XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-05-02 / 8. szám

002. május egy József Attila-kötetet. A másik csoport a környékbeli romák, akik a manapság oly sikeres roma popzenei albu­mokért jönnek, ezeknek kü­lönleges sikerük van nálam is. Takáts Tamás nem hirdette különösebben üzletét, mely­nek elindításától nagyon sok barátja és ismerőse óva intet­te. Egy időben osztogatott szórólapokat, de nem járt si­kerrel.- Ide főleg az utcáról térnek be, nem tudatosan keresnek. Észreveszik, bejönnek. Ra­jongók például egyáltalán nem járnak ide, ez a hely nem rólam szól. Persze a kínálatról én döntök. Az viszont egészen érdekes, hogy miket vásárol­nak meg. A kí­nálat nem ép­pen gazdag, de bármit, a ritkaságokat is be tudom sze­rezni. Ha tehát valaki zenei ritkaságra vá­gyik, könyvet, sőt, esetleg festményt sze­retne vásárol­ni, vagy csak úgy szeretne elbeszélgetni valakivel, aki történetesen Takáts Tamás, nézzen be bát­ran a Pannónia utcai kul- túrkuckóba, ahol valóban csak gazda­godhat. Mert ahogy Tamás és barátnője maguk fogalmaztak: „Annyi­ra nem vagyunk kereskedők, hogy a kávét is ingyen adjuk.” (L. J.) Egészen véletlenül, egy nyugalmas péntek délután pil­lantottam meg Takáts Tamást sakkozni az ő kis birodalma, a róla elnevezett kultúrkuckó előtt. A valóban kuckójellegű üzlethelyiségbe tényleg a kul­túra költözött. Könyvek, - CD-k, kazetták, sőt festmé­nyek is gazdagítják az apró üzlet palettáját.- Nem véletlenül lett a hely neve kultúrkuckó - kezd me­séli a zenész, akit azt hiszem, nem kell külön bemutatni, hi­szen ő az ismert Dirty Blues Band frontembere. - Kará­csony óta működik ez a kis üzlet, amely régóta dédelge­tett álmom volt. Én mindig csak olyasmivel akartam fog­lalkozni, amit valóban szere­tek. Ez a kuckó ilyen. Itt kap­ható sok minden, de azokkal is szívesen elbeszélgetek, akik csak egy kávéra térnek be. Ez a hely sokkal inkább kulturá­dagodni. Inkább egy hangula­tos, ám még kevéssé ismert színfoltja a környéknek.- Ezen a környéken renge­teg nehéz sorsú ember él, és mivel itt, a közvetlen környe­zetükben eddig csak a kocs­A kultúrkuckó kívülről, belülről és Takáts Tamás odabent a barátnőjével lis misszió mint üzleti vállal­kozás. És ami azt illeti, több pénzt visz, mint hoz. Magam is látom, ez nem az a hely, amiből meg lehet gaz­mák nyújtottak „kikapcsoló­dást”, nekik jól jött ez a hely. A hozzánk betérő, valódi vá­sárlók azonban nagyon érde­kes képet mutatnak. Két réteg látogat ugyanis minket rend­szeresen. Az egyik a kulturált, érdeklődő és nyitott emberek, akik azért jönnek, hogy köny­veket vásároljanak, például Zuglói képzőművészek vendégszereplése Angyalföldön Vendégként mutatkozik be Angyalföldön a Nyírő Galéri­ában a Zuglói Képzőművé­szek Társasága. Május 29-ig harmincnyolc képzőművész mutatja be 38 alkotását a Nyírő Gyula Kórház Pszichi­átriai Osztályának kiál­lítóteremmé kialakított folyo­sóin. 38 kép, szobor visz de­rűs hangulatot a kórház falai közé, és ezzel részben a bete­gek kedély világát teszik szeb­bé, részben a látogatók és az ott dolgozók hangulatát igye-- keznek kedvezően befolyá­solni. A kiállított művek stílusát összefoglalóan természetel­vűnek tekinthetjük. Találunk itt az impressziót megragadó, a natúréhoz közelálló, realis­ta, sőt romantikus megközelí­tésű alkotásokat, de nem hi­ányzik a nonfiguratív vagy a naiv festészet képviselete sem. A Nyírő Galéria nevé­ben benne van a kortárs meg­nevezés is. Ma azonban, ha kortárs művészekről esik szó, akkor elsősorban a fiatalokra gondolnak, és azok absztrakt és igen elvont világú alkotá­saikra. Pedig kortárs az, aki A helyszín és részletek a kiállításból most él, legyen az húszéves vagy akár nyolcvan. A zuglói képzőművészek között is megtalálható 20-tól 86 éves korig minden életkorú mű­vész, akik szeretettel mutat­ják be alkotásaikat most az angyalföldi közönségnek. A galéria létrehozásának ez a dicsérendő kezdeményezése, amely elsősorban dr. Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvosnak köszönhető, már több alkalommal adott lehető­séget zuglói képzőművészek­nek alkotásaik bemutatására, teret adva ezzel annak, hogy az angyalföldiek is megis­merhessék a zuglói képzőmű­vészek alkotásait. Köszönet mindezért. Gyertyáni Németh Lajos esztéta „Csők őzt csinálom, omit szeretek" Takáts Tamás kultúrkuckója a Pannónia utcában 106 diák derekasan helytállt Kerületünk diákjai körében igen népszerűek a katasztrófa- védelmi versenyek, és a csa­patokat kísérő pedagógusok is szívesen jönnek, hiszen míg „gyermekeik” a pályán van­nak ők kollégáikkal kicserél­hetik tapasztalataikat. Erre úgyis a rohanó iskolai életben egyre kevesebb lehetőség jut. A Nép-szigeten mindenki, de különösképpen a verseny házigazdái, a „polgári védel­misek” szerencsésnek tartot­ták, hogy egyáltalán megren­dezhető volt a verseny, hiszen itt alig két hete még élesben ment a gátrakás. A Duna idén sem kímélte a part menti há­zakat, sportlétesítményeket. A versenyzők közül a nagyob­bak, a középiskolások szinte kérdőre vontak minket, miért nem kértünk tőlük segítséget, szívesen jöttek volna. Aló csapat - 106 diák - de­rekasan helytállt a nyolc állo­máson, ahol tűzoltási ismere­tekből, egészségügyből, ka­tasztrófavédelmi ismeretekből és természetesen gátrakásból is többségük jelesre vizsgázott. Általános iskolás kategóri­ában: I. helyezett lett az Ének- Zene és Testnevelés Tagoza­tos Általános Iskola, II. a Herman Ottó Általános Isko­la, III. a Pannónia Általános Iskola csapata. Középiskolás kategóriában: I. helyezett lett a Bolyai János Műszaki Szakközépiskola, II. a Berzsenyi Dániel Gimnázi­um, III. a Németh László Gimnázium II. csapata. Az első helyezést elért csa­patok képviselik kerületünket a fővárosi versenyen. Széphalmi Ildikó Gajdó Tamás könyve Bárdos Artúrról Avatott színháztör­ténésszel is büszkél­kedhet Angyalföld. Itt él Gajdó Tamás kis családjával a Szent László utcában, ám élete sűrű ingajáratban telik, lévén a Veszpré­mi Egyetem Színháztudomá­nyi Tanszékéhek a professzo­ra, miközben szorgos és gyü­mölcsöző kutatómunkát foly­tat az elmúlt század színház- történetében. Lépcsőfokról lépcsőfokra haladva jutott el Bárdos Artúrnak, a 20. száza­di színházművészet meghatá­rozó alakjának 1900 és 1988 közötti pályakép megrajzolá­sáig is. Bárdos újító szellemű rendező és színigazgató volt, s maga is tanulmányozója a színházi alkotás szellemének, irányzatainak, melyeknek részleteit könyvekben rögzí­tette. Sokféle színházi stílust követett, sokféle színházat igazgatott, s a keze alatt híres­sé vált nagy színházi tehetsé­geket fedezett fel. Gajdos Ta­más Az új színpad művésze cí­mű munkája ismeretgazdagító tudós és élvezetes olvasmány. Felelevenedni látjuk benne egy izgalmas korszak ma már a láthatatlanságba enyészett előadásait, színészeit, sikere­ket, bukásait, melyek nélkül azonban nem alkothatnánk teljes képet a megidézett évek színivilágáról. (Theatron könyvek)

Next

/
Thumbnails
Contents