XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-07-11 / 12. szám

(Ä 2002. Julius / XIII. KERÜLETI • • A lelkét is eltáncolja Bars! Laura és a flamenco Barsi Laura a leg­jobb magyar flamen- cotáncos. Ahogy az interjúra érkezett, egyből felmerült ben­nem a kérdés, vajon biztos-e, hogy nem csörgedezik az erei­ben latin vér. De nem.- 16 évesen talál­tam rá a flamencóra - meséli Laura -, pontosabban akkor találtam ki, hogy fla- mencotáncos szeretnék lenni. Egészen kiskoromtól' a tánc körül forgott az életem, balet- toztam és néptáncoltam, de egyik sem tetszett igazán. 16 éves koromban Madridban láttam először flamencót, mint utóbb megtudtam, Spa­nyolország legjobb táncosainak előadásá­ban. Akkor határoz­tam el, hogy az lesz a célom, hogy Andalú­ziában táncoljak fla­mencót. 24 éves ko­romban teljesült.- Mi történt ezalatt a nyolc év alatt?- 19 évesen Anda­lúziába mentem a flamencoakadémiára, és hamar elfogadtat­tam magam az ottani­akkal. Ugyanúgy fel­léptem és tanítottam, mint ők, ennél semmi sem bizonyíthatná jobban, hogy sikerült beilleszkednem közé­jük. Közben Chicagó­ban és a Columbia College-ban is tanul­tam kortárs táncot, de nem szerettem.- Sok táncot kipróbáltál. Mit tud a flamenco, amit a többi nem?- A flamenco nem csupán tánc, hanem életforma, ha fla­mencót táncol valaki, az egész életét jellemzi a mozdulatai­val, mert azok szívből jönnek. Ezt soha nem éreztem más táncoknál. A balett-táncosok nagyon aszkéta világa távol áll tőlem, és sajnos Magyaror­szágon nincs is akkora igény rá, hogy megérje szenvedni. A kortárs táncot, amit magam is tanultam, nem szeretem, nem tudom elfogadni, mert nem érzem azt, hogy valamit is el­mesél vagy legalább kifejez.- Kiből lehet jó fiamén-, cotáncos ? Lássuk be, Magyarország kicsit távol áll a fla­menco világától. Mi, magyarok nem duzzadunk az életörömtói, nincs jellegzetes temperamentu­munk, nincs bennünk az a tűz és szenvedély, amely mondjuk Andalúziát, a flamenco ottho­nát jellemzi. Mégis van köztünk valaki, akinek az élete ötvözte ezt a két világot.- Én mindig azt szoktam mondani, hogy minden ember lehet táncos, de nem minden táncos lehet flamencós. Külö­nösebb testi adottságok nem kellenek hozzá, a lépéseket bárki megtanulhatja. Sokkal inkább az számít, hogy mi­lyen a belső világa, az érzelmi élete valakinek. A flamenco belülről jön, és ezt igazán az andalúz emberek értik csak. Ott teljesen más a mérce, más alapján ítélik az emberek egy­mást. Ott nem számít, ki hogy néz ki és mennyi pénze van, senkit nem érdekel, a legfőbb mérce az, hogy ki mennyire szórakoztató.- Neked mint profi flamen- cotáncosnak sosem volt hát­rány, hogy nem vagy spanyol?- Spanyolországban sosem volt az, engem ott nagyon sze­rettek. A flamencóban minden táncosnak adnak fantáziane­vet, és a Laura alapján a La Hungara nevet kaptam, ami azt jelenti: magyar. Itthon sokkal nehezebb, főleg a ma­gyarok távolságtartása miatt. Amikor Spanyolor­szágban táncol valaki flamencót és tetszik a közönségnek, akkor bekiabálnak, biztat­ják, tapsolnak, ezzel ösztönzik, és ezáltal misztikus kapcsolat alakul ki a táncos és a közönség között. Ez Magyarországon nincs. Ha itthon lépek fel, amint elkezdek táncolni, azt képzelem, hogy Andalúzi­ában vagyok, de sokszor na­gyon rosszul esik, hogy a kö­zönség néma csöndben néz, mert azt hiszem, nem tetszik nekik, aztán amikor elkezde­nek tapsolni, akkor már jól ér­zem magam. Technikai szem­pontból is kicsit nehezebb itt­hon, hiszen a flamen- cóhoz hozzátartozik két gitár, két tapsoló és két énekes. A tán­cos a főnök, ő irányít­ja a többieket, és az egész előadás megle­hetősen improvizatív. Mivel Magyarorszá­gon ilyen nincsen, CD-re kell táncolni, és ez nagyon leszűkíti a lehetőségeket.- Mindezek ellené­re mégis hazajöttél Spanyolországból.- Nyolc hónapja költöztem haza, mert sajnos elromlott a há­zasságom. Van két ikerlányom, most másfél évesek. Ami­kor hazajöttem, azt hittem, egyedül én táncolok flamencót Magyarországon, aztán kide­rült, hogy vannak mások is. Nagyon sokat tanítok, például az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban is, de azt tud­ni kell, hogy én olyan koreog­ráfiákat tanítok a tanítványa­imnak, amire Sevillában is azt mondanák, hogy öllé!- Kinek ajánlod a flamen­cót?- Ha valaki nem akar profi flamencotáncos lenni, bármi­kor elkezdheti, és ha a fla­menco csak a hobbijává válik, akkor is érzelmi gazdagságot kap tőle. A flamenco nem csak a testet, hanem a lelket és az elmét is megmozgatja, és ez, azt hiszem, mindenkinek jár. Lami Juli Egyezkedés a békés egymás mellett élés érdekében Vihar a Riverside-építkezés körül Bármerre járunk is mostanában a kerületben, azt látjuk, hogy mindenfelé különböző beruhá­zó és kivitelező cégek vállalkozásában új lakóépületek emelkednek a magasba. Változik, fejlő­dik, szépül általuk a környezet, ugyanakkor a már korábban odatelepült lakosokkal érdekel­lentétek, konfliktusok is keletkezhetnek. Ezek fölött az építkezések ösztönzője és elősegítője, az önkormányzat sem hunyhat szemet. Napjainkban a Vizafogón a 400 lakásos Riverside- építkezés kavart vihart, aminek okairól és fejleményeiről Dorogi Gabriella alpolgármester asz- szonyt kérdeztük meg.- Hozzám is nagyon sok panasz érkezett - tájékoztatta lapunkat - a Népfürdő és a Viza utca sarkán folyó építke­zés kapcsán, és a fogadóórái­mon is többször beszéltünk erről az ügyről. A kérdéscso­magot két részre kell válasz­tani. Az egyik az építtetőnek, a CGT Magyarország nevű cégnek az igénye és az építési joga, a másik, ami engem sze­mély szerint sokkal jobban érdekel, a szomszédos Nép­fürdő utca 15.-ben élő lakás- tulajdonosoknak a panasza. Szívemhez közel áll az ő vé­delmük, már csak amiatt is, mivel magam is ott lakom, csak a lakótelep egy másik ré­Dorogi Gabriella a rekonstrukcióra váró játszóteret tervezgeti szén, egy ugyanolyan házban, mint ők. Emellett önkor­mányzati egyéni képviselőjük is ott vagyok.- Mi a jogi helyzet?- Az építkezés területe a Gázmüveké volt, de eredeti­leg ez ipari övezet, ennek a te­leknek mindig volt építési jo­ga, vagyis e jog szempontjá­Figyelem! Költözés! A Polgármesteri Hivatal több szervezeti egysége a Béke térre költözik Hamarosan megvalósul a kerületi közigazgatás korszerűsítése, a Béke téren egy helyen lesz található a Pol­gármesteri Hivatal minden szerveze­ti egysége. A költözés 2002. augusztus 12-én kezdődik, és szakaszosan történik. Az érintett egységek - az Anya­könyvi Hivatal, a Szociális Osztály, a Gyámhivatal, az Okmányiroda, az Igazgatási Osztály, a Szabálysértési Csoport, a Pénzügyi Osztály, az Adócsoport és az Építési Osztály - ügyfélfogadása néhány napig szüne­tel. A hivatal vezetésének kérése az, hogy mielőtt részlegeinket kedves ügyfeleink felkeresik, előzetesen tá­jékozódjanak a költözés pontos rendjéről. A költözés ideje alatt a Béke téri Ügyfélszolgálati Iroda ügyeletét tart. Szíves türelmüket és megértésüket előre is köszönjük. Augusztus végétől a Béke téri új és régi épületben várjuk ügyfelein­ket. Amint Berkes Klára igazgatóhelyettes képes tudósításából értesül­tünk, május 23-án ren­dezték meg a Tömöri Pál Általános Iskolában az Olvasás Éve alkalmából a 24 órás maratoni olva­sást. A 346 gyermek és pedagógus egyenként 4 perc 17 másodpercet ol­vasott kedvenc könyvé­ből. Az így összeadódott percek 24 órát tettek ki. A fényképek is bizo­nyítják, hogy kellemes, vidám hangulatban telt így ez a nap. Talán még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerül­nek... Rertiéljük, hogy más, szürkébb hétköznapo­kon több idejük jut az ol­vasásra. Sikerült! Balról az épüló' Riverside-ház, jobbról a Népfürdő' utca 15. Dunára néző rendkívül szép kilátásukat. Mit tehetnek az építés korlátozására? Az elfo­gadott szabályozás eszközei­vel nehéz meghatározni, hogy egy telken belül épülő ház északi vagy déli szárnya le­gyen-e magasabb, bár elisme­rem, hogy több évvel ezelőtt lehetett volna erre bizonyos nagyon speciális szabályozási módszereket találni. Annyit bizonyosan állíthatok, hogy próbáltuk az építtetőt meg­győzni, hogy az északi szárny legyen alacsonyabb, a déli szárny pedig magasabb, de erre a variációra sajnos nem volt hajlandó.- Ha ezen nem lehetett vál­toztatni, mégis miben lehetett velük megegyezni?- Elmondom, hogy mit tett az önkormányzat és mit tet­tem jómagam az ott élők érde­keinek képviseletében. A be­adott építési engedélyben sze­rencsétlen helyre tervezték jé nagy épülettömb gépkocsipar­koló behajtóit, vagyis a terve­ző egy helyre tervezte a ki- és a behajtást, s ez igen közel esett a Népfürdő utca“ 15/A lépcsőháznak a bejáratához. Hosszas egyeztetés után a be­ruházó módosította, vagyis megosztotta a ki- és a behajtás sávját, így kedvezőbb forgal­mi viszony alakul ki az utcá­ban. Nem volt könnyű meg­győznünk a kivitelezőt, hogy a Viza utcába telepített sze­métszállítást, ami az ott lakó­kat nagyon zavarná, az épülő új szárny déli oldalára helyez­ze át, s ez egy szervizúton le­gyen megközelíthető. Kezde­ményeztem az építkezés leg­inkább érintett lakóinak a kompenzációját. A kelleme­sebb környezet és a jobb leve­gő érdekében elértük a két épület közötti közterület teljes hosszában előnevelt fák és nö­vényzet betelepítését. Kértük - kértem még ezenkívül az érintett ház parkolójának ren­dezését, és hogy a lakótelep játszótéri parkjának felújításá­ra egy jelentősebb összeget fordítsanak.- Mi még a teendő?-A további kölcsönös meg­értés érdekében egy asztalhoz kell ülniük a lakók és a Riverside képviselőinek, en­nek a létrehozásában készség­gel segítek. (sgy) ból épülhetett itt üzemi csar­nok vagy szálloda vagy lakó­ház.- Vagyis a lakóház építésé­nek nem volt akadálya?- A XIII. kerületi önkor­mányzat által elfogadott ren­dezési terv, ami a szabályozá­si előírásokat tartalmazza, a telket az intézményi övezetbe sorolta, itt tehát az építési sza­bályzat szerint lakóházat is le­het építeni. Viszont nyilvánva­ló, hogy amikor a képviselő- testület ezt a tervet befogadta, akkor a beépítés kereteit fo­gadta el, azt hogy milyen ma­gas lehet az épület, illetve mennyi lehet a beépítési négyzetmétere.- Mennyi lehet a terület beépítési %-a?- Ennek nagysága 60%. A beruházó az épületet pince, földszint plusz a déli oldalon 7, az északi oldalon 9 emelet magasra tervezte. A beépítési lehetőséget 59,9%-ban ki­használta.- E terv ellen a szomszédok részéről nem volt kifogás?- Teljesen emberi reakció, hogy a szomszédok akkor kezdik megkérdezni, mi is épül itt, amikor először szem­besülnek a beépítéssel, ami­kor meglátják a darut és azt, hogy kezdik a munkagödröt kiásni. Én azt hiszem, hogy a lakóknak, akik ott élnek, ak­kor sem igazán az építkezés­sel volt gondjuk, hanem azzal, hogy milyen lesz az épület, mekkora lesz annak a magas­sága, hogyan befolyásolja a

Next

/
Thumbnails
Contents