XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-01-10 / 1. szám

Hírnök 2002. januar I Harminc szerző tollából Megjelent az Angyalföldi antológia A XIII. kerület Közművelődéséért Közala­pítvány 2001. december 18-án az Ujlipótvárosi Klub Galériában ünnepélyes könyvbemutatón ismertette a gondozásában megjelent „Angyalföldi antológia” kötetet. A kiadó szándéka az, hogy egy több éven keresz­tül megjelenő sorozattal áttekintést nyújtson egy városrész színes művészeti életéről, irodal­máról, képző- és iparművészetéről, zene- és hangköltészetéről, építészetéről, színházi vilá­gáról. Ennek a sorozatnak első része a szépiro­dalmi antológia, melyben harminc jeles szerző - Bállá Zsófia, Baranyi Ferenc, Báthori Csaba, Békés Pál, Bihari Sándor, Czakó Gábor, Esze Dóra, Fabó Kinga, Faludy György, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Győré Imre, Györffy László, Hárs György, Kaiser László, Kartal Zsuzsa, Nemeskürty István, Novák Béla Dé­nes, Ördögh Szilveszter, Polgár Enikő, Rába György, Sebeők János, Sebők Éva, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szkárosi Endre, Térey János, Tornai József, Tóth Sándor és Vá­mos Miklós - vall Budapestről, Újlipótváros- ról. Angyalföldről. Az Angyalföldi antológiát egyértelműen hazateremtő, városrészteremtő könyvnek lehet tekinteni. A XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány vállalkozása egy sorozat része­ként látott napvilágot. Az antológiát kézbe fog­va alighanem a kerületben alkotó írókkal együtt tiszteleghetünk azoknak a nagyoknak, akik régen voltak a kerület lakosai: Radnóti Miklósnak, akinek a kerületi létét két utcatábla is idézi, és Ady Endrének is, aki 1912-ben a Hegedűs Gyula utca 14-ben lakott, bár nem je­löli emléktábla ittlétét. Ezek a rokonulások olyan előtörténetet képeznek, amelybe szerve­sen beleéli magát a könyv, nem a semmiből és nem is csak a tizenharmadik kerületből, hanem a magyar irodalomtörténet múltjából táplálko­zik.- Mennyire volt nehéz áthidalni az akadá­lyokat? - kérdeztem Rajk Judittól, a közalapít­vány elnökétől.- Nem voltak akadályok. Szerencsés hely­zetben jött létre ez az antológia, mert valóban mindenki támogatását élveztük, akit megkeres­tünk. ,, „ . ., I> : F — Hogyan tudják elérni, hogy valóban min­denkinek lehetősége legyen megvásárolni ezt az antológiát?- A mai magyar könyvpiacra betömi tényleg nagyon nehéz feladat, főleg egy olyan kiadó­nak, akinek ez nem a szakterülete, hiszen könyvkiadással most próbálkozunk először. A könyv hozzáférhető lesz a könyvesboltokban, könyvtárakban, iskolákban.-Ez a könyv, ugye, nem csak tizenharmadik kerületieknek szól?- Nem, az antológia ugyan a tizenharmadik kerületről szól, de az itt és máshol élők szintén érdeklődéssel forgathatják. Napjaink megújuló tizenharmadik kerületéről éppúgy szól, mint egy-egy szerző gyerekkorának színes élményeiről. A benne szereplő művek pedig megfelelően leképezik egy bizonyos rész­egész kapcsolattal az egész országot, a hazát, minden más térséget is. Az anonim előszavacska azt mondja, hogy semmi más nem tartja össze a kötetet, csak a tér, a térség, a tizenharmadik kerület. Ám ez nem teljesen igaz - taglalta ismertető szavaiban a könyvet bemutató tájékoztatón Tarján Tamás irodalomtörténész. Összetartja mindenki, aki eggyéolvassa a kötetet. És ami­kor olvassa, talál olyan személyes mozzanatot, amely korántsem pusztán térségi mozzanat. Vannak további összetartó erők is a kötetben. Ez elsősorban a Duna. Duna-barátok, Duna- hívők írnak a folyóról, amely a kerület össze­tartásán túl nemzeteket kapcsol össze. Faludy György nagyszabású Duna-versén kívül, amelyből érezhető a József Attila-i Duna-kép, a barát előtt való tisztelgés, Bállá Zsófia és Sebők Éva verseiben bukkan fel szintén a Du­na. A Duna-közeliség, a Duna mint ütőér teszi ezt a könyvet egyetemessé. A leginkább kitek­intő szöveg Czakó Gáboré. Humorral, méltó­sággal és morális aggodalommal megformált verse egy világbaszakadt magyarról szól, amelyből kitűnik, hogy a hazaszeretet nem más, mint a diós palacsinta ízének szeretete. A könyv nem tartja feladatának, hogy a kerület lehetséges múltját, illetve múltjait felsorakoz­tassa. Somló György regényrészlete az, amely a leginkább múlttanúsítónak tűnik. Azonkívül, hogy a kerület önmagát repre­zentálja az irodalom által, milyen haszna lehet egy ilyen könyvnek? Nagyon sok. Elsősorban az újrafelfedezés és az újraolvasás. Az antoló­gia szerkesztői sok olyan szöveget „kinyertek” az írói fiókokból, amelyek talán nem is kerül­tek volna napvilágra. Szerepelnek az antológi­ában továbbá olyan írások, amelyeket az ember a közelmúltból ismer, de nagyon jó újraolvas­ni. Ismét rá lehet csodálkozni, hogy Vámos Miklós Barbár című munkájának egy-egy ré­szét milyen szokatlan szórenddel fűzi az író. Mint minden ilyen munka esetében, fontos ■ mozzanatként helyet kér. magának a nosztalgia. Ez a kötet kétharmad részében a múltba fordul. Olyan ez az egész, mintha a tizenharmadik ke­rület éppen most tűnne le a térképről, bizonyos részeit mintha a Duna elvinné magával. A nosz­talgia gyökerezik generációs összetételből, ab­ból, hogy néhányan már nem laknak itt, továb­bá egykor volt épületek és parkok idézésében teljesedik ki. Érdekes, hogy a szövegek elkez­denek egymással diskurálni. Pedig a szerzők ál­talában nem tudnak arról, hogy más szerző mit fog adni, és a szerkesztők sem igen tudták előre, mégis, mintha egy író szigorúan kompo­nált versciklusát vennénk kézbe. Amikor a kö­tetet nyitó Rába György versére Bihari egy ajánlással akaratlanul visszafe­lel, akkor a kötetben megindul az a belső párbeszéd, amely az ut­canevek között, a szerzők, és a valaha élt szerzők között, a szö­vegformák között fennáll. Sebeők Jánossal, a kötet egyik szerzőjével beszélgettem arról, milyen XIII. kerületinek lenni.- A hazafiúság, a lokálpatriotizmus kicsit olyan módon „működik”, mint amiképpen a Lorenz-féle kacsaeffektus. Aki etológiában já­ratos, az tudja, hogy a kiskacsa azt a tárgyat vá­lasztja anyjának, amit először megpillant az életben. Amikor megszületünk, akkor jó eset­ben először egy anyára nézünk, és nem egy tárgyra, és onnantól kezdve az anyánk lesz az édesanyánk. Megszületünk egy országban, és attól kezdve az lesz a hazánk. Megszületünk az országon belül egy mikrokörnyezetben, és on­nantól az lesz a hazán belüli hazánk. Én kilenc­éves koromban költöztem Angyalföldre. De ha lehet mondani, akkor ez a koragyermekkori időpont éppen alkalmas volt arra, hogy a puha viaszelmébe bevésődjön ez a környezet, ez a világ. Nyilván, ha máshová költöztünk volna, akkor most ahhoz a kerülethez kötődnék. Az ilyen kötődések mögött, hogy valaki Fradi- vagy UTE-drukker, nem mélyfilozófia van, ha­nem inkább egyfajta „helyzeti energia”. Sorso­mul adatott, hogy itt lakjak, és én boldogan vállalom a sorsom.- Hogyan fogadta a szerkesztők felkérését?- Kifejezetten örültem, és erre az alkalomra készítettem a munkámat. Van értelme az effaj­ta antológiának, mert noha az érzelmi szférám­ban jelentős helye van Angyalföldnek, külső behatás nélkül nem jutott volna eszembe, hogy ezt irodalmi síkra tereljem. Nem vagyok szoci­ografikus író, nem kifejezetten önéletrajzi élményekből táplálkozik írói és publicisztikai munkásságom, ennek a lökésnek a nyomán vi­szont olyan önismereti kalandban volt részem, ami egyfajta Karinthy-féle találkozásnak is fel­fogható, mint amikor művében Karinthy talál­kozik fiatalember-önmagával.- Kell-e vezetnie az írónak szőkébb környe­zetét?- A magyar irodalom nagy prófétái nem a szűk környezetüket vezették. Petőfi sem volt próféta a saját hazájában, hiszen nem válasz­tották meg képviselőnek. Ady sem a saját szűk világának volt szellemi vezére. Ha úgy vetjük fel a kérdést, hogy szükség van-e váteszi Szere­pű írókra mostanság, arra, hogy az író a politi­ka helyett, akkor baj van. Viszont szellemi, spi­rituális értelemben igenis lehet az írónak hiva­tása. Nem hiszem, hogy egy író kizárólag a szűk esztétikai dimenzión belül alkothat. Én magam is kissé vátesz író vagyok, hiszen fon­tos számomra, hogy tegyek valamit az adott szó által, hiszen minden írott szó egyben adott szó is. Fontos számomra az, hogy a szó által te­gyek valamit a természetért, fontos, hogy egy adott írásnak hatása legyen, tudatformáló erő­vel bírjon. Vízer Dávid Sebeők János Téli könyvkínálat Móra Kiadó Az én könyvtáram Új sorozatot indít a Móra Kiadó az értékes, jó könyvek kedvelőinek. Olyan sorozatot, amelyet érdemes gyűjteni kisgyermekkortól serdül- tebb korig, és megtartani gyermeke­ink, unokáink számára. A mai gyer- mekkönyvfórumok díjnyertesei, a közelmúlt klasszikusainak újabb al­kotásai és tehetséges ifjú szerzők re­gényei alkotnak sokszínű együttest. Egy nemes gondolat fűzi össze őket: a humanizmus, az emberiség esz­méje. Michael Ende: Gombos Jim és Lu­kács, a masiniszta Gyöngyélet Földje a világ egyik leg­csodálatosabb és legapróbb szigetor­szága, olyan kicsi, hogy királyának, Háromnegyedtizenkettedik Alfonz­nak nagy gondot okoz az esetleges túlnépesedés. Egy napon beüt a mennykő - különös úton-módon egy fekete bőrű kisfiú érkezik a szigetre, s ezzel a lakosok száma az eddigi négyről ötre emelkedik! Problémák, majd kalandok sora veszi kezdetét. Békés Pál: Félőlény A világ már nem olyan, mint régen, nincs béke, nincs nyugalom. Rémsé- ges rémek tartják rettegésben a Kis­erdő-lakókat. Kiváltképp Félőlényt. No nem a félelme, hanem a könyvei miatt, amelyekben mindig minden rémet legyőznek. És amíg ezek a me­sék léteznek, s csak egyetlen lény is van, aki hisz az igazukban, addig a rémek nem érezhetik magukat biz­tonságban. Henning Mankell: A csillagkutya A Svédországban élő 11 éves Joel életében sok a talány. A miértekre keresi a válaszokat, miközben egy kutya nyomát követi a dermesztő té­li éjszakában. A kutyáét, aki egy ma­gányos csillag felé lohol... A csillag- kutya a svéd szerző első gyermekre­génye, több irodalmi díjban részesült (svéd kiadói díj, Nils Holgersson- plakett, német ifjúsági irodalmi nagy díj. Zsiráf Könyvek Janikovszky Éva: A nagy zuhé Fehér Szarvas Fia, aki nevével ellen­tétben vérbeli indiánlány, és egy ici­picit varázsolni is tud, és az űrhajós feltaláló, Bili Danilovics Mackonov ácsorognak az esőben, autóbuszra várva. S eközben beszélgetni kezde­nek egy találmányról, ami olyan, mint az esernyő, vagy mégsem... Lajta Erika: A zöld angyal Mitől lett zöld az őrangyal, mi a vizsgafeladata a szellemiskolában, hogyan köszönjünk a vasorrú bábá­nak? Lajta Erika modem meséi gro­teszk fintorral és megannyi nyelvi le­leménnyel fordítják visszájára a megszokott meseszövetet. Pöttyös könyvek Gaby Schuster: Nina és Nicky 1. Az iskolaigazgató lányának lenni nem irigylésre méltó helyzet. Hát még ha nincs más választás: az izgal­mas nagyvárost, a barátokat kell ott­hagyni egy isten háta mögötti bajor kisváros kedvéért. Csodálkozhatunk- e, ha Nina Folkerts előre utálja az új helyet, az iskolát, az új osztályt? Csupa lány! Ez maga a tömény una­lom. Vagy mégsem? Nina ellenség helyett barátokra, sőt igazi barátnőre talál. Nina és Nicky története a má­sodik, A smaragd medál címmel megjelenő kötetben folytatódik. Angela Nanetti: Valéria! Szerelmem! Egy dombok közt meghúzódó szép­séges olasz kisvárosban elementáris erővel zúdul egy fiúra az első szere­lem. Kiforgatja énjéből, összetöri bi­zonyosságait, feldúlja mindennapja­it, veszélyezteti kosárlabda-karrier­jét, válófélben lévő szüleit önvizsgá­latra készteti. Viharos szerelmi törté­net? Véletlen motorbaleset? Ka­maszkori válság? Lányok és fiúk fi­gyelmébe egyaránt ajánlott. Vers Petőcz, András: Bojtorján Mint a választott címből is kitetszik, Weöres Sándor tüneményes versei­nek hangulatát idézi fel a formaújítá­sáról, modernségéről ismert, de lám, a klasszikus formákban is egyedit mutató költő. Olyan etűdök születtek itt, amelyek gyerekversként és fel­nőttversként is magas színvonalúak - ajánlja figyelmünkbe Lázár Ervin. Ismeretterjesztés Földes Péter: Szót kérnek az ősidők tanúi „Nem is gondolnánk, hogy króniká­inknak a honfoglalás korával és az azt megelőző időkkel foglalkozó ré­szei milyen gazdagon tartalmaznak adatokat a pogány kor magyarjairól. Mondák és mondatöredékek egész sorában, sok eredeti ősi név és több fennmaradt névsor révén. Ez a legré­gibb magyar krónikái hagyomány.” - írja kötetéről többek között a szerző, aki évtizedeken át lankadatlan érdek­lődéssel kutatta a magyarság múltját. VILÁGSIKER - MAGYARUL! V ámpírkönyvek Darren Shan 1972-ben született Londonban. Mindössze hatéves volt, amikor a család az írországi Limerickbe költö­zött. Alig tizenöt évesen megírja első regényét. Egyetemista korára már megízleli a sikert, amikor is egy pá­lyázatra benyújtott művével első dí­jat nyer. A Rémségek cirkusza az el­ső gyerekkönyve, amely hihetetlen sikert hozott a fiatal szerzőnek: már­is Stephen King és Tolkien utódja­ként emlegetik. A vámpírtörténet Amerikát is meghódította, ráadásul a Warner Bros szerződést kötött a megfilmesítésére. Darren Shan: Rémségek cirkusza A regénysorozat első kötetében Darren és Steve, a két barát ellátogat a titokzatos cirkuszba, amely az ódon kastély szomszédságában ütötte fel a táborát. A városban persze senki nem értesült a társulatról, és ami a legfon­tosabb: a szülők és a tanárok sem tudnak róla. Még a szórólapokat is ti­tokban terjesztik a kék csuklyások! Itt ugyanis nem akrobaták és oroszlá­nok szórakoztatják a közönséget... valóságos rémségek riogatják a né­zőt. A legszömyűbb dolog azonban az előadás után következik... Darren Shan: A vámpír inasa Félvámpír vagyok - jelenti ki a kötet elején Darren Shan. - Egészen addig ember voltam, amíg nem találkoztam az éjszaka teremtményével. Ettől fog­va örökre megváltozott az életem. Mr. Crepsley arra kényszerített, hogy le­gyek az inasa, így elszegődtem a Rém­ségek cirkuszához. Nehezen tanultam bele új életembe. Hetekig rettenetes li­dércnyomások gyötörtek, de nem volt visszatérés. Elfogadtam vámpírinas mivoltomat, és megtanultam élni a benne rejlő lehetőségekkel... idővel valódi éjszakai lénnyé váltam... Darren Shan: A vérszipoly (Vámpír­könyvek 3.) Másfél év telt el azóta, hogy a vám­pír társaságában elhagytam az ottho­nomat - folytatja a történetet Darren Shan. - Erősebb vagyok, mint bár­melyik korombeli fiú, gyorsabban is futok, messzebbre tudok ugrani, és különösen éles körmeimmel a tégla­falat is ki tudom vájni. A hallásom, a látásom és a szaglásom rendkívüli módon kiélesedett... Szükségem is volt e mágikus képességekre, miután a városkában, ahol a közönséget ijesztgettük, megjelent a gonosz és gyilkos Mr. Murlough... a mindenre elszánt, könyörtelen vérszipoly... A kiadók kínálatát all. oldalon folytatjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents