XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-05-31 / 10. szám

- Hírnök--------------------------------­Mórom kötetet hozott a postás Horváth Egon, ha kell, kocsmában szavalja verseit 2003. MÁJUS 31. Három verseskötettel érkezett szerkesztőségünkbe a postás. Horváth Egon, a könyvek szer­zője arra kért bennünket, mutas­suk meg alkotásait olvasóinknak. Napos délután érkezem a Nép­fürdő utcai lakásba, ahol a költő szülei társaságában fogad. Kis szobája falán sok felnagyított fényképnegatív függ - megtu­dom, nem véletlenül: fénykép­nyomdászattal foglalkozott. A sok könyv közül előkerülnek a saját művei is, a számomra már ismert könyvekről hosszan be­szélgetünk. Életünk tele van rejtett jelek­kel, érzéseket sugalló szavakkal, a megfejtés csak rajtunk áll. Ilyen feltáratlan szavakat, gon­dolatokat továbbítanak Horváth Egon költeményei is, amelyek olykor nem nélkülözik a humort sem. Ő soha nem adja fel. Nap mint nap küzd azért, hogy az em­berek észrevegyék, megismerjék verseit. Bár próbálkozása több­ször kudarcba fulladt, nem hátrál meg, ha kell, kocsmában szaval­ja rímeit.- 1999-től írok folyamatosan - mondja Egon. - Eddig három kö­tetem jelent meg: Ősz, becsavaro­dott a természet, Módosult tudat- állapot, ami 300 verset tartalmaz, valamint a Kasszandra-komlexus hátsó gondolatok reciprok-érték- válsága. Saját pénzből fedeztem a könyvkiadásokat. Fizetésemből spóroltam össze a kötetre valót, de mióta munkanélküli lettem, ezt sem tehetem meg. Pedig so­kan érdeklődnek, mikor lesznek újabb kiadott verseim. Nyomdai fényképész a polgári szakmám, sajnos ebben a modem számító- gépes világban fejeslegessé vált ez a szakmaág. Átképzésre ké­szülök, talán ha ismét dolgozni fogok, sikerül kiadatnom az ösz- szes verseimet.- Manapság mindenki verse­ket írogat. Téged mi ragadott magával a poéták világába?- Egy zenekarban zenéltem, dalszöveget írtam, míg meg nem jegyezték, hogy ezek versek, nem dalszövegek. Ekkor döb­bentem rá:, jé, én tudok költeni”. Akkor, mint egy kis motor, bein­dult bennem az ihlet.- Hogyan érzed, mennyit csi­szolódott a stílusod az évek eltel­tével?- A stílusomra több negatív kritikát is kaptam, József Attila szavaival élve úgy gondoltam: „költő vagyok, mit érdekelne en­gem a költészet maga”. Nekem az elég bizonyíték, ha az embe­reknek tetszik és olvassák. Mára igényesebb vagyok. A versírás szemmel láthatóan gyorsabban megy. Minden kis apróság meg­fog, felcsigázza a fantáziámat.- Kik olvassák verseidet?- Mivel nincs szponzorom, a terjesztés is rámhárul. Próbál­koztam gimnáziumokban, felol­vasóestekkel, de eddig nem sok sikerrel jártam, így magam áru­lom könyveimet. Megszólítok embereket, ha van kedvük, elbe­szélgetek velük a verseimről. So­kat járok az egyik íjászklubba, ahol törzsvendég vagyok. Ha kell, kocsmában szavalom nmei­met. A lényeg, hogy az emberek felfigyeljenek rám, tudjanak ró­lam, a verseimről.- Kinek a költészete volt rád nagy hatással?- Autodidakta módon tanul­mányoztam a versírás szabályait. Sokat tanulok a klasszikus köl­tőktől. József Attila az egyik nagy kedvencem, de hosszan so­rolhatnám Kosztolányi Dezsőt, Tóth Árpádot, Dzsida Jenőt, Sza­bó Lőrincet. Nagyon megfogtak a francia szimbolisták rejtett je­lei. Kicsit tudok franciául, Tóth Árpád és Kosztolányi fordításait tanulmányozom. Én is próbálko­zom fordításokkal. A modemek költő közül Petri György gondo­latmenete hat rám leginkább. Sajnos személyesen nem ismer­tem.- A verseidben lírai elemekkel világítasz meg szociális emberi problémákat, filozófiai koncepci­ókat. Mennyire fontos számodra a közönséggel való érzelmi érint­kezés?- Saját élettapasztalatomból merítek, de az én életem másoké is. Célom, hogy minél több olva­sóhoz jusson el gondolatom, amiben felfedezik magukat és környezetük jelenségeit. Czeglédi Ildikó Horváth Egon Közöny Könnyem hullik, arcon pereg Néznek-néznek az emberek Pár morzsával vigasztalnak Szélén terített asztalnak Szemükben szánalom csillan Szomorú, de mindig így van Addig vannak együtt velem Amíg adni nem kell nekem Orruk előtt, hogyha vérzek Nincsen bennük szégyenérzet Védekeznek önfeledten: Én már annyi mindent tettem! Pár jó szónak nincsen ára Mégsem talál rá a szájra Ennyit adnak szemtelenül Pedig semmibe sem kerül. A hazugság ereje Álmokba ringattalak téged Megadtam mindent amit kértél Szívemből szólt dallamos ének Azt hittem hamis hangom célt ér Te sokkal érzékenyebb voltál Átláttál szédítő zenémen