XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-01-10 / 1. szám

2002. januar Apostol Éva a vácegresi otthonról - és arról, ami mögötte van Vannak dolgok, melyekről nem szeretünk beszélni. S mi­vel nem beszél róluk senki, igazából nem is tudunk róluk sokat. Az ilyen dolgok főleg problémák, olyan problémák, melyek a szerencsés embert elkerülik. Melyek néha ugyan szembejönnek velünk az ut­cán, de mi elfordulunk. Nem szeretünk fogyatékosokat lát­ni, mert zavarba hoznak min­ket. Bevallom, én is kicsit fél­ve mentem a XIII. Kerületi Önkormányzat Frim Jakab Napközi Otthonába, abba az intézménybe, mely felnőtt ér­telmi fogyatékosok napközbe­ni ellátását végzi. Félelmem alaptalan volt. Minden túlzás nélkül mondhatom, maga a szeretet fogadott, és ez, bár­milyen közösségbe csöppen­tem is bele életem során ide­genként, még soha nem for­dult elő. Persze az, hogy az intéz­mény lakói ilyen nagy szere­tettel és közvetlenséggel fo­gadtak, nemcsak saját maguk­nak köszönhető, hanem egy olyan embernek, aki nyilván soha nem fordult el a problé­mától, aki beszél róla, és aki tesz is ellene. Ő Apostol Éva, aki immáron hét éve vezeti ezt az intézményt.- Nagyon sok éve gyógy­pedagógus vagyok, több mint tíz évig tanítottam a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kolán. Hallgatóim találtak rá ennek az intézménynek a pá­lyázatára, és az ő buzdításukra jelentkeztem ide vezetőnek. Velük együtt kezdtem itt dol­gozni. Ha akkor jött volna el hozzánk, nem ez fogadta vol­na. Akkoriban ezek a fiatalok nagyon mások voltak, bor­zasztóan le voltak épülve, tel­jesen önállótlanok voltak, csak ültek egész nap, az arcuk kifejezéstelen volt. Ahhoz ké­pest most élnek, boldogok, örülnek. Én magam művé­szetpedagógiával foglalko­zom, és arra voltam kíváncsi, vajon mennyire igaz az, hogy a művészetek, a zene, a moz­gás, a kézművesség, a népi hagyományok alkalmas esz­közei lehetnek az értelmi fo­gyatékosok autonómmá válá­sának. Az hiszem, az ered­mény, azaz az itt lakó fiatalok a legjobb bizonyítékok arra, hogy ez igaz. Hogy mindez mennyire igaz, azt mindemellett az is bizonyítja, hogy az intézmény lakóinak egy része megtanult annyira önállósulni, hogy Vácegresen létrehoztak egy olyan lakóotthont, ahol janu­ártól kilenc fiatal éjjel-nappal tartózkodhat majd, azaz ez lesz a végleges otthonuk. Az intézmény vezetője elmondta, ez a lakóotthon a jelenlegi fogyatékosellátás egyik leg­korszerűbb formája. Jelenleg Magyarországon még sajnos nagyon ritka. A kiscsoportos, családszerű ellátás sokkal kedvezőbb és hatékonyabb, mint a nagylétszámú intézmé­nyek, de ezzel együtt sokkal drágább is. A vácegresi otthon önkormányzati pénzből jött létre, kilenc lakó befogadásá­ra képes, és természetesen éj­jeli és nappali felügyeletet biztosít az ott lakók számára. Felmerül a kérdés, hogy ho­gyan választották ki a nappali intézmény 28 lakója közül azt a szerencsés kilencet, akik ezentúl önállóan fognak élni.- Az egész lakóotthon ötle­te úgy született, hogy az itteni lakók elkezdtek arról beszél­ni, hogy szeretnének leválni a szüléikről, szeretnének önál­lóan élni, szeretnének mindig együtt lenni. Másrészt a szü­lők is igényelték ezt, hiszen több, mint húsz év alatt azért ők is igencsak elfáradtak. Ter­mészetesen mind a 28-an sze­rettek volna menni, de nekünk a döntésnél több fontos szem­pontot is figyelembe kellett vennünk. Sajnos a vácegresi otthon kilenc férőhelyes, ami mindjárt nagyon leszűkítette a kört. Mi azt tartottuk fontos­nak megvizsgálni, hogy kik azok, akik eljutottak a fejlő­dés egy olyan pontjára, ahon­nan a továbbfejlődés már csak úgy képzelhető el, hogyha önállóan folytatja életét az adott fiatal. A másik döntő szempont az volt, hogy van­nak családok, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen tudják tovább vállalni, hogy egy középsúlyos értelmi fo­gyatékossal éljenek együtt. Hogy mennyire lesznek önállóak az állandó otthon la­kói, azt nem tudhatjuk ponto­san, majd meglátjuk. Ugyan a különböző táborokból vannak tapasztalataink, hiszen min­den évben megyünk kétszer, háromszor táborozni, úgy­hogy nagyjából van képünk az önellátásukról. Persze az otthonban sem fognak tétlen­kedni. A háznak van egy ha­talmas kertje, itt végezhetnek majd különböző kerti munká­latokat. Tárgyalunk egy gyógy nő vény termelővel, aki adna magokat, ezt a lakók fel­nevelhetnék, leszednék és le­adnák, és ezzel az otthonnak még akár bevételt is szerez­hetnének. Én azt gondolom, hogy a gyógypedagógia egyik leg­fontosabb feladata megtaníta­ni őket arra, amire csak lehet, hogy lehetőségük szerint bol­dogan éljenek, a létezésüknek örüljenek. Én azt gondolom, sikerült. Aki bejön ide, és lát­ja őket, az azt látja, boldogok. Én láttam. Lami Juli---——------------------------------­A postol Éva gyógypedagógiai foglalkozása közben a Frim Jakab napköziben Felavatták az óvoda új épületrészét Negyed évszázada a Petneházy utcában Az első közösségi élményeink végigkísérik életünket. Amikor gyer­mekünket kézen fogva először visszük az óvodába, ugyanazt az iz­galmat érezzük, mint sok évvel ezelőtt. A Petneházy utcai 9. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda bejáratához érve magam is ar­ra a napra gondoltam, amikor nagyobbik fiamat először kísértem az intézménybe. Emlékszem, aggodalmam alábbhagyott, majd nyomta­lanul eltűnt, mert a közösségben nevetni láttam a gyermekem. Azóta eltelt több mint hét esztendő, de az itt dolgozók gyermekszeretete, odaadó törődése nem változott. Horváth Istvánná óvodavezető, azaz Marica néni (ahogyan a gyerekek szólítják) mosolya a régi, Szabóné Kassai Tündét két éve egy másik intézmény vezetőjévé nevezték ki, de látni rajta, hogy az épületben eltöltött több mint húsz év kellemes emlékeket idéz fel benne. December 14-én egykori kol­légák, pedagógusok, a szülői munkaközösség tagjai, az ön- kormányzat képviseletében a polgármester, alpolgármester asszony és hivatali osztályve­zetők látogattak el, hogy az óvoda fennállásának 25 éves évfordulóját együtt megünne­peljék, és ebből az alkalomból ünnepélyesen felavassák az újonnan elkészült épületrészt. A csoportszobákban izga­lommal teli a készülődés, le­kerülnek a vállfákról a hím­zett blúzok, pöttyös szoknyák és az élére vasalt nadrágok. Az egyik gyermek a versike kezdő sorait ismételgeti, a másik társa kötényét igazítja. Teljes az együttműködés. A három és fél éves Brisna gyö­nyörű afgán népviseletét mindannyian megcsodálják. A kislány októberben édesany­jával együtt érkezett hazánk­ba. Rövid időn belül megta­nulta nyelvünket és tökélete­sen beilleszkedett a közösség­be, akárcsak a hozzá hasonló korú kínai gyermekek. Eseményekben gazdag ez a hónap, néhány napja maga a Mikulás látogatta meg a gye­rekeket, most évfordulót ün­nepelnek, majd a csoportszo­bákban feldíszítik a fenyőfát, és várják az ajándékozó an­gyalt. Verses köszöntőkkel, zené­vel és tánccal készültek a gyermekek erre az alkalomra, és a maguk készítette csuhé- angyalkákkal ajándékozták meg a vendégeket. Az elő­adást követően dr. Sólyom Béláné Marika az 1976-ban indított óvoda első vezetőnője a kezdeti időszak történéseit elevenítette fel, megosztva a negyedszázados emlékeket a jelenlévőkkel. Huszonöt évvel ezelőtt hat pályakezdő óvónő­vel kezdte meg munkáját az intézményben, amelyet 1990- ig, nyugdíjazásáig vezetett. Soltiné Metlesich Agnes óvó­nő, az egyik csapattag a kez­kálatokat augusztus végén be­fejezték, ekkor tör­tént meg az épülethez hozzáépí­tett föld­szinti és emeleti rész műszaki átadása. Az óvoda két csoportszobá­val, előtérrel és mosdóval bő­vült. A földszinti helyiség tor­nateremnek készült, ezt a gyermeklétszám alakulásától függően valószínűleg a közel­jövőben már rendeltetésének megfelelően fogják használni. Tervezik kiszolgálóhelyisé­gek létesítését is, mint raktár és tornaszertár. Jelenleg a 145 férőhelyes intézményt 138 gyermek láto­Dr. Sólyom Béláné Marika (középen), az óvoda első', és Horváth Istvánná Marica (Jobboldalt) mai vezetője detektől hűséges maradt az in­tézményhez, helyettes vezető­ként a Petneházy utca 77-79. szám alatti tagóvodában látta el munkáját. Az eltelt évek alatt generációk nőttek föl a keze alatt. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése azon­ban a tagóvoda két csoportjá­nak megszüntetését eredmé­nyezte. Az intézményösz- szevonás elkerülhetetlen volt, így a tagóvoda két megmaradt csoportjának gyermekeit 2001 szeptemberétől a bázisóvoda fogadta. A gyerekek ismert környezetben élik minden­napjaikat, hiszen a szünidők alkalmával megismerkedtek a csoporttermekkel, az udvar­ral. A létszámnövekedés az épületbővítés szükségességét hozta magával. Múlt év júniu­sában a Petneházy utca 69-71.-ben elkezdődött mun­s Két Petneházy ovis: Kiss Veronika, akinek az anyukája és Bogdán Regina, akinek a nagymamája óvó néni volt. Lehet, hogy folytatódik a családi ha­gyomány... Katalin elsősorban az iskolá­ba készülőkkel foglalkozik, és a szociálisan hátrányos hely­zetű gyermekek felzárkóztatá­sát, iskolára való felkészítését segíti. Az óvoda pedagógusai kapcsolatot tartanak fenn a környékbeli iskolákkal, nyílt napokat látogatnak, az egyko­ri óvodások iskolai előmene­telét figyelemmel kísérik. A nehéz körülmények között élő családok hátrányos helyzetű gyermekeinek beilleszkedését látva több sikerélményben van részük, mint általában más intézmények pedagógu­sainak, vallják az óvónők. Munkájuk során megpróbál­nak minél több óvodán kívüli programot szervezni. A nagy- csoportosok ingyenes úszás- oktatáson, egy másik csoport óvodástornán vesz részt, a gyerekek heti gyakorisággal a műjégpályán korcsolyáznak. Ehhez 40 korcsolyacipőt vá­sároltak egy pályázaton el­nyert összegből: Mindezek mellett megszokottak a múze­um- és színházlátogatások, va­lamint a kedvelt állatkerti sé­ták. Ezek a kis örömök erőt és kitartást adnak a munkához. A 25 éves jubileumi elő­adást követően dr. Tóth József polgármester ünnepélyesen átadta a kibővített óvodarészt. gatja hat csoportban. Tizenöt pedagógus és tizenkét fős technikai személyzet felügye­li a gyermekeket. Második éve főállásban fejlesztőpeda­gógust alkalmaztak, ezzel is elősegítve az óvoda prevenci­ós, korrekciós programjának sikerességét. Koltainé Balogh (gajdos) Kiscsoport-nagycsoport - táncra kéri egymást J Február 2. ^ A Kerületi Civil Szervezetek Napja A kerületi önkormányzat, az Angyalföldért Egyesület és az An­gyalföldi József Attila Művelődési Központ szeretettel várja a civil szervezetek tagjait, az önszerveződés gondolatával barátkozó, a civil közösségi összefogás erejében bízó kerületi lakókat február 2-án 10-19 óra között az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ­ban (cím: XIII., József Attila tér 4.) az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Kerületi Civil Szervezetek Napjának esemé­nyeire. A rendezvény célja a kapcsolatépítés, a tapasztalat- és információ- csere, a szervezetek bemutatkozása, a kerületi civil társadalom életé­nek bemutatása. Nyilvánosságot kívánunk a kerületünkben élő, mű­ködő civil szervezetek részére, akik work-shop keretében szervezett kiállításokkal, vetítésekkel, a közösségek művészeti csoportjai nyil­vános műsorral mutatkozhatnak be az érdeklődőknek. A civil nap tervezett programja: I. Kerekasztal-beszélgetés (I. emeleti nagyterem). 10.00-10.15: Köszöntés és tájékoztató a XIII. kerületi önkormányzat és a civilek kapcsolatáról - dr. Tóth József polgármester. 10.15-10.35: A civil szervezetek helyzete Európában - Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója. 10.35-10.50: A civil szervezetek jelentősége Magyaror­szágon - Hegyi Gyula országgyűlési képviselő'. 10.50-12.00: Hozzá­szólások és beszélgetés a kerületi civiliáda életéről - vezeti: Fenyves Kornél, a JAMK igazgatója. II. 10.00-12.00: Civil work-shop a JAMK aulájában. 12.00-12.45: Szünet. 12.45-14.30: A kerületi kulturális egyesületek, civil szervezetek művészeti csoportjainak bemutatkozása (színházte­rem). 15.00-19.00: Civil bál (I. emeleti nagyterem). Az eseményre elsősorban a kerületben működő, jogi személyiség­gel rendelkező kulturális, közművelődési tevékenységet végző civil szervezetek jelentkezését várjuk január 21-ig az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ telefonszámán: 452-4290. Szeretettel várunk mindenkit, aki valamely kerületi civil szervezet tagja, vagy tag szeretne lenni. Várjuk azokat is, akik most tervezik megalakulásukat, hogy további bátorítást, támogatást, ötleteket kap­janak terveikhez. '-V. A részvétel díjtalan. ^ A képviselő-testület december 13-i ülésén • megalkotta az Apály utca-Váci út-Klapka utca- Kassák Lajos utca-Róbert Károly körút-Gidófalvy ut­ca által határolt terület épí­tési szabályzatáról szóló rendeletét, • elfogadta az egyes ön- kormányzati rendeletek mó­dosításáról szóló javaslatot, közte = az önkormányzat tulaj­donában álló közterületek használatáról és rendjéről, = az önkormányzat tulaj­donában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről, = az önkormányzati terv­tanács működésének rendjé­ről, = az önkormányzati jel­képekről és azok használa­táról, • helyt adott a Közigazga­tási Hivatal törvényességi észrevételének, egyben mó­dosította a helyi adórendele­tét és az adóigazgatási fel­adatot ellátó önkormányzati tisztviselők anyagi érdekelt­ségéről szóló rendeletét, • 2002. január 1-jétől Csata Utcai Általános Isko­lának és Madarász ^Viktor Napközi Otthonos Óvodá­nak nevezte el az addig megkülönböztető névvel nem rendelkező oktatási in­tézményeket, • elfogadta a 2002. évi munkatervét, • elfogadta a kerületi pol­gármesteri hivatal köztiszt­viselőivel szemben támasz­tott teljesítménykövetelmé­nyek alapját képező kiemelt célokat, • elfogadta a Jogi, a Költ­ségvetési, a Pénzügyi és a Tulajdonosi Bizottságok munkájáról, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, valamint az éves bizottsági költségkeretek felhasználá­sáról szóló beszámolóit, • tudomásul vette a taná­csokba delegált önkormány­zati képviselők éves tevé­kenységükről szóló tájékoz­tatóit, egyben felhívta a fi­gyelmet az érintett intézmé­nyek vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben gondoskod­janak a Felügyelő Tanács szabályszerű működéséről, és igényeljék az abba dele­gált és megválasztott képvi­selők közreműködését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents