XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-05-10 / 8. szám
Firnigl Zoltánná iskolaigazgató egykori tanítványával Mérei Andreával T anévkezdés óta rendezvényekkel készülnek a Csata utcai Általános Iskola fennállásának 90. évfordulójára. A testnevelésben mélyen gyökerező' hagyományokat ápoló iskola arculatát a sport határozza meg, hiszen itt már 1942- ben szakosított testnevelés folyt, 1970-től a Budapesti Honvéddal, 1990-től a Vasassal alakítottak ki kapcsolatot. A 2001. április 23-án kezdődő Csata Hetek rendezvénysorozatot is sportesemény nyitotta meg, mégpedig akadály- verseny, amelyen az iskola szinte minden diákja részt vett. Másnap osztályok közötti kupanapot tartottak zsinórlabda, kosárlabda és foci sportágakban. Az iskolában a testedzés mellett fontos szerepet tulajdonítanak a tanulók képességfejlesztésnek, a sport mellett az anyanyelv, az idegen- nyelv-oktatásnak és a számítástechnikai képzésnek. A 10-12 éves korban az ismeretek bővítésére végzett egyéni kutatómunka mennyire van hatással a képességfejlesztésre, azt szépen példázta a Csata Hetek harmadik napi programja, a Kistudósok beszámolója. Második éve gyűlnek össze az iskola diákjai, hogy beszámoljanak a hónapok óta végzett gyűjtőmunkáról. Szabad témaválasztással, mindenki azzal foglalkozhat, amit szeret, amivel szívesen tölti az idejét. Segítségért többen felkeresték Bolczár Edit könyvtárost, voltak, akik a nagyszülők útbaigazításait is szívesen Csata Hetek a 90 éves iskolában Kistudósok adtak számot munkájukról fogadták. Gyermeki őszinteség, leleményesség, élmények és vágyak testesültek meg a választott témák kidolgozásában, igazi színes, fantáziadús meglátások, amelyeket nem fenyeget a beskatulyázás veszélye. Petrás Gábor hetedik tanuló műsorvezetőként köszöntötte a jelenlevőket és bizony nem volt könnyű dolga, hiszen az egykori diák Mérei Andrea, az RTL Klub szerkesztő-riportere jelenlétében kellett mindezt megtennie. Andrea átélte az izgalmat, mert ő is volt diák, Gábor pedig felkonferálta Pál Szandrát, hogy mutassa be az oroszlánról készített munkáját. A hetedikes diáklány nem elégedett meg a könyvekből és tudományos filmekből szerzett információkkal, hanem ellátogatott az állatkertbe, és interjút készített az állat gondozóival. A kiskertről szólt Szűcs István beszámolója, aki a nagyszülők kőbányai kertjét választotta terepmunkára. Hallottunk kertgondozásról és -tervezésről, az ott Petrás Gábor műsorvezető megnyitja a beszámolót Nagyszülei kertjét tanulmányozta a negyedikes Szűcs István lángyár termékeivel, gyűjtőmunkát végeztek, riportot írtak, videofelvételt készítettek. A tanulók közül többen ezeket a tapasztalatokat, élményeket dolgozták fel beszámolóikban. Akadt olyan diák is, akinek mindezekről a finom helyi különlegesség, a tarhonyás csirke jutott az eszébe. Szalai Diána Petőfi Sándor életútját dolgozta fel 12 oldalas írásában. Akárcsak a nagy költőt, néhány tanulót a Tisza folyó ihletett meg. A környezetszennyezés, a halállomány pusztulása olyan tények, amelyek a fiatalok érdeklődését is felkeltették. Horgászszemmel vizsgálták a történteket Grőb Henrik, Csongrádi Tamás és Szegletes Krisztián, a 7.a osztály tanulói. Mindhárman szeretnek pecázni, de ehhez ismeretek szükségesek nemcsak a halakról, a vizekről, de illik betartani a horgászszabályokat is, vallják a fiúk. Voltak, akik az országhatáron túl találtak rá a számukra érdekes témára. Molnár Brigitta, akinek kedvenc tantárgya a német Bér- B3P Bibliotcrdpidban fontos az összeszokott társaság Gyógyító könyvek a Mosoly utcában Halasi Edina (jobbról a harmadik) a biblioterápiás foglalkozás résztvevőivel A z angyalföldi Mosoly utcáról kapta a nevét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 6. számú fiókja. A hangulatos kertvárosi utcában a járókelők köszönnek egymásnak, még hallani madárfüty- työt, olykor egy-egy kutya barátságos csaholását. Nem messze tízemeletes tömbök, a Fiastyúk utcai lakótelep, a közelben csöndes utcák kertes házakkal. Egy idegen számára első látásra talán föl sem tűnik a családi könyvtár bejárata, hiszen ez az utca nem a frekventált helyek egyike, a környékbeliek azonban szívesen látogatják. A József Attila Művelődési Ház épületében működő egykori 19. Számú Szabó Ervin Könyvtár 1985-ben költözött a Mosoly utca 40/A-ba. Halasi Edina, a jelenlegi könyvtár- vezető, azóta fogadja a látogatókat. A 160 négyzetméteres helyiség egyik ablaka a szomszédos társas ház udvarára nyílik, ahol egy lakó évekkel ezelőtt fölvállalta a „házőrzés” feladatát. A kedves gesztust örömmel fogadták a könyvtárban, hiszen az ilyen emberi kapcsolatok segítik az együttműködést. Szerencsére a kultúréhségüket csillapítani vágyók nem az ablakon, hanem az ajtón érkeznek, hogy 19 000 könyv, 400 video-, 200 hangkazetta, 18- féle folyóirat és 3 napilap között válasszanak. Persze vannak, akik a könyvtárvezető és kolléganője Módisné Agnes éppen aktuális könyvajánlatát részesítik előnyben, aminek következtében a bejárat melletti forgatható polc- rendszert naponta többször kell megpakolni. Ugyancsak kedveltek azok a könyvek, amelyeket az olvasók éppen visszahoznak. Keresettek a pszichológiai témájú kiadványok, kezdve Jungtól és Freudtól egészen a ma divatos lélektani elemzésekig. A kedvenc témák egyike a természetgyógyászat, a „Testünk titkai” címszó alatt elhelyezett polcokon az állandó keresgélés folytán olykor rendetlenség van, vallja be a könyvtárvezető, miközben a könyvválasztékot figyelem. Reneszánszukat élik a történelmi, kaland- és családregények, kedveltek az útelírások, de sokan hódolnak a számítás- technikai kiadványok olvasásának. Ugyancsak listavezetők a szerelmes regények. Példás rend, tisztaság mindenhol. A környéken élők többsége idős ember, a tizenöt évvel ezelőtt kétezer törzsolvasóra tervezett könyvtárba beiratkozott olvasók száma csaknem a fele ennek, mondja némi keserűséggel a hangjában Halasi Edina. Amikor a legrégebbi olvasóról kérdezem, csak késéssel válaszol, hiszen ebbe a kategóriába tartozók sokan vannak. Előfordul, hogy akit hosszú idő óta nem látnak, annak a hogy- léte felől egy postai lapon érdeklődnek. A „hála” nem maradt el, mert a könyvtáros hölgyeké az első nyíló rózsa, amivel egyik lelkes olvasójuk minden évben a Mosoly utca 40/A-ba látogat. Szívesen jönnek a diákok is, mert a kötelező olvasmányok többsége és azok elemzése szintén kölcsönözhető. Megesik, hogy a nebuló az ismeret- szerzés kevésbé fáradságos módját válassza és megelégszik a házi olvasmány filmes feldolgozásával. Ilyenkor a könyvtáros feladatának érzi, hogy népszerűsítse a mű írásos formáját, s ha mindez pozitív fogadtatásra talál, akkor a népművelő már elégedett. Az olvasási kedvet csak növelheti, hogy a 16 év alatti és a 70 év felettiek regisztrálása ingyenes, a közbeeső életkornak egyszeri 800 forint beiratkozási összegért minden szolgáltatást igényelhetnek. A közeljövőben tervezik a CD-köl- csönzés ismételt bevezetését, mert igény van rá. Főleg a családok körében kedvelt az olvasósarok, ahol női lapok, a film és a színház világába kalauzoló folyóiratok, kézimunka- és szabásmintákat tartalmazó kiadványok találhatók. Ezek kölcsönözhetők, ha valakinek jólesik otthon a fotelben olvasni, azt is megteheti. Nagyon hiányzik egy fénymásoló, mert többszörösítésre a közeli művelődési házban van lehetőség, és ott is csak 4 óráig. A rendszeres könyvtárlátogatók közé tartozom és meglepetésemre itt nem hallok siránkozást arról, hogy nincs pénz könyvre. Sőt, a könyvtárosok a legutóbb érkezett új kiadványokat mutatják, amit igénylésre kéthetenként kapnak. A speciális kívánalmakat, bizonyos drága szakkönyveket, amelyek olvasottsága minimális, azonban nem áll módjukban finanszírozni. 