Igazsággal lefestett oltár Sikolyként pergett rólad énem Nem szándékosan bántottalak Hisz ölelni akartam lényed Az voltam, egy megjátszott alak Tűnik a csel, marad a lényeg Hazudtam és evvel ezt tettem Nem csatát, háborút vesztettem. Egy csendes szavú, segítőkész könyvtáros „Ajándékként kaptam ezeket az éveket” „Halk szavú, halk járású könyvtárosnak, Matavovszky Tibomé Máriának szeretnék kö­szönetét mondani! Ok úgy mond pedagógusok és nevelők is! Min­denben készségesen adnak segít­séget gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Udvariasak, kedvesek jó szakemberek! Úgy járunk a Dagály utcai Szabó Ervin Könyv­tárba, mintha második otthonunk volna.” - e sorokat írta nekünk egyik kedves olvasónk, Baumann Ödönné, aki a házukban lakó vak férfinak segített megszerezni Arany János egyik versét. Ellátogattunk mi is az említett könyvtárba, hogy az ott dolgo­zók kedvességéről személyesen is meggyőződjünk. Suttogások és tompa szófosz­lányok hallatszottak ki a könyv­tár terméből, egyesek az újságo­kat bújták, mások csak úgyf ke­resgettek a könyvespolcokon so­rakozó könyvek között. A so^fi­atal könyvtáros között szorgal­masan dolgozgatott egy őszes hajú hölgy. Igen, ő az a szelíd hangú, halk járású könyvtárosnő, Mária, aki nemcsak az olvasók­kal beszélget szívesen, hanem nekünk is örömmel beszél rríun- kájáról.- Meglepett, hogy Baumann Ödönné engem említ meg levelé­ben, hiszen én csak a munkámat végeztem, bármelyik kollégám segített volna neki - mondja Má­ria szerényen. - Nagyon kedves gesztus tőle ez a fajta köszönet, nem beszélve arról, mennyi időt és energiát fektetett abba, hogy egy embertársának örömet sze­rezzen. Ezért szeretem ezt a szakmát, hiszen olyan szemé­lyekkel léphe­tek kapcsolat­ba, akiknek hasznos és szép elfoglalt­ságot szerezhe­tek könyvek­kel. 15 éve dol­gozom itt eb­ben a könyv­tárban. Ma­gyar-latin sza­kon végeztem, hét évig taní­tottam, majd huszonöt évig kórházi könyv­tárban tevé­kenykedtem. Nyugdíjasként kerültem ide a Szabó Ervin Könyvtárba, mely életem legjobb munkahe­lye, ajándékként kaptam ezeket az örömteli éveket, melyeket itt töltök.- Ön régóta foglalkozik könyvkölcsönzéssel, az évek fo­lyamán milyen változásokat ta­pasztalt? Kik járnak ma könyv­tárba?- Amikor elkezdtem itt dol­gozni, nagyon sok nyugdíjas járt hozzánk, mára már megbillent ez a mérce, az új nyugdíjasok életé­be ilyen mértékben nem épült be az olvasás. Fájlalom, hogy ház­hoz is csak egy idős hölgynek szállítunk könyveket, pedig ez egy remek lehetőség, hogy azok­hoz is eljussanak a könyvek, akik nincsenek olyan fizikai állapot­ban, hogy személyesen idesétál­janak a könyvtárba. A főisko­lások, egyete­misták mindig aktív résztvevői a könyvkölcsön­zésnek. Régen a gyerek életében is nagyobb helye volt a könyvek­nek. Igaz, van­nak családok, akik szombaton­ként rendszere­sen jönnek a gyerekekkel és elidőznek pár órát a mesék, no­vellák fölött. Be­lőlük lesz az iga­zi olvasó. Végig lehet követni a gyerekek fejlő­dését. Van egy kedves lányolva­sónk, aki kiskorától hozzánk jár verseskötetekért. Öröm látni, hogy vannak hűséges olvasóink is. Á mai fiatalok túl elfoglaltak, agyonhajszoltak, bár igényük lenne az olvasásra, idejük még sincs rá. Öt unokám van, és lá­tom rajtuk, mennyivel keveseb­bet lapozgatják a könyveket, mint mi annak idején. Manapság minden tekintetben túl sok az él­ménykínálat az egyes korosz­tályok számára és ez a jelenség észrevehető az olvasottságon is.- Mit olvasnak szívesen?- Konkrét választ nem lehet adni, hiszen széles palettán mo­zog a könyvállomány, melyből vegyesen válogat az olvasókö­zönség.- Ahogy változik a világ, úgy változnak a könyvtárakban fel­lelhető dokumentumok. A köny­veken kívül önök mivel szolgál­nak?- A célunk, hogy minél több síkon mozogjunk, nagyon igé­nyes a videokazetta-állomá­nyunk, DVD-készletünk, vala­mint a CD-választék, melyek kö­zött megtalálható a komolyzené­től a modem zenei stílusig miden irányzat. Jövőre lesz 100 éves a Szabó Ervin Könyvtár, melyen belül mi is ünnepelni fogjuk a 22 évünket. Ezenkívül folyamatos kiállításokkal tesszük színesebbé a könyvtári életünknek. Most Doszkocs Zsuzsanna képzőmű­vész képei láthatók a kiál­lítóteremben. Szeretem a szak­mámat, melyben az ember-em­ber kapcsolat a legfontosabb. Csodálatos érzés, ha már több mint tíz éve összemosolygunk olvasókkal. (czegi) Mária főiskolásoknak is segít fellelni dokumentumokat

Next

/
Thumbnails
Contents