XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-04-12 / 6. szám
Az ügyek száma megsokszorozódott DR. KAPUVÁRY MAGDOLNA A JOGI OSZTÁLY MUNKÁJÁRÓL A jelenleg hatályban lévő körülbelül 800 jogszabályból majdnem 700 a közigazgatásra vonatkozik, vagy ezzel van összefüggésben. Az utóbbi években jellemző jogszabálydömping- ben rutinra szert tenni, egyes előírásokat értelmezni nem kis feladatot jelent az önkormányzat és a polgármesteri hivatal számára. A polgármesteri hivatal jogi osztály munkáját valamennyi a közigazgatásra vonatkozó jogszabály megjelenése érinti, hiszen tevékenysége valamilyen szállal kapcsolódik minden közigazgatási ágazathoz. A XIII. Kerületi Önkormányzat jogi osztályának elődje, a jogi iroda 1992-ben kezdte meg munkáját. Je lenleg öt közigazgatási jogász és ügyvéd látja el a jogi képviseletet dr. Kapuváry Magdolna osztályvezető irányításával, akit a hivatal Béke téri épületében kerestünk fel.- Ügyjélszolgálatot nem látnak el, gyakorlatilag mivel foglalkozik a jogi osztály? Az önkormányzat jogi személyisége kétarcú: magánjogi és közjogi. Az államigazgatást hosszú évtizedekig jogosan érte a vád, hogy az állampolgárok mindennapi életébe túlzottan beavatkozik, kényszerítő hatósági eszközöket és módszereket alkalmaz. Az ön kormányzati rendszer létrejötte, a piac- gazdaság elemeinek megjelenése szükségessé tették a mellérendeltségi, a felek egyenjogúságán alapuló kapcsolatok kiépítését. Ez a megváltozott helyzet az önkormányzati kapcsolat- rendszer működtetésében is igényli a magánjo- gias gondolkodást, polgári és gazdasági jogi szerződéses jogviszonyok rendszerének fenntartását. A fentiek szerint az osztálynak a polgármesteri hivatal ügyrendjében foglalt feladatai közül a napi munka egyik meghatározó részét a jogi képviselettel kapcsolatos tevékenység teszi ki. Peres ügyekben képviseljük az önkormányzatot, a polgármesteri hivatalt, a jegyzőt mint hatóságot és a Vagyonkezelő Rt. hatáskörébe tartozó kvázi hatósági lakásügyekben is eljárunk a bíróság előtt. Napi feladatainknak ezzel legalábbis azonos súlyú területe a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármesteri hivatal működésében a törvényesség biztosítása, ami azt jelenti, hogy a képviselő-testületi és a bizottsági előterjesztéseknek a jogszabályokkal való összhangját véleményezzük. Bevált napi gyakorlat továbbá, hogy az osztályok jog- értelmezési, jogalkalmazási problémájukkal keresnek minket. Ügyfélszolgálati feladatunk ugyan nincs, de sok esetben meg kell hallgatni, és tanáccsal ellátni a már több osztályt megjárt ügyfeleket, akiknek problémája több területet érint és komplex megítélést igényel. Sokszor keresnek jogászt önkormányzati és hatósági ügyekben is. A jogi segítséget kérő ügyfelekkel folytatott beszélgetések előtérbe helyezik, és egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy a jövőben tovább kell erősödnie a lakosság részére nyújtandó közigazgatási szolgáltatásoknak, mint a tájékoztatás, tanácsadás, jogsegélyszolgálat. És végül megemlítem, a közigazgatási tevékenység legfontosabb típusa, a jogszabály-előkészítő, -felülvizsgáló munka, amelynek nagy részét is az osztály végzi. A jó jogalkotás sok tényezőtől függ: az alapjául szolgáló ágazati programoktól, koncepcióktól, a jogalkotási eljárás korszerűségétől és természetesen az előkészítők szakmai felkészültségétől.- Milyen problémákból, panaszokból keletkezik a legtöbb peres ügy? Amikor az önkéntes teljesítés a jellemző a gazdasági jogviszonyok területén, csekély jelentősége van a végrehajtási jog szabályainak. Napjaink gazdálkodási gyakorlatára azonban nem ez a jellemző, ezért a követelések érvényesítése során felértékelődött ez a szabály- rendszer a gyakorlatban. Igen nagyszámú az önkormányzati kinnlevőségek, követelések behajtása. A közigazgatási ügyek nem megfelelő intézkedéséből adódó perek száma viszonylag kevés, az önkormányzat tulajdonosi ügyei, mint a lakásprivatizáció során rendezetlenül maradt tulajdonjogok, alapító okirat módosítások, ingatlanelidegenítések teszik ki a panaszok többségét. Kötelezően a hivatal feladata az olyan családjogi perek képviselete is, mint a gyermekelhelyezés és gondnokság alá helyezés.