XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-04-24 / 8. szám

-Hírnök 2003. ÁPRILIS 24. „Vagy szépen, vagy sehogy" Dédnagymamakorban sem késő A 74 éves, fiatalos - nyugdí­jaskora előtt számvitellel foglal­kozó - dédnagymama Székely Endréné falikárpitszövő, ami azért meglepő és példaértékű, mert már a hetvenedik élet­évében járt, amikor elkezdte ezt a mesterséget kitanulni. A főleg tájakat ábrázoló, kizárólag pasz­tellszínű képek, sok-sok gyapjú- és hímzőfonalból, valamint var­rócérnából egy kis szövőszéken születnek.- Miért éppen a falikárpitszö- vést választotta? - kérdezem Balzac utcai otthonában, ahol a falak többségét az általa készített képek díszítik.- Nyugdíjaséveim elején var­rással, hímzéssel foglalkoztam, olyannyira, hogy egy idő után már nem tudtam hova tenni az el­készült munkákat. 1999-ben egy barátnőm félje már járt és elhí­vott engem is a Mészáros László Képzőművészeti Körbe, mert sejtette, hogy engem érdekelni fog ez a műfaj. Jó társaságba ke­rültem, és utólag kiderült, hogy sorsszerű döntést hoztam, ami­kor én is elkezdtem ebbe a körbe járni, mivel pár hónap múlva, sú­lyos betegség után meghalt a fér­jem. Úgyhogy a társaság nagy mankó volt számomra, főleg mert Baráth Hajnalka textilmű­vész vett a szárnyai alá, aki a kezdőket szívesen fogadja és tá­mogatja. Átsegített a mélypon­ton, mert feladatom volt és nem értem rá túlzottan a fájdalmam­mal foglalkozni, mert 30 éves házasságot az ember nem akar és nem is tud kitörölni az életéből. Aztán jött egy kis siker és még egy, és a többiek elismerését elő­ször csak bóknak vettem, már­mint hogy van bennem egyfajta őstehetség, de miután a minden év decemberében megrendezett kiállításon a pártatlan zsűri is gratulált, nagyon jólesett, hogy szakmailag - természetesen amatőrként művelem ezt a tevé­kenységet - elismerték a munká­mat.- Hány darab képet készített mostanáig?- Körülbelül 8-9 darabot, ugyanis sok időt vesz igénybe az elkészítésük. A nagyobbak félév, a kisebbek három hónap alatt ké­szülnek el, persze minden attól függ, milyen kedvem, hangula­tom van, egészségileg hogyan ér­zem magamat, mennyire van ép­pen türelmem, mert ehhez a munkához főleg kitartás, szorga­lom és türelem kell. Én már meg­tanultam, hogy az életben csak türelemmel lehet sokra vinni. És hál’ Istennek már eljutottam oda, hogy türelmesen - vagy szépen, vagy sehogy - dolgozom. Az el­készült munkáim közül megem­lítem a Santorini haranglábról, valamint az Árpád-kori temp- lom-őskőről készült képeimet, ám a legsikeresebb az első mun­kám a perui kultúrából maradt textiltöredékről készült képem lett, amely a tavalyi kiállításon szerepelt. Nagyon jó és erőt adó érzés, amikor az ember keze alatt születik valami, ami nem csak szép, hanem másoknak is tetszik, ezért azt mondom, hogy az alko­tás örömét nem lehet felváltani azzal, hogy feleslegesen beszél­gessek, fecsegjek, pletykáljak másokkal, amikor alkothatok, közben zenét hallgathatok, vagy csak összeszedem a gondolatai­mat.- Családja mit szól alkotó­kedvéhez? Gyerekei nem irigyel­ték meg, nem léptek nyomdo­kaiba ?- Egy fiam van, neki is egy fia, és az unokámnak is kisfia szüle­tett, másfél hónapos és Tamás­nak hívják, így már dédnagyma­ma is vagyok. Tehát mi egy fiús család vagyunk, és mindenki művészhajlammal van megáld­va. A fiam, de még az unokám is ügyesen rajzol, bár ő inkább a sportban jeleskedik, a karatéban kétdanos mesteredző. Én pedig 70 évesen kezdtem el a falikár- pitszövést tanulni, ezért picit büszke vagyok magamra is, és ezt a történetet azoknak szánom, akik nem tudnak időskorukban mit kezdeni magukkal. Pedig annyi, de annyi lehetőség van, amit hobbiból, fillérekből meg lehet oldani.- Tervei?- Következő munkámat egy ciprusi katolikus templomot áb­rázoló fényképről készítem el, és remélem, szép lesz, mire elké­szül - mondja befejezésül Szé­kely Endréné. Szoboszlai Éva A Nemzetiségi Kerekasztal 1998 óta működik. Az első négy évben a kerületnek mind a kilenc kisebbségi önkormányzata, azaz a cigány, a görög, a horvát, a len­gyel, a német, az örmény, a ro­mán, a szerb, a szlovák volt a tagja. 2002 novembere óta kibő­vült a bolgár és a ruszin önkor­mányzatokkal. A kerekasztal cél­ja az együttműködés, az egymás­sal szolidárisán közös fellépés, valamint egymás kultúrájának, szokásainak megismerése. En­nek köszönhetően a XIII. kerüle­ti kisebbségek igen jó viszony­ban vannak egymással. A ne­gyedévenként szervezett találko­zókon mód van tapasztalatokat cserélni mind a működésről, mind a gazdálkodásról. Szükség esetén a közös rendezvények ügyében az önkormányzati elnö­kök tanácskoznak. A kerekasztal működése példaértékű lehet. A kerekasztal tevékenységét szeretné kibővíteni egymás or­szágainak megismerésével is. Az első külföldi tanácskozásra Hor­vátországban került sor 2000- ben. Az idén a Lengyel Kisebb­ségi Önkormányzat vállalkozott arra, hogy a 11 testület számára Lengyelországban, Zakopánéban szervez tanácskozást, továbbkép­zést. A rendezvényre március 20-24. között került sor. A résztvevők találkoztak a Zakopánéval szomszédos Koscie- liskóban az ottani polgármesterrel, tájékozódtak az ottani polgármes­teri hivatal és a helyi önkormány­zat működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ott élő kisebbségek helyzetéről. Lengyelországban a kisebbségek létszámukat tekintve nem érik el a lakosság 1%-át sem, és igen szétszórtan élnek. Ha igénylik, számukra az állam bizto­sítja a nyelvoktatás és a kulturális tevékenység lehetőségét. A térség­ben kis létszámban élnek szlová­kok, ruszinok, de még ma­gyar-lengyel vegyes családok is. Többnyire magyar férfiak nősül­tek be, és érdekes, hogy még a harmadik generációban is elsősor­ban a fiúgyermekek magyar ke­resztneveket - Tibor, Imre, Géza - viselnek. Kirándultunk Krakkóba, meg­tekintettük a mindenkinek olyan szép királyi várat, a Főteret, a Posztócsamokot, ebédeltünk a Lengyel Házban, amely a Len­gyelek Világszövetsége, a „Wspólnota Polska” krakkói székhelye, és ott tájékoztatást kaptunk a Lengyelek Világszö­vetsége feladatairól és a határo­kon túl élő lengyelek működésé­nek támogatási rendszeréről, le­hetőségeiről. Hollósy Tiborné Zsuzsa, a kerekasztal elnöke előadást tar­tott a magyarországi kisebbségi politikáról és az együttműködés hatékonyságáról, Héjj Attiláné Aldona, a kerekasztal elnökhe­lyettese pedig a pályázati kiírá­sokról és az anyanyelvi rendez­vények fontosságáról. A résztve­vők megvitatták a júniusra terve­zett Nemzetiségi Napok prog­ramját és javaslatokat tettek a rendezvények szervezésére. A Tátra, Zakopane, Krakkó el­bűvölő élményeket nyújtott, az emberek kedvessége, udvariassá­ga és a nagyszerű gasztronómia sokáig megmarad emlékünkben. Héjj Attiláné Aldona Csend és nyugalom a belvárostól egy ugrásnyira Tisza-ház Újhpótváros rohamosan fejlődő, szépülő részén Kiváló közlekedésnél, csendes utcában Hatemeletes társasház zárt napos belső kertes udvarral Világos közlekedők, lépcsőházak, panorámás liftek Lakások mérete: 32 - 96 m4 között Várható beköltözés: 2003 IV negyedév Bruttó árak:* ' Értékesítés: ■ Lakások 9.7-29.9 MR ■ 1066 Budapest. Mozsár u 8. ■ Gépkoesstámafote: 2-3MR ■ Telefon: (0611269 1380 ■ Tárotok: 0.4 - 1.1 M R www.otpingatIan.hu AZ OTP INGATLAN RT. AJANLATA TI Kerületi Nemzetiségi Kerekasztal Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents