XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-11-28 / 19. szám
Piros hátrányból indult Egy Balzac utcai lakás a „ főhadiszállások" Jobb későn elkezdeni, mint soha Dézsi Jenőné Piroska 37 éves boldog, kiegyensúlyozott, és nagyon jó humorú anyuka. Már jó ideje nyugodt körülmények között él a Rákospalotai úti lakásában, ötéves kislányával, Timivel. Igaz, sorsa nem volt mindig ilyen felhó'tlen. Amióta az eszét tudja, mindig egyedül kellett boldogulnia szülőit, testvérek, rokonok segítsége nélkül.- 18 éves koromban költöztem a fővárosba. Nem volt könnyű, mert munkát, albérletet kellett találnom - meséli Piroska, vagy ahogyan a barátai hívják: Piros. - Szerencsére kitanultam a varrómesterséget, így sikerült elhelyezkednem egy kis cégnél, de csak két évig maradtam ebben a műhelyben, mivel rengeteget dolgoztam és a végén már fizetni sem igazán akartak. Az ezt követő hét évben voltam én minden: árufeltöltő egy kisközértben - de az emelgetések miatt ez túl fárasztónak bizonyult -, lapkihordó, ez meg túl strapás volt az esőben, szélben, kánikulában, ezért lettem portás, ami viszont dög unalom volt, végül aztán betanított munkásnak álltam egy szerszámokat készítő kisüzemben.- Itt végre megtaláltad a helyed? Mennyi ideig munkálkodtál szerszámkészítőként?- Olyan öt évig, mivel töb- bé-kevésbé megtaláltam a számításom. Azt viszont mindenképpen pozitívumként értékeltem, legalábbis akkor, hogy ott ismertem meg a leendő férjemet, Jenőt. Két évig csak járogattunk, majd összeköltöztünk három évre. Mikor döntött úgy, hogy feleségül vesz?- Amikor kiderült, hogy terhes vagyok. Nagyon dolog és büszke volt rám, vagy magára, ki tudja? Összeházasodtunk, megszületett Timi, vele pedig madarat lehetett fogatni. Azért sem értettem, mi történhetett vele, mert a kislányunk alig hogy egyéves lett, az én drágalátos férjem, hipp- hopp, egyszerűen lelépett.- Ez a kijelentés most még engem is meglepett! Te hogyan viselted?- Kiborultam. Hátra volt még két évem a gyesből, más kereseti forrásom nem lévén, kétségbe estem. Egy hét önmarcangoló kétségbeesés után végül megembereltem magam. Elmentem lépcsőházakat takarítani hajnalban, úgy, hogy a gyermekemet is vittem magammal.- Nem mondod?! Hol volt Timi, amíg te a partvist bűvölted?- Szerencsére ez nyáron történt. Többnyire babakocsiban vittem és beállítottam abba a sarokba, ahol éppen jártam, és ahogy haladtam, mindig toltam magam előtt, arrébb, arrébb.- Mikor váltatok el, ki adta be a válókeresetet és mi volt a válóok?- Természetesen Jenő adta be a válópert, én ugyanis, mint az előzőekben elmondot- ' tak alapján hallhattad, nem igazán értem rá ezzel foglalkozni. A válóok pedig - kapaszkodj meg! - a tévedés volt. Mármint azt állította, tévedett velem kapcsolatban, mert félreismert, csalódott bennem, és azóta a viselkedésem minden esetben irritálja, egyszerűen allergiás, rám sem bír nézni, és ezért nem tud egy fedél alatt élni velem, mert ; akkor hamarosan beleőrül. A monológ vége pedig az lett, hogy különben is, az eltelt idő alatt már talált valaki mást.- És ha az a nő is tévedés lesz. ■ ■ ?- Az már legyen az ő gondja. Én nem fogadom vissza! A tárgyaláson teljesen hülyének állított be, már csak ezért sem bocsátanék meg. Másrészt, két éve új kapcsolatban élek. A párom igazi nemes, segítő lélek. Imádja a kislányomat, szinte jobban bánik vele, mint a sajátjával. Az ő forszírozá- sára kezdtem el tanulni is, mert a későbbiekben szeretném továbbképezni magam. Ha megbokrosodom, még az is lehet, hogy elvégzek valamilyen főiskolát. Ugyanis ez az álmom. Bár kicsit már ben- jj ne járok a korban, talán mégsem én leszek a legvénebb di- ] ák. De ha így is lesz, úgy gondolom - bármit - jobb későn elkezdeni, mint soha... (szoboszlai) Piros és Timi Tudja ön, kik az androgynok? Androgyn lényekről Platón Lakoma című művében olvashatunk. Ok voltak a hajdanvolt emberiség harmadik neme, a hímnők. Mivel hatalmas erejük volt, gyakran az istenekre is kezet emeltek. Ezért Zeusz kettéhasítással sújtotta őket, és így lett a nő és a férfi. Mindenki sóvárgott a másik fele után és csak egymást átölelve, egymással egyesülve léteztek tovább, mert egymás nélkül semmit nem akartak csinálni. Az „Androgyn” szó ma is az emberek egymásra utaltságát és a közösség szerepé hangsúlyozza. Az Androgyn Egyesület 2001 -ben jött létre. Létrehozói olyan emberek, akik évek óta különböző zenekarokban zenélnek, vagy más művészetekkel foglalkoznak. Az egyesületet leginkább a Berzsenyi Dániel Gimnázium öregdiákjai, Gazda Ákos, Pécsi Bertalan, Korda Viktor és Dunai Mihály álmodták meg, akik az iskola népszerű zenekarának, az Arock együttesnek voltak tagjai. Az egyesületről és saját életéről a majdnem rangidős Gazda Ákost kérdeztük.-Az egyesület1 célja, hogy a művészeti tevékenységeket végző fiatalok együtt alkossanak, érezzék jól magukat, csináljanak táborokat. Idén nyáron Kemencén tartottuk a táborunkat, ahol egészen sok programon vehettek részt a velünk táborozok. A festői környezet mindenképpen gazdagította a táborlakók fantáziáját, és ebből felettébb különleges és értékes alkotások születtek. Minden nap volt filmvetítés, kipróbálhattak mindenféle hangszereket, sőt felmehettek a színpadra megmutatni, mit tudnak. Kézműves foglalkozásokon vehettek részt, és rögtönzött színdarabokban próbálhatták ki improvizáló képességüket. A tábor egy nemzetközi cserén alapult, öt országból jöttek fiatalok, a magyarokon kívül voltak portugálok, lengyelek, olaszok és spanyolok. Összesen hatvanan voltunk, általában fiatalok, de akadt a táborban egy, az ötvenes éveiben járó matematikus is. Az egyesület különlegessége az, hogy a benne alkotó fiatalok nem mesteremberektől és szakértőktől tanulják a különböző mesterségeket, hanem saját maguk által és egymás segítségével. Ebből nagyon sok jó és érdekes, de mindenképpen különleges dolog születik. Emellett pedig az Androgyn vezetői az interkul- turális tanulás hívei, melynek lényege, hogy mindenki megmutatja, esetleg megtanítja a saját környezetéből hozott tudást, és így tanul meg ő maga is számos fontos dolgot. A tábor is ebben az alkotói formában zajlott.- A tábor azért is volt jó, mert résztvevői itt kaptak igazán kedvet ahhoz, hogy együtt, ebben a társaságban folytassák, amit elkezdtek. Szerettük volna és most is szeretnénk, hogy programszerűen, adott helyen és adott időben találkozhassanak az egyesület tagjai, hogy csakúgy, mint a táborban, együtt legyenek és alkossanak. A felszerelésünk megvan, pályázaton nyert pénzből vettünk olyan hangkeverőt erősítővel és mikrofonnal, melyek segítségével sokféle színpadi produkció technikai feltételeit megteremtettük. Sajnos jelenleg az egyesület a Balzac utcái lakásomban működik, ám ott sajnos nagyon szűk a hely és nem igazán alkalmas helyszíne 50-60 ember alkotó munkájának. Ákos életében a zene mindig meghatározó szerepet kapott. Először hegedülni tanult, majd kilenc évig klasszikus gitározott, most pedig fagotto- zik. Az együttesekben, melyekben élete során részt vett, általában ő volt az énekes és a zeneszerző is.- Az Arock zenekar kezdetben nagyon sikeres volt. Főleg itt, a XIII. kerületben léptünk fel, koncertjeinken rendszerint egész nagy sokaság gyűlt össze. Aztán valahogy leáldozott a zenekar csillaga, de a zenélést minden áron folytatni akartuk. Ekkor alapítottuk meg a Charles de Gaulle Etoile zenekart, és ezzel egyáltalán nem futottunk be karriert. A legnagyobb nézőszám a 30 volt, de volt olyan, hogy egy főnek adtunk koncertet. Egyébként 3-4 ember előtt a legideálisabb játszani, erre volt is példa, mikor Piliscsabán a Siló Társasotthonban léptünk fel, ahol a közönség soraiban három mozgássérült lakó és egy takarítónő foglalt helyet. De a takarítónő végig beszélt. Nem is igazán szeretek tömeg előtt játszani, és nem bánom, hogy nem populáris az együttesünk, mert attól, hogy valamit sokan szeretnek, attól még az nem feltétlenül jó. Nem ez a mérce. Ákos francia-lengyel szakra jár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, mindkét nemzet kultúrája és a maguk a nyelvek is különösen érdeklik. Félig lengyel származású, ezért is választotta ezt a szakot. Szeret könyvekkel foglalkozni, maga a könyv Jogalma rendkívül érdekli. Édesapja, Gazda István, aki történettudós, folyamatosan ad ki könyveket, ezeket ő tördeli. Készít is könyveket, nem mint író, hanem mint formai tervező.- Pontosan nem tudnám megmondani, mivel fogok foglalkozni, ha elvégeztem az egyetemet. Boldog lennék, ha meglennének a feltételek ahhoz, hogy ugyanazt csinálhassam, mint most. Szeretném, ha az Androgyn Egyesület méltó körülmények között működhetne tovább. Ha egy olyan klubhelyiségünk volna, ahol a fiataloknak lehetősége van különböző művészeti tevékenységeket űzni, úgy hisszük, egyre több egymást és önmagát kereső ember csatlakozna hozzánk. Ezért a célért dolgozunk, és reméljük, még ebben az évben megvalósul álmunk. Akkor majd valóban elmondhatjuk, hogy olyan értéket hoztunk létre, amelyet még a jövő generációja is élvezhet. Ahogy Hamvas Béla mondta: „A diófát neked kell elültetned, hogy unokáid élvezhessék gyümölcsét. És te ugyanúgy nagyapáid munkájának gyümölcsét élvezed.” L. J. Az Arock együttes a Balzac utcai bérház udvarán: Pécsi Bertalan, Gazda Ákos, Dunai Mihály és Korda Viktor A Lehel Csarnok második szintjén álló apró könyvesbolttal büszkélkedem. „Ezer éve” a piachoz tartozik, bizonyítva: szükségünk van rá. Szüksége van ránk. Mi, piacra járók ma is sokan itt kezdjük vagy végezzük beszerző kőrútunkat. A törzsvásárlókat névről ismerő Büki Józsefné Aranka örökítette kislányára a könyv, majd egy mesterség szeretetét. Büki Beáta az üzlet mostani vezetője. Hogyan kezdődött? A Bulcsú utca-Váci út sarkán a háború végétől az 1950-es évekig állt egy újságos-könyves pavilon. Csak a fák védték az időjárás viszontagságaitól, míg az első piacrendezés során az akkori tulajdonosa, a Művelt Nép kőépületbe nem költöztette. Virágüzlettel került közös fedél alá, stílusosan: virág és könyv jól megférnek egy ajándékcsomagban. Aranka 1970-ben szegődött az akkori Állami Könyvterjesztő Vállalat tulajdonában lévő, egyszemélyes üzletbe. Csak addig hiányzott a könyvpillérek mögül, míg kislánya az első három évét be nem töltötte. Bea pici lányként is gyakran kísérte munkába édesanyját, és ifjú hölgyként már komoly segítségére lett az üzletnek. Tanulmányait a könyvszakma felé irányította. A rendszerváltás után a bolt új tulajdonosa a jól ismert Libri lett. Komoly hálózatát építgetve, 1996-ban apróbb boltjaitól megszabadulva, ezen üzlet dolgozójának is felajánlotta a megvétel jogát. így került először családi vállalkozásba a Lehel piac könyvesboltja. Anyáról lányára szállt q könyvek iránti szeretet Könyvesbolt a csarnoki galérián Büki Beáta a bolt készletét rendezi Fénykorának bealkonyulni látszott, amikor biztossá vált a hír, miszerint lebontják az elöregedett piacot, és 2002-re egy korszerűt varázsolnak helyébe. A kétéves ideiglenes piac nem kevés megpróbáltatása ellenére, amikor is szóba került, hogyan tovább, Bea már döntött: a szerinte kedvezőtlen önkormányzati ajánlat ellenére vállalta a bérleti jog megvásárlását. Elhatározásával másodjára is saját vállalkozásban maradt a könyvesbolt. 2002. február 8-tól ismét méltó környezetben fogadhatta vásárlóit az egykori pavilon. Törzsközönségének emlékei visszanyúlnak a Bulcsú utca-Váci út sarkához. Bea mosolyogva meséli: nyugdíjak kézbesítésének tájékán nő az üzlet forgalma. Én „csak” 12 éve figyelem kirakatát - mert bizony az is van neki -, képeslapok, térképek, útikönyvek, bestsellerek nap-nap után átrendezve, megújulva fogadnak. Tömött kosárral ha leparkolunk, Bea és Aranka velünk gondolkodik. Ismeri polcain sorakozó összes portékáját, gyakran visszatérő vásárlói ízlését is. Míg a felnőttek válogatnak, apró kezek baj nélkül, kedvükre kotorászhatnak a földre helyezett fonott kosarakban, fából készült, színes játékok között. Szeretném, ha a folyosóba mélyedő könyvüzlet még sokáig színesíthetné Lehel Csarnokunk a XXI. század ízlésére változott képét. Lendvai Ágnes
