés következtében a lakosság összetétele változik. Fejlődnek az orvostechnológiai eljárások és módszerek is, melyek fogadására az ellátás minden szintjén fel kell készülni.

3.1. Az alapellátás szintjén az új követelményeknek megfelelően tovább kell növelni az ellátás biztonságát és hozzáférhetőségét, az ellátás minőségének állandó javítása mellett.

3.1.1. A lakásépítések és egyéb eredetű migráció miatt a lakosság számának alakulását figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén javaslatot kell tenni a háziorvosi és házi gyermekorvosi körzethatárok módosítására, hogy elkerüljük az egy praxisra jutó létszám-aránytalanságokat.

3.1.2. A lakosság színvonalasabb ellátása érdekében együtt kell működnie az alapellátásban dolgozó egészségügyi és nem egészség- ügyi szolgálatoknak. Itt elsősorban a felnőtt háziorvosok és a szociális ellátás összehangolását javasoljuk az egyre nagyobb létszámot érintő idős és egyedülállók ellátása, gondozása érdekében. Hasonló folyamatot kell elindítanunk a házi gyermekorvosok és védőnők, illetve iskolaorvosok munkájában is.

3.1.3.2005. december 31 -ig be kell fejezni a háziorvosi szerződések megújításával kapcsolatos előkészítő munkát. Az előkészítő munka során figyelemmel kell lenni a feladatok és kötelezettségek konkrét megfogalmazására, az új lehetőségek és követelmények alapján. Az előkészítés során össze kell hangolni a háziorvosok önálló működését és szakmai (ellátási) kötelezettségeit az Önkormányzat egyetemleges ellátási felelősségével, illetve ennek biztosításához szükséges információs igényekkel. A háziorvosi tevékenység megítélése tekintetében konzultációt kell folytatni a Magyar Orvosi Kamara, az Országos Egészségbiztosító Pénztár, valamint az ÁNTSZ felelős képviselőjével.

3.1.4. Ä háziorvosi területen lehetőség szerint érvényesíteni kell az önkormányzati befolyást, törekedni kell a privatizáció teljessé válására, a praxiscseréknél a fiatalításra és a kerületi háziorvosi kar szakmai színvonalának további emelésére.

3.1.5. Az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás közötti együttműködést tovább kell erősíteni. A kerületi önkormányzati egészségügyi intézményrendszer jobb kihasználása érdekében kell kialakítani az optimális betegutakat.

3.2. A jelenlegi járóbeteg-szakellátási struktúránk fejlesztési koncepciójának kidolgozása során alapvetően a lakosság mortalitási és morbiditási adatait vettük figyelembe. E területen számolnunk kell azzal is, hogy az Egészségbiztosító korlátozottan fogad be új kapacitásokat, ezért az OEP-szerződés módosítása, új tevékenységgel történő kiteijesztése érdekében szükség esetén ismételni kell az elutasított pályázásokat. Ezt kívánja az új szakterületek iránti igény, valamint a várakozási idők csökkentése.

3.2.1. A lakossági megbetegedési adatok figyelembevételével már kialakításra kerültek a következő szakrendelések működési feltételei:

• agyikeringés-vizsgálat, egyéb ér- és keringési vizsgálatok,

• oszteoporozis szakrendelés indítása,

• az ODM (csontsűrűségmérő gép) befogadtatása.

E szakrendelések befogadását szabály szerint a 2003. évben 2004. évi hatállyal szükséges megpályázni.

3.2.2. A működő szakrendelések szakorvosi létszám változtatását és új szakrendelések beindításának előkészítését, feltételrendszerének kialakítását az alábbi területeken szükséges megvizsgálni:

• légúti allergia szakrendelés óraszámának növelése,

• gasztroenterológiai rendelés,

• elégtelen kapacitású szakrendelések (például: szemészet, reumatológia) szakorvosi óraszám bővítése.

3.2.3. Szakmai elemzés után mérlegelni szükséges az egyes szakterületek tevékenységének bővítését:- meg kell teremteni annak a technikai és személyi feltételeit, hogy a Visegrádi utcai rendelőben működő fogászatot Fogászati Centrumként lehessen működtetni,- tanulmányt kell készítenünk kell a Szemészeti Centrum kialakítására,- elő kell készíteni az egynapos sebészeti ellátás bevezetését a Szegedi úti rendelő felújítása során.

3.2.4. A rendelések egyenletesebb terhelése és a várakozási idő csökkentése érdekében áttekintjük az egyes szakrendelések betegforgalmának napszaki ingadozását. Megvizsgáljuk a szakorvosi és szakdolgozói beosztásoknak az igényekhez való jobb igazodásának lehetőségét.

3.2.5. A lakosság minél jobb ellátása érdekében megvizsgáljuk és jóváhagyás céljából az Egészségügyi Bizottság elé terjesztjük a Szegedi úti és Visegrádi utcai rendelőkben párhuzamosan működő nem alapszakmás rendelések összevonási lehetőségét, mivel a jelenlegi megosztottság növeli a működési költségeket, csökkenti az ellátás hatékonyságát. Ez a megoldás válhat szükségessé egyes rendelések működésének biztosítása érdekében a jelenlegi szakorvoshiány további növekedése esetén is.

3.3. A működtetés feltételeinek biztosítása érdekében az önkormányzat továbbra is jelentős anyagi ráfordításokkal járul hozzá a színvonalas egészségügyi hálózat folyamatos fejlesztéséhez.

3.3.1. A magas színvonalú orvos-szakmai ellátás érdekében - legalább a 2002-2003. évi szinten - biztosítani kell a már működő szak- rendelések színvonalas műszerellátottságát.

3.3.2. Javítani kell egyes alulfinanszírozott orvos-szakmai területek műszerellátottságát (fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, reumatológia és mások), az új, korszerű technológiák alkalmazása, egyben az előnyösebben finanszírozott ellátási formák bevezetése érdekében (például: lézertechnikák).

3.3.3. A képalkotó diagnosztikán belül biztosítani kell a hagyományos röntgendiagnosztikai eszközök jelentős részének felújítását, illetve cseréjét. Ennek lehetőségeit a költségvetéssel összhangban kell ütemezni, de élni kell a pályázati lehetőségekkel is. A költségek csökkentése és az eszközök racionálisabb működtetése itt is felveti a párhuzamos tevékenységek megszüntetésének vizsgálatát.

3.3.4. Fel kell készülni, hogy a működési költségek csökkentése érdekében a laboratóriumi diagnosztikai eszközök a jövőben saját tulajdonként kerüljenek megvásárlásra.

3.3.5. Kidolgozzuk a háziorvosok számára történő eszközátadás módját és javaslatot teszünk annak végrehajtására.

3.4. Az ingatlanok fejlesztésére az Önkormányzat az elmúlt években is nagy súlyt helyezett, melyet igazolnak a felújított háziorvosi rendelők és a Visegrádi utcai szakrendelő. Javasolt az egészségügyi ingatlanok felújítási-karbantartási tevékenységének folytatása.

3.4.1. Az egészségügyi koncepció teljesítésének időszakában megkezdődik a Szegedi úti szakrendelő teljes rekonstrukciója, melynek során új szakrendelések kerülnek kialakításra az infrastruktúra teljes felújítása mellett.

3.4.2. Á közeljövőben megtörténik a Karikás és a Tátra utcai háziorvosi rendelők felújítása, melynek során megvalósul az „egy orvos - egy rendelő” elve, a mai követelményeknek megfelelő szociális helyiségek kerülnek kialakításra.

3.4.3. A későbbiekben kerülhet sor a Váci út 62., a Révész utcai háziorvosi és házi gyermekorvosi rendelők és a Tátra utcai házi gyermekorvosi rendelő felújítására, valamint a Visegrádi utcai szakrendelő nyílászáróinak cseréjére, illetve az alagsori öltöző kiépítésére.

3.4.4. Egészségügyi Szolgálatunknak folyamatosan karban kell tartania a kezelésébe adott ingatlanokat és el kell végeznie az aktuális tisztasági festéseket is.

3.5. Az információs rendszerek fejlesztése során ki kell alakítani a szakrendelések és az összes háziorvosi rendelő közvetlen számítógépes kapcsolatát a leletek és egyéb információk továbbítása érdekében. Az ehhez szükséges eszközök beszerzéséhez a forrásokat a költségvetésben biztosítani szükséges.

3.6. Az Egészségügyi Szolgálat gazdaságosabb működtetése érdekében az Egészségügyi Bizottság 2003 ül. negyedévében vizsgálja meg a működtetési forma esetleges változtatásának lehetőségét.

Az 1999-2003. közötti időszakban a koncepcióban megfogalmazott célkitűzések megvalósultak, a végrehajtott eszközfejlesztésekkel, valamint az egészségügyben végrehajtott béremelésekkel a Szolgálat dolgozóinak közérzete javult. A lakosság elégedettebb az egészségügy szolgáltatásaival, az alap- és szakellátás vonatkozásában is, mert javult az ellátás minősége, illetve színvonala.

A 2003-2006. évekre megfogalmazott koncepció feladatainak megvalósításával továbbfejlesztjük a lakosság ellátását biztosító eszközrendszert, ideértve a minőségi színvonal emelését is. A feladatokból látható, hogy nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni a prevencióra, melyet már gyermekkorban az egészséges életmódra való neveléssel tervezünk elkezdeni, majd ezt a munkát folytatjuk a különböző szűrővizsgálatok megszervezésével. Másrészt a kerületben lakó időskorú népesség aránya várhatóan tovább fog növekedni, ezért az eszközfejlesztéseket, valamint a szakrendelések bővítését elsősorban ezekre a szakterületekre kívánjuk koncentrálni. A célként megjelöltek megvalósulásával az egészségügy eszközeivel hozzá tudunk járulni a kerületi lakosság életminőségének javításához. Az egészség- ügyi kérdést komplexen kezeljük, elvárásként fogalmazódik meg, hogy az ágazat nyitott legyen a szociális és az oktatási területre is. Az összehangolt, körültekintő gondoskodással-tevékenységünk eredményesebb lesz.--------------Hírnök -