XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-04-09 / 7. szám
2003. ÁPRILIS 9. Hírnök► ECECEAI ENIC ♦: :♦ iecccai ijnic ♦: :♦ ieiciai enic < :♦ EERCEAI IJNIC ❖ EERCEAI ENIC < Vállalkozók az EU-csatlakozásról Fercsik János Borkúti Béla László Sándor Schiller Gábor Boda E. György elnök Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XIII. kerületi iroda A BKIK XIII. kerületi tagcsoportjának elnökeként az elmúlt időszakban számtalan helyen találkoztam a vállalkozói réteg szinte valamennyi ágazatának képviselőivel. Egybehangzóan az fogalmazódott meg, hogy nem az a kérdés, hogy belépjünk-e az Európai Unió tagjainak sorába, hanem az, hogy miként tudunk felkészülni és miként tudunk eligazodni az uniós szabályok sűrűjében. Az mindenki előtt világos, hogy a vállalkozói réteg valamennyi szereplőjét érinti az uniós csatlakozás, mely kihívásait másképpen élik meg a nagy-, közép- és kisvállalkozói rétegetek. A mikro- és középvállalkozások tevékenységi köre szerteágazó, melyből fakadóan számtalan kérdés és probléma vetődik fel. Nagyon fontos e vállalkozói kör számára a pontos és célirányos információ megismerése, hiszen mindenkinek érdeke az, hogy többen sikerként éljék meg a csatlakozást és az azt követő változásokat. Az elkövetkezendő időszakban a kamarák egyik fontos feladata lesz a csatlakozást megelőző és majd az azt követő időszakban a pontos és célirányos információ átadása, valamint jelezni feléjük, hogy esetenként hol kell visszavonulni, hogyan lehet az átmeneti problémákat megoldani és segíteni kormányzati és európai uniós pénzekkel. Az uniós szabályok sűrűjében való eligazodásban jelentős szerepet játszhatnak a kamarák, és a vállalkozói réteg is elválja a kamaráktól, hogy minél több információval segítse a munkájukat és a csatlakozás során alkalmazkodásukban partnere legyen. A BKIK XIII. kerületi tagcsoportjának irodájában a már meglévő információk átadásával és a jövőben tanácsadó szolgáltatás bevezetésével, valamint célirányos információs rendezvényekkel szeretnénk segíteni a kerületünkben működő csaknem 17 ezer vállalkozás képviselőit. Agárdi László elnök L.E.P.K.E. (Lehel Piaci Kereskedők Egyesülete) Amikor elkezdtem a vállalkozásomat, szembe kellett néznem rengeteg nehézséggel, kisebb-na- gyobb problémákkal, gondokkal, amik ilyenkor, úgymond, természetesek. Az EU-ba való belépés már nélkülözni fogja ezeket a problémákat, mert egy jól prosperáló közösség tagjai leszünk. Ahhoz, hogy a piacon versenyben tudjunk maradni a multinacionális bevásárlóközpontokkal szemben, az EU-tagságunk elengedhetetlen. Megnyílnak a lehetőségek az EU piacain való részvételünkre, ugyanolyan lehetőségeink lesznek a beszerzés, illetve az értékesítés területein, mint a multiknak. Ezért bízom abban, hogy meg tudunk felelni azoknak az elvárásoknak, amiket az unió támaszt velünk szemben, hogy egyenrangú félként még akár üzletet is tudjak nyitni valamelyik szomszédos ország fővárosában. Úgy gondolom, hogy az EU-tagsággal biztosítani tudom a vállalkozásom fejlődését, és garanciát látok gyermekeim jövőjét illetően. Ezek alapján a válaszom: igen. Fercsik János Galgahévíz (Lehel Csarnok - őstermelő) Nehéz kenyér a mezőgazdaság, akár földművelésből, akár állattenyésztésből próbál megélni valaki. Nagy a túltermelés, a csatlakozás ezen biztosan segíteni fog. Óriási kihívást fog jelenteni a minőségi áru megtermelése, de mindent megteszünk, hogy megfeleljünk az előírásoknak. Mi bízunk az unióban, továbbra is a mezőgazdaságból szeretnénk megélni. Reméljük, hogy az uniós tagság segítséget jelent nekünk. Úgy gondoljuk, hogy a csatlakozással a munka- és élet- körülményeink javulása várható. Borkúti Bála ácsmester Nekem az EU-hoz való csatlakozás természetes és szükségszerű. Nem maradhatunk ki a csatlakozásból. A magyar kézműves iparosoknak soha nem volt szé- gyellnivaló a munkájuk, hanem éppen ellenkezőleg, mindig is büszkék voltunk tudásunkra, kreativitásunkra. Az unióhoz való csatlakozástól azt várom, hogy a lakosságnak is jobb lesz az anyagi helyzete, beleértve a nyugdíjasokat is, és így felpörgetve a gazdaságot, mindannyian jobb anyagi helyzetbe kerülünk. Akkor tovább tudunk fejlődni technikai színvonalban, és még jobb minőségi szolgáltatással tudjuk kielégíteni a lakosságot. A kisvállalkozásokat hozzá kell segíteni a korszerű gépek, termelőeszközök beszerzéséhez, valamint helyreállítani a mester cím rangját, és ismét magas színvonalra kell emelni a szakmunkástanulók képzését. László Sándor autójavító vállalkozó Európában élünk ezer éve és ez az otthonunk. Ezért úgy gondolom, eleget kell tennünk az uniós meghívásnak. A BKIK elnökségi tagja vagyok, és az a meggyőződésem, hogy egy teljesen új helyzet fog előállni. Az elmúlt években egymással voltunk versenyben, a belépés után a külföldi vállalkozókkal alakul ki ez a helyzet. Mint vállalkozó azt várom, hogy az ország jobb helyzetbe kerül, és az emberek megengedhetik magunknak, hogy megrendelői lehetnek a különböző szakmákban becsületesen dolgozó magyar iparosoknak. Még egy fontos dolog: nem szabad figyelmen kívül hagyni gyermekeink és unokáink jövőjét! Schiller Gábor a Schiller Opel cég tulajdonosa A XIII. kerületi lakosok számára nem titok, hogy Angyalföld hagyományosan „autós kerület”. Cégünk 1990 óta működik a kerületben, azóta 19 000 db új Opel típusú gépkocsit értékesítettünk. Mivel az Opel német gyártmány, az európai uniós minőségi szabványoknak eddig is megfelelt, és a General Motors márkakereskedői számára Euró- pa-szerte egységes üzleti környezet kialakítását írta elő, aminek cégem tökéletesen eleget tudott tenni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy „Közép-Euró- pa legnagyobb és legkorszerűbb márkaszervizének” címét viseli a Schiller Opel. Úgy vélem, hogy az EU-csatlakozásból az állampolgárok profitálni fognak, és ezáltal egyre több ügyfelünknek nyílik lehetősége arra, hogy a minőségi követelményeknek messzemenő- leg eleget tevő, új Opel gépkocsit vásároljon. Természetesen vevőink igényei is változni fognak, amire a mi válaszunk a ma is megtalálható, széles körű kínálatunk, szolgáltatásaink magas minőségi színvonala, valamint az egyéni vevői igények kielégítése. A válaszom tehát az Európai Unióra: igen. Európai „Nem országokat egyesítünk, hanem embereket hozunk közel egymáshoz” (Jean Monnét) Az Európa atyjától származó idézet a jelmondata a március 21-én a József Attila Művelődési Központban nyílt kiállításnak, mely az április 12-i népszavazást hivatott népszerűsíteni a kerület lakosainak. A kiállítás megnyitóján, az uniós himnusz elhangzása után dr. Tóth József polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kosztolányi Dezső Európa című verse hangzott el. A megnyitót dr. Luczai Zsuzsanna, az Országos Választási IroLuczai Zsuzsanna ismertető beszédét tartja Három Március 28-án a TV 13 stúdiójában élő adásban válaszolt a betelefonálok kérdéseire kerületünk három országgyűlési képviselője: dr. Pető Iván, dr. Szanyi Tibor és dr. Tóth József. A műsort Antal Lívia vezette. A téma, tekintettel a közelgő népszavazásra, ezúttal hazánk EU-s csatlakozása volt. Azon kérdések és válaszok között válogattunk, melyek még nem kerültek terítékre a Hírnök előző számaiban. Feladja-e Magyarország a függetlenségét azáltal, hogy egy olyan államközösséghez csatlakozik, amelyben nemzetek feletti intézmények is működnek? Az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szerint Magyarország egyes állami szuverenitásából származó hatásköreit az EU-val közösen gyakorolja majd. Magyarország tehát nem veszíti el függetlenségét, csak bizonyos jogokat közösen gyakorol majd a többi tagállammal. Az EU-csatlakozás nem jelenti azt, hogy az ország gyarmati függésbe kerül a Nyugattól. Már csak azért sem, mert a döntéshozatalban teljes jogú tagként veszünk majd részt. Ráadásul az EU-csatlakozás nem egy ránk kényszerített döntés, hanem azt önként, az állampolgá- >• * EERCEAI IJNIC ♦! :* EERCEAI ENIC < > EERCRAI ENIC ♦! ♦ EERCEAI ENIC « Boda E. György Agárdi László
