XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-03-22 / 5. szám

XIII. KERÜLETI • • VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM AZ ONKORMANYZAT LAPJA 2001. MÁRCIUS 22. Spárgatárlat a környezetbarát óvodában Újrahasznosított anyagokból készült játékok tárlata a folyosón Az ott az én rajzom! Varró Krisztián a spár­gatárlat helyiségében párgatárlatra invitálta a szerkesztőséget az a le­vél, amelynek feladója all. Számú Napközi Otthonos Óvoda munkaközössége. Ta­lálgattuk, mit jelenthet a nem mindennapi elnevezés, de hogy valójában miért ezt a nevet kapta a kiállítás, azt látatlanban nem sikerült megfejtenünk. Olykor komplikáltan ér­telmezünk egyszerű dolgo­kat, született meg bennem a felismerés, amikor néhány nap múlva beléptem a Pan­nónia utca 77-79 szám alatti óvodaépület zsibongójába, a spárgatárlat helyiségébe. Ke­resztben kihúzott spárgákon, facsipesszel fölcsíptetett gyermekrajzok, szezámmag, mák és borsó felhasználásá­val készített képek. Egy asz­talon só, liszt és víz összeke­veréséből kapott gyurmából formázott, kiégetett majd le­lakkozott figurák, különféle szárított növényekből össze­állított kompozíciók. Árny- színházzá változott a mosó­szeres kartondoboz, egyik oldallapján ablakot vágtak, fóliát helyeztek elé, belsejé­be villanyégőt vezettek. Egymás mellett sorakoznak a papírból kivágott hurkapál­cikára rögzített mesefigurák. A gyerekek büszkék munká­ikra, már az anyukák és az apukák is tudják, ebben a he­lyiségben kezdik és fejezik be az óvodai programot. Ezen a szobán keresztül kö­zelíthető meg az udvar, így mindennapos a tárlatnézés. Milyen jó is elidőzni az al­kotás előtt, gondolom, mi­közben a helyiségben tartóz­kodó nagycsoportos Varró Krisztiánt figyelem. Kriszti­án Leányfaluból utazik na­ponta az óvodába, ugyanis a család nemrég elköltözött a fővárosból. De nem ő az egyedüli vidékről érkező, Si- monék is úgy döntöttek, hogy kisebbik fiuk, Ede is ebben az intézményben ma­radjon az iskolai tanulmá­nyok megkezdéséig. A gyermekek többsége a közelben lakik.- Környezetbarát óvoda vagyunk mondja Hegedűsné Tóth Mariann intézményve­zető, miközben végigvezet az óvodán. A környezetvédelem, a természetszeretet mellett a nevelési programban fontos szerepet kap a takarékosság és a hulladékhasznosítás. Hogy ezeknek a célkitűzé­seknek a megértése és elfo­gadása megfelelő neveléssel már kiskorban is elérhető, ar­ról meggyőződhet az óvodá­ba látogató. Nagyon sok min­dent lehet újrahasznosítani, többek közt a papírt, a szap­pant és a gyertyát. Olyan munkafolyamatok ezek, amelyeket élvezettel végez­nek a gyerekek. Az össze­gyűjtött papírt földarabolják, néhány napig áztatják, majd kis adagokban turmixgéppel ledarálják. Ezt a masszát erre a célra készült fakeretű szú­nyoghálós lapra kiterítik, ki­nyomkodják és hagyják meg­száradni. így születik az „újrapapír”. Az álarcokra fölvitt masszából készültek az idei farsangi maszkok. Hasonlóan kedvelt folya­mat a kihűlt szappanmassza formázása. Az összegyűjtött szappandarabokat lereszelik, vízzel felfőzik, majd tálcára kiöntik és formázzák. A szív alakú szappan anyák napi ajándék lesz. Ugyanilyen módon hasznosítják újra a gyertyacsonkokat. A hulladéknak is nevez­hetjük azokat az anyagokat, amelyből a gyermekek ked­venc bohóca készült. A fo­lyosó egyik zugában látha­tók azok az összegyűjtött do­bozok, flakonok és különbö­ző anyagok, amelyekből egy kis fantáziával, ötlettel vala­milyen tárgy készíthető. Kreativitásban itt nincs hiány. Az intézmény 176 gyer­mekének hétköznapjait 16 óvónő és 9 dadus felügyeli. Az óvoda munkaközössége tervezi egy hétvégi nyílt nap megrendezését, amikor is a szülők körbejárhatják az óvo­dát, föltehetik kérdéseiket. Természetesen információ hét közben is szerezhető. Kovács Jánosné lányával, Jámbor Emesével és unoká­jával, Petrával érkezik, hogy az óvoda programja felől ér­deklődjön. A gyermekneve­lésben gyakorlattal rendelke­ző nagymama tizenhárom évet dolgozott bölcsődében, abból kilencet intézményve­zetőként.- Honnan ez a sok ötlet? - kérdezem Hegedűsné Tóth Mariannt, mielőtt elhagyom az épületet.- Részt vettem a „Kör­nyezeti nevelés az óvodá­ban” továbbképzésen, ahon­nan sok hasznos ötletet hoz­tam magammal. Hogy ezek megvalósulhattak, azt a kol­légáimnak köszönhetem, akik, úgymond, vevők voltak ezekre. Befogadókészségük, kreativitásuk és a gyerekek kifogyhatatlan ötlettára teszi eredményessé munkánkat. Az óvoda a közeljövőben ünnepli 20. születésnapját, ez alkalomból itt is névadás­ra készülnek. (gajdos) Öveges József professzor nevét viseli Tudományos színház a Váci úton Ö veges Teremmel bővült a Váci úti Csodák Palotája, amelyet 2001. március 9-én Szabó Gábor oktatási állam­titkár nyitott meg. Informá­cióáradattal küszködünk, olyan túlkínálattal, amelyből válogatni kell. Hol kezdődik az emberi kreativitás? A ter­mészetes kíváncsiságnál. Fontos fenntartani azt a ter­mészetes érdeklődést, ami még megvan a gyermekben, játszani a tudománnyal, kéz­zelfogható kísérletekkel fel­kelteni a figyelmet, mondta az államtitkár, a Szegedi Egye­tem fizikaprofesszora. Szilagyi János most nézőként szemlélte az előadást Härtlein Károly látványos fizikaórája az Öveges Teremben Öveges József professzor emlékezetes fizikaórái pél­daként szolgálnak az utókor­nak, a sokak által száraznak tartott tananyag érthető és könnyen elsajátítható lesz, amennyiben sikerül az elvont fogalmakat „bemutatni”. A megnyitó napján Härtlein Károly, a BME Fizi­ka Intézet tanszéki mérnöke tartott látványos fizikaórát a jelenlevőknek. Az állapothatározó változá­sa megváltoztatta az anyag vi­selkedését, írná le egy szak­könyv azt a jelenséget, ami­nek szemtanúi voltunk. Dara­bokra tört egy léggömb. Per­sze nem jószántából, hanem annak a cseppfolyós nitrogé­nek a hatására, amit beleöntött az előadó. A leglátványosabb kísérlet címet a cseppfolyós nitrogénes lombikba helyezett búvárcsős kísérletnek szavaz­tuk meg a legtöbben. Minden érzékszervünk dolgozott, lát­tuk a füstfelhőként kitörő párát, hallottuk a sistergést, és a bőrünkön éreztük a Härtlein Károly karján csordogáló fo­lyadékot, és nem akartunk hinni a fülünknek, amikor dal­ra fakadt az alumínium teás­kanna. A fizikaórát lézer- show követte, majd Daubner Béla pszichiáter tartott elő­adást a hipnózisról. És hogy az elméleti információt gya­korlat kövesse, csoporthipnó­zison vehetett részt a közön­ség. A száz férőhelyes Öveges Teremben az ország első tu­dományos színházában hét­köznap élő bemutatók látvá­nyos fizikai kísérletekkel, hét­végén ,,science-show” és multimédiás programok vár­ják az érdeklődőket. Előre egyeztetett időpontban iskolai csoportoknak is tartanak elő­adást. mked, meJii m oaaa hajtogatták a Nemzetközi Nőnapon a fér­fikollégák, és én nem egészen értem, hogy mire is gondoltak. Talán arra, hogy elfelejtettem határidőre befizetni a csekket, az interjúalany ragaszkodik a számomra túlzsúfolt délután időpont­hoz, a gyermekem két napja rimánko- dik, vegyek neki kockás füzetet. Főz­ni, mosni, vasalni kellene és persze eközben a „Légy nő, mert megérdem- led” divatstílushoz alkalmazkodni. Ezt nevezik szerepkonfliktusnak. Döntenem kell. Rendben van, rangsorolni fogok. Ma a női mivoltomat részesítem előnyben. Mit tesz ilyenkor a nő? Ter­mészetesen frizurát csináltat. Egyszerre érünk a fodrászüzlet bejá­rathoz egy férfiemberrel. Ó benyit, én utánamegyek. Nem, nem, rázza a fejét a fodrászasszony, rám ma nincs ideje. Kü­lönben is láthatnám, hogy dolga van, épp most fogja sárgára festeni az érkező úr haját. Közben üvölt a zene, agyonszolá- riumozott, aszaltszilva csaj ajánlja a tangát háromezerért. Sebaj, jöhet a következő napirendi pont. Mint az férfikörben köztudott, a nő ilyenkor a divatáruüzletet célozza meg. Milyen csinos az a blézer, kedvező az ára, kedves a kiszolgálás - lelkendezem. Fizetés után a távozás következne, ha a biztonsági berendezés nem jelezne. De jelez. Visszamegyek, kipakolok, le­veszem a kabátom. Ismét szól a ké­szülék, a blézerben maradt a csipo­gói Harmadjára sikeresen túljutok az akadályon. Mármint a fizikai aka­dályon, mert szembe jön velem az ismerősöm, aki folyton a szőke nő slágervicceivel gyötör. Nem szép a megfutamodás, de hasznos. Hátra arc, irány a közeli buszmegálló. Na tessék a busz is elindul, mielőtt odaérnék! De nem így történik. A sofőr ki­nyitja az ajtót és megvárja, amíg fölszállok. Égy férfi átadja az ülő­helyét. A kisboltból Miklós szalad elém, hogy elvegye a csomagom. Interjúalanyom, a hivatalvezető fölveszi a zakóját, amikor belépek a dolgozószobájába. Este a férjem virággal érkezik. De jó, hogy nő vagyok! g. e. *

Next

/
Thumbnails
Contents