XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-07-12 / 11. szám

A Lehel csarnok bokrétaünnepsége Új nyári program Velencén Angol nyelvi tábor testvérvárosiakkal Újszerű táborozási program ért véget június 16-án Velencén. Ennek részleteiről és hangulatáról kértünk tájékoztatást Holopné Schramek Kornélia alpolgármes­tertől. ( *r®‘ Folytatás az 1. oldalról) A félkész csarnok egyik szeg­letében rögtönzött kis ünnep­ségen alig-alig lehetett hallani a jeles alkalomból beszédet mondók szavát, hiszen még e rövid időre sem állt le az épít­kezés; szüntelen kalapálás hallatszott a betonacélokkal tűzdelt szerkezet legkülönbö­zőbb pontjairól. 50-100 mun­kás tevékenykedett megállás nélkül az idő alatt is, míg a kerület, illetve az építő jelké­pével ellátott bokréta a helyé­re került, de mindenütt fúró­kalapáló dolgozókat lehetett találni ott is, ahová az ünnep­lésre összegyűlt kis csoport az épület bejárásakor eljutott. A gyors, folyamatos mun­kának meg is lesz az eredmé­nye, hiszen minden jel arra mutat, hogy sikerült tartani az átadás eredetileg kitűzött idő­pontját, vagyis a karácsonyi halat, pulykát a háziasszo­nyok már az új, korszerű csar­nokban vásárolhatják meg. A munka, illetve a beruhá­zás gigantikus méretét a fel­használt anyagok mennyisége is remekül illusztrálja: húsz­ezer köbméter beton, ezeröt­száz tonna betonacél, három­ezer-ötszáz méternyi cölöp, négyszáz tonna súlyú acél- szerkezet, illetve harminchá­romezer négyzetméternyi fö­dém került, illetve kerül még beépítésre. A Hídépítő Rt. vezérigaz­gatója és Tóth József polgár- mester (úgy is mint az építtető és beruházó önkormányzat vezetője) múlt év augusztusá­ban rendeltettek egymás mel­lé a Lehel csarnok kapcsán. Azóta nem múlik el hét, sőt talán nap sem anélkül, hogy az ő megbízásukból is a Hídépítő és a Csarnok Beru­házó szakemberei ne vitázná­nak, egyeztetnének az építés­sel kapcsolatos ilyen-olyan kérdésekben. Mindez valahol persze természetes is, hiszen problémák, gondok még a ki­sebb építkezéseknél is adód­nak, hát hogy ne adódnának 44 000 négyzetméteren!- Egymásra vagyunk utalva; úgy kell viselkednünk, mintha férj és feleség lennénk - il­lusztrálta kettőjük kapcsolatát a polgármester. - Természete­sen, mint minden házasságban, köztünk is adódnak olykor konfliktusok, ám azokat hosz- szabb-rövidebb idő alatt min­dig sikerül megoldanunk. S hogy ki viseli ebben a há­zasságban a nadrágot? Nem kérdés: természetesen a beru­házó XIII. kerületi önkor­mányzat, amely teljes egészé­ben egymaga viseli a csarnok - járulékos költségekkel együtt - összesen 5,6 milliár­dos költségeit. (A jelenlegi építkezés ezzel mellesleg a legnagyobb beruházás Buda­pesten, amelybe kerületi ön- kormányzat önállóan fogott.) A költségekből persze sejt­hető, hogy nemcsak a kerület által viselt terhek egyedülálló­ak, hanem az elkészült csar­nok is az lesz majd. A létesítmény rendelkezik saját szennyvíztisztítóval, hul­ladékfeldolgozóval és 15 élel­miszer-szállító lifttel. A régi­új Lehelen mindez azonban „alapfelszereltség” lesz. S hogy milyen kép fogadja majd a háziasszonyt a XXI. század csarnokában? A jövőbe­mutató korszerűség, illetve a modem, olykor merész kiala­kítás mellett egy kicsit vissza­köszön majd a régi piac, illet­ve a hagyományos vásárcsar­nokok hangulata, megjelenése is. A siető vagy a vásárlásra csak kevés időt szánó vásár­lók részére az alsó, metrószin­ten egy úgynevezett kispiacot alakítanak ki, ahol a hústól a zöldségen át a vegyes élelmi­szerig mindent meg lehet majd kapni anélkül, hogy vé­gig kellene járni a csarnok