XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-31 / 10. szám
M 2003. MÁJUS 31. HírnökOk is a kerületünkben élő emberek javára fáradoznak Folytatjuk önkormányzati képviselőket bemutató sorozatunkat, ám ezúttal két helyi kisebbségi ön- kormányzati képviselővel ismerkedhetnek meg. Mindketten függetlenként indultak. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének, Jónás Annának ez az első ciklusa, míg Hambuch Géza, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke a harmadik négy évét kezdte meg ebben a tisztségében. Ellentétek helyett békét szeretnénk Jónás Anna új emberként csöppent a kisebbségi önkormányzatba, de annál nagyobb lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Mint legtöbb társának, neki sem volt könnyű élete. Vidéken nőtt fel, és már nyolcéves korától dolgoznia kellett: házakhoz járt takarítani. Nagy vágya volt, hogy egyszer fodrász lehessen, de nem tanulhatott. Amikor 1972- ben Pestre került, a Honvédségnél kezdett dolgozni. Húsz évet töltött ott, ahogy mondja, amolyan mindenesként. Főleg a konyhán segédkezett. Aztán újra feltámadt benne a vágy, hogy tanuljon. Harminchét éves korára jutott el oda, hogy nekifogjon megvalósítani, amit elgondolt. Hivatásos nevelőszülőnek tanult. Kilenc éve a Területi Gyermek Szakszolgálatnál dolgozik. Négy saját gyermeke mellé négy roma kicsit fogadott örökbe. Csupán a legnagyobb lánya költözött el otthonról, különben az egész nagy család - most már két unokával - együtt maradt a Reitter Ferenc utcai lakásban.- Azelőtt még csak kapcsolata sem volt a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzattal. Hogyan jutott arra a gondolatra, hogy elindul a választáson?- Az egész a fodrásznál kezdődött. A romák helyzetéről beszélgettünk. Később átgondoltam azt, amiről ott szó volt, és úgy döntöttem, hogy nekem is tennem kell értük. Fejémé Ágika és Takács Ágnes segített a kampányolásban. Engem a magyarok közül is sokan ismernek, sőt talán kicsit tisztelnek is a lakóhelyem környékén. Végül öten jutottunk be a testületbe, és a társaim engem választottak elnöknek. Az előző elnök, Kállai Tibor ezúttal nem vállalta a képviselőséget, de titkárként most is velünk van. Tudásával és tájékozottságával sokat segít a munkámban.- Milyennek látja a cigányság helyzetét a kerületben?- A kilencvenes évek elején 20 ezren laktunk itt, de sokan vidékre mentek vagy kivándoroltak. Most hat-nyolcezer lehet a romák száma. A mi helyzetünk speciális, nem hasonlítható egyetlen más kisebbségéhez sem. Ha bemegyünk egy közértbe, rögtön három, biztonsági őr ered a nyomunkba. A gyerekeinket naponta alázzák meg az iskolában. Sokan élnek közülünk lehetetlen körülmények között. Nyolc év kellett az embereknek, amíg megtanulták, mit is jelent a kisebbségi önkormányzat. Ez nem gyakorol hatósági jogkört, de segíti a települési önkormányzatot a hatósági jogkör ellátásában. A kerületi önkormányzatnak 1996 óta van elfogadott cigányprogramja, amely meghatározza a feladatokat.- A szerda délelőtti fogadóórákon a legtöbben lakásproblémáikkal fordulnak hozzánk. Sokszor kilakoltatás előtt álló emberek jönnek kétségbeesetten. Sajnos gyakran az utolsó pillanatban, jogerős bírósági ítélettel a kezükben. Ilyenkor is próbálunk segíteni, szerzünk átmeneti szállást vagy hívjuk a hajléktalanszállót. Van olyan, aki sokadmagával lakik 11 négyzetméteren. De kár tagadni, hogy előfordul: viszonylag jó körülmények között élők is kérik a segítségünket lakásügyben. Ezért - mielőtt javaslatot tennénk a kerületi önkormányzatnak - minden esetben kimegyünk környezettanulmányra, hogy saját szemünkkel lássuk, mennyire szorul rá a kérelmező a segítségre.- Az alakulás óta együtt dolgozunk a HÍD Családsegítő Központtal. Nem egy cigány család tartósan el van maradva lakbérrel, közüzemi díjak fizetésével. A kerületi adósságkezelési programmal a HÍD foglalkozik, és az ügyvédjük révén már többek problémáját sikerült megoldani. Vannak, akik azzal keresnek meg minket, adjunk tanácsot, hogyan kell segélyért folyamodni, mit kell beadni, illetve latölteni. Mire a szociális osztályhoz jutnak, már mindent visznek, ami szükséges. Egyébként le a kalappal ennek az osztálynak minden egyes dolgozója és persze a vezetője előtt. Ahogy velünk foglalkoznak, az mintaszerű. De a hivatalban máshol sem elutasítóak velünk szemben.- Mit tesz a kisebbségi önkormányzat azért, hogy romák és nem romák jobban meg tudják érteni egymást?