XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-11-08 / 16. szám

mmmammmam rú.--VT'v. Ij TT S XIII. KEKCLETI • • Élénk színekbe öltöztek 90 éve épültek a Palatínus-házak A XIX század utolsó évtizedéig jóformán csak a Szent István (volt Lipót) körút északi oldala épült be. Ekkor emelték például a Vígszínház palotáját is. Voltak la­kóházak a mellékutcákban is, de az egész területen inkább ipartelepek, raktárak, régi, kis házak voltak többségben. Az első, nagyobb arányú bérházépítkezésekre az 1800-as évek végén került sor. Ezt az 1910-es években újabbak követték, de a legnagyobb építkezéseket a ’30-as években végezték. Az Újlipótvárosra ez utóbbi korszak még ma is modern (Bauhaus jellegű) házai a jellemzőek. A Pozsonyi út páros oldalának elején egy­máshoz nagyon hasonló házakat látunk. A kisebbik és a nagyobbik háztömb az Újpesti rakpartra, valamint a Jászai Mari (azelőtt: Rudolf) tér északi oldalára, a Katona József utcára és a Radnóti Miklós (azelőtt: Sziget) utcára is kiterjed. Ezt a két házcsoportot ne­vezik Palatínus-házaknak. Ezeket a házakat a Palatínus Építő és In­gatlanforgalmi Rt. építette, 1910-13 között. A vállalat a vasbetonépítés szakértőjeként emlegetett Grűnwald és Schiffer cég érde­keltségébe tartozott. Irodái a Rudolf (ma: Já­szai Mari) téren voltak. Főként a Margit híd pesti hídfője körül, valamint a Margitszige­ten építkezett. (Neve is erre utal: a Margitszi­get a nádor, vagyis a palatínus tulajdona volt.) Ez a részvénytársaság építette a har­mincas években a víztorony melletti szabad­téri színpadot is, egy nagy tejcsamok-cuk- rászda helyén, miután a Központi Tejcsarnok lemondott e terület bérletéről. Érdekes, hogy ugyancsak ez a vállalat építette a Duna alatti alagutat a Vízművek csőhálózata számára. A Palatínus Rt. építette a „fehérház”-nak becézett épület elődjét is, ami a Palatínus-há­zakhoz hasonlított. E bérház a II. világhábo­rú során igen súlyosan megsérült, csaknem egészen megsemmisült. Teljesen átépítve eleinte az AVH-nak, később a Belügymi­nisztériumnak, majd a pártnak a székháza­ként funkcionált. Jelenleg a parlamenti kép­viselők irodaháza. Az említett házakat és még számtalan épületet a neves építész, Vidor Emil tervezte (élt: 1867-1952). Budapesten, Münchenben, Berlinben tanult. Hazatérve Ybl Miklós mel­lett dolgozott. Részt vett a Bazilika építésé­ben is. Vezető tervezője volt a városligeti Ősbudavára elnevezésű mulatónegyednek, amit a millenniumi ünnepségekre építettek. Ezután önállósította magát. Ekkor például a Polgári Serfőzdének tervezett számtalan épületet. Belsőépítészeti munkái is jelentő­sek. A tízes években lett a Palatínus Rt. veze­tő építésze, ekkor tervezte kerületünk e jel­legzetes háztömbjeit is. Érdekes és meglepő, hogy Vidor Emil az I. világháború után már alig vállalt építészi megbízást. Kiváló muzsi­kusként kamarazeneesteket rendezett a laká­sán, amit saját magának tervezett, a kor diva­tos, szecessziós stílusában. Jelentősek a nyelvtudományi munkái is. Egyébként: 16 nyelven olvasott és számtalan nyelven be­szélt. Alapító tagja volt az Építőművészek Szövetségének, amelynek 1909-ben II. mes­terévé, 1934-ben pedig I. mesterévé válasz­tották. Fia, Vidor Pál is építész lett. A két, hatalmas háztömb több mint húsz épületből áll. Ezeket egységes stílus jellem­zi, de nincsen két teljesen egyforma ház. Mindegyiken felismerhetők a magyar sze­cesszió egy bizonyos „lehiggadt” irányzatá­nak elemei, sajátosságai. A magas tetők, a kupolaszerű saroktomyok, a szeszélyesen el­helyezett, sokféle formájú erkélyek, a jelleg­zetes, háromosztatú, széles ablakszerkeze­tek, az egyes emeleteken látható félköríves záródású ablaknyílások, a vakolatból ké­szült, jellegzetes, mértéktartó, vonalas, geo­metrikus vagy éppen virágmintás díszítések, domborművek egyértelműen az 1910-es évekre utalnak. A nagyobbik háztömbben a Pozsonyi úti és az Újpesti rakparti házsort egy aránylag tágas, utcaszerű, hosszanti és keresztirányú belső udvar választja el egymástól. A közfor­galom elől el van zárva, de a Duna-part felől az itt lakók behajthatnak, és autójukat itt ál­líthatják le. A Radnóti Miklós utca felől lehet megközelíteni a már évtizedek (valószínűleg már az építkezés befejezése) óta itt működő nagy garázst, aminek még benzinkútja is volt. A háztömbben aránylag ke­vés az üzlet, azok is inkább csak a Pozsonyi úti oldalon. Az Új­pesti rakpart sokkal „csönde­sebb”. Ott csak néhány iroda te­lepedett le. A Katona József ut­cai és a Radnóti Miklós utcai fronton pedig egyáltalán nin­csen üzlethelyiség. A Jászai Mari téri épületben a legújabb kor híradástechnikai cikkeit árusítják. Mellette gyógyszertár működik. Aligha­nem az egyetlen bolt, ami a há­zak felépítése óta nem változott. Kirakatát a múlt emlékeként szép, „faragott” kőkeret díszíti. Régi berendezéséből mindössze egy Higieia-jelkép és egy szép, fából készült, íves térhatároló maradt meg, felső részén a kor­ra jellegzetes, ovális ablakok­kal, dombormívű füzérekkel. Keserű János gyógyszerész ala­pította a gyógyszertárat 1905- ben, de csak a ház felépülése után költözött a jelenlegi helyé­re. (Mellesleg: távoli rokona ma is itt dolgozik.) Néhány év múl­tán a Zita Patikát Marberger Gyula vette át. Őrá emlékeztet a bejárati ajtó feletti díszekben egy nagy M betű. A gyógyszeré­szek őriznek néhány régi patikai edényt és néhány régi címkét, iratot. Öt (!), különböző jellegű ven­déglő szolgálja a vendéglátást: négy a Pozsonyi úton, egy pedig az Újpesti rakparton. Az ételek minőségét és a kiszolgálást egyikben se szokták kifogásol­ni, csak a lakókat zavarta az el­kerülhetetlen ételszag. Ezen már sokat segítettek az új szagelszí­vó berendezések. A közelmúltban egy magánnyomozó iroda nyílt a Pozsonyi út elején. Mellette bútorüzletet, ruhatisztítót találunk. Az épülettömb egy másik részén régi bútoro­kat, berendezési tárgyakat árusítanak. Évek óta üres a volt Közért helyisége. Ez a bolt hiányzik a környékbelieknek. Egyéb­ként ebben a helyiségben is bútor- és régi­ségkereskedés próbált megélni, de sikerte­lenül. Két fodrászat gondoskodik a nőkről. Nagy területet foglal el az elektromos cik­keket árusító cég. Ezeken kívül csak egy apró ajándéktárgyakat árusító boltot, vala­mint irodákat láthat az erre sétáló. Volt itt egy papírüzlet is, de már talán egy-két éve is van annak, hogy megszűnt. A belső udvaron mindössze egyetlen (főleg fehérneműt árusító) üzlet van, az is néhány lépcsőnyire az utcaszint alatt. A belső udvar felől lehet lemenni a szu- terénban lévő katolikus kápolnába, amit egy premontrei atya létesített 1950-ben. A Csornai Premontrei Prépostság tartja fenn Él még az egykori Dunapark Kávéház emléke A Palatínus-házak ma... Benovics Jánosné Erzsiké 38 évig lakott a Katona József utca 41. szám alatti ház első emeleti lakásában. Három lány- és egy fiúgyermekét tisztességgel fölnevelte, majd miután azok kiröppentek a családi fészekből, magának is megengedett egy kis kikap­csolódást. Az egykori Dunapark Kávéházra ma is a legnagyobb szeretettel és jó­érzéssel gondol vissza. Néhai barátnőjével és lakótársával, Horvát Irénnel 1983-tól láto­gatták a kávéházat. Felejthe­tetlenek számára az ötórai te­ák, a táncos esték és a hangu­latos vasárnapi vacsorák. A főváros egykori egyik legkul­turáltabb szórakozóhelyének légköre, az udvarias kiszolgá­lás és a jó társaság miatt ked­velte a vendéglátó egységet. Irénkével olykor sietniük kel­lett, hogy az emeleten a rács mellett kapjanak helyet. Er­zsiké jelenleg a Balzac utcá­ban lakik, de lelke még min­dig a Duna-parti környékre vágyakozik. Fia Pozsonyban él, egyik lánya Floridában, a másik két leánygyermek ide­haza maradt és sűrűn látogat­ják édesanyjukat. A mellékelt fotót, amely a nagy múltú ká­véházban készült a nyolcva­nas években, Benovics Jánosné a lapunkban meghir­detett „Miről mesél a Dunapark Kávéház?” felhívá­sunkra jutatta el a szerkesztő­ségbe. Középen Erzsiké, jobbján néhai Horvát Irénke.. és 90 éve, amikor építették DUNA-PARTI SÉTÁNY Ama híres-nevezetes Manci híd a kápolnát. Az ismeretes akkori politikai körülmények ellenére jelentős egyházi élet alakult ki. A kb. 120 hívőt befogadó, egy­szerű, modem terem a naponta tartott mi­sékre csaknem megtelik. Ä hosszú, egyha- jós kápolna egyik oldalfalán öt boltív szin­te mellékoltárként szolgál. A házak lépcsőházai a kor szokásainak megfelelő stílusjegyeket mutatják. Szeren­csére többnyire megmaradtak az igénye­sen kialakított, szecessziós jellegű ková­csoltvas lámpák, lépcsőkorlátok, a liftak­nák, valamint a lakásbejárati ajtók vasrá­csai, a szép bejárati kapuk. Akkoriban az építész egyúttal a közforgalmi területek berendezéseit, „bútorait” is megtervezte. A Palatínus-házakat az utóbbi években sorban renoválják. A régebbi, egyhangú, szürke színt, ami egybe olvasztotta a sok házat, most élénk színek váltják föl, ame­lyekről ugyan lehetne vitatkozni, de a sok­féle színezés kétségtelenül érdekes. Az érdeklődök véleményei beépültek a tervbe Dr. Bogárdi Mihály Az Újpesti rakparti korzó tervbemutatójával kapcsolatos augusztus 28-i sikeres lakossági fórum után az érdeklődők még két hétig megtekinthették a ter­vezett sétány terveit, illetve az azzal kapcsolatos kérdéseikre választ kaphattak. A kiállítás hasznos kezdeményezésnek bi­zonyult, mivel olyan javaslatok is elhangzottak, amelyek még az építési engedély kiadása előtt a tervbe beépíthetők vol­tak. A polgármesteri hivatal ál­tal összeállított kérdőívek kitöl­tése segítette a döntéshozókat. A kitöltött kérdőívekből az a következtetés vonható le, hogy a sétány megépítését örömmel fogadják és támogatják az érin­tett lakók. Kiderült azonban az is, hogy a terület rendezésével járó közterületi parkolóhelyek korlátozása érzékenyen érinti a gépkocsi-tulajdonosokat. Véle­ményünk szerint a korlátozott várakozási övezetbe eső terüle­ten, ha beszámítjuk az ingatla­non belüli férőhelyeket is, a la­kossági igények kielégítésére elégséges parkolóhely áll ren­delkezésre. Ezúton is köszönjük, hogy véleményükkel segítették azt a munkafolyamatot, amelynek eredményeként remélhetőleg a jövő évben elkészülhet a sé­tány. (Egy érdekes emlék: a Radnóti Miklós ut­ca ezen a szakaszának a meghosszabbítá­sában állott a háború után az ideiglenes „Manci” híd a felrobbantott Margit híd pótlására. A Manci híd a Margitszigeten át Budán a Lukács fürdő kertjébe vezetett. Akkoriban itt rendkívüli volt a forgalom.) A nagy udvaron kívül minden háznak még külön belső udvara is van. Annak idején ugyanis a többletbevétel érdekében igyekez­tek minden talpalatnyi helyet beépíteni, ki­használni. Ilyen zártudvaros házat Budapest- szerte láthatunk, e kellemetlen megoldástól a Palatínus-házak se mentesek, de egyes házak belső udvarát az eredetinél szebben felújítot­ták, ami elviselhetővé teszi a szürke zártsá­got. A Katona József utcai fronton, a 2.-3. emeleten két házat egy híd köt össze, ami azonban nem közlekedésre szolgál. Ebben is lakásokat alakítottak ki. Tetején nagyméretű terasz van. Lakóházakban ez szokatlan, érde­kes megoldás. Hasonlót az ugyancsak ebben a korban épített, kispesti Wekerle-telepen lát­hatunk. Bárki észrevételt tehet / Értesítés lakossági fórumról Budapest főváros XIII. kerület közigazgatási területére elkészült a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ), melyet a képviselő- testület munkaterve szerint 2001. december 13-i ülésén fog tárgyalni. A KVSZ 2001. november 5.-december 13-a között betekintésre rendelkezésre áll a polgár- mesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján (Béke tér 1. földszint), valamint ügyfélfogadási időben a Főépítészi Irodán (Béke tér 1. III. emelet 56.). A szabályzatról bárki észrevételt tehet. A témáról lakossági fórumot tartunk 2001. november 20-án, kedden 17 órakor a polgármesteri hivatal . Frangepán utca 44/A szám alatti tanácstermében. A Kerületi Városrendezési és Építési Sza­bályzattal kapcsolatosan érdeklődni a 452- 4128-as telefonszámon lehet. Fegyvemeky Sándor főépítész Tolókocsis „bejáráson' Nem csak törvény írja elő, hanem az emberség is Elázó' számunkban beszámoltunk arról, hogyan áll a mozgássérültek közlekedésének segítése a ke­rületi önkormányzati intézményekben. Az itt kö­vetkező cikk szerzője ehhez tesz kiegészítést. Bármikor előfordulhat velünk, egészségesek­kel is, hogy tolókocsiba kerülünk. Egészséges lé­temre magam is beleültem egy napra; ajánlom ezt azoknak az épülettervező mérnököknek, akik sor­ra álmodják lakó- és középületeinket, s az azokat jóváhagyóknak, engedélyezőknek. Hogy a kerületünkben épült közintézményeink - a teljesség igénye nélkül - tolókocsival bejárha- tók-e vagy sem, a következőket tapasztaltam: OTP-fiókok: Nyugati téri bejárata lépcsős, Tátra utcai fiók, millió lépcsős bejárat. Külső Váci úti fi­ók rámpás, Babér utcai fiók már rámpával épül. Az APEH Váci út 48. szám alatti bejárata lép­csős, de segítenek, ha bekiáltok a portásoknak. Az okmányiroda a Visegrádi utcában: még ép lábbal is problémás a bejutás. Igaz, hogy csak három éve írja elő kormány- rendelet az esélyegyenlőséget, de láttam jó bejá­ratú, széles kapujú épületeket is. Generali Biztosító a Váci út-Csanády utca sar­kán: a forgóajtó mellett külön lépcső nélküli ajtó van a tolókocsi számára, mellette a Rossmann áruházba gond nélkül bejutottam. Westend bevá­sárlóközpont szintén rámpás, a vele szemben épült SKANSKA svéd irodaház csodálatos, min­den emeletén külön speciális mellékhelyiségek­kel, liftekkel. Nyugdíjigazgatóság az Árpád híd­nál: régi épület, de speciális felvonóval szerelték fel. A József Attila Színház bejárata lépcsős, ké­résre rámpát tesznek, így segítséggel ugyan, de bejuthatnak a nézőtérig. A Vígszínháznak volt is kocsifeljárója, de a kétszámyas bejárati ajtónak csak a felét nyitják ki és így a kocsis látogatónak segítségre van szüksége. Csonka Tamás mérnök, a polgármesteri hivatal építési csoportvezetője, beszélgetésünk alkalmá­val mélységesen egyetértett ezen problémákkal küzdő embertársainkkal és természetesen segít a rászorulókon. Tavaly a Hun utca egyik panelépü­letében élő család gyermeke lebénult, tolókocsiba került. Megtervezték és kivitelezték a rámpát az épület kapujához, minden segítséget megkapott a család. Most bővítik a polgármesteri hivatalt, így az okmányiroda át fog költözni a Visegrádi utcá­ból, a bejutás akadálymentes lesz. Ha nagy cégek építenek kerületünkben, csak akadálymentes bejárattal és illemhellyel rendel­kező épületre adják ki a működési engedélyt. A járdaszegélyek már csak lejtős sarokkal épülnek. A főváros viszonylatában nagyon jól áll kerüle­tünkben a kormányrendelet végrehajtása. Csonka Tamás véleménye szerint 5-10 évnek kell még el­telnie a teljes akadálymentesség eléréséhez köz­épületeinkben. Szénásy Scarlett

Next

/
Thumbnails
Contents