1999 óta háromhetenként csütörtökön klubszerű összejövetel helyszíne a Mosoly utcai könyvtár. „Az írott szó gyógyító ereje” nevű foglalkozást maguk között könyvklubnak nevezi az a 10-15 résztvevő, akiket a többéves ismeretség és a téma iránti érdeklődés alapján hívott meg Edina a csoportba, aki posztgraduális képzésben Käf Iduka sokszor szokott itt elmerengeni Nem hiányzik ezen a házon valami emlékeztető? Ahol kézzel fogható Kellér Dezső jelenléte N em tudom, lesz-e rá időnk, hogy lerójuk összes tartozásainkat, amire belülről valami titokzatos hang vagy talán egy álom kötelez. Nekem például mindenképpen fel kellett mennem Kellér Dezső lakásába, mert ott ma is, mint forrásból a patak, mese fakad. Ott a sarkokban, mint ka- carászó ördögfiókák, poénok bújnak meg, s csak akkor jönnek elő, ha felhajtasz egy pohárka finom friss kecsketejet. Esküszöm, sohasem hittem volna, hogy a kecskéből nem sört fejnek - ja, jut eszembe, az a bakkecske -, hanem ilyen varázsnektárt, amitől megered a szó. Verebes Pista nem ivott még ilyet, és Szigetvári Gabika sem. Azt sem tudták eddig, velem együtt, hogy a kecsketejet eszik-e vagy isszák.- És van pofája a Rotschild- nak ezért a doboz tejért majdnem hatszáz forintot elkérni - mondja teljes joggal Major Iduka, pedig igazán annyi mindent szeretne belénk diktálni, süteményt, primőr gyümölcsöt, whiskyt.-A Rotschildnak? - hitetlenkedik Verebes. - Hiszen az egy bankház. Vagy egy divatszalon? - bizonytalanodik el. Pedig tudnia kéne, ha errefelé lakna a Szent István-i vidékeken, hogy az egy élelmiszeráruház. Szeszt egyébként nem iszik, mert vezet, Gabika azért nem, mert absztinens, én azért nem, mert orvosságot vettem be. Bezzeg az alkoholizmushoz nem kell ennyiféle jogcím. Abban is egyek vagyunk, hogy Major Idát mindhárman nagyon szeretjük.- Mennyi volt a korkülönbség Kellér Dezső és Iduka között? - kérdezi meg váratlanul Verebes István.- Én huszonnégy múltam, amikor hozzámentem, a Dezső pedig negyven. Az annyi, mint tizenöt év.-Az én feleségem tizennyolc évvel fiatalabb, mint én - mondja Verebes némi egészséges önteltséggel, mint a kártyás, aki va banque-ot játszik és nyer. A sztorizás csapongva szárnyal, de a kártyánál helyben vagyunk, mert eszébe juttatja Verebesnek, hogy Iduka őt már a megszületése előttről ismeri (nem fordítva). A történet a Viktória kávéházba vezet vissza, amelyik egykor a mai Nyugati (korábban Marx, még korábban Berlini) téren állt, ez a későbbi Tejvendéglő, ma pedig egy bank van a helyén.- Ez legendás törzshelye volt a nagy színészeknek - mesél Iduka. - Éjjel fél tizenkettőtől hajnali háromig itt kártyázott egymással Ráday Imre, Kellér Dezső, Feleki Kamill és nem utolsósorban Gombaszögi Ella. Ők voltak a felnőttek. A fiatalok asztalánál rendszerint Verebes Károly, az apukád, Szántó Klári, az anyukád, Pongrácz Imre és én römiztünk. Klári éppen nyerésben volt, amikor rájöttek a szülési fájdalmak. Fel kellett állnia parti közben, hogy elmenjen világra hozni téged. Aztán telt-múlt az idő és Verebesnek Kellér Dezső lett, úgymond, a második apukája, amikor nyolcvanéves korában nyilvánosan átadta neki mint konferansziénak a stafétabotot, szóval az utódjává fogadta.- Nem maradtam eléggé méltó rá - vallja be VeRégi plakátok másolatai hervadhatatlan nevekkel élő hasznos állatokról, a jól összeférhető és az összeférhetetlen növényekről. István szereti a növényeket, érdekli ezek fejlődése és az sem mindegy, hogy a boltban vesszük meg a zöldséget, a gyümölcsöt vagy frissen a kertből fogyasztjuk, tudtam meg a negyedikes diáktól. Múlt év szeptemberben hatvan diák töltött egy hetet a hódmezővásárhelyi erdei iskolában. Megismerkedtek az ottani népszokásokkal, a vidék jellegzetes ételkülönlegességeivel, az Alföldi Porcé-
