XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-04-24 / 8. szám

6 2003. ÁPRILIS 24. Hírnök ­Egy kerületi szövetkezet sikertörténete Jó szakemberek és folyamatos megújulás Bármilyen vállalkozásról le­gyen is szó, a mai gazdasági kör­nyezetben nem könnyű életben maradni. Kell hozzá egy kis sze­rencse, sok jó ötlet és folyamatos küzdelem. Ez jellemzi a XIII. ke­rületi Reitter Ferenc utcában szé­kelő Elektronika Átviteltechnikái Szövetkezetei is, amely a napok­ban vette át a Magyar Szabadal­mi Hivatal 2002. évi Innovációs Díját. Természetesen nem volt köny- nyű és zökkenőmentes az idáig vezető út. A szövetkezet tavaly ünnepelte fennállásának 50. év­fordulóját. Az utóbbi évek ko­moly létszámcsökkentése után most 150 dolgozójuk van. A szö­vetkezet elnöke, Bondi Róbert villamosmérnök és híradástech­nikai szakmérnök még az alapí­táskor, műszerészként került ide. Huszonöt évig volt a fejlesztés vezetője, majd 1989-ben - ami­kor az akkori elnök egy baleset­ben életét vesztette — került a szövetkezet élére.- Kezdettől fogva telefontech­nikai műszereket gyártottunk - mondja. - Már az „átkosban” el­kezdtünk kooperálni a Siemens Művekkel, ami ^akkoriban elég szokatlan volt. Őket a mi nagy szellemi kapacitásunk késztette az együttműködésre. Megadták a szigorú követelményeket, mi pe­dig kifejlesztettük és az ő nevük alatt a megfelelő minőségben le is gyártottuk a műszereket. Az együttműködés arra is jó volt, hogy megis­merjünk egy csomó műhelytitkot és elsajá­títsuk a minőségbizto­sítás elemeit. Német­országban és az akkori Szovjetunióban is elis­merték az Elektronika szakembereinek nagy tudását. Akkor még nem tudták, hogy majdan éppen a Siemens-kap­csolat fogja megmen­teni a szövetkezetét. Éppen akkor, amikor a ’90-es évek elején a szovjet piac összeom­lott, a németeknek az egyesülés miatt sok műszerre volt szükségük. így aztán 1991- ben, amikor már a szövetkezet léte is veszélybe került, nagy megrendelést kaptak a Siemens­től. Ez volt az a mentőöv, amiben végül is meg tudtak kapaszkodni. A következő évben már ocsúdott az orosz piac is: az oroszoktól vett elektromos energiát Magyar- ország a többi között az Elektro­nika műszereivel ellentételezte.- Nyilvánvaló, hogy abban az időben még a talpon maradás is nagy dolog volt. Mégis tovább kellett lépni.- A rendszerváltozás után az első nagy siker a szövetkezet számára a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Nagydíjá­nak megnyerése volt a PCM mű­szer kifejlesztéséért 1995-ben. A hírközlésben ugyanis azért folyik a küzdelem, hogy egy-egy réz érpárat minél több beszélgetésre lehessen felhasználni. A PCM berendezés egy előfizetői érpá­ron keresztül 30 telefont tud mű­ködtetni. Egy évvel később ugyanezzel a műszerrel a nem­zetközi nagydíjat is „elvitte” a szövet­kezet.- A hírközlés - legalábbis a laikus számára - szinte követhetetlenül fej­lődik az utóbbi években. Hogyan tudnak a szakembe­rek ezzel lépést tar­tani?- Amikor annak idején, hetven­nyolcvan évvel ez­előtt lefektették az előfizetői érpárakat, közönséges telefonbeszélgetésre szánták azokat. Sok évvel ké­sőbb már faxátvitelt akartak raj­tuk megvalósítani, de ha nem kábelhiba-kereső, és arra szolgál, hogy kiderítse, hogy adott eset­ben mi akadályozza az átvitelt. Vannak ugyanis olyan finom hi­bák, amelyek a telefonálást nem zavaiják, az adatátvitelt azonban igen. Azt, hogy a hiba a kábel melyik részén van, igen nehéz megállapítani. Ebben segít a TDR 2002 és a KMB 2002 elne­vezésű műszer. Sokszor azonban ez a két berendezés sem elegen­dő. A harmadik műszer, az ELQ2 - amelyről a németek is elismer­ték, hogy jelenleg a világ leg­jobbja - meg tudja vizsgálni a Bondi Róbert a szövetkezet vezetője, az Innovációs Díjjal Számítógép vezérelte gépek ültetik be a mikrochipeket... érdekeltek abban, hogy piacké­pes fejlesztésekkel álljanak elő. Sok köztük a fiatal, mindig van­nak jó ötleteik. Most pél­dául egy környezetvédel­mi műszer kifejlesztésén dolgoznak. Ez a lég­mintavevő az első kör­nyezetvédelmi fejleszté­sünk. Részt veszünk majd vele egy versenytár­gyaláson, amelyet szeret­nénk megnyerni. A sike­rek és a folyamatos meg­újulás ellenére azonban - a többi hasonló szövetke­zettel együtt - veszélyben érezzük magunkat. Az előző kormány ugyanis olyan törvényt hozott, amely szerint a szövetke­zeteknek legkésőbb 2005-ig át kell alakulniuk. Vál­hatunk mondjuk kft.-vé, de ha abba valamelyik tagunk nem akar belépni, akkor ki kell fizet­nünk a tulajdonrészét. Ha ez így lenne, rámenne ez a Reitter Fe­renc utcai székházunk is, aminek egy részét 1988-ban vettük meg, majd két évvel később egy új szárnyat építettünk hozzá. Ami­kor most a díjat átvettem, meg­említettem az illetékeseknek, hogy ez a törvény még hatályban van, és úgy ketyeg, akár egy idő­zített bomba. Megnyugtattak, hogy „hatástalanítani” fogják a bombát, hogy az a kevés hoz­zánk hasonló ipari szövetkezet, amely még megmaradt, tovább működhessen. Csop Veronika majd a finomításokat kézzel végzik el... ...végül ellenőrzik a műszeralkatrészeket kábel minőségét és azt, hogy mi­lyen sebesség átvitelére képes.- Milyen gyakorlati haszna van a három díjazott műszernek?- A tulajdonos bér­be adja a kábeleket az internetszolgáltató­nak. Ehhez is fontos tudni, hogy valójában milyen a kábel minő­sége. Ez az internet- felhasználók számára sem közömbös. Ami pedig a gazdasági hasznot illeti, a mű­szercsaládhoz tartozó műszerekből 2002- ben mintegy 900 dara­bot értékesítettünk, több mint 400 millió forintos árbevétellel. Mindhárom műszerrel megnyertük a Deutsche Telekom AG ilyen típusú műszerekre kiírt tendereit. Ennek alapján a múlt évben közel 600 műszert szállí­tottunk nekik. A Kazahtelekom pedig nyilvános tender keretében tavaly 120 darabot vett 140 mil­lió forint értékben. Idén a német cég eddig több mint 300 darabot rendelt.- Ahogy tíz évvel ezelőtt, min­den bizonnyal most is nehéz tal­pon maradni. Hogy látja: ma mi a további sikerek záloga?- Először is jó érzékkel kell kiválasztani a fejlesztési irányo­kat. Ezenkívül technológiailag is nagy változás ment végbe az el­múlt pár évben. A szövetkezet­nek a technológiai hátteret is meg kellett teremtenie. Fontos a megfelelő minőség is. Az életben maradáshoz teljes megújulás kel­lett. A fejlesztő részlegünkben most 25-en dolgoznak, zömmel mérnökök. Jó kapcsolatban va­gyunk a Budapesti Műszaki Egyetemmel. A létszámcsökken­téskor egyetlen szakembert sem küldtünk el. A fejlesztőink a for­galom után jutalékot kapnak, így fiz EU tagállamai és a jelöltek gyerekszemmel Európa meséi „A tyrusi király leányára, a szépséges Európára csodálatos álmot bocsátott egy éjszaka Aphrodité, a szerelem istennője. Két világrész versengett érte, asszonyi alakban álltak meg az ágya fölött, az egyik Ázsia, a másiknak akkor még neve sem volt.- Az én földemen született, én is neveltem őt - mondta Ázsia, és átölelte a leányt.- De nekem rendelte Zeusz, és róla fognak elnevezni engemet - mondta az ismeretlen, és ellenállhatatlan erővel ragadta magához Europét.” Valószínűleg sokaknak ismerősek e mitológiai sorok, és az ezt követő történet, mely a szépséges Européról, a hazánknak is otthont adó földrész névadójáról szól. Sokaknak ma is egy csodálatos érték­hez való ragaszkodást jelent Európa. De vajon mit jelent Európa, annak népei és kultúrái a gyermekeknek? Az Angyalföldi József Át- tila Művelődési Központban működő .József Attila Műhely” soro­zata, mely még tavaly ősszel indult, erre keresi és adja meg a vá­laszt. Az elsősorban az általános iskola alsó tagozatos diákjai részére indított „Európa meséi” című programsorozat Magyarország EU-s csatlakozását hozza közelebb a gyermekekhez. A diákok minden al­kalommal egy-egy uniós tagországot ismerhetnek meg. Lehetősé­gük van bepillantani az adott ország kultúrájába, hagyományaiba, nemzeti értékeibe.- Úgy gondoljuk, hogy ezek az ismeretek ma már elengedhetet­lenek az általános műveltség kialakításához - meséli a sorozat ap­ropóját Vasvári Béla, a program szervezője. - Elsődleges célunk a gyerekek tudásvágyának kielégítése, illetve a tagállamok iránti ér­deklődés felkeltése. A havonta megrendezett programon Balogh László, a világ első zászlómúzeumának alapítója és vezetője ad áttekintést egy-egy or­szág állami zászlójáról, címeréről, himnuszáról és egyéb jellegze­tességeiről. A gyerekek az európai nemzeti kincsek sokaságával is­merkedhetnek meg, így például az olasz pisai ferde toronnyal, a bel­ga pisilő kisfiúval, a holland fapapucsokkal vagy éppen a spanyol torreádorokkal. Az országismertetőket - figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait - Olasz Etelka előadóművész tovább színesíti mondák, mesék, versek segítségével, ezzel még közelebb hozva a gyermekekhez a hagyományokat, szokásokat. Az előadásokat a tag­országokra jellemző zenék, fotók, kiadványok teszik teljessé. Min­den program egy-egy kis fejtörővel, vetélkedővel zárul, amivel az új ismeretek elmélyítése a cél. Az utóbbi hónapokban az Európai Unió tagállamairól kaptak ké­pet a kerületi iskolások, míg május 8-án, Magyarország és a felvé­telre váró országok meséivel, mondáival, jellegzetességeivel ismer­kedhetnek meg az érdeklődők. (szabados) volt megfelelő minőségű a kábel, akkor ez meghiúsult. Most pedig az internet belépésével már óriá­si mennyiségű adatot viszünk át. Ehhez gyorsabb adatátvitel szük­séges, vagyis a kábelek újabb minőségi javításra szorulnak. Er­re szolgál az a műszer, amivel most elnyertük a Magyar Szaba­dalmi Hivatal Innovációs Díját. Jobban mondva a díjat három műszerért kaptuk, amiből kettő

Next

/
Thumbnails
Contents