- Mi az ellentétek helyett inkább békét szeretnénk teremteni. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy mi is részei vagyunk a kerületnek. Ezért az a célunk, hogy megmutassuk a cigányságból azt, amire büszkék lehetünk. Például az idén a kilencedik majálisunkat tartottuk május 1-jén a Dráva és Népfürdő utca által határolt Duna- parti szabad területen. Az én számomra egyébként ez volt az első, amelynek a szervezésében másokkal együtt részt vehettem. Annyira izgultam, hogy aludni is képtelen voltam előtte való éjszaka. De nagyszerűen sikerült minden.- Az egész napos programon három kerületi amatőr együttes játszott autentikus folklórzenét, és voltak különféle felnőtt- és gyerekprogramok. Sok magyar vendégünk is volt, és mindenki jól érezte magát. Eljöttek a kerületi roma vállalkozók is, ezzel is bizonyítva, hogy a cigányság egy nagy család. Ahogy az előző években, most sem volt semmilyen rendbontás: a jelen levő rendőröknek egyszer! sem kellett közbeavatkozniuk. Részt veszünk június 1-jén a kerületi nemzetiségi fesztiválon, mi fogunk főzni, és töltött káposztával várjuk majd a romaprogram vendégeit. Az ilyen események jó alkalmat adnak a találkozásra, de mi azt is fontosnak tartjuk, hogy a hétköznapokon is megvalósuljon a közeledés.-Az olyan általános iskolákban, ahol roma és nem roma gyerekek járnak együtt, roma népismereti órákat tartunk. Itt, a Forgách utca 18. szám alatti önkormányzati irodában nyolc éve sikeresen működik a gyerekklubunk, ahová etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül várjuk a gyerekeket szombatonként. Általában 15-16-an jönnek el, negyven százalékuk nem cigány. Népszerűek a hétvégi táncfoglalkozásaink. Van közös játék és kézműves fpglalkozás is. Gergely Dezső, a HÍD nyugalmazott családgondozója, a mi papunk, rendszeresen tart hittanórákat a gyerekklubban. Jó időben történelmi kirándulásokra visszük a klubba járó gyerekeket. Voltunk Egerben, Visegrádon és több más nevezetes helyen.- Nyáron a Nép-szigeten rendszeresen szervezünk napközis korrepetáló tábort, amihez nagy segítséget kapunk az önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportbizottságától. Ennek köszönhető, hogy a nyár végi pótvizsgákon a cigány gyerekek rendre sikerrel szerepelnek, és nem kell osztályt ismételniük.- Úgy tudom, nem hagy ki egyetlen képviselő-testületi ülést sem.- Jólesett, hogy az elején nagyon kedvesen fogadtak. Tényleg mindig elmegyek, mert a képviselőtársaimtól sokat lehet tanulni. Eddig még nem szólaltam fel, de tervezem, hogy egyszer beszélni fogok a cigányok lakáshelyzetéről. Tudom, hogy sok munka vár rám a következő években, de én szívvel- lélekkel tenni szeretnék a közösségünkért. fi kerületnek is nagy o német kötődése Hambuch Géza egy teljesen német ajkú Tolna megyei faluban, Mucsiban látta meg a napvilágot. Bár a magyarországi németeket általában sváboknak mondják, az ő családja frank származású: az ősei a Frankfurttól keletre fekvő Fulda város környékéről jöttek az 1700- as években. Ott ma is egy speciális nyelvjárásban beszélnek az emberek, amit ő is ért és beszél. Még az édesanyja is alig beszélte a magyart. Ä szüleit is beleértve mindegyik felmenője földműves volt. Azt mondja, ő volt a családban az első, aki kikerült a paraszti sorból. Az ELTE-n végzett német-magyar szakos tanárként. Később a sors az újságírás felé vitte.- Pécsett a Nagy Lajos Gimnáziumban tanítottam, amikor kapcsolatba kerültem a Magyar Rádió pécsi stúdiójával. Hamarosan itt lettem a német nemzetiségi műsor szerkesztője. Mikrofonnal jártam a német falvakat, hogy megismertessem az ottaniak életét a hallgatókkal. Azután a Neue Zeitung című német nemzetiségi lap riportere, olvasószerkesztője, majd pedig fő- szerkesztője lettem. Tizenkét évig dolgoztam a Neueste Nachrichten - Daily News német-angol napilapnál munkatársként, rovatvezetőként, majd főszerkesztő-helyettesként. 1982-ben a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkárává, majd ’90-ben ügyvezető elnökévé választottak. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a német-magyar kapcsolatokat ápolja, és erkölcsi, anyagi támogatást vívjon ki a magyarországi németségnek. Ma, az Európai Unió küszöbén ez szinte természetesnek tűnik, de az előző évtizedekben nem volt ilyen magától értetődő.- Hogyan kezdődött a tevékenysége a kerületi német kisebbségi önkormányzatnál ?- Ennek már kilenc éve, de az előzményei 1991-ig nyúlnak visz- sza. Akkor indult útjára a kisebbségi kerekasztal, amelynek fő feladata a kisebbségi törvény megalkotásának elősegítése volt. Végül hatpárti megegyezéssel megszületett a - ma módosításra szoruló - kisebbségi törvény. 1994-ben az én kezdeményezésemre jött létre a Német Kisebbségi Önkormányzat a kerületünkben. Itt ugyan valamikor nem lakott annyi német ajkú, mint például Soroksáron vagy Óbudán, de az köztudomású, hogy a Xm. kerületnek is nagy a német kötődése. Hogy mást ne mondjak, Angyalföld régi nevéből, az Engelsfeldből is erre következtethetünk. Sok egyéb kitűnő személy mellett német volt Reitter Ferenc, és a Láng Gépgyárat is Lángnak hívták annak idején. A II. világháború után sokan települtek ide - főleg német munkások -, és ma is sok a német származású kisiparos.- Ma hozzávetőleg hány embert képviselnek?- Erről természetesen nincsenek pontos adatok, de annyi biztos, hogy a 2001 -es népszámlálás idején 355-en vallották magukat német nemzetiséginek, 622 személynek volt kötődése a németséghez és 441-en használták a mindennapi életben a német nyelvet. Becsült számuk ennél sokkal nagyobb. Mi azt szeretnénk, ha minél többen őriznék meg a nyelvet és a kultúrát. Ezért hívtuk össze 1995 tavaszán azoknak az iskoláknak az igazgatóit, ahol akkor németoktatás folyt. És még azon az őszön útjára indítottuk az első német nemzetiségi osztályt a Tutaj utcai Pannónia Általános Iskolában. Ma már minden évfolyamon van ilyen kétnyelvű osztály. Nyugodtan mondhatom, mert tapasztaltam: a tanárok csodát művelnek a gyerekekkel.- Az első fecskék jövőre befejezik az általánost. Tudják-e folytatni a német nyelv tanulását?- Éppen azon munkálkodunk. Szeretnénk összehívni a jövőre végző gyerekek szüleit, hogy tájékoztassuk őket a lehetőségekről. A gyerekek választhatják a pesterzsébeti német nemzetiségi gimnáziumot. Ezenkívül szeretnénk elérni, hogy valamelyik kerületi gimnáziumban német nemzetiségi tagozatjöjjön létre. A 4. számú óvodában már hat esztendeje tart németfoglalkozásokat egy tanárnő, akit mi fizetünk. Ugyancsak mi álljuk az általános iskolai tánctanítás költségeit. Tesszük mindezt azért, mert valljuk: a német kisebbségnek nem csak a nyelvét, de a kultúráját és szokásait is ápolnia kell.- Ezt célozzák a Tutaj utcai iskola testvérvárosi kapcsolatai is. Örülök annak, hogy közreműködésem eredményeképpen jött létre a testvérvárosi kapcsolat egy türingiai várossal, Stadt- lengsfelddel. Ezenkívül a Tutaj utcai iskola vezetőinek sikerült kapcsolatot létesítenie egy berlini, Spandau kerületi iskolával is. Rendszeresek a csereutazások a diákok között. Fontosnak tartom a taijáni és városlődi nyári német- nyelv-táborokat is, ezeken mindig sok gyerek vesz részt.- Támogatja-e a kerületi önkormányzat a német kisebbség törekvéseit?- Igen. Azonkívül, hogy az államtól - a többi kisebbséghez hasonlóan - ebben az évben kapunk 680 ezer forintot, elmondhatom, hogy a XIII. kerületi önkormányzat támogatja a kisebbségeket. Például ez a Váci úti helyiség is az ő tulajdona. Itt dolgozunk, fogadjuk a hozzánk fordulókat és gyakran tartunk különféle rendezvényeket, tanfolyamokat. Nagy esemény minden évben a német majális, a Maifest, amelyet az idén kilencedik alkalommal rendeztünk meg, és most is, mint mindig, a József Attila Művelődési Központ helyiségeit térítés nélkül bocsátotta rendelkezésünkre az önkormányzat.- Említette, hogy gyakran megkeresik önt a fogadóórán. Milyen kérdésekkel jönnek?- Sokan érdeklődnek a gyerekeik taníttatásáról. Mások azt szeretnék tudni, hogyan lehet németországi ösztöndíjhoz jutni. A kerületben élő németek közül többeket érint a kárpótlás, erről is szoktak kérdezni.- Az európai uniós csatlakozással bizonyára még közelebb kerülnek egymáshoz a magyar és a német emberek. A Kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat hogyan tud ehhez hozzájárulni?- Szeretnénk, ha a jövőben még szorosabb lenne a kapcsolatunk a lakossággal. Bár az embereket ma elég nehéz kimozdítani, jó lenne, ha létrehozhatnánk egy klubot, amely alkalmas lenne a rendszeres találkozásra. Jövőre lesz a tizedik, jubileumi majálisunk, ezt szeretnénk méltóképpen megünnepelni sok német és magyar vendéggel. Van még egy nagy tervünk. A kerület német hagyományainak feldolgozására pályázatot írunk ki, valószínűleg ősszel. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal sok új és értékes információhoz jutunk majd. Csop Veronika tof ÜS Dd@Ö$ tocsé^ilE Müépé