XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-03-28 / 6. szám

o ragura © D[i<$ß mBiJüdm w^JféjiB Minden kedves vásárlót várunk- folyamatos árengedményekkel,- akciókkal,- nagy húsvéti sonkavásárral. Galériaszintünkön hús, csirke, hentesáru, valamint melegkonyhás büféket, ruha, cipő. stb. szaküzleteket működtetünk. fi metroszinten található Kispiacunk, ahol teljes áruválasztékkal és termelői virágárusokkal találkozhatnak. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 6-18 óráig. Metrószint: 6-22 óráig. Szombattól vasárnapig 6-14 óráig. Metrószint: 6-16 óráig. Áprilisban hétfőtől szerdáig VETÉLKEDŐK! Értékes jutalmakkal várjuk vásárlóinkat! QGÜWÖGOSS Vasas-ifjúság az lllovszky-stadionban Az idén 125. évébe lépett Vasas szakszervezet felmenő rendszerű országos sportversenyt hirdetett meg a vasasszak­mák tanulóifjúsága részére. A döntőket április 13-án, szombaton 10 órai kezdettel ren­dezik meg a Vasas Sport Club Fáy utcai stadionjában. A területi döntőkből továbbjutott csapatok kispályás labda­rúgásban, kézilabdában, asztaliteniszben és sakkban mérik össze erőiket. A budapestiek mellett Debrecenből, Orosházáról, Hatvan hói, Hódmezővásárhelyről, Hajdúnánásról, Szegedről, Pápá­ról és Keszthelyről érkeznek szakmunkástanulók, hogy meg küzdjenek a Vasas Kupáért, amelyet a délutáni órákban Szőke Károly szakszervezeti elnök fog átadni. A rendezők szívesen látják a kerület érdeklődő közönségét is. Zenés bohózat a József Attila Színházban Harsány mulatságban van részük a március 16-án Kerényi Imre rendezésében bemutatott Léni néni című francia bohózat nézőinek. Aldobolyi Nagy György zeneszerző zongo­rakísérőként vesz részt saját számainak előadásában. A szerep- osztás sztárparádénak is nevezhető: Kern András, Koltai Róbert, Schütz Ila, Sztankay István, Lévay Viktória, Ullmann Mónika, Háda János önfeledten mókázik a darabban. Képünkön: Schütz Ila és Kern András éltanulója. Példaké­pem énektanárnőnk, Szabó Csabáné volt. Kórusában kezdettől énekeltem. Egyszer azt mondtam neki: én is szeretnék majd az lenni, ami ő. - Az még messze van - vála­szolta - kezdj el ját­szani valamilyen hangszeren, s majd el­válik, hová vezet az Gémes Katalin énekmű­vésznő, operaházunk kí­vánatos sellője, Wall- gundéje (A Rajna kin­cse) és telhetetlen ka­masz Cherubinója (Fi­garo házassága), anyós­lelkű Napóleonná Mária Lujza (Háry János) és elegánsan pökhendi Oriovszky herceg (Dene­vér). Szánnivaló, majd tündöklő Hamupipőke (Rossini), s válik „hótt”- szerelmes Quinquin-ből valóban szerelmes Octa- vianná (Rózsalovag), majd meg Prezio- sillaként igazi Verdi for­radalmár cigánylánnyá (A végzet hatalma). Ha nem lett volna olyan szép mezzoszoprán énekhangja, tán jó orgá- numú színésznő vált vol­na belőle.- „Itt születtem én, ezen a tájon” - idézi Petőfit -, ha jól emlékszem a Róbert Károly körúti kórházban, de ez az utóbbi nem biztos. Jóval későbbi sorsom aztán újra An­gyalföldre sodort. Egy éve meg kicsit hátrább. Újpest szélére.- Jó emlékeket hord magá­ban Angyalföldről?- Hogyne. Kis lakásomban öt évig laktam itt az akkori Michelfeit Áruházzal átellen- ben. Törzsvásárló voltam ott. Nagyon szerettem egyemele­tes házunk földszinti lakóit, akik belső kertet alakítottak ki az amúgy csupasz udvaron. Szerettem többek között a szomszédos csavarbolt két ba­rátságos, fiatal eladó fiúját és segítő barátom a Csata utca sarkán található nyomtatvány­üzlet vezetője, akitől jó be­szélgetések közepette nyom­tatványaimat szereztem be Cantus Bt. névre hallgató, hi­vatásomból fakadó minivál­lalkozásomhoz.- Sok sikert ahhoz is. De most mondja el elölről: hogy lett énekművész?- Drága anyám és édes­apám - mindketten muzikális emberek (anyám jól énekel, apai nagyapám kitűnően he­gedült), de egyiküknek sem hivatása a zene. Szívesen hall­gatták bőgéseim múltán, de még iskola előtt, összevissza énekléseimet. Slágerektől Schubert-melódiákig mindent énekeltem, amit megjegyez­tem. És sok mindent megje­gyeztem. Ez persze még nem sokat jelent, legfeljebb azt, hogy jó fülem volt. A IX. ke­rületi Toronyház utcai általá­nosnak nem lettem éppen- Rossini: A sevillai borbé­lyában diplomáztam Rosina szerepében (természetesen az eredeti, mezzo, alt hangra írt eredeti verzióban). Egyszerre kaptam meg a művészi és a tanári diplomát. Elsőre sike­rült bejutnom az Operába is, először ösztöndíjasként. Első szerepem a „ Janicsár kvar­tett” alt szólama volt (Mo­zart: Szöktetés a szerájból), és már az első évben több ki­sebb szerepben ötven- hatszor voltam színpa­don. Egyszerre vacog­tam és lelkendeztem, amikor a következő év­ben, 1989-ben beállhat- tam és be kellett állnom Preziosilla nem nagy, de nem is könnyű szerepé­be (Verdi: A végzet ha­talma), méghozzá egy Lamberto Gardelli vezé­nyelte előadásba. Még ebben az évben Chedrubino lettem a Fi­garo házasságában és hamarosan Rosina A se­villai borbély eredeti mezzo fekvésében, amelyben diplomáztam. A szerep sikert hozott nekem 1991-ben a Heidelberg melletti Schwetzingen nemzet­közi Rossini énekverse­nyén is, ahonnan (ennek a szerepnek a révén) el­Magdalena (Rigoletto) utad. Akkoriban már út­törő-seregszemléken, or­szágos diáknapok ének­versenyein indultam és másodiknál alacsonyab­ban sosem végeztem. Mindenesetre elkezdtem zongorát tanulni. A hangszerrel az idő múlá­sával sokra nem mentem, mégis nagy szerencsém volt. A neves zongorata­nárnő, Váradi Klári néni tanítványa lettem. Ő pe­dig Váradi Katalinnak, az Operaház és a Főváro­si Operett Színház ké­sőbbi karmesterének az édesanyja. Lánya akkori­ban - a többi között - Fáibry Editnek, a „num­ber one” énektanámőnek a korrepetitora volt. Klá­ri nénit folyton nyaggat- tam, hogy énekelni szeretnék. Lánya révén így hát Fábry Edit meghallgatott. További szerencse: az énektanárnő egyik akadémiai tanítványá­nak nem volt tanítványa (a ta­nár szakon egy tanítvány taní­tása kötelező) - így én lettem a tanítvány tanítványa. A kö­vetkező évben Nádor Mag­dáé, ezt követően Temesi Va­lériáé. Szolfézst Kistétényi Melinda édesanyjától tanul­tam. A Leöwey Klára Gimná­zium befejezésekor - leg­alábbis zenei téren - nem áll­tam hát rosszul oktatók dolgá­ban. A Bartók konziba, majd ezt követően egy Mozart-dal és egy ária (Gluck Orfeusz) meghallgatása után a Zene- akadémiára az operaszakra is elsőre felvettek. Itt is Fábry Edit tanítványa lettem - ösz- szesen nyolc évig. Rózsalovag hozhattam a má­sodik díjat. Itthon hamarosan meg­kaptam Laurát, Ponchielli Gio- condájában, Do- rabellát Mozart Cosi fan tutte- jében, a címszere­pet Richard Strauss Rózsalo­vagjában és né­hány más nagy szerepet. Opera- társulatunk közel­múlt japán turné­ján Orlovsky her­ceget énekeltem német nyelven (J. Strauss: Denevér).- Közeljövő?- Most az Erkel Színházban is éneklem ugyanezt magyarul. Április 17-én Debussy: Szent Sebes­tyén vértanúságában lépek fel a Zeneakadémián, április 29- én különlegességnek, a Beat- les-tag Paul McCartney Liver­pool Oratóriumának szólamát éneklem a Vigadóban. Még valami - egyelőre még mindig zene, a sorok írójának friss élménye. A minap, már­cius 17-én délután az Opera­ház királyi lépcsőházában - gyerekek közt, a lépcsőn ülve - hallottam-láttam Gémes Ka­talint Donizetti: A csengő' cí­mű, elragadóan mulatságos egyfelvonásosának Serafina boldog menyasszony szerepé­ben, Szilágyi Béla (patikus), Póka Balázs (Enriko) és má­sok kitűnő társságában, az előadást Szilágyi Gábor ren­dezte. Ezt az előadásfajtát vállalkozó kedvű, ambiciózus fiatalok találták ki, főleg gye­rekeknek Lépcsőházi Matiné címmel, operaházi segítség­gel, olcsó belépőkkel. Az idén még Rossini rövidített Hamu­pipőkéjét és Donizetti: Szerel­mi bájitalát hozzák „lépcső­re”. Ide nem kívánkozó kriti­ka helyett a művésznőről csak annyit, amennyit énekes-szí­nészi adottságairól fentebb ál­lítottam. — Még csak egyet mond­jon: zenén, operán, kis vál­lalkozásán túl mire jut még ideje?- Sajnos kevésre. Né­mi magánéletre, amivel, akivel (szintén zenész) elégedett vagyok. Kevés olvasásra, amivel egyál­talán nem vagyok elége­dett, mert nagyon szere­tek olvasni. Ha érdekli: Szerb Antal a legkedve­sebb íróm. Prózai szín­házakba is szeretek járni - ellesni a színészektől, amit lehet. Gémes Katalin mű­vésznő igazán „prima donna” (magyarul: jó nő), de civilben cseppet sem primadonna. És egyáltalán nem Katalin. Bája, természetessége, derűje szerint maximum Kati. Rajk András Preziosilla (A végzet hatalma) GÉMES KATI CIVILBEN CSEPPET SEM „PRIMA DONNA” Egy szép hangú angyalföldi lány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents