XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. május / 6. szám

2000. május Amit a gazdasági kamarákról szóló törvény hozott magával A 2000. év a vállalkozások en­gedélyezésének, működésének körülményeiben jelentős válto­zásokat hoz. A változások egyik fontos elemeként az Or­szággyűlés tavalyi döntése alapján, az 1999. évi CXXI. törvényben foglaltak szerint 2000. november 1-jétől meg­szűnik a társaságok és vállalko­zók kötelező gazdasági kama­rai tagsága, valamint a kézmű­ves kamaráknak, így a Buda­pesti Kézműves Kamarának (BKK) 2000. március 31-ével be kell olvadnia a helyi, ese­tünkben a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarába (BKIK). Az átalakulás Az átalakulási folyamat több lépcsőben megy végbe, a tör­vény végrehajtására vonatkozó összehangolt intézkedések, az előkészítés megkezdődtek. A kormány határozatában meg­szabta azokat a kormányzati in­tézkedéseket, amelyek a tör­vény végrehajtási feltételeit biztosítják. Eszerint kormány- rendeletben szabályozták a ka­marai kormánymegbízott fel­adat- és hatáskörét. 2000. feb­ruár 28-ig el kellett készíteni a további törvénymódosítási ja­vaslatokat, valamint június 30- ig meg kell tenni a kormány­rendeletek és egyéb jogsza­bályok módosítását. Ez a fel­adat körültekintő és összehan­golt jogalkotási munkát igé­nyel, mivel a gazdasági kama­rák feladat- és hatáskörére vo­natkozó előírások több mint 100 jogszabályban fordulnak elő. A változások zökkenőmen­tes lebonyolításához a Buda­pesten érintett két kamara ide­jekorán megkezdte az előké­születeket. Ennek eredménye­ként a két budapesti kamara ve­zetése az előzetes tárgyalások során megegyezésre jutott a be­olvadás technikai, személyi és anyagi feltételeiről, az elvég­zendő feladatokról. A megálla­podás értelmében egyik kama­ra sem terjeszt elő veszteséges költségvetést, a legfelsőbb tes­tületé, a küldöttgyűlés elé. A Kézműves Kamara tagsága a törvény előírása szerint külön tagozatként épül be a Kereske­delmi és Iparkamarába. A kerületi kézművesek képviseletéről Az előkészületek időszakában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. kerületi szer­vezetének vezetése elébe ment a változásoknak és az év elején megkereste a kézműves kama­ra tagságának kerületi képvise­lőit, illetve vezetőit. Mint utó­lag kiderült, ez az érdeklődés kölcsönös volt, így március 1- jén, amikor egy szűk körű talál­kozóra került sor, mindkét fél képviselői hasonló gondolato­kat vetettek fel. Eszerint közös érdek egy erős kerületi kamarai szervezet létrehozatala és a tag­csoport nyitott a kézművesek integrálása iránt, úgy, hogy en­nek a pontos formája majd ké­sőbb fog véglegesen kialakul­ni. A megbeszélés eredménye­képpen a tagcsoport vezetősége március 13-i ülésén tagjai sorá­ba választotta László Sándort, a Budapesti Kézműves Kamara vezetőségi tagját és Vörös Ist­vánt, a Budapesti Kézműves Kamara Etikai Bizottságának tagját mindketten XIII. kerületi vállalkozók. Ezzel a vezetőség a kerületi kézművesek integrá­lását nem tekinti lezártnak, ez inkább egy új lehetőség az erős kerületi kézműves érdekképvi­selet megteremtésére esetlege­sen a kamarai szervezeten be­lül, akár egy önálló kerületi kézműves tagozat formájában. Az átmeneti időszakról Az átmeneti időszakban a fo­lyamatban lévő közigazgatási ügyek - nevezetesen a vállal­kozói igazolványok kiadása, módosítása és visszavonása - lezárása ott történik, ahol az ügymenet elindult, majd a le­zárt ügy a Kereskedelmi és Iparkamarához kerül irattáro­zás céljából. A változás nem zavarja a vállalkozók, vállalko­zások munkáját, a szolgáltatá­sok folyamatosan működnek. A Xin. kerületi kézműves szakmákhoz tartozó vállalko­zók az új igazolvány kiváltás­sal, a meglévő vállalkozói iga­zolványban szereplő adatok módosításával és a vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos teendőiket illetően 2000. ápri­lis 1-jétől a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara XIII. ke­rületi Szolgáltató Irodáját (1132 Budapest, Váci út 60.) kell felkeresniük ügyeik intézé­se céljából. Az iroda felkészülten várja a régi-új tagokat és a régi-új fel­adatokat. Az új törvény (1999. évi CXXI. tv.) menetrendje szerint 2000. június 30-ig kell nyilat­kozniuk azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak, vállalkozók­nak, akik vállalják az önkéntes kamarai tagsággal járó kötele­zettségeket és igénylik a tag­sággal járó előnyöket, valamint tisztségviselőként megválaszt­hatok lesznek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara minden szintjén, a kerületi szervezeteknél a bu­dapesti szintű munkabizottsá­gokban egyre kiérleltebbek az elképzelések, a stratégiai ter­vek a jövő kamarájáról, azon­ban ehhez a kamara várja a je­lenlegi és jövőben tagjai elvá­rásait, javaslatait is írásban vagy akár személyesen a kerü­leti szolgáltató irodában. Amit a kamara tagjainak a kerületi kamarai tagcsoport nyújt A tagcsoport alapvető feladatát a kerületi kamarai tagság ér­dekképviseletének ellátása ké­pezi. Ennek fő területe a vállal­kozások közvetlen környezeté­ben a vállalkozás működési fel­tételeit érintő érdekképviseleti tevékenység. Kapcsolat az önkormányzattal A kerületi kamarai szervezet feladatainak ellátásához jó kapcsolatok kialakítására töre­kedett a különböző kerületi szervezetekkel, kiemelten az önkormányzattal. E törekvéseit a XIII. kerületi önkormányzat messzemenően támogatta, pél­dául azzal is, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokat követően három helyet biztosí­tott a kamara képviselői számá­ra két önkormányzati bizott­ságban, nevezetesen két helyet a Kerületfejlesztési és Környe­zetvédelmi Bizottságban, egy helyet pedig a Pénzügyi Bizott­ságban. E lehetőségek révén a kamara képviselői közvetlenül és folyamatosan véleményt nyilváníthatnak a bizottsági munka folyamatában minden lényeges kérdésben. A kamara ezen túlmenően számos fórumot szervezett, amelyre a kerületi önkormány­zat képviseletében a polgár- mestert, a kerület jegyzőjét, fő­építészét hívta meg a vállalko­zások működését érintő kérdé­sekben tájékoztatás, illetve vita céljából, továbbá véleményt al­kotott számos önkormányzati rendelettervezetről. A közbiztonságért A cégek, vállalkozók működé­se szempontjából lényeges fel­tétel a közvetlen környezet közbiztonsága. Ennek a szem­pontnak a figyelembevételével a tagcsoport vezetősége a kerü­let közbiztonságát többször na­pirendre tűzte. A vezetőség meghallgatta és megvitatta a kerület rendőrkapitányának tá­jékoztatását, állást foglalt a ke­rületi térfigyelő rendszer kiépí­tésének megkezdése mellett, és nyilatkozatot adott a rendszer megvalósításának tevőleges tá­mogatásáról együttműködés­ben az önkormányzat Közbiz­tonsági Bizottságával. A szakmai tájékoztatásról A kerületi vállalkozások aktuá­lis szakmai tájékoztatása érde­kében született az ADÓKLUB című rendezvénysorozat, ame­lyen a résztvevők aktuális gaz­dálkodási kérdésekben, minde­nekelőtt adózási területen kap­hatnak tájékoztatást és konzul­tációs lehetőséget. A találko­zók mintegy másfél éve zajla­nak állandó színhelyen, az ön- kormányzat Pannónia Klubjá­ban, minden hónap utolsó hétfő napján. A fő témák természete­sen az adózási és tb-jogszabá- lyok és kötelezettségek, mint az adójogszabályok változásai, az adóellenőrzés, adóbevallás, tb-jogszabályok stb., de közel sem kizárólagosan, hiszen olyan, a vállalkozók érdeklődé­sére számot tartó témakör is szerepelt a napirenden, mint a forráshoz jutási pályázati és hi­tellehetőségek, a munkaügyi ellenőrzések stb. A rendezvé­nyek kimagasló szakmai szín­vonalát az APEH Észak-buda- pesti Igazgatóságával kialakí­tott kapcsolat, az igazgatóság által nyújtott szakmai támoga­tás biztosította. Az előbbiek mellett volt a kerületben EU-ismeretekről egy általános tájékoztatás, va­lamint sor került jogsegélyszol­gálat biztosítására a Lehel-piac megelőző időszakban azoknak a kereskedőknek a számára, akik tájékozódni kívántak érde­keik jogszerű és szakszerű megvédésének lehetőségeiről jól felkészült, nagy tapasztalat­tal rendelkező ügyvédek bevo­násával. A kerületi kamarai iroda számos rendezvényt és találko­zót szervezett, ilyenek voltak a kerületi utazási irodák találko­zója, a kerületi TOP-vállalatok találkozója, a kerület főépíté­szének tájékoztatója, a közbiz­tonsági fórum, találkozó romá­niai üzletemberekkel stb. Amit a kamara tagjainak a kerületi kamarai iroda nyújt A BKIK XIII. kerületi irodája 1997. áprilisában nyílt meg. Az iroda az 1998. július 1-jei je­lentős fordulatot hozó időpon­tig az első sorban a kerületi tagcsoport tevékenységének szervezésével, valamint felvilá­gosítással és szakmai rendez­vények szervezésével foglalko­zott. Az 1998. július 1-je any- nyiban jelentett változást, amennyiben a kamarai köz- igazgatási feladatok - kiemel­ten a vállalkozói igazolványok, kiadása, módosítása és meg­szüntetése - eltolta az iroda te­vékenységi körének súlypont­ját a közigazgatási feladatok irányába. A közigazgatási feladatokról Az 1998. július 1-jétől napjain­kig eltelt időszakban az iroda mintegy 4000 ügyet intézett el. Ennek eredményeként szüle­tett, több mint 910 új vállalko­zói igazolvány, a megszüntetett egyéni vállalkozások száma 720, tehát a kerületben a vállal­kozók száma 190-nel növeke­dett. Adatmódosításra 700 eset­ben került sor, továbbá lebo­nyolítottuk 232 kerületi ven­déglátóhely osztályba sorolásá­nak regisztrálását. Megjegy­zendő, hogy az utóbbi szám csak mintegy kétharmados há­nyadát képezi a kerületben mű­ködő vendéglátóhelyeknek, te­hát feltételezhetően ezek kb. harmada esetében a kötelezően előírt osztályba sorolás még nem történt meg. Az említett időszakban az iroda a közigazgatási feladatok ellátása során hozzávetőlege­sen 8000 ügyféllel került kap­csolatba felvilágosítás, szakta­nácsadás, ügyeik intézésének előkészítése kapcsán. A tagok szolgálata Az iroda talán legfontosabb fel­adatát a kerületi kamarai tagok tájékoztatása, felvilágosítása képezi. Az iroda munkatársai gyors és pontos válaszokat tud­nak adni természetesen a köz­ponti adatbázis felhasználásával a kamarai tagságot, a kamara szolgáltatásait érintő kérdések­ben. Felvilágosítást adunk vál­lalkozási, társaságalapítási és egyszerűbb gazdálkodási, adó­zási kérdésekre. Ezeken túlme­nően segíteni tudjuk a tájékozó­dást innovációs, kereskedelmi és vám, iparjogvédelmi és Euró­pai Uniós területen. Az iroda rendelkezik internet-hozzáférési lehetőséggel, ezen keresztül tá­jékozódási lehetőséget biztosít a cégnyilvántartástól a teljes hatá­lyos joganyagon keresztül a közbeszerzésig. Mindez termé­szetesen az ügyfelek rendelke­zésére áll és nyilvánvalóan meg­könnyíti az eredményes tájéko­zódást, ha konkrét kérdésekre keressük közösen a választ. Az irodában számos kamarai kiadvány, valamint szakköny­vek állnak az ügyfelek rendel­kezésére, főként gazdálkodási szakterületről. Végül az igény­lők számára korlátozott pél­dányban biztosítani tudjuk a ka­mara ÜZLETI7 című újságját, amennyiben az valamilyen ok­ból nem jutott el a címzetthez. A jövőbeli kamaráról A vázolt átalakulás eredménye­képpen a kereskedelmi és ipar­kamarák 2000. november 1-jét követően nem látnak el közigaz­gatási feladatokat. A vállalkozói igazolványok kiadását, vissza­vonását és módosítását ezt köve­tően az önkormányzati okmány­irodák veszik át, a taxis engedé­lyekkel kapcsolatos ügyintézést a közlekedés-felügyeletek, az összes többi, a kereskedelem­mel, idegenforgalommal és egyéb szakmákkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási feladatokat pedig a Gazdasági Minisztérium fogja végezni. Következésképpen a kama­rák tevékenysége a kamarai ta­gok érdekeinek a képviseletére és a tagok gazdálkodási tevé­kenységét segítő kamarai szol­gáltatásokra fog koncentrálni. A megalakulás folyamatában különösen fontos volna, hogy minél többen vállaljanak szere­pet a kamara arculatának, tevé­kenységének a kialakításában. Ugyancsak fontos volna, hogy a tagok eddig befizetett tagdíjá­ból képzett nem csekély vagyon minél több tag számára haszno­suljon, minél több tag részesül­jön a vagyon hasznosításából. A kamarai tagsággal, illetve az önkéntes tagság vállalásához a regisztrációhoz minden infor­mációt megad és a szükséges nyomtatványt biztosítja a BKIK XIII. kerületi szolgáltató iroda. Vámos Péter irodavezető BKIK XIII. Kerületi Szolgáltató Iroda 1132 Bp„ Váci út 60. Telefon/fax: 239-1625,359-0934,359-0939 A polgármester válaszol Tisztelt polgármester úr! / A Göncöl utca és a Fiastyúk utca sarkán van '—A/ egy iskola, szép kerttel. Az iskolának van egy kutyája, éjjel-nappal, hétköznap, hétvégén, ünnepnap ez a kutya ki van kötve pórázon a kertben a Göncöl utca felöli oldalon. Minden bizonnyal nehezen viseli a pórázt, mert egész nap, mint egy őrült, le-föl rohangászik, már amennyire a póráza engedi, és alig tartva valami szünetet, megállás nélkül ugat. Ugat, ha meglát valamit, ugat, ha a busz jön vagy a gyalogos, ugat, ha másik kutyát lát és ugat csak úgy, egyszerűen unalmában. Télen, csukott ablaknál sem lehetett a lakásban igazából pihenni, de most már jön a jó idő, sze­retném nyitva tartani az ablakot, de nyitott ablaknál képtelenség pi­henni, olvasni, tévét nézni. Miért kell az őrületbe kergető kutyauga­tást hallgatni? Szeretném megjegyezni, hogy kutyabarát vagyok, nekem is volt kutyám, de soha nem zavart senkit. Viszont egyre jobban megértem azokat az embereket, akik kutyaellenesek, és az ilyen idegbeteg, ugatós kutyáknak esetleg méreggel dúsított kolbászt dobnak be a kerítésen. Valóban ez az egyedüli megoldás? Tisztelettel: - s - f Göncöl utca Tisztelt olvasó! A kerület egyik iskolájának udvarán ugató kutya gondjával for­dult hozzám, s kérte a Hírnök útján a segítségemet. Megértem Önt, hogy a jó idő beálltával nyitott ablaknál egyre jobban zavarja a ku­tyaugatás. Jelenleg a pórázra kötött kutya védi az épületet az ille­téktelen behatolók ellen. Tájékoztatom, hogy nyáron az iskola tel­jes épületében biztonsági rendszer lesz beszerelve, így a kutyára nem lesz szüksége az intézménynek. Problémáit jeleztem az intéz­mény vezetőjének, s megértését kérem a biztonsági rendszer besze­reléséig. Dr. Tóth József Emlékeztető ebtartóknak Budapest Főváros XIII. Kenileti Önkormányzata képviselő-tes- tületének 37/1999. (XI. 22.) Ö. K. számú rendelete az állattartás rendjéről Az ebtartás szabályozása című fejezete néhány pontjára külön felhívjuk a figyelmet: „4. § (6) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy az elkóborolni, közterületre kijutni ne tudjon.” „4. § (8) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem sza­bad. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tar­tási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.” „5. § (1) Közterületen ebet sétáltatni pórázzal mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.” „6. § (1) A vakvezető és jelző eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni: a) vásárcsarnok, illetve piac területén, b) egészségügyi intézmény területén, valamint kegyeleti helyen, c) gyermek- és oktatási intézményben, kivéve, ha azt oktatási vagy nevelési demonstrációs célból az intézmény vezetője engedé­lyezi, d) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben, e) parkokban, zöldterületen, ahol tábla tiltja. Tisztelt ebtartó! Kerületünk tisztasága mindannyiunk közös ügye, ezért kérem, hogy állata „dolga végeztével” az ürüléket szíveskedjen feltakaríta­ni, ezzel megóvva a kutyafuttatók és a közterületek tisztaságát. Szíves közreműködését előre is köszönjük. Kerületüzemeltetési Csoport Hol létesítenek kutyafuttatókat 2000-ben? Csángó lakótelep (Lehel utca 24.) • Csángó lakóte­lep (Lehel utca 22.) • Apály utca (páros oldal) • Kárpát utca 38-60. • Nép­fürdő utca 19-21. • Nép­fürdő utca 17-19. « Nép­fürdő utca 15-17. • Árpád híd északi oldal • Dagály utca 20. közpark • Rákos­patak déli oldala (Mada­rász Viktor utca-Göncöl utca) • Rákos-patak déli oldala (Göncöl utca-Béke utca) • Göncöl utca (Fias­tyúk utca-Mosoly utca) • Göncöl utca (Mosoly utca-Babér utca) • Göncöl utca 77-89. • Országbíró lakótelep • Tatai utca 132-138. Gyerek póráz on ? Hétvégi roham a postahivatalban. Pillanatnyilag egyetlen ablak­nál adható fel utalvány. A sorban várakozók között fiatal házas­pár két év körüli kislánnyal. Előttük diplomatáskás úriember áll édesanyjával. A néni ide-oda sasszézik, figyeli az ablakot. A férfi igazodik a türelmetlen mozgásokhoz és diplomatáskájával megüti a mögötte várakozó kislányt. Apuka kérdő mondatot intéz az úriemberhez:- Nem zavarja, hogy most csapta képen a gyermekemet? Az úriember kérdéssel válaszol:- Mit gondol, akarattal tettem? Majd mi, sorban állók végighallgatjuk az úriember előadá­sában, hogy a gyermek nem a szem magasságában helyezkedett el, így nem láthatta. Aztán idézet következik az ebtartók szak­könyvéből, miszerint: a gyereket a postahivatalban a szülők a lábuk mellett a külső oldalon tartsák sorban állás közben. Házunk előtt az egyik ismerősöm, Éva sétáltatja négyhetes fi­át. Lába mellett hűségesen lépked a vizsla. Már nem is annyira csodálkozom, amikor a szomszédék Nórikája lerohan a lépcsőn, és ordítva Évához szalad:- De aranyos ez a kutya! Ebből talán még nem következik, hogy gyerek és kutya — egy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents