XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-09-12 / 14. szám
( XIII. KERÜLETI 2002. szeptember Jíi yj ü liuih]ÚL }J1ü'7'irj1 r\üifÍJ'dműí /yJiüJilJyj'j Fordulópont a magyar rákkutatásban molekulákat a búzacsírában lehet megtalálni nagyobb meny- nyiségben. A dúsított csírakivonat adta tehát az először táplálékkiegészítőként forgalomba hozott rákellenes szer alapanyagát. Csodaszámba vehető az a pozitív hozzáállás, amelynek nyomán a táplálékkiegészítőből „röpke” négy esztendő alatt gyógyszer válhatott. (Ez sehol a világon nem jellemző, különösen nem Magyar- országon...) Amelyhez az kellett, hogy egyetemek, intézetek, orvosok és gyógyszer- kutatók tucatjai álljanak - valódi tudományos meggyőződéssel - az ügy mögé. (Egy legutóbbi összesítés szerint ma már több mint kétszáz rangos tudományos szakember foglalkozik itthon A Szegedi Tudományegyetem professzoraként hatvanöt esztendővel ezelőtt Nobel-díjat kapott Szent-Györgyi Albert egész életében követte meggyőződését - „A kutató feladata látni azt, amit mindenki lát és gondolni azt, amit senki sem gondol”. Az 1986-ban az amerikai Woods Hole-ban bekövetkezett halála előtti években - nem is gondolnánk milyen méltatlanul mostoha körülmények között - rákkutatással foglalkozott. Bizonyos molekulákról feltételezte, hogy rákellenes hatásuk lehet, kísérletezett velük, sőt a C-vitaminnal kombinálva is kipróbálta ezeket. Kísérleteit gondosan dokumentálta, s néhány erről szóló tanulmány is fennmaradt a zseniális tudós hagyatékában. Dr. Hídvégi Máté ezen a Szent István parkra néző erkélyen szeret megpihenni runk talán legrettegettebb betegségével, a rákkal. A szervezetünkben pusztító ráksejtekkel, amelyek nyugodtan mondhatjuk, hogy igazán „profi ellenfelek”.- Sajnos nagyon „okosak” ezek a ráksejtek - mondja erről a tudós feltaláló. - Rejtőzködésre képesek, elbújnak az immunrendszer elől. Olyan anyagokkal vonják be a felszínüket, amelyek őket a szervezet védekező mechanizmusa számára tulajdonképpen láthatatlanná, felismerhetetlenné teszik. Habár a ráknak ma már igen sok változatát sikerrel lehet gyógyítani, még mindig nem vagyunk tisztában a rák lényegével. Hiszen azt sem tudjuk még, mi az hogy élet... Van egy kínai találós kérdés. Mi az, ami olyan mint egy kutya, mégsem kutya? Hát a döglött kutya... Ebben az ősi bölcsességben is nagyon képszerűen benne van - nem vagyunk még tisztában az élet lényegével. S amíg ezt nem ismerjük, azt sem fogjuk tudni, mi az, hogy halál, de azt sem, mi az, hogy halhatatlanság. Márpedig a daganatsejteknek éppen az a fő jellemzője, hogy ők halhatatlanná válnak. Az egészséges sejtjeink nem halhatatlanok, azok folytonosan születnek, élnek és meghalnak. S ha néhány közülük mégis halhatatlanná válik, azok lesznek a ráksejtek. Hogyan „lép fel” ezek ellen az Avemar? A búzacsírából nyert molekulák rejtik a csodát? A kiindulópont valóban Valahol itt kezdődött az Avemar, a sok évtizedes szünet után elsőként törzskönyvezett (hazánkban kifejlesztett!) rákgyógyszer története. Még ha ez a momentum - ma már tudjuk - csupán a kiindulási pontot határozta meg szerencsésen a szer biokémikus feltalálója, dr. Hídvégi Máté számára. Aki ezért nagyon hálás a sorsnak, vagy inkább ahogy ő maga fogalmaz - a gondviselésnek. A Nobel-díjas tudós jegyzetei először a régi kollégához, Fodor Gábor szerveskémikushoz kerültek, aki, miután megismerte az igen ambiciózus fiatal magyar biokémikust, továbbadta neki a kutatási anyagot. (Akinek egyébként az a Dávid Lajos volt az anyai nagyapja, aki 1921-ben a kolozsvári egyetem átmene- kítése után megszervezte Szegeden a gyógyszerészeti kart, majd a Szegedi Gyógyszerészeti Intézetet. Igaz barátjaként Szent-Györgyi Albert- nek, aki az utolsó éveiben is szívesen emlékezett erre a barátságra.) Jó tizenöt évvel ezelőtt így indult el a mára már hivatalosan is gyógyszernek minősített magyar rákellenes készítmény „karrierje”. Hídvégi Máté akkor még nem nézett ki többet a dologból, mint egy lehetséges doktori disszertációt. Aztán kiderült, hogy itt jóval többről van szó! Hiszen ezek a gyűrűs szerkezetű szénvázas kinonmolekulák, amelyek több életfontosságú folyamatban (mint például a sejtlégzés, véralvadás) játszanak komoly szerepet, már az első kísérletek tanúsága szerint is jó eséllyel szálltak harcba a rák.ellen. A „harcos” és külföldön az Avemarral.) A gyógyszerkutatás, főként a rák- gyógyszereké, rendkívül drága dolog. Nem túlzás, hogy egy rákellenes szer kifejlesztése az ötlettől a gyógyszertárig akár egymilliárd dollárba is belekerülhet. Eny- nyit még a leggazdagabb multinacionális cégek sem mindig képesek áldozni.- Ha csak ezeket a pénzeket nézzük, biztosan nem mertünk volna a rákkutatásra gondolni - mondta Hídvégi Máté. - Jómagam mégis szilárdan hittem, hogy meg tudjuk csinálni. Nem egy tanszékkel, vagy egy klinikával szövetkezve, hanem Magyarországgal! Mert ha sikerül egy egész országot a kutatási program mögé állítani, a maga gigantikus szellemi erejével, ki állítja, hogy nem lehet megcsinálni? Mert mennyit ér az pénzben kifejezve, hogy mondjuk az onkológiai társaság elnöke, vagy a szegedi klinikaigazgató már soksok éve dolgozik a programban? És számosán mások, hihetetlen szellemi erővel, úgy, hogy tulajdonképpen nem kapnak érte semmit. Elhivatottságból és szakmai lelkesedésből kutatnak, dolgoznak, mert úgy látják, hogy olyan célért teszik, amiért érdemes... Az Avemar pedig eddig is bizonyította, hogy érdemes. Mert sikerrel száll szembe koKémcsőben születik a gyógyszer az, ám a gyógyszer, mint végeredmény már kémiailag is alaposan átalakított anyag. Az Avemar és a búzacsíra között nagyobb a különbség, mint egy darab papír és egy fa között. Mert a fából származó cellulóz valóban fő alkotórésze a papírnak, itt azonban már nem csak olyan molekulák alkotják a szert, amilyenek a búzacsírából nyerhetők. Benne vannak, de már tudjuk, hogy nem ezek „felelősek” a hatásért. Azt viszont, hogy akkor mi is a valóságos hatóanyag, ma még nem tudjuk. Ennek a felfedése jelenti ma a legizgalmasabb kutatási feladatot.- Mi először csupán egy olyan természetes koncentrá- tumot akartunk létrehozni, amely a Szent-Györgyi által hatásosnak tartott molekulákat tartalmazza. Kiderült ugyan, hogy nem ezeknek van rákellenes hatása, ugyanakkor maga a kivonat mégis rendkívül hatásosnak bizonyult. Hogy milyen alkotórészeitől, egyelőre még nem tudjuk, de a hatásmechanizmussal már tisztában vagyunk. A ráksejtek tehát „elbújnak” az immunrendszer elől azzal, hogy olyan molekulafajtát növesztenek a felszínükön, amelytől a védekező rendszer nem ismeri fel őket. Az Avemar ennek az álcázórendszemek a kifejlődését akadályozza meg, így az immunrendszer fel tudja ismerni és el is tudja pusztítani őket. Tehát nem az Avemar lép fel a daganatsejtek ellen, hanem a szervezetben meglévő természetes ellenfél, az immunrendszer. A szer egyúttal erősíti is a védekező rendszert, ezzel a későbbi kóros áttétek kialakulását is hatékonyan képes megelőzni. A hosszú éveken át folyamatosan romló hazai rákhalálozási statisztika az utóbbi pár évben kedvezőre fordult. A szakemberek - a több éves klinikai vizsgálati eredmények alapján - a javulást elsősorban az Avemamak tulajdonítják.- Valóban, sokan így mondják és én is meg vagyok győződve erről __ - mondja Hídvégi Máté. - Úgy, hogy az Avemart ma még csupán a magyarországi daganatos betegek tízegynéhány százaléka szedi, szóval itt nem lehet megállni. Azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy a szer minél több beteghez eljusson. (Azzal, hogy a törzskönyvezéssel a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásra is jogosulttá vált, egyúttal olcsóbb is lehet.) Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Avemar nem csodaszer, hanem az eddig ismert és alkalmazott orvosi kezelések kiegészítője. Orvosi javaslatra eddig is csak azok a betegek kapták, akik a „hagyományos” kezeléseknek is részesei voltak. Az Avemarnak ugyanakkor az ismert kedvező hatásai mellett nincsenek mellékhatásai, számottevően javul a betegek életminősége, szellemi és fizikai állapotuk és jelentősen megnőnek a túlélési esélyeik. Dr. Hídvégi Máté, az új magyar rákgyógyszer feltalálója egyébként a „szomszédunk”, hiszen családjával itt él a mi kerületünkben, a Hegedűs Gyula utcában és a gyógyszert kutató, fejlesztő és forgalmazó cégének is itt van az irodája a Szent István park egyik házában. 1955-ben született. Művészettörténész édesanyja az örmény ősök kemény kitartását és megalkuvás nélküli katolikus hitét adta tovább neki, no és a művészetek, művelődés- történet iránti szeretetet. Indíttatásának másik meghatározó eleme, édesapja hívő zsidósága. (Scheiber Sándor, a neves zsidó tudós és rabbi egyszer egy nagyobb társaságban bár úgy fogalmazott, nem híve a vegyes házasságoknak - Máté szüleinek a házasságát kivételnek tartja ez alól. Mondván - „mindkettőjük hite olyan mély, hogy a különbség nem számít”.) Mátét katolikus hitben nevelték és ő is nagyon jó barátja lehetett Scheiber Sándornak. Olyannyira, hogy a tudós halála után őt kérték meg, hogy a könyvtárát válogassa át az Akadémia számára. Humán beállítottsággal a bölcsészkarra készült, végül mégis úgy döntött, hogy a várható világnézeti konfliktusokat elkerülendő, inkább vegyészmérnöknek tanul. Az igen kemény kémia először majdnem kifogott rajta, a végén azért nem adta alább a kitüntetéses ösztöndíjnál. Sőt, ott is maradt a Műegyetemen, a diákból tanár lett. Nem tagadta meg soha a humán kötődéseit sem, írt az Élet és Irodalomba, egyik alapítója volt a Liget folyóiratnak. (Örökké büszke lesz arra, hogy órákat ülhetett az ÉS szerkesztőségi szobájában Nagy László mellett, akitől sok mindent megtanulhatott az életről, emberségről és az írásról is. S mert hogy könyvet is írt, a Tenyeremre rajzoltalak című esszékötetében úgy mondja, hogy alapvetően a nagy példakép, Nagy László intelmeinek, tanításainak próbált megfelelni. Közelmúlt történelmünknek és jelenünknek számos hírességével került kapcsolatba, ifjú diplomásként jelen volt a másként gondolkodó értelmiségiek köreiben, a Jurta Színházban, de Lakiteleken is. Aztán lehetősége nyílott arra, hogy két évig vendégkutatóként Kanadában és az Egyesült Államokban dolgozzon. Ahhoz, hogy a biokémia és nem a politika mellett döntött, az is hozzájárult, hogy a családot is magával vihette, mert hogy időközben megnősült és két gyermek édesapja lett... (Miklós Eszter, a feleség, az igazi társ sok-sok nehézségen segítette át a családot és Hidvégi Mátét is, akibe mindannyiszor lelket öntött, amikor szüksége volt rá. Nem véletlen hát, hogy Máté az egyik első, hírnevet hozó kutatási sikerét, koleszterincsökkentő gyógyszerét is a feleségéről nevezte el - Esterinnek.) Az Ave Maria keresztény imádsághimnuszt idézve az Avemar rákgyógyszer neve is a hála és a köszönet jegyében született. S annak a reményében, hogy a gyógyszer egyre több embertársunkon segíthet itthon és szerte a világban. Török J. Tibor Novemberre befejeződik a hétéves rekonstrukció Türelmet kér a Főtáv A városi élet számos előnnyel jár, ugyanakkor rendkívül sok bosszúság forrása az út- és közműépítések okozta kényelmetlenségek elviselése. Az Újlipótvárosban hét évvel ezelőtt, 1995- ben kezdett átfogó rekonstrukcióba a Budapesti Távhő- szolgáltató Részvénytársaság. Az idén véget érő rekonstrukció utolsó szakasza ez év végére fejeződik be, addig kér a Főtáv Rt. még egy kis türelmet a munkálatok okozta felfordulás elviseléséhez. Napjainkban is dolgoznak a távhőszolgáltató cég kivitelezői a Balzac utcában, valamint a keresztező Hegedűs Gyula, Visegrádi és a Kresz Géza utcák egy-egy rövid szakaszán. Itt a munkálatok várhatóan október 10-éig befejeződnek. Ugyanekkorra készül el a Radnóti Miklós utca Váci út és Visegrádi utca közötti szakasza. A Visegrádi és a Pannónia utca közötti szakasz építési munkálatai viszont csak október 21-e után kezdődhetnek el, és november 30-ára befejeződnek. A városrészben egy helyszínen - a Victor Hugo utcában - dolgoznak még várhatóan október közepéig a távhőszolgáltató kivitelezői és szakemberei, ahol a szükséges építési munkákat csak a csatornaépítési munkák befejezése után kezdhetik el. A Főtáv Rt. 1995-ben azért kezdte el a rekonstrukciót a városrészben, mert mind a hálózat, mind a hőközpontok műszaki állapota szükségessé tette azt. A rekonstrukció megkezdésének szükségességére figyelmeztetett, hogy egyre gyakrabban fordultak elő üzemzavarok, meghibásodások is. Ezen kívül az építés időszakában magánterületeken, belső udvarokon, hozzáférhetetlen helyeken vezették a primer, és szekunder vezetékeket, így azok javítása nehézkes, egyes esetekben lehetetlen volt. A rekonstrukció során a több épületet ellátó szolgáltatói hőközpontokat megszüntették - ez egyben a precíz épületenkénti mérés feltételeit is megteremtette -, helyettük egy-egy épület ellátására alkalmas fogyasztói hőközpontok épültek. 2002 végéig a korábbi 55 szolgáltatói hőközpont helyett 260 fogyasztói hőközpont létesül, és 67 fogyasztói hőközpont részleges felújítása történik meg. A rekonstrukció megkezdése óta eltelt 7 év alatt a hálózat 9 kilométeres szakaszát újították fel. A hőközpontokra 1 milliárd 42 millió forintot, a vezeték felújítására pedig 927 millió forintot költött a Főtáv Rt. Az 1995-ben kezdődött és idén befejeződő rekonstrukció bizonyára okozott közlekedési, parkolási nehézségeket az érintett lakóknak, amelyek elviseléséhez sok türelemre volt szükség. Most már csak egy kis türelmet kérünk november végéig, amikor az utolsó szakasz átadásával befejeződik a hét éve elkezdett komplex újlipótvárosi távhőrekonstrukció.
