XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-08-06 / 13. szám

4 2003. AUGUSZTUS 6. Hírnök­Adóm György q színek« formák, betűk, hangok varázsáról Művészet és alkotás a pszichofiziológus szemével A művészet kaput jelent ahhoz, hogy megismerjük a világot, amelynek titkait éppúgy fürkésszük ma is, mint ahogy születé­sünk és létezésünk miértjeire és az élet sokszínű formáira ke­ressük a válaszokat. A kutatás közben útvesztők és téveszmék veszélyei várnak ránk, de az ismeretlen ma is oly csábító, ahogy a tengerek, a sarkvidék, a világűr kutatóit vonzásában tartja. Témánk néhány kulcskérdésére most dr. Ádám György akadémikusnál, kerületünk díszpolgáránál kerestük a vá­laszt. A hazánkban és nemzetközileg egyaránt elismert, sok­A szorosan kitüntetett, Állami Díjas orvos, pszichofiziológus és agykutató professzor számos tudományos intézmény tagja volt, élettani monográfiák és tankönyvek szerzője, nem zárkó­zott el a számára laikusnak tűnhető közelítés fogadásától.- Gyakran hallunk arról, hogy pozitív hatása, sőt, gyógyító ereje van a művészeti alkotásnak. Mi­nek köszönhető ez a „varázs­erő"?-A kreativitás két vonatkozás­ban idézhet elő kedvező hatást: emocionálisan és kognitív, azaz gondolati úton. Mindkettő más­fajta tevékenység, ezért külön-kü- lön mérjük.-A kettő nem fonódik össze?- Ki tudja? Valószínűleg igen. Annyi bizonyos, párhuzamosan léteznek: például miközben most beszélek, képes vagyok a szava­imtól függetlenül érezni is. Külön lehet választani a kettőt. Az alko­tás azonban elsősorban az emberi érzelmekre hat pozitív módon. Amikor valaki alkot, az agykéreg alatti, úgynevezett limbikus rend­szerben következik be változás. Az itt elhelyezkedő érzelmi köz­pontok serkentése kedvező folya­matokat indít el, bár erre vonatko­zólag nincsenek pontos mérési adatok.- Ennek mi az oka ? Mivel ma­gyarázható, hogy még a huszon­egyedik században sincsenek ki­merítő eredmények az alkotás közben fellépő agyi változások­ról?- Bizonyos műszeres mérések léteznek ugyan, mint például a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), amelynek segítségével ké­pesek vagyunk az éppen lezajló agytevékenységet lefotózni, vagy az úgynevezett pozitron emisszi­ós tomográfia (PÉT), amelynek során radioaktív izotópok elteije- dését lehet mérni az agyban, de ezek még mindig indirekt mód­szerek. Csak az agy vérkeringését tudjuk ellenőrizni. Arról nem be­szélve, hogy például Magyaror­szágon csupán egy PET-készülék található, Debrecenben, s egyet­len vizsgálat sok tízezer forintba kerül. Hazánkban tehát anyagi ne­hézségek is akadályozzák a kuta­tást, másrészt pedig szinte lehe­tetlen az eredményes vizsgálat­hoz elegendő számú olyan mű­vészt találni, aki vállalná és aki képes is lenne arra, hogy labora­tóriumi körülmények között, mé­rőberendezésekkel felszerelve végezzen természetes alkotó te­vékenységet.- Valós az a feltevés, hogy akár pozitív, akár negatív érzelmeket fejezünk ki alkotás közben, a ha­tás mindenképpen kedvező?- Ez az alkotó személyiségétől függ. Nem lehet tudni, hogy ami­kor Verdi gyászzenét írt, az gyó­gyította-e, vagy például, hogy a sírszobrászokat szomorúság tölti- e el. Az arisztotelészi katarzis fo­galma azonban éppen azt fejezi ki, hogy bizonyos érzelmek, lehet az öröm vagy gyász, átélése során megtisztulunk, megkönnyebbü­lünk.- Amikor különféle művészeti területeken készítünk vagy fogadunk be alko­tásokat, akkor azonos, hasonló vagy eltérő fo­lyamatok játszódnak le az agyban?