XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-10-08 / 16. szám
2003. OKTÓBER 8. HírnökLakossági hozzászólások az Árpád híd A Dagály strand és az Árpád híd közötti beépítetlen terület F arázs vita bontakozott ki az Árpád híd pesti hídfőjének fejlesztési vezértervéről megtartott lakossági fórumokon. Az első alkalommal - szeptember 18-án, a József Attila Művelődési Központban - kisebb volt az érdeklődés, másnap viszont a „tett helyszínéhez” közelebb eső Berzsenyi-gimnáziumba már vagy ötven környékbeli jött el, hogy meghallgassa, hogyan is képzelik el a szakemberek lakóhelyük jövőjét. A vitát vezető Dorogi Gabriella alpolgármester mindenekelőtt bemutatta kerületünk új főépítészét, Arató Györgyöt. Ezután András István építész, a vezértervet elkészítő Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. munkatársa ismertette a Dráva utca-Duna-Rákos- patak és Váci út által határolt terület mai jellemzőit és a fejlesztés lehetőségeit. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy ennek a hatalmas, 112 hektáros területnek a sorsa nem csak a kerületre, de az egész fővárosra hatással lesz. Az ilyen nagy területre érvényes vezérterv újdonság, a maga műfajában az első a városban. Ez nem más, mint egy vezérfonal, amely nem keletkeztet építési jogot, de irányt szab a továbbtervezéshez, illetve a döntéshez. Ami pedig magát a fejlesztendő területet illeti, az egy érdekes, összetett városrész, mégpedig igen jó adottságokkal. Már nem a város szélén, hanem a központban helyezkedik el. Meghatározó szempont volt a terv készítésénél, hogy ezen a helyen milyen körülmények között lehet majd élni, dolgozni, szórakozni. JU’z a hely - ellentétben például az Újlipótvárossal - ma MJj még nem karakteres. Ezért a tervezők fontos szempontja volt, hogyan lehet markánsabbá tenni. A tömegközlekedés jól megoldott. Ugyanakkor míg a metróállomások minden városban nagy presztízsű, vonzó helyek, ez ma még nem mondható el például a Forgách utca környékéről. Itt megszűnt az ipari tevékenység, de még nincs helyette más. Kialakulatlan az Árpád hídi metróállomás térsége is, ahol még épülhetnek majd Rendőrpalota-színvonalú épületek. A beépítettségre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a sűrűség a belvárosinak körülbelül a fele. Az Újlipótvárosban egyenes utcák vezetnek a Dunához, így már messziről érezni a víz „illatát”. A Vizafogón jórészt elzárták a folyóhoz vezető utakat. Ezeket fel kell szabadítani. Most a Duna-part is gondozatlan, nem elég vonzó. A hídfő kiépítésének városi jelentősége van. A hídnál a vízparton hajóállomás létesülhetne. A hőerőmű belátható időn belül kiköltözik majd a Dráva utcából, és eltűnnek a kémények. Ezután itt komp járhat a Margitszigetre, de akár a gyalogoskapcsolatot is ki lehet építeni. Jók az Esztergomi út lehetőségei is. Ezt lehet szélesíteni, és itt egy hosszú parkot kialakítani, ami a levegőzést is biztosítaná. Átalakulhat az elköltözött Szikra Lapnyomda környéke. A Zsilip utca folytatására is van esély. A legfontosabb az, hogy a városrész legyen működőképes és ne terheljük túl. Le kell vezetni a jelentős átmenő forgalmat. A parti sétány a terület árvízvédelmét is megoldja. A vízparti sáv a terület legnagyobb értéke. Kellenek a fasorok, és javítani szükséges a parkolási lehetőséget. Ez utóbbi megoldható rézsűbe süllyesztve és zöld tető alá helyezve úgy, hogy a tetőn játszókerteket alakítanak ki. Ez az itt lakók életminőségét is érezhetően javíthatja. A tervező bevezetője után a lakók kérdései, hozzászólásai következtek. Hajdú János, a Népfürdő Utcai Lakásszövetkezet elnöke elmondta, hogy rengeteget szenvednek a Népfürdő utcaiak a forgalomtól. Ezért a forgalom csökkentése kulcskérdés kell hogy legyen. Majd azt kérdezte, előreláthatólag mikor valósulnak meg a tervek. Wéber György építészmérnök szakemberként és a városrész lakójaként is tanulmányozta a vezértervet. Elmondta, hogy bejárta az érintett városrészt. Ennek alapján támadt egy - ahogy ő nevezte - „futurisztikus” elképzelése. A közlekedés számára alagutat javasol a Cserhalom utcáig. Szerinte ritkítani kell a lakótelepi részt, hogy minél több zöldfelület legyen. Egyebek mellett Párizs és Berlin is példa arra, hogy a lakótelepek elszlömösöd- nek. Ezért javasolja, hogy ahol lehet, az önkormányzat vásárolja vissza a privatizált lakásokat. A tervek szerint az Esztergomi út és a Cserhalom utca közötti - ma még a forgalom elől elzárt - terület megnyitása segítené a környék közlekedését Kovács Péter, a Pozsonyi Úti Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, önkormányzati képviselő elmondta, hogy főleg a rakparti út megépülésének örül, mert ez tehermentesíteni fogja a többi között a Kárpát utcát is. Azt is jónak tartja, hogy lesznek a Dunára kivezető utcák. A vezérterv az itteni ipartelepek végét is jelenti, és ezzel is felértékelődik a terület. Ami pedig az előző felszólaló által említett szlömösödést illeti, arról szerinte szó sincs. Ez a lakóknak is köszönhető, akik sokat költenek a panelekre. De ennek meg is van az eredménye: szépen kúsznak felfelé a lakások árai. Szűcs István Népfürdő utcai lakos toronyházak felépülésétől tart. Meg attól is, hogy a parkolók használata olyan sokba fog kerülni, hogy azt a környékbeliek nem tudják majd megfizetni. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy tartsák rendben a környéket, és alakítsanak ki sok parkot. Ugyanezt hangsúlyozta Gergely János is, a Népfürdő utca 15.-ből. Aztán feltette a kérdést: lesznek-e emeletes házak a Népfürdő utca és a Duna között. Fontos, hogy a további építések ne zavarják a mostani lakók kilátását. Eszes Gyuláné a Párkány utca 34.-ből kifogásolta, hogy a Hírnök mellékleteként közreadott vezérterv szövege túlságosan kis betűkkel jelent meg, emiatt nehéz volt elolvasni. A térképet is lehetett volna nagyobbra venni. Ezután elmondta, hogy 846 aláírást gyűjtöttek, amivel tiltakoztak a Párkány utca és az Esztergomi út közötti zöldterület beépítése ellen, az önkormányzat mégsem veszi ezt figyelembe, sőt úgy látják, hogy ebben az ügyben még a képviselőjük sem állt ki mellettük. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tehermentesítő Duna-parti út megépítése a legfontosabb, és kérdezte, mikor valósulhat ez meg. Kovács Péter - aki nem ennek a területnek a képviselője - elmondta, hogy az önkormányzati képviselők nem szoktak a lakók ellenében tenni. Ami pedig a zöldterületek beépülését illeti, arra itt is az érvényes, mint bárhol a városban: a tulajdonosnak joga van a telkére építeni. Ismét hangsúlyozta, hogy az alsó rakparti út megépülése nagyon jó lesz az itt lakóknak. Felvetette: lehet, hogy a kétszer egy sáv nem is lesz elegendő, ezért érdemes lenne megfontolni kétszer kétsávos út építését. Fehér Kálmánná az Esztergomi útról az iránt érdeklődött, mi lesz a Szikra Lapnyomda sorsa. Tamás György né Darabos Erzsébet újságíró elmondta, hogy ő most már a XI. kerületben lakik, de minden alkalmat megragad, hogy ne szakadjon el attól a helytől, ahol a gyerekkorát és az ifjúságát töltötte, és ahová annyi szép emlék fűzi. Ezért amikor erről a fórumról olvasott, rögtön tudta, hogy itt a helye. Szeressék Angyalföldet és vigyázzanak rá - fejezte be nagy tapssal fogadott szavait. Szabó Józsefhé az Árboc utcában lakik, az ablakai a buszpályaudvarra néznek. Ezért az foglalkoztatja, mi lesz a pályaudvarral, és főleg, hogy ha megszűnik, mi lesz a helyén. Závodszky Ernő a Népfürdő utcából támogatta azt a gondolatot, hogy a rakparti út szélesebb, vagyis kétszer kétsávos legyen. Egy középkorú férfi elmondta, hogy ő ugyan már elköltözött, de a gyerekei itt laknak. Ezért fontosnak tartja, hogy minden döntésnél vegyék figyelembe a lakosság érdekeit. Szerinte nem is kell rakparti út, hanem inkább sétálóutca a Dunánál. Az a véleménye, hogy nem lehet a rakpartra ennyi autót rázúdítani. Úgy gondolja, hogy az új utak építése nemhogy csökkenti, hanem gerjeszti a forgalmat. Sőt a magas házak építése is hasonló következményekkel járhat. Erős Zsuzsa Párkány utca 44. szám alatti lakos a Vizafogó Védegylet nevében is beszélt. Attól tart, hogy túl sok lesz a beépített terület és túl kevés a zöld. Úgy tudja, már nyugaton is inkább az a tendencia, hogy a rakparti utakat sétánnyá építik vissza. A közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre Pető Zoltán közlekedési szakember válaszolt. Szerinte a Dunát „használni” nem lehet, csak „nézni”. Ezért jó, hogy ki lehet majd oda menni és ezért kell a rakparti út is. De hogy ez az út mikor valósulhat meg, az már nem a mérnökökön múlik. Annyi biztos, hogy viszonylag kis költséggel és gyorsan meg lehet építeni. Ami az alagútról A Riverside-házzal szemben lévő Duna-parti telken a tervek szerint szintén lakóház épül