óriási, háromszintes, tizen­nyolcezer négyzetméteres te­rületét. Ráadásul a tervek sze­rint az itt elhelyezkedő boltok éjjel-nappal nyitva lesznek: úgyhogy a későn végzők és a feledékenyek is bármikor le­szaladhatnak vásárolni. A csarnok Bulcsú utcai frontján egy, a metróból szin­tén megközelíthető „közért” kap majd helyet, a két rész - a kispiac, illetve az ábécé - kö­zötti területen pedig a keres­kedők által használt raktárak, hűtőházak, valamint az öltö­zők, mosdók, a szennyvíz- és a szemétfeldolgozó helyezke­dik majd el. Az utcai vagy földszinti bevásárlószint egyik végében két, különálló tömbben he­lyezkednek majd el a húso­sok, a másik oldalon pedig a régi Lehel jellegét idéző, úgy­nevezett nosztalgiapavilont állítanak fel. A standok kiala­kítása itt a régi, piaci hangula­tot eleveníti majd meg, persze azért anélkül, hogy az eső a nyakunkba csorogna. A nosz­talgikus vásárlórész felett a galérián a templom felőli ol­dal nyitott teraszán modem gyorsétterem várja majd a vá­sárlás közben megéhezőket. A földszint felett körben - illetve középen egy külön kis szigetként - galéria épül, ami alatt az őstermelők, a napi­jeggyel árusítók kereskedhet­nek megszokott asztalkáikon. Az egész épület központi terét pedig egy több mint há­romezer négyzetméter felüle­tű üvegcsamok borítja majd be, akkora, amelybe még a Nyugati pályaudvar is bele­férne. A gyalogos vásárlók az ut­cai bejáratokon kívül a metró­aluljáróból is megközelíthetik az épületet, a gépkocsival ren­delkezők pedig egy, a Váci út­ról induló feljáróhídon juthat­nak el az épület legfelső két szintjén elhelyezkedő, közel négyszáz férőhelyes őrzött parkolóba. A csarnokon belüli közlekedést pedig 3 személy­lift, ebből 2 panorámalift a közönség részére, 15 teherlift és egy mozgólépcső könnyíti majd. A metrószinten találha­tó raktárak, hűtőkamrák a ke­reskedők részére a Bulcsú ut­ca felől lesznek teherkocsival is megközelíthetők, ahonnan liftekkel szállíthatják a porté­káikat az eladótérbe. Az állat-egészségügyi intéz­kedések rendkívül szigorúak: külön lifttel szállítják majd a húst, külön a halat, külön a zöldséget, a szabályok és a hi­giéniás körülmények betartá­sáról pedig egy „telepített”, állandóan jelen lévő hatósági állatorvos gondoskodik majd. A környezetért, városképért aggódóknak attól sem kell tar­taniuk, hogy az épületóriás el­csúfítja a környéket, sőt ellen­kezőleg: a Váci úton kiépíten­dő fás, cseijés sétány inkább előnyösen egyensúlyozza majd a főút aszfaltrengetegét. A tervező természetesen a csarnok belső kialakításánál is arra törekedett, hogy minél igényesebb, kellemesebb kör­nyezetet teremtsen. Erről azonban hallgat most a leírás: még néhány hónap, és min­denki saját maga tapasztalhat­ja meg, milyen érzés a téli csapadék és hűvös szél helyett kellemes melegben, zöldellő fák között vásárolni. Joó Hajnalka A XIII. kerületnek évek óta jól működő testvér- városi kapcsolata van a kör­nyező országok több városá­val. Ez adta az ötletet, hogy a kapcsolatok elmélyítése érde­kében angol nyelvi tábort szervezzünk. A június 10. és 16. közötti egyhetes üdülés során a diákok - nyelvtanárok és szabadidő-szervezők segít­ségével - angol nyelven bepil­lantást nyertek a szomszédos népek kultúrájába, és a kom­munikációs gyakorlatok ala­nyaiként gyakorolhatták a közvetítő nyelvet. A résztvevő tanulók alap- és középfokon ismerték az angol nyelvet, életkoruk pedig 10 és 16 év között mozgott. 