- Csakúgy, mint a korábban említett ér­zelmi és kognitív fo­lyamatok, a különböző művészeti tevékenysé­gek is az agy más-más területét foglalkoztat­ják. Hiszen nem mind­egy, hogy valaki verset szaval, ír, fest vagy szobrot készít. A bal agyféltekét a kogníció agyféltekéjének lehet nevezni, tehát például a szavak formájában megnyilvánuló, verbá­lis tevékenységeknél el­sősorban a bal agyfélte­ke lép működésbe, míg a nem ver­bális területeken való foglalatos­ság inkább a jobb féltekét serken­ti. Az a még ma is divatos feltevés azonban, hogy a két agyfélteke teljesen külön működik, egyálta­lán nem állja meg a helyét. A két agyfélteke között nincs szigorú munkamegosztás. A féltekéket milliónyi rost köti össze, s mind­két félteke működése tükörkép­ként megjelenik a másikban is. Amikor például Ferenczy Béni szobrász- és éremművész agyvér­zést kapott, s éppen a domináns agyféltekéje sérült meg, nem tu­dott beszélni, de jobb agyfélteké­je képes volt részben átvenni a másik funkcióit, s Ferenczy bal kézzel újra kezdett rajzolni, szob­rokat készíteni és festeni.-Színészek, de más foglalkozá­sú emberek is gyakran számolnak be arról, hogy amíg előadnak vagy alkotnak, minden egyéb problémájuk, betegségük, fájdal­muk nyomtalanul eltűnik. Ez va­lamiféle önhipnózisnak köszön­hető?- Különböző helyzetekben mindannyian másképp viselke­dünk. A színészi tehetség abban rejlik, hogy az előadóművész ké­pes az egyik tudati személyiség­ről másikra váltani. Ezek a szerep­felvételek abból a szempontból hasonlítanak a hipnózishoz, hogy az ember nem veszíti el az éntu­datát, csak éppen egy másik re­keszt húz elő a készletéből, s an­nak megfelelően játszik. Amikor tehát az embernek valamilyen problémája van, képes ideiglene­sen csökkenteni vagy megszün­tetni a fájdalmat azáltal, hogy nem koncentrál arra a területre. Olyan ez, mint amikor a fájdalomra pa­naszkodó néninek a sebész azt mondja: „Nem fáj az, csak maga úgy érzi.” Hasonlít ez a helyzet a szülésre is, amelynek fájdalmát sok anya nem éli át a nagyfokú boldogság miatt. Tehát fájhat va­lami úgy, hogy nem érezzük, mert kikapcsoljuk a fájdalom érzetét. A szerepjátszás mesterei pedig különösen képesek arra, hogy agyi gócaik működését más terü­letekre tereljék...- Ezzel a figyelemelterelő mód­szerrel nem lehet véglegesen meg­szüntetni fájdalmat vagy nem idült betegségeket? Például ha valaki napokig csak játszana, nem történhetne meg, hogy mire kilép a szerepből, meggyógyult?- A betegségeket, különösen a szervi problémákat nem lehet ilyen módon eltüntetni. Olyan ez, mint a gyógyszerutánzó placébó, amely néhány napig ugyan segít­het, de a valódi betegséget nem szünteti meg.- Amikor színdarabot vagy fil­met nézünk, fülünk és szemünk csatornái egyaránt résen állnak. Manapság ezeken a művészeti ágakon kívül is gyakran hallani egyszerre több érzékszervre is ha­tó műalkotásokról. Ha egy mű ilyen módon „ többszörösen ” vagy több szinten ér el hozzánk, feltétlenül képes nagyobb hatást is kiváltani?- Nem hiszem. Attól, hogy sza­gos lenne egy film, jobban tudna hatni? A hatás nem ezen múlik.- A művészeti alkotások nagy része intuitív módon születik meg. Pontosan mi történik, amikor megérint minket az intuíció vagy az ihlet?- Az életfolyamat során folya­matosan gyűjtjük az információ­kat, s a pillanatnyilag fel nem használt, túláradó információk a tudattalanba kerülnek. Implicit, azaz burkolt, rejtett módon így rengeteg tudáselemet halmozunk föl. Az ihletett pillanatban aztán az ismeretcserepekből hirtelen összeáll egy egész alkotás.- Csak ilyen szempontból, azaz a kombináló képesség révén léte­zik egyedi, egyéni mű, illetve mű­vészet, s lehet ezt teljesen egyedi­nek nevezni?- Igen, de bámulatos egybeesé­sekkel találkozhatunk a történe­lem során is, elég például a dél­amerikai és az egyiptomi pirami­sokra gondolnunk. Kérdés, ho­gyan jut el több, egymástól füg­getlen embercsoport vagy egyén ugyanarra a fokra vagy ugyanarra a pontra. A mai nézet szerint a ho­mo sapiens pontosan ugyanazt a készletet örökíti át most is, mint sok-sok ezer évvel ezelőtt. Azaz a genetikai lehetőségünk megegye­zik akár például az ókori görögö­kével is.-Az alkotás alapja, a kreativi­tás milyen mértékben velünk szü­letett adottság és mennyiben mindannyiunk fejleszthető képes­sége?- Sokat vitatkoztam erről a kér­désről Polgár Lászlóval, a Polgár lányok édesapjával, aki azt állítja, bármelyik hároméves gyerekből sakkbajnokot tudna nevelni. Én azt mondom: a magzati készlet meghatározó, s csak a genetikai adottságon belül fejleszthető az egyén. Ezután csakúgy, mint az intelligenciánál, itt is a gyűjtés és a szelekció a két egyformán fon­tos elem. Az intelligencia és a kre­ativitás is azon múlik, az egyén adott időben ki tudja-e nyitni a megfelelő „csapot”: ki tudja-e szűrni az aktuális lényegi ténye­zőket.-A képzelőerő szintén fontos szerepet játszik az alkotásban. Mit gondol, a képiség túlsúlya a mai világban hogyan befolyásolja a fantáziát?- Bár manapság úgy tűnik, mintha a képiség túlhaladná a ver- balizálást, én nem hiszek az írott szó hatásvesztésében. A könyve­ket nem lehet megkerülni, és a kettő, képiség és szó, kiegyenlíti egymást. Az agyunk asszimilálja a beérkező képeket, hangokat és szavakat egyaránt. Az agy hallat­lanul képlékeny és képes kiszűrni mindazt, ami számára fontos, bár­milyen formában jelenik is meg az. Ahogy az egyik tanulmá­nyomban írtam: nem kell félni a különböző műveltségi körök egy­mást befolyásoló hatásától. Az igazi tehetség mindig újjáterme­lődik, s ez a művészeti ágazatokra is érvényes. Vincze Ágnes Nyáresti Tetszett Amint már ismeretes, nyáron kéthetente esti koncerteket ren­deznek a Szent István parkban, ahol több nemzetiség mutatja be zenéjét. Az idén török, görög, finn, zsidó, latin, marokkói nóták mellett táncházak, hangszerbe­mutatók váiják az érdeklődőket. A görög esten nagy sikere volt a Zeusz együttesnek, ők is hangu­latos tánclépésekkel és jellegze­tes hangzásvilággal mulattatták a közönséget. A zenekarvezetőjé­vel, Angelidisz Vaszilisszel be­szélgettünk.- Mióta zenéltek együtt?- 1990 óta, Magyarországon élő görög zenészekből alakult a csapat. Autentikus tradicionális görög dallamokkal kezdtünk, ta­valy óta pedig saját műveinket játsszuk, melyekben a hagyomá­nyos zenei elemeket modern hangzásvilággal ötvöztük. Éne­kesnőnk, Stefanidou Janula vi­lághírű énekesnő.- Van táncház is. Az együttes tagjai máskor is foglalkoznak táncoktatással?-Valamennyi tagunk tánccal és táncoktatással is aktívan foglal­kozik. A görög zenét nagyon fel­dobja a ritmikus tánc, próbálunk mindig kellemes hangulatot te­remteni, hogy a közönség megis­merje a görög tradíciókat. Sok magyarországi szereplés mellett jelentősek a külföldi vendégsze­repléseink is. A gyerekek is megtalálhatták a kedvükre való szórakozást, hi­szen akinek nem volt kedve tánc­lépéseket tanulni, az a kézműves kuckóban engedhette szabadjára fantáziáját. Becski Leonóra ipar­művész elmondta, hogyan készít­tetett olyan maszkot a gyerekek­kel, amely a görög színházat szimbolizálja.- Igaz, az ókori görögök nem papírból készítették ezeket az ál­arcokat, de színben és stílusvilág­ban megpróbáltuk utánozni az ak­kori kultúrát. Különlegessége, hogy hajtogatva készítjük, díszí­tőelemekkel ragasztgatva - di­csekszik Leonóra a műveikkel.- Mennyi gyermek érkezett hoz­zád?- Nagyon sokan voltak, tetszik nekik, hogy játszhatnak is ezek­kel a papírmaszkokkal. Alig tu­dok összepakolni, mindig mellet­tem terem egy kisgyerek, aki to­vább marasztal. A koncertsorozat következő fellépője a Chalaban együttes lesz, akik marokkói zenét játsza­nak Said Tichiti vezetésével. Je­lenleg az egyetlen olyan csoport Magyarországon, akik arab zenét játszanak. Az ő műsorukat au­gusztus 10-én 19 órakor hallgat­hatják meg. A koncertet megelő­zően 17 órakor Giovannini Kor­nél bábművész Gazsi kalandjai című műsora tekinthető meg. Au­gusztus 24-én 17 órától pedig Patricio Baezával szórakozhat­nak, tiki chilei származású. Hang­szerbemutatóját és táncházát la­tin-amerikai zenéjével teszi hite­lessé.-czegi­Fotó: Csontos Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents