XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-01-29 / 2. szám

2003. JANUÁR 29. Hírnök­Tizenkét év után kezdődhet az építkezés A KIPE 13. 2003 őszén végre állhat az új levéltár kiállítása a sárvári várban Az idén már 130. születés­napját ünneplő Budapest Főváros Levéltárának törté­netéről Horváth J. András szakmailag korrekt és igen olvasmányos könyvéből sze­rezhetünk ismereteket. Fog­lalkozik Buda, Óbuda és Pest korai levéltározási gya­korlatával, a főváros részei­nek egyesítését követően az új, központi levéltár létreho­zásával és működésével. A Budapest történeti múltjával foglalkozók nem kerülhetik ki a fővárosi levéltárat. Bár az itt őr­zött dokumentumok - néhány szórvány irattól eltekintve - a tö­rök alóli felszabadulás utáni irat­anyagra korlátozódnak, a koráb­bi dokumentumok a török meg­szállás alatt elpusztultak. A má­sodik világháború is meglehető­sen nagy veszteségeket okozott, az ostrom után mégis az jelentet­te a legnagyobb gondot, hogy miként oldják meg az addigra már hatalmas mennyiségűre duz­zadt iratanyag biztonságos elhe­lyezését. A megnyugtató megoldást a tanácsrendszer létrehozása és a levéltár államosítása sem hozta meg. A rendszerváltás előtt csak korlátozott kutatásokat lehetett a levéltári anyagokban végezni. A hatvanas években az intézmény visszakapta a régi nevét (Főváro­si Levéltár) és a legértékesebb iratanyagait is visszaköltöztették a Bazilika pincéjéből a Város­házára. Az 1970-es években el­kezdett technikai és infrastruktu­rális fejlesztés teremtette meg az alapvető szakmai feltételeit a már elfogadható levéltári tevé­kenységnek. Az 1996-ban megjelent könyv is érinti, hogy Budapest Főváros Levéltárának ma az a legégetőbb gondja, hogy nincs megfelelő, minden iratanyagot egy helyen tároló, a megnövekedett kutatási igényeket maradéktalanul kielé­gítő épülete. Hogy mi történt az új levéltár felépítésére vonatkozó első, tizenkét évvel ezelőtti dön­tés óta, nos az is megérne egy könyvet... Tizenkét évvel ezelőtt is a XIII. kerületet találták a legalkal­masabbnak arra, hogy az új, kor­szerű fővárosi levéltárnak helyet adjon. Siessünk leszögezni, nem a kerületen múlott, hogy a levél­tár épülete még ma sem áll. Az új levéltár az első elképze­lések szerint a Vizafogó lakóte­lep és az Árpád híd között épült volna fel, méghozzá a világhírű Friedensreich Hundertwasser (Friedrich Stowasser) képzőmű­vész és építész zseni bevonásá­val. A kétségkívül egyedi külső épületképeket tervező osztrák mester biztosan egy „példa nél­kül álló” különleges házat terve­zett volna a levéltárnak. Demszky Gábor főpolgármester fel is kér­te Hundertwassert, hogy vegyen részt az új levéltár külső arcula­tának megformálásában. A mes­ter ezt előzetesen el is vállalta, sőt jó néhány vázlatot is készí­tett. Érdekes homlokzattal, tető­kerttel, átriumos udvarral. (1996 AJÁNLATUNK: 31,4 nf-es. 1 s/oba + 1.8 m--es virágerkély: 7687473.­42,1 nf-es, nappali + hálófülke + fr. erkély: 103071190.­58,5 iri’-es, nappali + 2 hálószoba + fr. erkély: 15502500.­„■TT^..rrr.— j PimíramíQ j ÜL. .. S EMIRAMIS HÁZ ­TETŐKERTEK A BELVÁROSBAN Képeink az építkezés jelenlegi állapotát ábrázolják T. J. T. A sárvári vár januátjában a közgyűlés aztán sajnos végleg elvetette a hivata­los felkérés ötletét, amely ma már nem is lenne lehetséges, hi­szen időközben a mester, 1999- ben, 71 éves korában elhunyt.) A helyzet csak rosszabbodott. Jelenleg a Városháza épületében lévő közönségszolgálati és igaz­gatósági részlegen kívül a fővá­ros öt pontján (a II., a IV, a VIII. és a XII. kerületben), valamint az Országos Levéltárban van telep­helye az intézménynek. Ä még 1995 júniusában meg­született, a köziratokról, a közle­véltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló új tör­vény sem vitte sokkal közelebb a Fővárosi Levéltárat a gondjai megoldásához. A levéltári tör­vény végrehajtását is - nem csak a fővárosban, de a megyékben és országos szinten is - alapvetően a krónikus helyhiány teszi lehe­tetlenné. A Fővárosi Közgyűlés ekkor még reménykedett