XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-07-12 / 11. szám
S 10 2001. julius T-W" / xra.KE.1 I TT> \ KERÜLETI • • Rendőrségi esetek Kábítószerárusok a Fáy utcai piacon A Budapesti Rendőr-főkapitányság drogellenes alosztálya, a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság és a Vám- és Pénzügy- őrség nyomozói az elmúlt napokban Budapest különböző pontján tartottak sorozatos ellenőrzést. Ennek során őrizetbe vettek 15 fővárosi és 5, az ország különböző településén élő embert. Valamennyien - egymástól függetlenül - azt vallották, hogy a heroinkészítményeket a Fáy utcai piacon vásárolták. Néhány héttel ezelőtt ezen a piacon már tartóztattak le vietnami drogterjesztőket a rendőrök. A siker ezúttal sem maradt el. Kis várakozás után látókörükbe került öt vietnami állampolgár, köztük egy fiatalkorú, akiket egyenként, „munka közben” értek tetten, így nem csak őket, hanem a hét vásárló fiatalembert is őrizetbe vették. * * * Vietnami drogkereskedő A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói, lakossági bejelentés után azonnal megjelentek az Üteg utcában. Rövid megfigyelés után sikerült egy jól menő üzletet felszámolni. Tetten értek egy 31 éves vietnami férfit, amikor négy magyar fiatalnak kábítószert adott el. A ruházatának átvizsgálásakor 14 pakett heroint találtak zsebeiben. A négy fiatalt kihallgatásuk után elengedték, ellenük megindult az eljárás. A vietnami pedig letartóztatásban váija, hogy bíróság elé kerüljön. * * * Ne nyissunk ajtót mindenkinek! Egy húsz év körüli nő és három harminc éven felüli férfi becsöngetett egy Párkány utcai lakásba. Az ajtót nyitó lakóval, egy 30 éves nővel, vitát provokáltak. Benyomulva a lakásba dulakodni kezdtek, majd meg is verték áldozatukat. Ez alatt, míg ketten a lakóval „foglalkoztak”, többiek értékeket kerestek a lakásban, nem eredménytelenül. Az egyik szekrényből 140 000 forintot, a szobában lévő értékek közül többek között egy nagyobb és egy kisebb rádiót is zsákmányoltak. Míg a szerencsétlen áldozat sérüléseivel foglalkozott, a támadók eltűntek. A rendőrök nagy erővel folytatják ez ügyben a nyomozást. * * * A szomjas hölgy A Hegedűs Gyula utca egyik négyemeletes házában B. F. idős asszony lakásába becsöngetett három középkorú nő.- Papírhulladékot gyűjtünk. Az árából beteg gyerekeket támogatunk.- Sajnos nincs papírunk - mondta B. F„ az egyedül élő 79 éves asszony.- Akkor nem is zavarunk, csak egy pohár vizet kérnék, mert nagyon szomjas vagyok - mondta az egyik, a másik pedig arra kért engedélyt, hogy kezet mosson. Az idős hölgy gyanútlanul beengedte őket a lakásába. Amíg az egyik a mosdóban volt, addig elbeszélgetett a vizet ivóval. A harmadik „vendége” ezalatt nem tétlenkedett. Amikor elmentek, akkor vette észre a 79 éves asszony, hogy szekrényének ajtaja nyitva van. El is tűnt belőle az a doboz, amelyben 800 ezer forintját őrizte. A személy leírás alapján megállapították, hogy a „mesterhármast” több kerületben is körözik már. Egy másik jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy az OTP-ből jöttek ellenőrizni a takarékbetétkönyveket, értékpapírokat. Más esetben gázórát, villanyórát, telefont jönnek ellenőrizni. Az idősebbek megfeledkeznek arról, hogy ha valóban szerelők érkeznek, akkor azok fényképes igazolvánnyal igazolják kilétüket. Több csoport is dolgozik a fővárosban és kerületünkben. Valamennyien jólöltözöttek, kedvesek, udvariasak, egyhamar a jóindulatú idős emberek bizalmába férkőznek. A lakosok csak úgy védekezhetnek ellenük, ha ismeretlent nem engednek be lakásukba. * * * Szurkálót keresnek A Mohács utcában egy áruház mögött parkoló Peugeot gépkocsit egy ismeretlen fiatalember ki akart rabolni. Az autó ablakát betörte, de tovább már nem jutott, mert a közelben tartózkodó autótulajdonos rákiáltott. Erre a fiatalember el akart menekülni, de az autó tulajdonosa feltartóztatta. Ekkor valahonnan előkerült egy harmadik férfi - feltehetően a tettes társa - aki késével az autóst hátbaszúrta, majd mindketten kereket oldottak. * * * Az árulkodó sárganyelvű kés A Margitszigeten a hajnali órákban egy ismeretlen, rossz magyarsággal beszélő férfi megtámadott egy fiatalembert, és késével arra kényszerítette, hogy karóráját, táskáját pénzével és irataival együtt átadja. Röviddel az eset után arra járt a szolgálatát teljesítő rend- őijárőr, elpanaszolta az esetet a fiatalember, aki még arra is emlékezett, hogy a támadó késének sárga nyele volt. Fél óra sem telt el, amikor a jelzett irányba elindult rendőrök a Vadaspark mögött igazoltattak egy férfit, akinek a zsebéből legelőször a sárga kés került elő, majd a karóra, és a táska tartalmával együtt. G. P. román állampolgárt őrizetbe vették, s azt igyekeznek kideríteni, hogy az eddig ismeretlen ellen tett feljelentések között akad-e hasonló eset. * * * Forduljunk a Kaptár csoporthoz Úgyszólván nincsen nap, hogy a rendőrségen felvett jegyzőkönyvekben ne akadna legalább egy, amelyik arról szól, hogy lelkiismeretlen emberek valamilyen csellel megszerezték egy idős ember lakását. Az egyre szaporodó ingatlancsalások visszaszorítására a Budapesti Rendőr-főkapitányság létrehozta a Kaptár nyomozócsoportot. Az ingyenesen hívható, a bejelentőknek teljes névtelenséget biztosító, 06 (80) 32-32-32 zöldszámon éjjelnappal fogadják a bejelentéseket. * * * Az illetéktelenül felvett nyugdíj bűntett M. K.-nak idős, nyugdíjas édesapja meghalt. A család három gyermeke osztozott az örökségen. Úgy egyeztek meg a közjegyző jelenlétében, hogy az édesapa OTP-folyószámláján lévő pénz M. K.-t illeti. Azt annak rendje és módja szerint fel is vette, majd elköltötte. A baj abból származott, hogy az édesapja nyugdíját elhalálozása után is több hónapon át, míg a hagyatéki eljárás folyt, utalta a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Ezt az összeget a többi pénzzel együtt M. K. elköltötte. A fennálló rendelkezések szerint a hozzátartozónak a halálesetet 15 napon belül be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A folyó hóban az örököst illeti a nyugdíj ösz- szege, de ha a bejelentés ellenére valamilyen adminisztrációs hiba miatt megérkezik az újabb havi nyugdíj, azt már felvenni tilos. A közelmúltban 12 feljelentés érkezett a kerületi rendőrkapitányságra, mert az illetéktelenül felvett nyugdíj bűntett, lopásnak minősül. * * * Gyors intézkedés = siker Egy 17 éves fiú gyanútlanul igyekezett hazafelé, amikor a Frangepán utcában megállította két nagy termetű, nála jóval erősebb fiatalember. A megszeppent fiút arra kényszerítették, hogy szálljon fel velük a 32-es autóbuszra. Az -Árpád hídnál leszálltak, az aluljáróban egy harmadik fiatal is csatlakozott hozzájuk. Ekkor elvették mobiltelefonját, arany nyakláncát és pénzét, majd útjára engedték. Búcsúzóul megígérték, most ugyan nem bántották, de ha feljelentést tesz, akkor agyonverik. .. A három legény eltűnése után a fiatalember egy járókelő segítségével az első telefonfülkéből jelentette az esetet. Az akciócsoport munkatársai a Róbert Károly körút egyik kocsmájában a személyleírás alapján felismerte F. Gábor 20 éves és N. Károly 17 éves fiatalembert. Valamint az aluljáróban hozzájuk csatlakozó fiatalkorú társukat. Rablás címén indul ellenük eljárás. * * * Fegyveres rablás a Tahi utcában Délután fél kettőkor a Tahi utcában mit sem törődve az utcai forgalommal, két férfi, az egyik 30, a másik 50 év körüli, pisztollyal a kezében berontott az egyik kft. helyiségébe. Azonnal szétlőtték a biztonsági kamerát és megrongálták a telefont. A helyiségben két dolgozó, egy férfi és egy nő tartózkodott, akiket arra kényszerítettek, hogy adják át a páncélszekrény kulcsát. Több millió forint zsákmányukkal pillanatok alatt eltávoztak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nagy erőket vetett be a tettesek kézre kerítésére. * * * A zsákmánytól berúgni nem ajánlatos A Váci úton az egyik ház lakói nagy csörömpölésre riadtak fel a késő esti órákban. A szemben lévő házban italokat árusító bolt kirakatát három férfi betörte és ahány üveg italt csak tudtak, elvittek. Az egyik lakó telefonon jelentette az esetet, és még személyleírást is adott a tettesekről. Az azonnal helyszínre érkező rendőröknek nem nagyon volt szükségük a személyleírásra, mert a környék egyik mellékutcájában igen vidám, iddo- gáló társaságra leltek és azonnal véget vetettek az alkalmi dáridónak. A vidám program szomorúan zárult a Szabolcs utcai rendőrkapitányságon. Földre tepertők a többszörösen körözött férfit A pofonok éjszakája - és egy aranyérem előélete Abban az évben történt, amikor kardvívóink Argentínában világbajnokságot nyertek. A csapat egyik fiatal tehetsége közvetett módon a közlekedési zsaruknak köszönheti, hogy bekerült a válogatottba, s világhírnévre ezen a világmegmérettetésen tett szert. EZ IS MAR A MÚLTÉ Isztambuli történet Bajczár Lajos és Gróf László közterület-felügyelőknek a szokásosnál is mozgalmasabb délutánja volt június 6-án. A Duna Plaza mellett, a Pa- duc közben szabálytalanul parkoló gépjárművel szemben intézkedtek éppen, amikor hangos „tolvaj, fogják meg” kiabálásra lettek figyelmesek és arra, hogy egy fiatalember, rohan feléjük. Ok útját állták és Bajczár János kihasználóvá saját testi erőfölényét társa segítségével a földre teperte a fekete ruhás menekülő fiatalembert. A dulakodás közben még egy trabant motorháztetője is kárát látta a történeteknek és a közterület-felügyelők mhája sem úszta meg szárazon. A kérésükre URH rádión riasztott, pillanatok alatt odaérkező rendőr intézkedése nyomán rögtön - a szökés •STolytatás a 9. oldalról 1936-1985: Kele János, 1934—1997: Korányi Attila, 1931-1984: Korponai József, 1911-1983: Molnár Henrik, 1911-1997: Sallay Béla. Újabban a felad vány szerzés a sakkozás mostohagyermeke lett. A sakkversenyzők árnyékában mi, sakkfelad- ványszerzők magunk fedezzük még a nem kevés posta- költségeket is. Ettől függetlenül bízom a magyar feladványszerzés jövőjében és a további magyar sikerekben. Ez alkalomból a Hírnök sakkfeladványfejtő versenyt ír ki Molnár Árpád két feladványára, amelyek eszmei rokonságban vannak egymással. Mindkét feladványnak a mattig vezető 2 változatát kérjük megadni. Vigyázat, a kétlépémegakadályozása végett - bilincs is került a gyanúsított csuklójára. Mint később kiderült, a fiatalember korábban a csepeli plaza parkolójából éppen annak a házaspárnak a mintegy 2,5 millió forintot érő Honda típusú motorkerékpárját lopta el, akik most a XIII. kerületben járva felismerték a tolvajt, amint egy másik