- Mi ennek az oka ? 1994-től a lakástörvény életbelépése után nagyszámban és rövid időn belül kellett eladni az önkormányzati lakásállomány eladható részeit. Az adásvételi szerződések lebonyolítását megbízás alapján irodák végezték, sok pontatlansággal, elírással, hibával, ezeknek a következményei később jelentkeztek.- Például? Egy állampolgár az évekkel ezelőtt megvásárolt lakását akarta eladni, amikor kiderült, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban még mindig az IKV szerepel tulajdonosként. A vásárlás idején nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy megnézze, bejegyezték-e a tulajdonjogát. Az ilyen probléma húsbavágó az állampolgárnak, mert fontos anyagi érdekét sérti az elintézetlen ügy. Egyik legnagyobb perünk is a privatizációhoz kapcsolódik: FIK-per néven ismert. A lakástörvény hatálybalépése előtt a korábbi rendeletek, amelyek az elidegenítést szabályozták, kötelezően előírták, hogy a fővárosban a Fővárosi Ingatlan- közvetítő Vállalat adhatja el a lakásokat. 1989-1993. időszakban is ők végezték az elidegenítést eléggé szabadon, vagyis nem számoltak el az eladott lakásokkal, a részletfizetésekkel az önkormányzatnak, és évekbe telt, ameddig szakértőkkel tisztáztuk az elszámolási és egyéb kötelezettségeket és valamennyi FIK-es adásvételi szerződést nyilvántartásba vettünk.- Hogyan lehet elfogadtatni azt, ha egy jogi vélemény ágy tűnik, nem az önkormányzat érdekét képviseli? Minden hozzánk érkező üggyel kapcsolatban olyan jogi véleményt alakítunk ki, amit a jogszabályok alapján megfelelőnek tartunk. Természetesen ehhez tudni kell, hogy a politikai döntési folyamatban ez egy szakmai vélemény, lehet eszerint és ennek ellenére dönteni, előre kalkulálva a következményekkel. Gyakorlatilag a döntés-előkészítés abszolút jogi szempontú.- Hány tagú a jogi osztály munkaközössége? Az osztály alakulásakor négy jogász, egy titkárnő és három külsős megbízott ügyvéd látta el a jogi képviseletet, jelenleg öt jogász, egy megbízott ügyvéd és jómagam végezzük a munkát. Az évek során az ügyek száma 550-ről 950-re emelkedett.- Hogyan osztják meg az ügyeket egymás közt, szakosodtak, vagy pedig mindenkinek mindenhez kell értenie? Mi határozza meg a napi munkabeosztást? Nagy volt az elmúlt években a fluktuáció az osztályon, emiatt nem lehetett szakosodni. Talán ez a közeljövőben sikerülhet, mivel olyan fiatalokat vettünk föl az osztályra, akik most tanulják a közigazgatási jogászkodást, ezért könnyebb elérni, hogy bizonyos területekre specializálódjanak. De a napi munkában ennek ellenére nem veszett ki a generalista jogászok iránti szükséglet.- Hogyan történik ennek a munkafolyamatnak a szervezése? A bíróságtól, az állampolgároktól, a hivatali osztályoktól és egyéb szervektől érkező anyagokat osztályvezetői szignálás után kapják a jogászok és irattárba helyezés előtt is átnézem. A jogi ügyek megoldása mind keresztülfut a kezemen, bizonyos szinten ismerem az osztály minden ügyét, akkor is, ha más foglalkozik vele. Konkrét ügyekkel nem tudok olyan mélységben foglalkozni, mint amennyire szeretném, mert a szervezéssel telik el a munkám nagy része. Pár éve többet jártam bíróságra, ahol érdemben dőlnek el a dolgok, sajnos az utóbbi időben ezt csak papíron látom, amikor elolvasom az ítéleteket.- 1987-től dolgozik a hivatalban, hat éve osztályvezetőként. Miért választotta a jogászkodásnak ezt a formáját, mi az, amit szeret ebben a munkában? Igazából a jognak minden területével foglalkoznom kell, nincs olyan nap, hogy ne találkoznék egy nem rutinszerű, a gyakorlatban még új kihívást jelentő esettel. Az ügyvédi munka mindig egy kicsit speciális, mert ott csak azzal lehet foglalkozni, aki bejön az irodába, az ügyvéd egy magányos farkas, akinek mindenkivel meg kell harcolnia. A hivatalban megszoktam, hogy sok ember különféle igényét és elvárását kell figyelembe venni, miközben kapcsolatok alakulnak, amelyek között az informálisak legalább olyan fontosak, mint a formálisak. Minden kolléga úgy érkezik a közigazgatásba, hogy magával hozza azokat az erkölcsi értékeket, normákat, amelyeket élete során, korábbi munkahelyein magáévá tett. A közigazgatási jogásszá válás folyamatában nem elég arra hagyatkozni, hogy egy jogszerűen és etikusan viselkedő környezetben nemcsak szakmai eljárások megtanulására, hanem a közigazgatásban követendő magatartások és etikai normák elsajátítására is szinte észrevétlenül sor kerül. Különösen igaz ez ebben az időszakban, amikor az értékek ugyanolyan tartós átalakuláson mennek át, mint a jogszabályok. G. E. MINDEN FELAJÁNLOTT FORINTNAK HELYE VAN Segítsünk az árvízkárosultakon! Emberek ezrei kényszerültek elhagyni otthonukat a tiszai árvíz kíméletlen pusztítása miatt. Elkeseredve nézik, amint elpusztul egy élet munkájának eredménye. Kell, hogy legyen remény az újrakezdéshez! Erősítsük a hitet valamennyien, hogy lesz otthona minden bajbajutott embertársunknak. Segítsünk! Gazdasági társaságok és magánszemélyek támogatását egyaránt kérjük. Minden felajánlott forint jelentős segítség. Ha Ön segíteni kíván, átutalással megteheti ezt a Magyar Államkincstárnál nyitott 10023002-01009349-50004009 számú alszámlára, vagy a Magyar Posta valamennyi fiókjában megtalálható utalványon, amely tartalmazza a fenti számlaszámot. NYILATKOZAT Az árvízkárosultak megsegítésére a Ptk. 593-596. §-ai alapján a magánszemélyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által nyújtott pénzbeli támogatások közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. Ennek alapján a Magyar Államkincstárnál megnyitott „Segítsünk az árvízkárosultakon” elnevezésű számlára befizetett összegek után adókedvezmény vehető igénybe a közcélú adomány jogosultja által kiállított igazolás [az Szja. tv. 3. § 52. pontja, valamint a Tao. tv. 7. § (7) bekezdése] alapján. a Magyar Köztársaság kormánya nevében: dr. Pintér Sándor belügyminiszter Önkormányzatunk segítsége az árvíz sújtotta Vámosatyának A 41-es út átvágása következtében a 665 fős, árvíz sújtotta beregi Vámosatya település segítségére siet a XIII. kerületi önkormányzat, egymillió forint készpénzt ajánlva fel. A falu életének gyorsabb újrakezdését segítheti elő - továbbá - a felújítás miatt a napokban szabaddá váló konténerrendelő. A 180 m2-es rendelő több évig szolgálta a Babér utcában Angyalföld lakosságát, és még hosszú időn keresztül alkalmas többcélú hasznosításra. A XIII. Kerületi Helytörténeti Klub 2001. április 19-én, csütörtökön 17 órakor tartja következő összejövetelét. Program: Látogatás a megújhodott lóvasúti in- dóház épületében Kenéz Attila vezetésével. Helyszín: Budapest XIII. kerület, Váci út 201. Minden érdeklődőt szeretettel vár: a klub vezetősége! KÖRNYEZETBARÁT OÁZIS A BERETTYÓ UTCÁBAN Tapossa laposra! A Berettyó utcai tízemeletes társasházak környéke tiszta és rendezett. Oláh Mihályné 1997 óta intézi közös képviselőként a házak ügyeit. A hivatalos papírmunkákon túl a gyakorlatban is sokat tesz azért, hogy a lakók jobban érezzék magukat a lakókörnyezetükben. A szelektív hulladékgyűjtést - kísérleti jelleggel - múlt év augusztusában kezdte el bevezetni az 1995 óta működő Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesület modellje szerint. — Volt, aki azt mondta, ba-"* romság, de nagy átlagban érdekelte az embereket. Azt az egyet-kettőt, akik azóta sem csatlakoztak hozzánk, erőszakkal nem tudjuk meggyőzni. Csak reméljük, hogy előbb-utóbb beállnak a sorba, mert szégyellni fogják magukat. Először nem volt köny- nyű meggyőzni az embereket arról, hogy tehetnek valamit a környezetük javításáért, és hogy ez a módszer nem igényel jelentős időráfordítást, csak egy kis odafigyelést. Elsősorban meg kellett ismertetni a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és célját, aztán pedig belevágni a megvalósításba.- Múlt év szeptemberétől - folytatja - e házak lakói külön gyűjtik a papírt, az újságpapírtól a laposra összetaposott kartondobozokig. Kéthavonta egy tonna papír gyűlik így össze, ami nemcsak hogy a kukákban nem foglalja a helyek hanem pénzt is hoz a háznak. Ezenkívül 130 literes műanyag zsákokba rakják az összetaposott műanyag flakonokat, ezekből 50 zsáknyi jön össze havonta. De külön dobozokba kerülnek az elemek, a fémdobozok, az olajos flakonok, még a használt olajat is külön kannába öntik. Ezzel a gyűjtési technikával elérték, hogy az ezeregyszáz literes fém szemét- gyűjtő konténereket lecserélték 240 literesekre, így (a kukák díja közti árkülönbségből) a négy lépcsőház havi 40 000 forint hasznot könyvelhet el a közös költség javára.- De nemcsak a spórolás vezetett bennünket, hanem az is, hogy nem minden hulladék szemét, mert amit újra lehet hasznosítani, az a hulladék, amit nem, az a szemét - magyarázza. - Jó lenne, ha új szemlélet alakulna ki ezzel kapcsolatban az emberekben, és egyre többen megértenék, hogy ez nem csupán hulladék- gyűjtés, hanem ez már hulladékgazdálkodás, mivel újrahasznosítható. Sajnos sokan nem is tudnak arról, hogy vannak cégek, amelyek kifejezetten a szelektív hulladék elszállításával foglalkoznak. Azért, hogy az itt lakók egy tisztább, kellemesebb környezetbe térhessenek haza, a tömbházak körüli tevékenykedésre is ösztönzi a tulajdonosokat Oláh Mihályné. Évente tavaszi-őszi nagytakarítást szervez a házak körül. Gondosan ápolják a virágos kiskerteket, tavaly tavasszal fákat is ültettek.- Igaz, a múlt évben csak körülbelül tíz család kapcsolódott be a munkába, de ők már megismerik egymást a lépcsőházban. A fiúk munka közben megittak egy sört, beszélgettek. Igazi piknikhangulat volt, ezért úgy gondolom, kicsit közösségformáló hatása is van - teszi hozzá. Oláh Mihályné a közös képviselők évvégi megbeszélésén beszámolt a szelektív hulladékgyűjtés előnyeiről és kivitelezhetőségéről. Borszéki Gyula XIII. kerületi alpolgármester is messzemenően támogatja a kezdeményezést és a megvalósítást. Eddig azonban csak egy közös képviselő érdeklődött és még ő sem jelentkezett azóta.- Persze tudom, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Mindent meg kell szervezni, és hogy működjön is, egy ember hetente kétszer végig kell járja a tárolókat, hogy rendet rakjon, mert ha nincs rend, a lakók is összevissza rakják le a hulladékot - állapítja meg Oláhné. Az Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesület munkájának nemcsak a XIII. kerületben van követője. Egy XI. kerületi társasház szintén csatlakozott hozzájuk. A Brit Nagy- követség és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával egyre több hasonló mintatelepet szeretnének létrehozni.- Mi már pályázaton nyertünk 550 000 forintot. Ebből a tárolók csempézésére, a polcokra, a műanyag ládákra költöttünk, illetve 250 000 forintot kaptunk a komposztálásra, mert Magyarországon is cél a szerves hulladékok (sárgarépa-, krumpli-, almahéj) csökkentése a kukákban - mondja. - Ebből lesz majd virágföldünk, így megtakarítjuk az erre szánt összeget is. A környezetvédelem korábban sem állt távol Oláh Mihálynétól, hiszen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon évek óta energiagazdálkodással foglalkozik.- A Fogarasi úton van egy szállónk, csupa fiatal lakja. Ott is szeretném bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, és ha sikerül, úgy gondolom, bárhol bevezethető. Oláhné öt éve él együtt tolókocsiba kényszerült édesanyjával. Három leánygyermeket nevelt fel. A nagyobbik 26 éves, ő már saját családjával él egy Pozsonyi úti lakásban. 22 éves lánya is „költözőben” van. Fogadott lányát pedig 20 éves koráig nevelte. Természetesen a lányok is fogékonyak a szelektív gyűjtésre. Oláh Mihályné szeretne a XIII. kerületi iskolákba is eljuttatni egy vándorkiállítást, ami ráébresztené a gyerekeket a téma fontosságára és így otthon talán hatni tudnának a szülőkre.- Ha egy-két gyerek elkezdi, majd egyre több bekapcsolódik, az már eredmény. Ä sok kis lépés is rengeteget jelent. Bízom benne, ha együttesen keressük erre a problémára a megoldást, akkor még barátibb lesz kerületünk környezetbarátsága. Szoboszlai Éva
