XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-08-06 / 13. szám
4 2003. AUGUSZTUS 6. HírnökAdóm György q színek« formák, betűk, hangok varázsáról Művészet és alkotás a pszichofiziológus szemével A művészet kaput jelent ahhoz, hogy megismerjük a világot, amelynek titkait éppúgy fürkésszük ma is, mint ahogy születésünk és létezésünk miértjeire és az élet sokszínű formáira keressük a válaszokat. A kutatás közben útvesztők és téveszmék veszélyei várnak ránk, de az ismeretlen ma is oly csábító, ahogy a tengerek, a sarkvidék, a világűr kutatóit vonzásában tartja. Témánk néhány kulcskérdésére most dr. Ádám György akadémikusnál, kerületünk díszpolgáránál kerestük a választ. A hazánkban és nemzetközileg egyaránt elismert, sokA szorosan kitüntetett, Állami Díjas orvos, pszichofiziológus és agykutató professzor számos tudományos intézmény tagja volt, élettani monográfiák és tankönyvek szerzője, nem zárkózott el a számára laikusnak tűnhető közelítés fogadásától.- Gyakran hallunk arról, hogy pozitív hatása, sőt, gyógyító ereje van a művészeti alkotásnak. Minek köszönhető ez a „varázserő"?-A kreativitás két vonatkozásban idézhet elő kedvező hatást: emocionálisan és kognitív, azaz gondolati úton. Mindkettő másfajta tevékenység, ezért külön-kü- lön mérjük.-A kettő nem fonódik össze?- Ki tudja? Valószínűleg igen. Annyi bizonyos, párhuzamosan léteznek: például miközben most beszélek, képes vagyok a szavaimtól függetlenül érezni is. Külön lehet választani a kettőt. Az alkotás azonban elsősorban az emberi érzelmekre hat pozitív módon. Amikor valaki alkot, az agykéreg alatti, úgynevezett limbikus rendszerben következik be változás. Az itt elhelyezkedő érzelmi központok serkentése kedvező folyamatokat indít el, bár erre vonatkozólag nincsenek pontos mérési adatok.- Ennek mi az oka ? Mivel magyarázható, hogy még a huszonegyedik században sincsenek kimerítő eredmények az alkotás közben fellépő agyi változásokról?- Bizonyos műszeres mérések léteznek ugyan, mint például a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), amelynek segítségével képesek vagyunk az éppen lezajló agytevékenységet lefotózni, vagy az úgynevezett pozitron emissziós tomográfia (PÉT), amelynek során radioaktív izotópok elteije- dését lehet mérni az agyban, de ezek még mindig indirekt módszerek. Csak az agy vérkeringését tudjuk ellenőrizni. Arról nem beszélve, hogy például Magyarországon csupán egy PET-készülék található, Debrecenben, s egyetlen vizsgálat sok tízezer forintba kerül. Hazánkban tehát anyagi nehézségek is akadályozzák a kutatást, másrészt pedig szinte lehetetlen az eredményes vizsgálathoz elegendő számú olyan művészt találni, aki vállalná és aki képes is lenne arra, hogy laboratóriumi körülmények között, mérőberendezésekkel felszerelve végezzen természetes alkotó tevékenységet.- Valós az a feltevés, hogy akár pozitív, akár negatív érzelmeket fejezünk ki alkotás közben, a hatás mindenképpen kedvező?- Ez az alkotó személyiségétől függ. Nem lehet tudni, hogy amikor Verdi gyászzenét írt, az gyógyította-e, vagy például, hogy a sírszobrászokat szomorúság tölti- e el. Az arisztotelészi katarzis fogalma azonban éppen azt fejezi ki, hogy bizonyos érzelmek, lehet az öröm vagy gyász, átélése során megtisztulunk, megkönnyebbülünk.- Amikor különféle művészeti területeken készítünk vagy fogadunk be alkotásokat, akkor azonos, hasonló vagy eltérő folyamatok játszódnak le az agyban?- Csakúgy, mint a korábban említett érzelmi és kognitív folyamatok, a különböző művészeti tevékenységek is az agy más-más területét foglalkoztatják. Hiszen nem mindegy, hogy valaki verset szaval, ír, fest vagy szobrot készít. A bal agyféltekét a kogníció agyféltekéjének lehet nevezni, tehát például a szavak formájában megnyilvánuló, verbális tevékenységeknél elsősorban a bal agyfélteke lép működésbe, míg a nem verbális területeken való foglalatosság inkább a jobb féltekét serkenti. Az a még ma is divatos feltevés azonban, hogy a két agyfélteke teljesen külön működik, egyáltalán nem állja meg a helyét. A két agyfélteke között nincs szigorú munkamegosztás. A féltekéket milliónyi rost köti össze, s mindkét félteke működése tükörképként megjelenik a másikban is. Amikor például Ferenczy Béni szobrász- és éremművész agyvérzést kapott, s éppen a domináns agyféltekéje sérült meg, nem tudott beszélni, de jobb agyféltekéje képes volt részben átvenni a másik funkcióit, s Ferenczy bal kézzel újra kezdett rajzolni, szobrokat készíteni és festeni.-Színészek, de más foglalkozású emberek is gyakran számolnak be arról, hogy amíg előadnak vagy alkotnak, minden egyéb problémájuk, betegségük, fájdalmuk nyomtalanul eltűnik. Ez valamiféle önhipnózisnak köszönhető?- Különböző helyzetekben mindannyian másképp viselkedünk. A színészi tehetség abban rejlik, hogy az előadóművész képes az egyik tudati személyiségről másikra váltani. Ezek a szerepfelvételek abból a szempontból hasonlítanak a hipnózishoz, hogy az ember nem veszíti el az éntudatát, csak éppen egy másik rekeszt húz elő a készletéből, s annak megfelelően játszik. Amikor tehát az embernek valamilyen problémája van, képes ideiglenesen csökkenteni vagy megszüntetni a fájdalmat azáltal, hogy nem koncentrál arra a területre. Olyan ez, mint amikor a fájdalomra panaszkodó néninek a sebész azt mondja: „Nem fáj az, csak maga úgy érzi.” Hasonlít ez a helyzet a szülésre is, amelynek fájdalmát sok anya nem éli át a nagyfokú boldogság miatt. Tehát fájhat valami úgy, hogy nem érezzük, mert kikapcsoljuk a fájdalom érzetét. A szerepjátszás mesterei pedig különösen képesek arra, hogy agyi gócaik működését más területekre tereljék...- Ezzel a figyelemelterelő módszerrel nem lehet véglegesen megszüntetni fájdalmat vagy nem idült betegségeket? Például ha valaki napokig csak játszana, nem történhetne meg, hogy mire kilép a szerepből, meggyógyult?- A betegségeket, különösen a szervi problémákat nem lehet ilyen módon eltüntetni. Olyan ez, mint a gyógyszerutánzó placébó, amely néhány napig ugyan segíthet, de a valódi betegséget nem szünteti meg.- Amikor színdarabot vagy filmet nézünk, fülünk és szemünk csatornái egyaránt résen állnak. Manapság ezeken a művészeti ágakon kívül is gyakran hallani egyszerre több érzékszervre is ható műalkotásokról. Ha egy mű ilyen módon „ többszörösen ” vagy több szinten ér el hozzánk, feltétlenül képes nagyobb hatást is kiváltani?- Nem hiszem. Attól, hogy szagos lenne egy film, jobban tudna hatni? A hatás nem ezen múlik.- A művészeti alkotások nagy része intuitív módon születik meg. Pontosan mi történik, amikor megérint minket az intuíció vagy az ihlet?- Az életfolyamat során folyamatosan gyűjtjük az információkat, s a pillanatnyilag fel nem használt, túláradó információk a tudattalanba kerülnek. Implicit, azaz burkolt, rejtett módon így rengeteg tudáselemet halmozunk föl. Az ihletett pillanatban aztán az ismeretcserepekből hirtelen összeáll egy egész alkotás.- Csak ilyen szempontból, azaz a kombináló képesség révén létezik egyedi, egyéni mű, illetve művészet, s lehet ezt teljesen egyedinek nevezni?- Igen, de bámulatos egybeesésekkel találkozhatunk a történelem során is, elég például a délamerikai és az egyiptomi piramisokra gondolnunk. Kérdés, hogyan jut el több, egymástól független embercsoport vagy egyén ugyanarra a fokra vagy ugyanarra a pontra. A mai nézet szerint a homo sapiens pontosan ugyanazt a készletet örökíti át most is, mint sok-sok ezer évvel ezelőtt. Azaz a genetikai lehetőségünk megegyezik akár például az ókori görögökével is.-Az alkotás alapja, a kreativitás milyen mértékben velünk született adottság és mennyiben mindannyiunk fejleszthető képessége?- Sokat vitatkoztam erről a kérdésről Polgár Lászlóval, a Polgár lányok édesapjával, aki azt állítja, bármelyik hároméves gyerekből sakkbajnokot tudna nevelni. Én azt mondom: a magzati készlet meghatározó, s csak a genetikai adottságon belül fejleszthető az egyén. Ezután csakúgy, mint az intelligenciánál, itt is a gyűjtés és a szelekció a két egyformán fontos elem. Az intelligencia és a kreativitás is azon múlik, az egyén adott időben ki tudja-e nyitni a megfelelő „csapot”: ki tudja-e szűrni az aktuális lényegi tényezőket.-A képzelőerő szintén fontos szerepet játszik az alkotásban. Mit gondol, a képiség túlsúlya a mai világban hogyan befolyásolja a fantáziát?- Bár manapság úgy tűnik, mintha a képiség túlhaladná a ver- balizálást, én nem hiszek az írott szó hatásvesztésében. A könyveket nem lehet megkerülni, és a kettő, képiség és szó, kiegyenlíti egymást. Az agyunk asszimilálja a beérkező képeket, hangokat és szavakat egyaránt. Az agy hallatlanul képlékeny és képes kiszűrni mindazt, ami számára fontos, bármilyen formában jelenik is meg az. Ahogy az egyik tanulmányomban írtam: nem kell félni a különböző műveltségi körök egymást befolyásoló hatásától. Az igazi tehetség mindig újjátermelődik, s ez a művészeti ágazatokra is érvényes. Vincze Ágnes Nyáresti Tetszett Amint már ismeretes, nyáron kéthetente esti koncerteket rendeznek a Szent István parkban, ahol több nemzetiség mutatja be zenéjét. Az idén török, görög, finn, zsidó, latin, marokkói nóták mellett táncházak, hangszerbemutatók váiják az érdeklődőket. A görög esten nagy sikere volt a Zeusz együttesnek, ők is hangulatos tánclépésekkel és jellegzetes hangzásvilággal mulattatták a közönséget. A zenekarvezetőjével, Angelidisz Vaszilisszel beszélgettünk.- Mióta zenéltek együtt?- 1990 óta, Magyarországon élő görög zenészekből alakult a csapat. Autentikus tradicionális görög dallamokkal kezdtünk, tavaly óta pedig saját műveinket játsszuk, melyekben a hagyományos zenei elemeket modern hangzásvilággal ötvöztük. Énekesnőnk, Stefanidou Janula világhírű énekesnő.- Van táncház is. Az együttes tagjai máskor is foglalkoznak táncoktatással?-Valamennyi tagunk tánccal és táncoktatással is aktívan foglalkozik. A görög zenét nagyon feldobja a ritmikus tánc, próbálunk mindig kellemes hangulatot teremteni, hogy a közönség megismerje a görög tradíciókat. Sok magyarországi szereplés mellett jelentősek a külföldi vendégszerepléseink is. A gyerekek is megtalálhatták a kedvükre való szórakozást, hiszen akinek nem volt kedve tánclépéseket tanulni, az a kézműves kuckóban engedhette szabadjára fantáziáját. Becski Leonóra iparművész elmondta, hogyan készíttetett olyan maszkot a gyerekekkel, amely a görög színházat szimbolizálja.- Igaz, az ókori görögök nem papírból készítették ezeket az álarcokat, de színben és stílusvilágban megpróbáltuk utánozni az akkori kultúrát. Különlegessége, hogy hajtogatva készítjük, díszítőelemekkel ragasztgatva - dicsekszik Leonóra a műveikkel.- Mennyi gyermek érkezett hozzád?- Nagyon sokan voltak, tetszik nekik, hogy játszhatnak is ezekkel a papírmaszkokkal. Alig tudok összepakolni, mindig mellettem terem egy kisgyerek, aki tovább marasztal. A koncertsorozat következő fellépője a Chalaban együttes lesz, akik marokkói zenét játszanak Said Tichiti vezetésével. Jelenleg az egyetlen olyan csoport Magyarországon, akik arab zenét játszanak. Az ő műsorukat augusztus 10-én 19 órakor hallgathatják meg. A koncertet megelőzően 17 órakor Giovannini Kornél bábművész Gazsi kalandjai című műsora tekinthető meg. Augusztus 24-én 17 órától pedig Patricio Baezával szórakozhatnak, tiki chilei származású. Hangszerbemutatóját és táncházát latin-amerikai zenéjével teszi hitelessé.-czegiFotó: Csontos Jolán