motor- kerékpár eltulajdonításán „fáradozott”. Az ő kiabálásukra figyeltek fel a szolgálatot teljesítő közterület-felügyelők. Az eset azért kiemelt jelentőségű, mert az elfogott tolvaj többszörösen körözött személy, akinek már hónapok óta rács mögött lenne a helye. Most reméljük, jó időre elfoglalta megérdemelt helyét. ses feladványban ravasz buktató van elrejtve, meg kell vizsgálni, melyik fél lépése következik, azaz melyik fél léphetett utoljára. Mindkét feladványban a c2 és a c7 gyalogok játsszák a főszerepet. A megoldásokat augusztus 3-ig kéijük a Hírnök szerkesztőségébe beküldeni, 1137 Budapest, Újpesti rakpart 7. fszt. 2. A borítékra kéijük ráírni: Sakkfeladvány. A helyes megfejtést beküldők között djíjakat sorsolunk ki: Molnár Árpád válogatott feladványainak gyűjteményes kiadványát angol nyelven 3 példányban és tárgynyereményeket, amelyeket a XIII. kerületi polgármesteri hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztálya ajánlott fel. Fiatalok minél nagyobb részvételére is számítunk. Lengyel ökölvívók érkeztek Budapestre. Egyikük feleségének névnapját tervezték megünnepelni. így jutottak el két gépkocsival az egyik peremkerületi diszkóba. Jól érezték magukat. Csodálatos volt az éjszaka, kiváló a zene, kitűnő a társaság. Itt mindenki mindenkinek a haverja volt. A lengyel hölgyek is szépek, kívánatosak voltak. Az ünnepelt, Elena, magas, szőke hajú, kékszemű, karcsú kígyómozgású asszony volt. Meg is tetszett „B” úrfinak, aki a környék fenegyerekeként vált ismertté. A hölgyre tehát szemet vetett. Úgy gondolta, ha másképp nem megy, a lengyel fiút a haverjaival „lebeszélik” a nőről. Ezt a tolakodást Vöjtek szóvá is tette emígyen: „Vigyázz magyarka, táncolj, ne tapizz, mert lesz sok kicsi pofon!” ,3” úr a lengyel szavába vágott, megkezdődött a csihi-puhi. Volt meglepetés, mert a lengyelek „B” úr bandáját szépen megkaszálták, dőltek, mint a búza aratáskor. Ilyen magyar szégyent a többi vendég nem nézhetett tétlenül, ők is beszálltak a buliba. A lengyelek eszeveszetten menekültek. A csapat egyik része gépkocsival tört ki a tömegből, majd eltűntek az éjszakában. A többiek még a parkolóban hadakoztak, Vojtek egy pihenőpadot kitépett helyéről, s leütötte „B” úrfit, majd társaival a közeli erdőbe szaladt. A parkolóban csak a sebesültek, és a magyarok által darabokra tört néhány hetes Polski Fiat 1500-as gépkocsi maradt. A rendőrségre tett bejelentés szerint „B” úrfit az elmenekül másik gépkocsi ütötte el, aminek következtében combcsonttörést szenvedett. A nyomozás segítségnyújtás elmulasztása bűntett alapos gyanúja miatt indult meg. Már az elsődlegesen rögzített nyomozati iratok alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a sérült és társai valamit eltitkolnak. Úgy gondoltuk, hogy a nyomozócsoport az első éjszakán diszkózni fog. Megszerveztük az ellenőrzést. A vendégek között elvegyültünk. A vendégkör jelentős része sportolókból tevődött össze. Ott voltak a menő jégkorongozók, ismert kézilabdázók, vívók stb. Mindany- nyian az előző esti „bunyóról” diskuráltak, egymásnak dicsekedve azzal, hogy ki mekkora pofont adott, vagy hogyan rúgta szét a lengyelek már említett gépkocsiját... Éjfélkor kezdődött a razzia. A tegnapi körök menekültek volna, de minden út zárva volt előttük. A tetteseket könnyű volt azonosítani, mert a gépkocsira ráöntötték annak javító festékét. Aki abba belerúgott, annak cipőtalpa festékes lett. Az azonnali előállítás és elszámoltatás után derült fény arra, hogy a verekedésben kinek milyen szerepe volt. Természetesen a sportolók ellen is megindult az eljárás. A legmagasabb vezetői körökből érkeztek kérések, néha utasítások, hogy kivel hogyan járjunk el. Ennek ellenálltunk. A kardvívó válogatott egyik tagjának ezáltal kétségessé vált a kiutazása. Ekkor került be a keretbe „szemtelen” javaslatunkra az a későbbi sportoló, akinek a csapat és Magyarország az aranyérmet köszönheti. A „bajnok” a mai napig sem tudja, hogy csoportvezetőnknek, Colombónak köszönhette a világbajnokságra való kijutást. Végre a zsaru is állampolgár lett! Megnyílt a lehetőség arra, hogy alanyi jogon keletre, nyugatra csóró turistaként elindulhatott. Egy régi kedves családi ismerősünk szervezett társasutazást Törökországba. Beszereztük az engedélyezett és a tiltott valutát. A határon a fináncok tessék-lássék ellenőrzést végeztek, majd a vámszabályokról rövid előadást tartottak. Ennek az volt a lényege, hogy aki nagyobb mennyiségű értéket hoz be, mint amennyi valutája volt, az ellen csempészés miatt eljárnak. Figyelmeztettek arra is, hogy a török aranyat a szagáról is felismerik, úgy azt visszafelé jövet eldugni úgysem lehet. A hivatalos búcsúztatás ezzel véget ért. A határ túloldalán utastársaim megnyíltak és rafináltnál rafináltabb trükköket felsorolva varázsolták elő a „rejtett” valutát. A tapasztaltabbak már előre mondták, hogy hol lehet jól bevásárolni. Mi utasók lényegében ekkor ismertük meg egymást. Többségében orvosok, ápolók voltak az ilyen budapesti jelentős hírnévvel rendelkező kórházból. Volt egy-két zöldséges, kereskedő, és voltunk mi ketten a feleségemmel. Bemutatkozáskor az idegenvezetővel történt megegyezés szerint „vendéglátás” munkakört jelöltem meg. Ezt így el is fogadták. A hosszú úton több személlyel kezdődő baráti kapcsolat bontakozott ki. A társasutazás jól sikerült. Sok csodálatos élményben volt részünk, amelyekről rengeteget lehetne mesélni. Az utolsó estén a csoport programjában egy exkluzív szórakozóhely műsorának megtekintése szerepelt. Tiszta csillagfényes éjszaka volt. A „Caracana” Bár a tengerparton teraszszerűen volt kialakítva. A reklámtábla fényképei között egy csodálatos alakú hölgy fényképe volt kiemelve^ díszes tüllruhába burkolva. Ó volt Leila, az est fénypontja, a virtuóz hastáncosnő. Á műsor felemelő volt. Leila táncolt és táncolt. A színpad úgy volt megépítve, hogy annak kifutó része a vendégasztalok közt kanyargóit. A világ minden részéről érkezett vendégek a tüllbugyik- ba, melltartókba csúsztatták a pénzt. Szólt a zene, zengett a taps, guvadtak a férfiszemek. Eljött az a pillanat, amikor Leila az asztalunkhoz libegett. Hirtelen megállt, s megmerevedett. A zene elhalkult, megszűnt az összhang a zenekar és a táncosnő között. Hirtelen hideg lett a levegő. Leila rám nézett, majd megszólalt: „Csókolom Lajos bácsi! Jó estét felügyelő úr!” Azt hittem az ég szakad rám. Leila nem más volt, mint a Lehel piacon kvarcórát áruló egyik „ügyfelem” leánya. Leila észhez tért, kígyózó mozgással továbbiejtett. Feleségem belemart a karomba, és sziszegte: „Hát téged a világ minden k.. .ja ismer?” Karom bekékült, nejem később megbékült. Az új barátok a hazafelé tartó úton visszafogottak voltak. így tudták meg, hogy zsaruval barátkoztak. A hangulat csak a tompái határátkelés után engedett fel. Senki nem „bukott meg”, egy jó kalandként éltük meg ezt a hetet. A csoportból csak az idegenvezetővel maradt meg a barátság. A többiek az ismeretlenség homályába vesztek. Széphalmi Ildikó