XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-01-29 / 2. szám

2003. JANUÁR 29. Hírnök­Ha valaki nem tudná, mi az EKE, csupa nagybetűvel, elárulom, hogy az Egyesület a Környezet-egészségügyért rövidítése, melynek elnöke dr. Lakos András, az or­vostudomány kandidátusa.- Mint orvos mivel is foglalkozik egé­szen pontosan? - kérdezem Lakos doktort a Visegrádi utca 14.-ben található kul­lancsambulancián, ahol már 1994-től ren­del.- Infektológus vagyok, fertőző betegsé­gekkel, 1984 óta kullancs által teijesztett betegségekkel foglalkozom, ezen belül is a Lyme-kórral, ami a leggyakoribb kul­lancs által terjesztett, baktérium által oko­zott fertőzés, és leginkább a szifiliszre em­lékeztető kórokozó, illetve a klinikai tüne­teivel, ami szintén ezzel rokonítható - mondja dr. Lakos András. - Érdekessége, hogy egy idült fertőzésről van szó, tehát van korai bőrtüneti és késői idegrendszeri formája, mely kór tünetei eltarthatnak 10, 20, sőt 30 évig is. Nagyon nehéz a diagnó­zisa, a klinikai felismeréshez nagy rutin kell és nagyon jó minőségű laboratórium, ami általában az országban nem áll ren­delkezésre, de amivel mi itt rendelkezünk.- Mikortól elnöke az egyesületnek és kik vesznek részt a munkában?- Elég sokan vagyunk orvosok a társa­ságban, akik úgy éreztük, hogy szemben azzal az irdatlan mennyiségű népbutítás­sal, ami ömlik a médiából - amit valaki úgy fogalmazott meg, hogy szellemi kör­nyezetszennyezés -, mi megpróbálunk okos dolgokat mondani. Két éve vagyok az EKE elnöke. A társaság kétféle dolog­gal foglakozik, egyik az oktatóprogramok készítése. Hat témában papíron és CD-n már elkészültek anyagok. Ezeket a kerület minden iskolájának, könyvtárának és az ország több más intézményének is elküld­tük. Van egy általános témakör az egész­ségről, a környezetről, a gondolkodásról, és egy történelmi áttekintés arról, hogyan kezelte az ember a környezetét és mi tör­ténik ma. A másik a zajártalmakkal foglal­kozik és a halláskárosodással, valamint ezeknek a pszichés következményeivel. Elméleti háttér szinten foglalkozunk a drog hatásaival, azok miatt, akik nem ér­tik, hogyan teljed, hogyan működik. Van egy oktatóprogram, ami az immunológiá­val és az allergiával foglalkozik. Másik vonulata a tevékenységünknek a szemét- kezelés, a hulladékgazdálkodás körül mo­zog - folytatja Lakos doktor. - A szelektív hulladékgyűjtés terén már hatékonyabb eredményt is elértünk. Önkormányzati pénzből, illetve támogatással létrehoztunk egy kicsit díszletként is működő hulladék- tárolót a Pozsonyi út 44.-ben, ahol bemu­tatjuk, hogyan kellene a hulladékokat tá­rolni, és mennyiből, milyen egyszerűen le­het elkészíteni ilyen tárolókat. Erről ké­szült egy prospektus is, ami jó minőségű információs anyag, és akit érdekel ez a té­ma, ott ingyen hozzájuthat. Érdeklődni a 340-9611-es telefonon lehet.- Mi a helyzet a fővárost beterítő kutya­piszok kérdésében?- A társaság egyik tagja nemrég fölta­lált egy kutyavécét. Nagyon jópofa beren­dezés, a Brüsszeli Találmányi Kiállításon bronzdíjat nyert. A gyakorlatban mégsem lehet megvalósítani, mert a Csatornázási Művek nem engedélyezi, mivel így a ku­tyapiszok közvetlenül a csatornába ürülne. Az egyébként igen fertőzőképes kutyaürü­lék nagy része így is, úgy is a csatornába kerül, csak a mostani helyzetben előbb még bele is lépünk. Tehát nem hiszem, hogy túl nagy különbség lenne a jelenlegi állapot és a kutyavécé között, ami ráadá­sul olcsón kivitelezhető, és ahol a kutyák eleve is ürítenek - sarkokon, tereken - el­helyezhető lenne. Az önkormányzat egyik roppant dicséretes megmozdulása, amihez többek közt az én felszólalásom is hozzá­járulhatott, hogy vásárolt kutyapiszok-fel- szedő porszívókat és ezekkel a jól műkö­dő, fura kis gépekkel bizonyos körzeteket hatékonyan bejárnak.- Terveik?- A közelmúltban a minisztériumtól pá­lyázaton elnyertünk egy 2 millió forintos összeget, ami sok is, meg nem is, amit egy oktatófilm készítésére szánunk, ami a sze­lektív hulladékgyűjtéssel foglalkozna. Megpróbálunk egy figyelemfelhívó blikk­fangos, a tévében, esetleg moziban lejátsz­ható filmecskét készíteni, ami tényleg elő­készítené a terepet - mert a szelektív hul­ladékgyűjtés uniós előírás -, hogy amire érvénybe lépnek ezek a törvények, az em­berek szokják meg. Remélhetőleg ez év elejétől oktatóanyagaink is fent lesznek az interneten, melyek bárki számára elérhe­tőek, letölthetőek lesznek, főleg iskolák számára válhat hasznossá oktatóprogram­ként. Ezek közül talán a legérdekesebb a kisállatokról az emberre teijedő betegsé­gekkel foglalkozó témakör, és hogy ezek­nek milyen terjedési, megelőzési lehetősé­gei vannak.- Továbbviszik-e gyerekei az ön hivatá­sát és környezetvédő tevékenységét? És ha nem, mire, kire a legbüszkébb?- Négy gyermekem van. A legidősebb állatorvos.A 26 éves nagyfiam, Dániel, lassan elég híres disigner lesz. Belsőépí­tész és bútortervező, Japánban nagydíjat nyert. Jelenleg is van egy bútora, ami ván­dorkiállításon szerepel Japánban. Van ní­vódíja, meg mindenféle kisebb-nagyobb díja, és addig gyűjtötte a díjakat, míg a vé­gén felvették az Iparművészeti Főiskolára. Rá vagyok a legbüszkébb... Szoboszlai Éva Falra kenhető Védelem a falfirkák ellen Nem csak kerületünkben, hanem a fő­városban mindenütt találkozunk a falakat borító rajzokkal, firkákkal. Némelyik ezek közül akár művészi alkotásnak is beillik. A szürke, unalmas falakat színesítő, nem­egyszer szemet gyönyörködtető művek, az úgynevezett graffitik önmagukban nem zavaróak, legfeljebb azon lenne érdemes eltűnődni, jó helyen vannak-e ott, ahová kerültek. De sajnos egyre szaporodnak a környezet szennyezésével felérő, a várost egyértelműen csúfító, rongáló firkálmá- nyok, szignók is. A Budapesti Városvédő Egyesület kere­tein belül nemrégiben úgynevezett Antigraffiti Bizottság alakult. Mint Bene­dek Béla építőmérnöktől, a bizottság mun­katársától megtudtuk: a cél a többi között az, hogy az átgondolt, szép graffitik szá­mára megfelelő helyeket találjanak, ugyanakkor száműzzék a homlokzatokat rongáló falfirkákat.-Azzal is egyetértünk, hogy az előre át­gondolt alkotásoknak helyük van egy nagyvárosban mondja. - Van már budapesti példa is ar­ra, hogy - akárcsak számos nyugati or­szágban - egy belvá­rosi irodaépület gará­zsának díszítésével graffítiseket bíztak meg. Egy gyártelep kerítésén üdítő szín­folt lehet a graffiti. Felméréseink szerint azonban a házak homlokzatán, a met­róban, az aluljárókban virító rajzok kilenc­ven százaléka nem valódi graffiti, hanem szimpla irkafirka. Ezektől pedig meg kell védeni a várost és a lakókat. Az Antigraffiti Bizottság abból indul ki, hogy aki kárt okoz, az gondoskodjon a helyreál­lításról.- Hogyan lehet ezt önök szerint megva­lósítani?- Az aluljárók és a házak már teleirkált falait a hagyományos módon nagyon ne­héz letisztítani. De ma már létezik egy úgynevezett antigraffiti, magyar kifeje­zéssel graffiti elleni bevonat, amelyet ha a falfelületre vagy a homlokzatra előzete­sen felviszünk, akkor a festék nem szívó­dik be, és így a későbbi firkálmányok for­ró vízzel és súrlókefével könnyen eltávo- líthatók. Mi azt szorgalmazzuk, hogy - miközben a valódi graffitik számára ke­ressenek ideális helyeket - minden, fal­firka szempontjából veszélyeztetett felü­letet vonjanak be ezzel a megelőző bevo­nattal.- Mekkora költséget jelentene ez a vá­rosnak, illetve a tulajdonosoknak?- Nem akkorát, mint amekkora kárt az esztelen rongálás okoz. Az új házakat már eleve így kellene tervezni. Ehhez hatósági intézkedésre lenne szükség: minden újon­nan kiadott építési engedélynél elő kellene írni az antigraffiti használatát. A régebbi épületeknél viszont tudnunk kell, hogy ki­zárólag tiszta felületen lehet használni a védőréteget. A házak felújítása a legjobb alkalom erre. De ha éppen nincs elég pénz, akkor egy átlagos lakóháznál ele­gendő két és fél méteres magasságig le­tisztítani vagy újrafesteni a falat, és arra felvinni a megfelelő bevonatot. Ezekből ugyanis többféle létezik, mindegyik más­más felületre alkalmas. Ami pedig a konk­rét költségeket illeti, négyzetméterenként körülbelül négyezer forintról van szó, ez - egy átlagos épületnél 50 négyzetméterrel számolva - nem több, mint kétszázezer forint. Szeretnénk elérni, hogy a maguk eszközeivel az önkormányzatok is támo­gassák a környezet óvását szolgáló mun­kát. A Budapesti Városvédő Egyesület számlát nyitott, amelyre már eddig is szá­mos cég és magánember utalt át kisebb- nagyobb összegeket a falfirkák elleni harchoz. A befolyó összegből azokat a la­kóházakat segítjük, amelyek vállalják a falfirkamentesítést. Mivel a költségek je­lentős hányadát a gépek felvonultatása te­szi ki, a takarítás sokkal olcsóbb, ha egy utcában egyszerre több épületre teljed ki. Az egyesület a világörökséghez tartozó te­rületeken, a Duna-parton és a felújított fő­útvonalak mentén - lakóközösségi és ön- kormányzati hozzájárulással - teljes tisztí­tást szeretne végezni. És mivel tudjuk, hogy a tisztítás csak tüneti kezelés, meg­keressük az iskolákat, hogy megpróbáljuk elérni a szemléletváltozást.- Hova fordulhatnak azok a lakóközös­ségek, amelyek elszánják magukat a falfir­ka elleni védekezésre?- Mi készséggel adunk felvilágosítást a megbízott vállalkozóknak arról, hogyan le­het beszerezni és hogyan kell a felületre fel­vinni a graffititől védő speciális anyagot. Ilyen bevonattal ké­szült legutóbb a Mó­ricz Zsigmond körtéri aluljáró. A XIII. kerü­leti lakók remélhető­leg már a közeljövő­ben megtapasztalhat­ják az antigraffiti áldá­sait, annál is inkább, mert az önkormányzat felajánlotta, hogy ka­matmentes kölcsönnel járul hozzá az alkal­mazásához, illetve a házakat csúfító fel­iratok eltüntetéséhez. Csop Veronika Az egészség- és környezetvédelem harcosa Dr. Lakos Andrásnál, az EKE elnökénél a kullancsambulancián

Next

/
Thumbnails
Contents