abban, hogy megfelelő mértékű állami támo­gatást kapnak az építkezéshez. A főváros 1995-ben a meglévő 2,1 milliárd forintjához 1,4 milliárd forint állami pénzt szeretett vol­na kapni. Az állami hozzájárulás­ra azonban - az akkori gazdasági körülmények közepette - még csak ígéretet sem kaptak. A hely­hiány, az iratpusztulás katasztro­fális helyzetet alakított ki, dr. Varga László, a levéltár igazgató­ja le is mondott emiatt, de aztán kérésre mégis maradt. Holott ta­lán minden addiginál reményte­lenebbnek tűnt a milliárdokat igénylő új épület sorsa. Annyi mindenesetre történt, hogy új helyszínt választottak, de tovább­ra is a XIII. kerületben, a Teve utcában. Az ide elképzelt új épülettel legalább 2050-ig meg kell oldani a levéltár helyiséggondjait. Az új székhelyen együtt őrizhetnék az immár 23 kilométernyi levéltári anyagot és a még legalább ugyanekkora mennyiségű, hely­hiány miatt eddig máshol tárolt dokumentu­mokat. A Teve utca-Gömb utca-Csongor utca-Pap Ká­roly, utca által határolt 18 ezer négyzet- méteres telek tereprendezé­sével lényegé­ben már 2000 végére végez­tek. A Főváro­si Önkor­mányzat ek­kor nyílt köz- beszerzési pá­lyázatot hirde­tett meg az új Fővárosi Le­véltár megépí­tésére és be­rendezésére. Abban is dön­tés született, hogy az im­már hatmilli- árd forintba kerülő beru­házást a fővá­ros teljes egé­szében saját forrásokból valósítja meg. (Időközben a levéltár igazgatói posztjára is pályázatot írtak ki, 1999 augusztusától dr. Á. Varga László, volt Nógrád me­gyei levéltár-igazgató vezeti a fővárosi intézményt, aki szintén az új levéltárért folytatott harcot jelölte meg elsődleges feladatá­nak.) A rendszerváltás utáni első, tisztán saját pénzből - állami tá­mogatás nélkül - megvalósított középülete lehet a fővárosnak az új levéltár. (Az intézmény főbe­járata a Teve utca-Csongor utca sarkán lesz.) Az alakulóban lévő angyalföldi városközpont egyik legjelentősebb épületeként for­málja majd az összképet. A tervezési pályázatot a Budai Építész Műhely nyerte el, Kőris János és Németh Tamás építé­szek munkájával. Az intézmény engedélyezési és kivitelezési ter­vei is készen voltak már 1999 de­cemberében. Az épület homlok­zati szárnya, ahol a raktárak kap­nak majd helyet, hétszintes lesz. Összesen mintegy 52 400 folyó­méternyi anyagot tárolhatnak benne. A 23 ezer négyzetméter alap- területű (a hátsó traktusában nyolcszintes) közintézmény há­rom tömbből áll majd. Az egyik a kutatók, a közönség számára épül, itt alakítják ki a rendez­vényhelyiségeket is. A második blokkban lesznek a raktárak, irat- feldolgozók. A harmadik épület­részben kapnak helyet a restaurá­torok. Az udvar számára szaba­don hagyott területen később to­vábbi bővítésekre is lehetőség van. A XIII. kerület a szükséges engedélyeket megadta, most már minden az építőkön múlik. Ta­valy október elején végre elhe­lyezhették a Fővárosi Levéltár alapkövét, és ha minden jól ala­kul, 2003 szeptemberében át is adhatják az épületet. A Sárvári Galéria meghívásá­ra egyesületünk, a KIPE 13. tag­jai 2003. január 5-től egy hóna­pon át mutatják be alkotásaikat a sárvári vár rangos kiállítótermei­ben. A kiállításon kerületünk kép­ző- és iparművészei egy-két al­kotással szerepelnek. A megnyi­tón több alkotó is képviselte az egyesületet: Dárday Nikolett iparművész, Jobbágy Zoltán fes­tőművész, Balogh István Péter festőművész, Kőmíves István grafikusművész, Polgár Csaba festőművész, Pogány Gábor mű­vészettörténész. Szathmáry József festőművész a KIPE 13 elnöke, a kiállítás szervezője nyitotta meg a nagy érdeklődéssel kísért kiállítást, amelyről a sárvári televízió és sajtó is részletesen beszámolt, méltatva a kerületi művészeink alkotásait. ÉRTÉKESÍTÉSI IRODA: 1134 Budapest, Szabolcs u. 29. Tel./fax: 451-0321 e-mail: elad@semiramis.hu INGATLAN­FEJLESZTŐ KIVITELEZŐ STRABAG KIZÁRÓLAGOS ÉRTÉKESÍTŐ ’tree FINANSZÍROZÓ PARTNER I ♦ KULCSRAKÉSZ ÁR: 244000,- FT/M2-TŐL ♦ TERVEZETT ÁTADÁS: 2004. JANUÁR internet: yv\vW.senttraF_--------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents