XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-10-31 / 17. szám

0 2002. Oktober 31. / XIII. KERÜLETI • • Kitartás ás szerencse Egy sikere#f allalkozo története Hogyan lehet egy havi húsz­ezres vállalkozásból évi több mint félmilliárdos forgalmú, sikeres céget csinálni? Biztos receptet erre még történetünk hőse, Adamis Gábor sem tud. Pedig éppen a minap ünne­pelt: tízéves lett az a virágzó vállalkozás, amely annak ide­jén a nulláról indult. Tősgyökeres XIII. kerületi­nek vallja magát. Nemcsak azért, mert 1950-ben itt szüle­tett, aztán itt járt általános is­kolába, sőt népes családjával ma is itt lakik. Azt mondja, ő a lelkében is erősnek érez minden szálat, ami a kerület­hez köti. Reggelente, amikor munkába megy, büszkeséggel tölti el, hogy láthatóan napról napra szépül a sokáig mosto­ha sorsú környék. Merthogy - talán mondanunk sem kell - mióta tíz évvel ezelőtt új éle­tet kezdett. Angyalföldön dol­gozik. Gépészmérnöki végzettség­gel tizenhat évet töltött el az akkoriban mamutvállalatnak számító Ikarusnál. Ebből - legalábbis mai szemmel - az utolsó három esztendő hozta a legnagyobb tanulságokat. 1988 és 1991 között ugyanis az Ikarus kelet-berlini vevő- szolgálatán dolgozott. Az egyesülés is ott érte, ami nagy élményt jelentett számára, plusz a jó ismeretségek és ba­rátságok, amiket akkor kötött. A mostani munkáját és si­kerét ugyanis nagyrészt ezek­nek köszönheti. 1991-ben egy új világra érkezett haza. Ot gyermeke volt akkor, olyan munkára volt tehát szüksége, amiből el tudja őket tartani. Egy nap németországi barátai hívták: vállalná-e, hogy segít egy nagymúltú német vállalat magyarországi kirendeltségé­nek létrehozásában. Gyorsan kellett döntenie, és ő igent mondott. A Webasto cég éppen tavaly ünnepelte fennállásának szá­zadik évfordulóját. Az alapító Wilhelm Bayer volt, aki a ba­jorországi Stockdorf városá­ban hozta létre a vállalkozást, amely az alapító és a városka nevének kezdőbetűiből nyerte a nevét. Eredetileg biciklikül­lőket, csomagtartókat^ és sár­védőket gyártottak. Ok talál­ták fel és alkalmazták elsőként a világon a kocsifűtést. Ma is járműfelszerelésekkel foglal­kozik a cég: az úgynevezett motortól független kocsifűtés­sel, haszonjárművek klímabe­rendezéseivel és személygép­kocsikba beépíthető nyitható napfénytetők gyártásával. A magyarországi leányvál­lalat annak rendje és módja szefint 1992 nyarán megala­kult, majd néhány hónappal később a tulajdonosi szerke­zet megváltozott: Adamis Gá­bor ügyvezető igazgató 2 szá­zalékos részesedést szerzett, míg a többi maradt az anya- vállalat tulajdonában. A siker- történet ekkor vette kezdetét. Szívós munkával sikerült el­érni, hogy a cég neve a sze­mélygépkocsik fűtése és a ha­szonjárművek klímája kap­csán fogalommá váljon. Ma már sok autókereskedés érté­kesít olyan személyautót, amelybe motortól független, programozható vagy telefon­nal távolról bekapcsolható fű­tést szerelnek. Forró nyári napokon sokan gondolunk arra, mennyivel kellemesebb lenne az utazás mondjuk a 7-es buszon, ha - mint a világ sok városában ­gyen: sok más vállalkozáshoz hasonlóan nekik is meg kell küzdeniük a konkurenciával. Szerencsére eddig állták a sa­rat. Mivel egyre több a munká­juk, a Szent László úti saját tulajdonú telephelyet bővíteni szeretnék. Az emeletráépítés­sel a környezetbe is jobban il­leszkedik majd az épületük. Noha a szolgáltatásaik döntő többségét nem magánszemé­lyek veszik igénybe, az ügy­vezetőnek szívügye, hogy a kerületben mindenkivel jó kapcsolatot alakítsanak ki. - Egymás mellett élünk, egy­más mellett dolgozunk, fi­gyelnünk kell egymásra - mondja. És nemcsak mondja, tesz is érte. Öt évvel ezelőtt a közeli Szent László úti iskola diákjai számára Webasto-díjat alapí­A jubileumi ünnepségen Balázs Viktor főrendező (bal oldalt) Adamis Gábor igazgató és a Brillantin zenekar hűtenék az utasteret. Sajnos, ahogy Adamis Gábor el­mondta, ez buszonként 2-4 milliós kiadással járna. Sok­kal olcsóbban - körülbelül félmillió forintból - megold­ható viszont a vezetőfülke hű­tése, amire az utasok bizton­sága szempontjából lenne nagy szükség. Ez már né­hány magyar városban meg is valósult: Pécsett például húsz autóbusz vezetőfülke-klímá­jának szerelésével bízták meg a céget, és nemrégiben Mis­kolcról is érkezett hasonló megrendelés. Budapesten a buszok hűtése sajnos még nem jellemző, a fűtésre vi­szont már van jó példa: a 4-es vonalán közlekedő alacsony­padlós buszokat az Ikarus már gyárilag ellátta Webasto fűtő- berendezéssel. Adamis Gábor mindig újabb és újabb célokat tűz ma­ga és kis csapata elé. Bőven van még vár, amit be lehet venni. Nem kell hozzá semmi más, „csak” egy jó adag opti­mizmus, akaraterő, sok kitar­tás, no és némi szerencse. A sikert persze nem adják in­tott. Minden évzáró alkalmá- ; val a tantestület javaslata alapján az iskola legjobbja, a legtöbb tárgyból javító diák és a legjobb osztályközösség ok­levelet és pénzjutalmat kap. Évente egyszer pedig a közeli Vasas-pályán, illetve a Város­ligetben megrendezik a Webasto-futást, amelynek győztesét serleggel és okle­véllel jutalmazzák. Talán mondanunk sem kell, hogy ezen a területen is vannak to­vábbi tervei Adamis Gábor­nak. - Szeretnénk kiterjeszte­ni a futást a kerület többi isko- i Iájára is. Keveset mozognak a gyerekek, és kevés a közössé- ! gi esemény is, ahol felszaba­dultan, jókedvűen lehetnek együtt. Nem véletlen, hogy ennyire közel állnak hozzá a gyere­kek. Neki magának hét van: a legnagyobb húsz-, a legkisebb ötéves. Ők szerencsések, mert apjuk példáján tanulhatják meg a küzdeni tudást és az emberséget, meg azt, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Csop Veronika A pszichológus beleszól az incidensbe Bótskqi Júlia Pszichoszínhqzq q JflMK-bqn „Nem a te életedet boncolgatjuk, de beletrafálhatunk!” foglalkoztatják leginkább az embereket. Nagyon sokféle té­mát feldolgoztam már. Például készült előadás Szeretősdi cím­mel, s születtek produkciók az élősködésről, az én határairól, generációs ütközésekről, az időről, és sok más ilyen mind­annyiunkat érintő konfliktus- forrásról. Éppen ezért korosz­tálytól, nemtől, foglalkozástól függetlenül a legkülönbözőbb­féle emberek megfordulnak ná­lunk, és örülök annak, hogy a Pszichoszínház nem vált gyógyüdülőhellyé.- A témák sokszínűsége is valószínűleg közrejátszik eb­ben, de az is vonzó lehet a hete­rogén közönség számára, hogy minden alkalommal változik a színészi gárda. Kikkel dolgozott eddig együtt, és kikkel szeret együttműködni?- A Pszichoszínházban szere­pelt már sok más neves és tehet­séges művész között Börcsök Enikőj Tóth József, Hevér Gá­bor, Ónodi Eszter, Gerendás Pé­ter és Jordán Tamás is. Szá­momra az a legfontosabb, hogy a velem együttműködő színé­szek kreatívak és érzékenyek le­gyenek. Sok múlik rajtuk. Ettől függetlenül mindig úgy érzem, a balhét nyolcvan százalékban én viszem el, hiszen én döntök a je­lenetek témájáról, sorrendjéről, és a beszélgetések és a jelenetek arányáról, és a közönségtől füg­gően persze. A műsort mindig egyedül vezetem, ezzel a színé­szeket és az előadást is védve a túlzott személyes ráhatásoktól.- A Pszichoszínház tehát nem csupán a puszta szórakoz­tatást tűzte ki célul, és a többi rögtönzésre épülő színházi pro­dukciótól is eltér.- Az előadások eredeti célja az, hogy a színház világán ke­resztül az emberekhez eljusson az általános, mindennapi pszi­Egyedi felfedezés: pszichológia és színház összegyúrva, vagyis pszichoszínház. Bácskai Júlia pszichológus „találmányával” október 11-én ellátogatott az angyalföldi József Attila Műve­lődési Központba is. Ez utóbbi előadással immár 36. produkci­óját keltette életre csapatával. Harmadik éve szerepel már mű­soraival a Merlin Színházban, illetve más vidéki színházak­ban. Különleges előadásainak mottója: „Nem a te életedet boncolgatjuk, de beletrafálha­tunk! Nem a miénket tereget­jük, de nagyon ott leszünk.” Mit is jelent mindez? A pszi­chológus vezeti a rögtönzött színházi jeleneteket, illetve a közönséggel való beszélgetést. A nézők ugyanis a rövid, élet­szerű epizódok után elmond­hatják véleményüket, elmesél­hetik személyes történeteiket. A pszichológus általában egy zenésszel és két színésszel mű­ködik együtt, akik előre meg­kapják a tervezett jelenetek rö­viden összefoglalt tematikáját. A színpadi jelenetek azonban előzetes próba és gyakorlás nél­kül a helyszínen a közönség előtt születnek meg a színészek pillanatnyi hangulatától, ötlete­elsősorban olyan eseteket mu­tattak be, amelyek során az egyik fél nem állt ki a másik mellett, ezzel csalódást vagy fájdalmat okozva a másiknak. Mindennapi történet ez - bár­hol, bárkivel előfordulhat, bár­melyik fél szerepében, akár anélkül is, hogy észrevenné. Bácskai Júlia előadásainak éppen ez a célja: felfedni, felfe­dezni együtt mindazt, ami az orrunk előtt hever, s talán meg sem látjuk, föl sem fogjuk.- Tehát kiknek szólnak in­kább a Pszichoszínház műso­rai: konfliktusba keveredett em­bereknek vagy színházbarátok­nak? - faggatom az előadás után Bácskai Júliát.- Minden egészséges ember élete folyamán valószínűleg többször is kerül olyan helyzet­be, amikor szüksége van arra, hogy álláspontját kívülről szemlélje. Ébben lsegíthet a mindig más-más témakörrel foglalkozó Pszichoszínház, amely mindenekelőtt színház. Olyan helyzetrögtönzéses teát­rum, ahol a lehető legkülönbö­zőbb hétköznapi problémákat járjuk körbe. Ezért néha úgy is hívom a Pszichoszínházat, hogy „háztartási” színház. Galkó Balázs és Nagy Mari jelenetei egy „képzelt” házasságból itől függően. így természetesen a zenész is ott rögtönzi az oda­illő hangokat. Ez alkalommal Bóna János színezte ki hegedűjével az este szóváltásait, a házastársak bő­rébe pedig Nagy Mari és Galkó Balázs bújtak, akik hétköznapi konfliktusokat vetítettek a né­zők elé. Együttélősdi címmel- Milyen szempontok alap­ján dönt a témák kiválasztásá­nál, és melyik korosztály a szín­ház leggyakoribb vendége?- A témákat elsősorban a praxisom során szerzett élmé­nyeim, tapasztalataim határoz­zák meg. Rendszeresen tartok egyéni és csoportos terápiákat, ezért tudom, milyen gondok chológia. Egy kicsit tanít, egy kicsit szórakoztat. A felidézett jelenetek mindenkinek ismerő­sek a hétköznapokból, ezért ta­nulságosak lehetnek. Hiszen az ember csak akkor láthat rá az életére, ha kívülről szemléli, ha fölé emelkedik. Vincze Ágnes A 27 éves Poltz Anita gyerek­ként az iskolai nyári szüne­tekben kajakozott, edzőtá­borokban lovagolt, sportlőtt, sőt úszott és teniszezett is. Mi­vel nővére annak idején balet- tozott, ő a művészi tornával próbálkozott, pár hónap múltán azonban áttért a dzsúdóra, amit tizenéves korától közel húsz­éves koráig űzött az Angyalföl­di Természetbarát és Testedző Egyesületben. De izgága gye­rek lévén ennyivel nem elége­dett meg, ezért mellette még a dzsiudzsicut is kipróbálta. Ha azt hiszik, hogy mindezek után Anitából profi sportoló lett, té­vednek. Érdeklődése ugyanis teljesen más irányba fordult. A családban a nagyszülőkig, be­leértve Anitát is, mindenki te­hetségesen rajzol - olyannyira, hogy a sárvári templom restau­rált freskói az anyai ági nagy­papa keze nyomát őrzik a mai napig, de Anita végül mégsem jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára.- 14 éves koromig a Göncöl utcában laktunk, mivel attól kezdve a szüleim nagyon sok­szor költöztek, éltem Dunake­szin, majd ismét a XIII. kerület­ben, a Gyöngyösi utcában, az­tán érettségi után Pápán, majd Ikerváron töltöttem három évet. Ekkor tűztem ki magam elé, hogy valamelyik főiskolára fo­gok járni. Első nekifutásra az egri Eszterházy Károly Főisko­lára nem vettek fel, mert a 99-es ponthatár helyett nekem csak 96 pontom volt. Mivel a szívem visszahúzott a környékre, ahol felnőttem, újra visszaköltöztem a Gyöngyösi utcába, és munká­ba álltam egy gyorsétteremben, ahol a krumplisütéstől meg­másztam a ranglétrát, és pénz­tárosként fejeztem be a pályafu­tásomat. Közben sikeresen el­végeztem egy egyéves újságíró iskolát. Jelenleg a JATE, a Sze­gedi Tudományegyetem, Buda­pest Média Intézet harmadéves hallgatója vagyok. Mellette je­lenleg is dolgozom, váltott mű­szakban egy szállítmányozási cég minőség-ellenőri osztályán mint adatrögzítő, hiszen el kell tartanom magam. „Kis szarvakkal ugyan, de angyalnak érzem- Tudtommal jársz még egy másik főiskolára is.- Havonta egyszer az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagó­giai Főiskola Szociális Munkás Szak esti tagozatára, ami meg­lepő módon nem este van, ha­nem reggel 8-tól este 7-ig.- Hogyan osztod be az idő­det?- Este tizenegytől reggel ha­tig ráérek. Délelőttönként álta­lában suliban vágyok, kettőtől tízig meg dolgozom.- Mi leszel, ha nagy leszel?- Kisnyugdíjas... Éogalmam sincs. Lehet, hogy újságíró vagy PR-szakember, de lehet, hogy szociális munkás, és az is előfordulhat, hogy maradok adatrögzítő.- Csekélyke szabaidődben mivel foglalkozol?- Amikor a költözések miatt abbamaradt a sport, 14 éves ko­romtól rendszeresen írok, mert az edzések helyett valamivel le kellett kötnöm magam. Szeren­csére az egyik szekrényünk mé­lyén találtam egy ősrégi írógé­pet. Azóta mintegy 300 verset írtam, és rengeteg novella, me­se, krimi, valamint romantikus kisregény született az eltelt években.- Melyik írásodra vagy a leg­büszkébb?- Arra a valóságregényre, amelyik Orechowsky Lea ál­néven remélhetőleg karácsony Poltz Anita körül meg is jelenik. A név azért fontos, mert édesapám négyéves korában elveszítette fiatal édesanyját, akinek ez volt a leánykori neve. Mivel az apu­kám nem kaphatta meg azt a szeretetet, amit nekem és a test­véreimnek ő megadott, így sze­retnék a nagyi emlékének tisz­telegni, és megörökíteni ezt a családnevet, ami, ha jól tudom, azóta kihalt. A cím körül még vannak viták, de én azt szeret­ném, ha a Napfény és árnyék maradna.- Miről szól a történet?-A barátom arab származású kollégájáról, aki 12 évesen elmenekült a hazájából, végig­utazta Európát egészen Ameri­káig, ott az ENSZ-nél dolgo­zott, és „mellesleg” örökbe fo­gadott öt gyereket. Jelenleg, egy éve, a feleségével hazánk­ban él, saját babát várnak...- Mennyi idő alatt sikerült megírnod ezt a kalandos A élettörténetet? JD'' I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents