XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-31 / 10. szám
4 2003. MÁJUS 31. A lakás- és helyiséggazdálkodás tapasztalatairól tárgyalt április 24-én a képviselő-testület. Az 1999-ben elfogadott - még az előző választási periódusra szóló - tervek, elképzelések többségét az önkormányzat megvalósította, így bővült a lakásvásárláshoz, felújításokhoz adható helyi támogatás mértéke. A közel nyolcezer bérlakás között ma több a komfortos. Új lakbérrendszert vezettünk be, a rászorultak több támogatást kapnak lakhatási költségeik kifizetéséhez. A Hajdú utcában fiatalok részére fecskeház, a Petneházy utcában bérház épült, s megújult a Pap Károly, valamint a Lőportár utcában három lakóházunk. Megkezdődött a Szabolcs utcai rehabilitáció, melynek első fázisaként kilenc épületet szanáltunk, teret biztosítva a jövőbeni építkezésekhez. A fővárosban, napjainkban nálunk épül a legtöbb lakás. Ennek feltételeit - a szabályozási tervek elkészítésével - nagyrészt az önkormányzat teremtette meg. Az intenzív beruházási kedv - számításaink szerint - a következő években is megmarad. S amennyiben a képviselő-testület tervei valóra válnak, az elkövetkező négy év alatt több száz korszerű lakással gyarapodhat bérlakásaink száma is. Terveink A 2003-2006 közötti időre elfogadott lakás és helyiséggazdálkodási koncepció feladatai meghatározásakor figyelembe vettük a lakás- és helyiséggazdálkodás jelenlegi gondjait, mindazokat a gazdasági és jogi feltételeket, melyek hatással vannak munkánkra. A legnagyobb kihívást a 7731 bérlakás rossz komfortfokozat szerinti összetételének megváltoztatása jelenti. Az ösz- szesből 3378 komfort nélküli vagy szükséglakás. A 222 épületünk egy része olyan rossz műszaki állapotban van, hogy nem éri meg a felújításukat elvégezni, előbb-utóbb le kell őket bontani. Ezen a helyzeten - miként eddig is - fokozatosan változtatni kívánunk. A megoldáshoz több út is vezet, úgymint a fentebb már említett bérlakásépítés, továbbá a korszerűsítések elvégzése, az épület-, illetve tömbrehabilitációk folytatása, a lakásaik modernizálására vállalkozó bérlők támogatása, a privatizáció eddigi gyakorlatának megőrzése. Az előző négy év alatt - fékezve a korábbi csökkenés ütemét - 1000 bérlakással lett kevesebb. Ezek nagyobbik fele magántulajdonba került, a kisebb része szanálva lett. Azt tervezzük, hogy 2006-ra kb. 6000 lakásunk marad, ezt követően tartósan ennyivel gazdálkodhatunk. A jövőben szükséglakásokat nem kívánunk bérbe adni; a társasházban lévőHírnökA kerületi lakásgazdálkodásról két elsősorban a szomszéd tulajdonosnak ajánljuk fel vételre, önkormányzati házak esetében pedig csatoljuk a szomszédos lakáshoz. Amennyiben társasházi komfort nélküli lakás szabadul fel, és annak műszaki átalakítása aránytalan terhet jelent az önkormányzat számára, ismételt bérbeadás helyett értékesítjük. Az önkormányzati épületben található komfort nélküli lakásokat, ha ennek műszaki feltételei adottak és az épület nincs szanálási listán, komfortosítjuk, a megüresedő kis alapterületűeket, ha lehetséges, hozzácsatoljuk a szomszédos lakáshoz. Kerületünkben néhány család az együttélési normák megsértésével sok gondot okoz mindenekelőtt a környezetében élő békés családoknak. Velük szemben a jog minden eszközével a leghatározottabban fel fogunk lépni. Az egykori házmesterek elhelyezési problémáinak rendezése egy évtizede kiemelt feladatunk. A társasházak álláspontja miatt ez eddig csak részben sikerült. A folyamatban lévő 49 ügyet négy év alatt szeretnénk megoldani. A 2001-ben bevezetett lakbérrendszert a bérlők többsége elfogadta, elvein nem kívánunk változtatni. Fokozatosan 2006-ig alakul ki az a lakbérstruktúra, mely nem csak a lakás komfort- fokozata szerint differenciál, hanem az épület kerületen belüli elhelyezkedése szerint is. Bérlakásépítés A Bulcsú és a Szabolcs utcában két lakóház (összesen 175 lakás) tervei már elkészültek. A megvalósításhoz szükséges több mint másfél milliárd forint egy részével rendelkezünk, ezért a kormányhoz pályázatot nyújtunk be a hiányzó összeg biztosítása érdekében. Jövőre megkezdjük a Lőportár utca 3/B teljes felújítását, idén beköltözhető lesz a Jász utcában egy felújított épületünk. A képviselő-testület újabb fecskeház megépítéséről döntött a Béke utca 7. és a Lőportár utca 5/B. alatt. A Reitter Ferenc utca 13. alatt is bérlakást szeretnénk építeni. Mindezek megvalósítása több száz millió forintba kerül, a források nagyobbik felét pályázat útján kívánjuk megszerezni. Kellő számú bérlakás megépítésére az önkormányzat, az állam nem vállalkozhat, ezért szükség van a magánszféra bekapcsolására. A vállalkozói tőkéből építendő bérlakás-konstrukció feltételeit ki fogjuk dolgozni. Úgy gondoljuk, sokak lakásproblémájának a megoldását tenné lehetővé a piaci bérhez nyújtandó önkormányzati támogatás biztosítása. Igaz, a kerületi polgárok közössége így csak 15-20 év múlva válna az ingatlan tulajdonosává. fi támogatásokról Az önkormányzat az ún. helyi támogatás keretében nyújt segítséget a lakásvásárláshoz. Az 50/1995. sz. rendelet módosítása következtében a jövőben csak a kerületben lakást vásárlók részére adható ez a segítség. Ugyanakkor a képviselők enyhítették a méltányosság esetében követendő szabályokat. Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a rendelet hatályát miként teijeszthet- nénk ki a lakásaikat korszerűsítő bérlőkre is. Ma közel 500 bérlőnek van 94 millió forint lakbérhátraléka. Még súlyosabb a helyzet, ha a közüzemi díjtartozásokat is számba vesszük. A legszegényebbek egyre többet kénytelenek lakhatásukra fordítani. Számukra különféle úton nyújtunk támogatást, melynek mértéke éves szinten eléri a százmillió forintot. A segítség fontos feltétele az adós együttműködése, az eredményesség pedig attól függ, hogy az egyén saját helyzete javítása érdekében képes-e megtenni mindent. Folytatjuk a „Lakásért életjáradék - lakás előtakarékos- ságért” rendszerünket. Elvi döntés született arról, hogy megvizsgáljuk a társasházak számára nyújtandó vissza nem térítendő támogatás bevezetésének lehetőségét. Olyan konstrukcióra gondolunk, melyben ez a pénz egyfajta multipfikátori szerepet képes betölteni, pl. azzal, hogy további pályázati forrásokhoz segíti a tulajdonosokat. Helyiséggazdálkodás 1916 helyiség tulajdonosa az önkormányzat. Ezek bérbeadásából származó bevételek képezik a bérlakások felújításához szükséges források egy részét. A helyiségek közül 300 többnyire pincei, nagyon rossz állapotban van. Tervezzük ezek elidegenítését a társasházak elővásárlási jogának biztosításával. 1994. január 1. előtt kelt bérleti szerződések a következő év első napjától cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatok. Úgy ítéljük meg, csak indokolt esetben - bérlőink kb. 10%-ánál - lehetne ezzel az eszközzel élni. Különösen azokról lehet itt szó, akik tevékenysége ellen sok a lakossági panasz, akik mélyen a piaci ár alatti bérleti díjat fizetnek és nem sikerül velük megállapodni. A kerületi önkormányzat lakás- és helyiséggazdálkodási koncepciója illeszkedik a többi terület, ágazat középtávú elképzeléseihez, és fontos eleme lesz a közeljövőben lakossági vitára kerülő településfejlesztési koncepciónak. így ölt testet az a célkitűzésünk, hogy a XIII. kerületben élő emberek életminősége javuljon. Borszéki Gyula alpolgármester Polgármesteri fogadóóra az interneten 2003. június 19-én 10 és 11 óra között dr. Tóth /rizse/polgármester internetes fogadóórát tart. A fogadóóra elérhető a kerület honlapján: www.bpl3.hu. Kérdéseiket a regisztrálást követően a Fórum oldalon, fogadóóra témakör alatt tehetik fel. Lakossági fórumok a XIII. kerület településfejlesztési koncepciójáról A Hírnök előző számának mellékleteként megjelent Budapest Főváros XIII. kerületi településfejlesztési koncepciója. A véleményeket, javaslatokat nem csak írásban várjuk, hanem a szervezett lakossági fórumokon személyesen el is mondhatják azokat. Az I. Területfelhasználás, szabályozás című fejezet fóruma: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, táncterem (1131 József Attila tér 4.). Időpont: 2003. június 5. (csütörtök) 17.00 óra. Részt vesz: Fegyvemeky Sándor főépítész. A II. Infrastruktúrák című fejezet fóruma: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, földszinti kisgalé- ria (1131 József A. tér 4.). Időpont: 2003. június 2. (hétfő) 18.00 óra. Részt vesz: Dorogi Gabriella alpolgármester. A III. Társadalom, kommunikáció, szociálpolitika című fejezet fóruma: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ. Időpont: 2003. június 2. (hétfő) 17.00 óra. Részt vesz: Holopné Schramek Kornélia és Borszéki Gyula alpolgármesterek. Közhasznú foglalkozás és közmunka a kerületben A kerületi önkormányzat célja, hogy valamennyi kerületi polgár esélyt kapjon a boldogulásra. Azoknak, akiknek erre önerejükből kisebb a lehetőségük, mert rosszabb körülmények között élnek, vagy mert régóta elveszítették munkájukat, segítségre, támogatásra szorulnak. A munkanélküliség aránya a kerületben hosszabb ideje 1% körüli. A kedvező adat ellenére érzékelhetőek a munkaerőpiac problémái, mint például a magas inaktivitás, a tartós munkanélküliség. A kerületben a munkanélküli-járadékosok száma 499, az elmúlt évben rendszeres szociális segélyben 313, jövedelempótló támogatásban 2, előnyugdíjban 33 fő részesült. A munkaerő- piacra történő visszakerülést akadályozó tényezők általában halmozottan jelentkeznek: alulképzettség 56%-ban, „feketemunkában” való részvétel feltehetően 35-40%-ban, diszkrimináció (kor, bőrszín) 25%-ban, egészségi állapot 60%-ban. A munkanélküliek motiválása, az egyéni képesség, készség fejlesztése kulcsfontosságú. Arányuk csökkentése érdekében az önkormányzat alkalmazta a Maatwerk-programot, melynek tapasztalatai a HÍD családsegítő munkájában tovább hasznosulnak. A családsegítő személyre szabott gondozást nyújt számukra, melynek formája a tanácsadás, a csoportos önsegítői és képességfejlesztő előadás, valamint az életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás. Az elmúlt évben összesen 69 fő vett részt ilyen programokon. A közhasznú foglalkoztatottak száma 67 fő, közülük 13 fő szakmunkás, 50 fő takarító segédmunkás volt. A közhasznú munka keretében a rászoruló, alacsony jövedelmű családok lakásában 238 esetben végeztek villanyszerelést, festést, mázolást, lakatos-, kőműves-, burkoló-, vízszerelő-, valamint asztalos- munkát. Ezen felül közterületek és önkormányzati tulajdonban lévő területek tisztántartását végezték, de kiemelt feladat volt az árvízi védekezésben való részvétel, a homokzsákok töltése, majd az elöntött területek takarítása. Télen a jegesedés megszüntetése, illetve a lehullott hó eltakarítása, a járdák, közlekedési utak csúszásmentesítése volt a dolguk. Az önkormányzat több mint 92 millió forintot költött a közmunka biztosítására, 57 millió forintot közhasznú foglalkozásra, 150 millió forintot fordított a munkanélküliek foglalkoztatására. Átlagosan 127 munkanélküli számára nyújtott megélhetést, 14%-uknak sikerült tartósan elhelyezkedniük a munkaerőpiacon. 2003-ban tovább kell fejleszteni a HÍD Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai programját annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszavezetése eredményesebb legyen. Cél, hogy a foglalkoztatottak körében növekedjen a közterületen dolgozók aránya, elsősorban a szociális munkát segítő, a rászorultak támogatását eredményező közfeladatok teljesítése terén.