30-30 gyerek jött Eszékről és Szovátáról is, a XIII. kerületből pedig 60- an. A romániai Szováta város­sal 1996 óta van kerületünk­nek együttműködési megálla­podása, a horvátországi Eszék városával pedig ettől az évtől. A gyerekek a megérkezé­sük után angol nyelvi szintfel­mérőt töltöttek ki, ami alapján 9 nyelvi csoport jött létre. A zenés ébresztést követő­en aerobikoztak a frissebb tá­borlakók. Délelőttönként két-két 60 perces angol nyelvi órán vettek részt a diákok az 5 magyar és a 4 külföldi angoltanárral. Az angoltanárok különféle témák - utazás, hobbi, vásárlás stb. - köré szervezték a foglalkozá­sokat. A 12-14 fős csoportok kötetlen, játékos formában ta­nultak. Keresztrejtvényt állí­tottak össze angolul a külön­böző foglalkozásokból, rajzol­tak, énekeltek, közös levelet ír­tak, Activity játékot játszottak. A délutánok igen változato­san teltek: kirándulásokkal, strandolással, kézműveske­déssel, sporttal és akadályver­sennyel. Az eszékiek és a szovátaiak nem csak a környékkel ismer­kedtek, hanem eljutottak Bu­dapestre és a Balatonra is. A művészeti középiskolásokból álló eszéki csoportnak nagyon tetszett a Szépművészeti Mú­zeum képtára, a valamivel fia­talabb szovátaiak számára az Állatkert volt a budapesti ki­rándulás^ legérdekesebb ese­ménye. Ok a Tihanyi Apátsá­gon kívül megnézték a hely­béli Babamúzeumot is, és mind a két csoport hajózott a Balatonon. A kerületi gyere­kekkel a környéken való sétá­kon túl egyik délután elvona­toztak Martonvásárra, ahol megnézték a Brunszvik- kastélyban lévő Beethoven Múzeumot. Sétáltak az arbo­rétumban. és fagyiztak a helyi cukrászdában. A hétfői délután csúcspont­ja a batikolás volt. Több órán keresztül Totyogott a hatalmas vájdlingban a kék, zöld és a li­la lé, estére pedig több tucat fehér trikó színe és mintája változott meg. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a csü­törtök délutáni gyertyaöntést, a bőrözést és a gyöngyfűzést is. A bemutatkozó esteken a szovátaiak és az eszékiek íze­lítőt adtak országukról, szoká­saikról és kultúrájukról. A szovátaiak bemutatták népvi­seletüket és táncokkal is ké­szültek. Megismertettek ben­nünket a sós tavak kialakulá­sának történetével, és sós kris­tályokat osztottak szét a pub­likumnak. Az eszékiek kis ki­állításon mutatták be orszá­guk természeti és turisztikai nevezetességeit, filmet vetítet­tek városukról, énekeltek és zongoráztak. A divattervező szakos hallgatók rögtönzött divatbemutatón mutatták be azt, hogy lepedőből tábori kö­rülmények között milyen es­télyi ruhát tudnak kreálni. En­nek olyan sikere volt, hogy meg kellett ismételni a pro­dukciót. A kerületi gyerekek - természetesen ők is angol nyelven - kis jelenetekkel, dramatizált mesével és zenés műsorral készültek. A péntek délutáni akadály- versenyen a táborban tanult angol ismereteiknek is hasznát vették a csapatok. Az egyik ál­lomáson angol nyelvű szellemi totót oldottak meg a gyerekek, angol szavakból mondatokat raktak össze, és a vezénysza- vas játék és a performance nyelve is az angol volt. Az utolsó estén hatalmas tábortűz mellett búcsúztak egymástól a tábor résztvevői. A tábor célja a testvérváro­si partnerkapcsolatok elmélyí­tésén túl az interkulturális ta­nulás lehetőségének megis­mertetése volt. A személyesen megtapasztalt élmények ösz­tönzik a fiatalokat, észrevétle­nül fejlesztve személyes ké­pességeiket. A fiatalok bará­tokra leltek, s egy élménysze­rű tanulási folyamat részesei­vé váltak. Az alkalmazott nyelvtanítási módszerek cse­réje a mindennapi munkában segíti a pedagógusokat is. A kulturális, emberi különbsé­gek elfogadása, kezelésének képessége meghatározó jelen­tőségű a XXI. század Európá­jában. Önkormányzatunk célja, hogy az első jól sikerült test­vérvárosok gyermekcsoport­jaival megrendezett angol nyelvi tábort évenként meg­szervezzük, reméljük, hogy jövőre mind az öt testvérváro­sunkból érkeznek majd gyer­mekek a velencei üdülőtábo­runkban. Figyelemmel és megértéssel is segítjük önálló életvitelüket ■■ Önkormányzati és társadalmi gondoskodás fogyatékos embertársainkról A XIII. kerületi fogyatékosok számát pontosan meghatá­rozni nem tudjuk. Az érdek- védelmüket felvállaló civil szervezetek nyilvántartásá­ban elsősorban országos ada­tok találhatók. Kivétel a Va­kok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetsége, ahol 190 ke­rületi lakost tartanak nyilván. Az ellátási formákat vizsgál­va megállapítható, hogy ke­rületünkben 134 fő részesül ápolási díjban. Az elmúlt év­ben 980 fő kapott mozgás- korlátozottaknak járó közle­kedési támogatást. Vakok sze­mélyi járadékában 37 fő, rendszeres szoci­ális segélyben közülük 29 fő részesült. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 9118 fő ré­szére folyósított ellátást azon a címen, hogy valamilyen fogyatékossággal él. A gondnokság alá helyezettek száma 588 fő. A teljesség igénye nélkül összefogla­lom azokat a fejlesztéseket, amelyeket a XIII. kerületi önkormányzat az elmúlt időszakban megvalósított. Továbbra is nagy hangsúlyt fektettek az akadálymentes és biztonságos épített környezet fejlesztésére, a háziorvosi ren­delők és a szakrendelők rekonstrukciója során is komoly összeget fordítottak az akadálymentes megközelíthetőség meg­valósítására. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az esélykülönbségek csökkentése különösen fontos a foglalkoz­tatás mellett az oktatásban, továbbá a lak­hatás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások területén. Az önkormányzat új szociális rendelete több olyan elemet tartalmaz, amely a fogyatékosok, illetve családtagjaik számára a mindennapok élet­vitelét segíti: pl. az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegének 130%-a az ápolási díj. Különleges egészségügyi szol­gáltatás a kerületben, hogy a mozgáskorlá­tozottak, illetve azok, akik a fogászati szakrendelést felkeresni nem tudják, laká­sukon kaphatnak fogorvosi ellátást. Az ENSZ egészségügyi szervezetének felmérése alapján hazánk polgára­inak 12%-a enyhébb vagy súlyosabb mértékben testi, szellemi fogyatékos. A ve­lük való töró'dést nemcsak a népességen belüli arányuk indokolja, hanem az is, hogy az élet minden területén hátrányban vannak. Az Országgyűlés 1998-ban al­kotta meg azt a törvényt, amely szabályozza a fogyatékos emberek jogainak és e jogok érvényesítésének szabályait. Alapelvként fogalmazza meg, hogy lehetővé kell tenni valamennyi fogyatékos személy számára a társadalmi életben való részvételt, önállóságuk és függetlenségük tiszteletben tartásával, személyre sza­bott segítő szolgáltatásokkal, az oktatás, a képzés, a szociális rendszerek megfe­lelő átalakításával és fejlesztésével. A fogyatékos személyeket egyrészt megilletik azok a támogatások, amelyeket ép társaik is igénybe vehetnek, másrészt hátrá­nyos helyzetük enyhítésére, esélyegyenlőségük javítására többlettámogatás is jár számukra. Ez lehet pénzbeli, természetbeni támogatás és személyes gondosko­dás, szolgáltatások. Az egyes fogyatékosságok alapján elkülönült érdekvédelmi szervezetek mellett 1999-ben megalakult a Fogyatékosügyi Tanács. Elkészült az Országos Fogyatékosügyi Program, melynek célja az érintettek esélyegyenlősé­gének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének segítése, illetve mindezek érdekében a szükséges egészségügyi, foglalkoztatáspolitikai, szociális, oktatási, közlekedési, településrendezési, településfejlesztési feladatok megoldása. Az oktatás területén gondoskodnak ar­ról, hogy az érintettek megfelelő oktatási és képzési formában részesüljenek. így az óvodákban és iskolákban megvalósították az integrált nevelés feltételeit. A Váci út 57-61. szám alatti általános iskola felada­ta a tanköteles korú, tanulásban akadályo­zott gyermekek nevelése. A nevelési ta­nácsadó és a gyermekpszichológiai rende­lő olyan mentálhigiénés szolgáltatást nyúj­tó intézmény, amely 3-18 éves korú beil­leszkedési, teljesítmény- és személyiség- zavart mutató gyermekekkel és azok csa­ládjával foglalkozik. Célja a megelőzés, il­letve a korrekció. Az ellátórendszer másik fontos területe a szociális rehabilitáció. Az alapellátás körébe tartozó ellátások közül kiemelném azt, hogy a szociálisan rászo­rultaknak legalább napi egyszeri meleg ét­kezést nyújtanak, a házi segítségnyújtás keretében pedig azokról a személyekről gondoskodnak, akik önmaguk ellátására otthonukban saját erőből nem képesek. A családsegítésben az életvezetési problé­mákkal, szociális gondokkal küzdő csalá­dok, illetve személyek szociális és mentál­higiénés ellátása történik. Ebben néhány civil szervezet is részt vesz. Több mint há­rom éve egy újabb formával egészítették ki tevékenységüket: karbantartói munkákat és kisebb javításokat, valamint tolókocsi­javítást is vállalnak a gondozottaknál. A nappali és a bentlakásos intézmények­ben időszakos vagy állandó ellátást nyújt az önkormány­zat. A szakellátás, a fogyaté­kosok napközbeni ellátása az Új Palotai út 9-11. szám alatt található Frim Jakab Napközi Otthonban történik. A családi életre való felkészítés, a szo­cializáció, a párkapcsolatok kezelése, a lehető legjobb vi­selkedési mód kialakítása fo­lyik az intézményben. Ez ket­tős feladatot jelent. A fiatalok felkészítését egyrészt a külvi­lág felé történő nyitásra, más­részt pedig - egyénre szabott foglalkoztatással, fejlesztéssel - a harmonikus mindennapi életre. Az ott­honnak 30 fő közepesen és súlyosan fogya­tékos fiatal lakója van. A képviselő-testület a közeljövőben Vácegresen alakít ki számukra egy lakóott­hont, ahová azok kerülhetnek majd, akik az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével olyan szintre jutottak el, hogy adottságaikhoz és korlátjaikhoz mérten önálló életet tudnak élni. A lakóott­hon megfelelő környezetet teremt arra, hogy az idekerülő fiatal felnőttek megtanul­ják a normál élethelyzetekhez szükséges vi­selkedésformákat, tudjanak a pénzzel bán­ni, legyenek praktikus háztartási ismerete­ik. Fontos, hogy életvezetési ismereteket kapjanak. Az otthon hamarosan elkészül, és a fiatalok elkezdhetik önálló életüket. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a fogyatéko­sok esélykülönbségeik csökkentése érde­kében pályázatokon keresztül lehetőség szerint külső forrást is igénybe vehesse­nek, és mindenképpen javítani kell a tájé­koztatás színvonalán annak érdekében, hogy környezetük és maguk az érintettek is megismerjék és igénybe is tudják ven­ni a nekik kínált lehetőségeket. Legfontosabb azonban, hogy a ma még meglévő előítéletek helyett a fogyatéko­sokat az épek világa a sajnálkozás helyett segítse és partnerként fogadja el őket. Pálvölgyi Péter A XIII. kerület margitszigeti napközis nyári táborában is szórakoztatva fejlesztő' játékokkal élvezik a vakációt a gyerekek. Ebbe egy júliusi déleló'tt bekapcsolódott dr. Tóth József pol­gármester és Holopné Schramek Kornélia alpolgármester is.

Next

/
Thumbnails
Contents