XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. március / 4. szám
A Xin. kerület 1995 óta szervezi a közhasznú foglalkoztatást. Ez idő óta számos elemmel bővült a munkanélkülieket támogató rendszer, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a munka- nélküliek foglalkoztatási problémáit nem lehet egy program keretében megoldani. Először az információbázis kialakítása történt meg. A kerületben valamely pénzbeli támogatásért fordulók közül a munkanélküliek száma 5544 személy, akiket az önkormányzat a Maatwerk munkaközvetítésére irányított. A behívottaknak mintegy a fele az együttműködés alapvető formájára sem hajlandó. A tartós munkanélküliek körében általános pszichológiai vizsgálaton a szakember 120 főből 26 súlyos, 18 közepesen súlyos és 42 enyhe pszichiátriai beteget talált. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és a rendszeres szociális segélyben részesülők helyzetét tovább rontja, hogy aki bármely ellátásból kiesik, vagy éppen bele se kerül, az az összes többi ellátástól is elesik. Miután a munkanélküliek jövedelempótló támogatása megszűnt, a támogatás helyi feladattá vált, 1999. szeptember 1-jétől kísérleti jelleggel bevezették a kerületi közmunka programot. A foglalkoztattak tervezett száma 40 személy volt, akiket az önkormányzat és a Munkaügyi Központ kerületi kirendeltsége a nyilvántartásában szerepeltek közül kívánt kiválasztani. A behívott 389 munkanélküli állampolgár közül 132 fő nem jelentkezett. A részükre folyósított jövedelempótló támogatást, illetve a rendszeres szociális segély szünetel, illetve megszűnt. 109 fő orvosi igazolással támasztotta alá, hogy nem tud dolgozni, 89-en pedig iskolai végzettségük miatt jogosan utasították vissza a felajánlott munkát. Az öt alkalommal szervezett 10-10 napos időtartamú munkavégzés egyszer sem volt teljes létszámú. A három hónapig tartó program összköltsége 2,1 millió Ft volt. Leszűrhető, hogy a munkanélküliek egy része nem tud vagy nem akar visszailleszkedni a munka világába. Pozitívak a „Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért” rendszer tapasztalatai A XIII. kerületi képviselő-testület 1998. júliusában vezette be a „Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért” rendszert. Az elmúlt év márciusában a rendszer részvételi szabályzatának több pontját módosította, majd a „várományosi” oldalt kiteijesztette kerületen kívüliek esetére is. A rendszer működési elve szerint az öröklakását, családi házát életjáradékért az önkormányzatnak felajánló 62 évnél idősebb személyt (járadékost) az ingatlan tulajdonjogának átruházásáért havonta fizetett életjáradék illeti meg. Az életjáradék nagysága függ a lakás forgalmi értékétől, a járadékos korától és összege évenként az inflációráta szerint emelkedik. A járadékos élete végéig lakhat a lakásban, de ha kívánja, nyugdíjasházba is költözhet. Az előtakarékoskodást vállaló személyek (várományosok) 4—12 éves időtartamon keresztül rendszeres, havi befizetést teljesítenek. A várományosoknak elővételi joguk van az életjáradékos oldalon megüresedő lakások megvásárlására. A hajléktalanok rehabilitációs programjának megvalósulása a XIII. kerületben A Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete és az önkormányzat ellátási szerződésben vállalta, hogy a XD3., Madridi út 7. szám alatt működteti a hajléktalanok rehabilitációs intézményét, ahol azokat a hajléktalan férfiakat gondozzák, akik mentális vagy egyéb okok miatt önálló életvezetési képességüket elvesztették. Ezek a hajléktalanok saját sorsukon változtatni akarnak, s ennek érdekében vállalják a programban előírt együttműködést, és a megadott feltételek teljesítését. A szerződés szerint - intézmény biztosítja a lakók 2-3, illetve 4 ágyas szobákban történő elhelyezését és szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek, valamint egészségügyi dolgozók bevonásával valósítja meg rehabilitációs programját. Az önkormányzat átengedi az ellátás után járó állami normatívát, a szakmai munkáról pedig évente tájékoztatást kér. A Madridi úton 1996 óta üzemelő intézményben a kezdeti időszakban meghatározott 2 éves rehabilitáció 3 évre változott. A 37 férőhely évi átlagos gondozotti létszáma 33 fő. Az intézményben folyó rehabilitációs program utolsó lépcsőjeként az úgynevezett „kiléptető lakások” szerepelnek. Az első ilyen lakást 1999. március 22-én adták át. Folytatásként 1999. májusában újabb pályázatot fogadtak el a következő lakás vásárlására, 5 millió forinttal támogatva a pályázati program teljes körű megvalósítását. A három szoba-étkezős lakásban három olyan hajléktalan került elhelyezésre, akik az intézményben a kétéves rehabilitációs programot becsülettel teljesítették, és eddig jelentős megtakarításra tettek szert. A lakásban élőknek csak a rezsi- költséget kell egyenlő arányban megfizetniük, önálló lakhatásuk azonban még így sem megoldott, további segítséget igényelnek. A program bevezetése óta eltelt idő még nem alkalmas a rendszer átfogó értékelésére. Végső következtetéseket többéves gyakorlat alapján lehet levonni, amikor is a hároméves intézményi ellátás, majd a kétéves önálló lakásban élés eredménye bebizonyítja, hogy ez az ellátási forma alkalmas-e arra, hogy a hajléktalan képes legyen önálló életet élni. mjmmt A közhasznú foglalkoztatás és a közmunka tapasztalatai A jogszabályi módosítás miatt, valamint gyakorlati tapasztalatokból kiindulva, a közcélú munka időtartama 30 napos lesz. Nemcsak fizikai munkakörben, hanem a középfokú, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére is megfelelő munkalehetőséget ajánl a hivatal. Például a szociális intézményhálózaton belül szociális asszisztensi, adminisztrátori munkakörök létesülnek. Azoknak, akik eddig családi, illetve egészségi okokra hivatkozva nem tudtak munkát vállalni, részmunkaidős foglalkoztatást alakítanak ki. A képviselő-testület 42 millió forintot fogadott el a 2000. évi közhasznú foglalkoztatás és 10 millió forintot a közcélú foglalkoztatás költségeire. A Fővárosi Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint az idei feltételek figyelembevételével az előző évi létszámhoz képest 50- re fog csökkenni a foglalkoztatottak száma, a közcélú munkában havonta 20-25 fő foglalkoztatására lesz lehetőség. Illetve: a futamidő lejárta előtti vásárláskor a vé- telár-különbözetet egy összegben kell megfizetni. A várományosokat a futamidő lejártát követő egy éven belül - meghatározott feltételek szerint - az önkormányzat segíti lakáshoz jutni. Az eltelt egy évben jelentősen megnőtt a program iránti érdeklődés. Budapesti és vidéki önkormányzatok folyamatosan tájékozódnak a tapasztalatok iránt, és több településen már át is vették, bevezették rendszerünket, vagy hasonlót „találtak ki” kerületünkben, eddig 19 életjáradékos és 15 várományosi szerződés megkötésére került sor. Havonta 398 ezer Ft a kifizetett bruttó életjáradék összege. Forrását az önkormányzat által 20 millió Ft nagyságrendben létrehozott „életjáradéki” alap, illetve a várományosok által befizetett havi 295 ezer Ft előtakarékosság képezi. Az életjáradékos oldalon felajánlott 19 darab lakás átlagos mérete 49 m2. Egy lakást leszámítva valamennyi a XIII. kerületben található. Felmerik a szociális támogatási rendszert A XIII. kerületi önkormányzat rendszeresen felméri, elemzi a kerületi polgárok életkörülményeit annak érdekében, hogy a rászorultak szociális támogatási rendszerét a legkörültekintőbben alakíthassa át. Az eddigi tapasztalatok kiegészítése céljából megbízta a Motiváció Alapítványt egy reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatás megszervezésével, melyre 2000. február 1. és május 31. között kerül sor. A munkában részt vevők fényképes igazolvánnyal igazolják magukat, és rendelkeznek az önkormányzat által kiadott, névre szóló megbízólevéllel. A vizsgálat során a kérdezőbiztosok előzetes értesítést követően 1500 kerületi családot keresnek fel. Az alapítvány munkatársai a tudomásukra jutó adatokat bizalmasan kezelik, a kérdésekre adott válaszokat név és cím nélkül dolgozzák fel egy összegző tanulmányban. Az önkormányzat, kérve a kerületi lakosok türelmét és megértését, ezúton fejezi ki köszönetét mindazon családoknak, akik részvételükkel hozzájárulnak a közvélemény-kutatás sikeres lebonyolításához. Rendelet az allergiát okozó gyomnövények visszaszorításáról Az allergiát okozó gyomnövények a budapesti előfordulását illetően a XIII. kerület a közepesen fertőzöttek közé tartozik, ezért a képviselő-testület rendeletalkotás súlyával is igyekszik a kóros előfordulást visszaszorítani. A kerületi önkormányzat 1996-tól folyamatosan készít programot a pollenallergiát okozó gyomnövények elterjedésének megakadályozására, illetve irtására. Első alkalommal az iskolák bevonásával szervezett parlagfűgyűjtést, de az eredményes akció ellenére, továbbra is maradtak fenn veszélyeztetett gócpontpk. A használaton kívül lévő MÁV-területek, a Népsziget nagy része, valamint a parlagon hagyott üres ingatlanok jelentették a legtöbb gondot. Az elmúlt évben a kerületi önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő zöldterületeken öt-hatszori kaszálással a gyommentesítés megtörtént, ugyanakkor a felhívás ellenére több mint kétszáz esetben határozatban kellett kötelezni a tulajdonosokat a gyomtalanításra. Részeredménynek tudható be, hogy a tulajdonosok többsége a gyomtalanítást, ha késve is, de elvégezte. Az elfogadott rendelet célja, hogy a XIII. kerület közigazgatási területén a megelőzés kötelező hatállyal, egységes irányelvek szerint történjen. Az előírt fizikai megsemmisítés (kaszálás), a vegyszeres gyomirtás eredményeképpen a pollenallergiát okozó gyomnövények megjelenését minimálisra szorítsák vissza. A rendelet szerint a gyomnövények irtásáról - különösen virágzás előtt — vegetációjuk alakulásától függően kell gondoskodni. Szabálysértést követ el, és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki a felszólítás ellenére nem gondoskodik területének gyom- mentesítéséről vagy gyomnövényt termeszt. Kosztolányi Dezsőre emlékezünk A XX. századi magyar költészet és prózairodalom nagy alkotója, Kosztolányi Dezső 1885. március 27-én született. 115. évfordulója tiszteletére a VII. Angyalföldi Napok keretében - amely a Költészet Napját is magába foglalja - a József Attila Művelődési Központ április 6-11. között rendezvénysorozatot tart. Erre az alkalomra a JAMK országos vers- és prózamondó versenyt, valamint illusztrációs pályázatot hirdetett meg. Döntőjére és kiállítására a jelzett ünnepi időszakban kerül sor. Egy híres Kosztolányi-költemény megidézésével mi is tisztelgünk a költő emléke előtt. Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszú-hosszú őszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-téát és sárga páragőzt? Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, ez utcaseprő, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön s akarsz, akarsz-e játszani halált? ik. sün Templomi hangverseny A XIII. Kerületi Önkormányzat támogatásával hangverseny hangzik el április 9-én 17 órakor a Szent Mihály-templom- ban (XIII. kerület, Babér utca 17/B) Műsoron: Haydn: Krisztus hét szava a Keresztfán (oratórium) Közreműködnek: a Fő utcai kapucinus templom Szent József Ének- és Zenekara Énekes szólisták: Fábián Magdolna, Heim Mercedes, Prevoz János, Köblös Gábor Vezényel: Bánkuti Gábor A belépés díjtalan! A mézelő méhek kivételével igen a törvényességi észrevételre A képviselő-testület részben fogadta el a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal vezetőjének törvényességi észrevételét az állattartás rendjéről szóló rendeletre vonatkozóan. Az észrevétel szerint a rendelet túlterjeszkedett az állattenyésztésről szóló miniszteri rendelet szabályozási körén. A kerületi képviselők szerint azonban semmi akadálya, hogy a képviselő-testület a rendelet hatálya alá tartozónak nyilvánítsa a mézelő méhet, mivel az állattenyésztésről szóló 1993. évi törvény felsorolásában szerepel ez az állatfaj is. A harapós ebre, az ebharapás esetén követendő eljárásra, a köztisztasági szabálysértésre, az eboltásra, a harapós ebre vonatkozó észrevételeket a képviselők elfogadták, mivel azokat felsőbb szintű jogszabály is tartalmazza. Pályázati felhívások A Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati képviselő-testület oktatási, kulturális és sportbizottsága következő pályázatokat hirdeti meg: 1. Testnevelési és sportcélú támogatás elnyerésére • Sportegyesületek részére (szabadidősport, utánpótlás-nevelés, létesítmények működtetése). Csak azon egyesületek pályázatát fogadják el, amelyek eleget tettek az 1999. évi statisztikai kötelezettségeiknek. • Kerületi önkormányzati fenntartású intézmények részére • iskolai sporttáborok (nyári) támogatására, • óvodai testneveléshez szükséges eszközök beszerzésére. A részletes feltételeket ! tartalmazó pályázati felhí- | vás és adatlap a polgármes- 1 téri hivatal művelődési, ifjúsági és spoitosztály sport- [ csoportjánál igényelhető. | (1138 Bp., Dagály u. 20.) | 1 További információ telefo- i non: 349-7599. i 2. Ifjúságpolitikai célok tá- j mogatásának elnyerésére i • Kerületi önkormányzati intézmények, a kerületben működő szervezetek, egyesületek, közösségek részére a gyermekek, diákok szabadidejének hasznos eltöltését segítő programok, táborok támogatá- i sára. ] • Nemzetközi diák-, ifjúsági kapcsolatok fejlődésének elősegítésére. A részletes feltételeket j tartalmazó pályázati felhívás és adatlap a polgármes- i téri hivatal ifjúsági és sport- ! osztályán igényelhető (1138 Bp., Béke tér 1., IÜ/48.). i További információ telefo- ! non: 452-4151. A sport- és az ifjúságpo- ! litikai pályázatok beadási határideje: 2000. április 14. Az elbírálás határideje I 2000. május 2. A késve érkezett vagy hi- [ ányos pályázatokat a bizott- I ság nem fogadja el. Elővásárlási jogról szóló rendelet közérdekű célok érdekében Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján a XIII. kerületi önkormányzat elővásárlási jogát rendeletben határozta meg. Az elővásárlási jog közérdekű célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre és olyan területekre rendelhető el, ahol az önkormányzat településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlődés azt megkívánja. Az önkormányzat 32 esetben tartotta szükségesnek az elővásárlási jog bejegyzését, olyan ingatlanokra, melyek igénybevétele esetén az érvényes településrendezési terv szerint tömbfeltárás vagy a közlekedési rendszer kedvezőbbé tétele lehetséges, illetve olyan ingatlanokra, melyek régóta üresen állva zavaró esztétikai és funkcionális hiányt mutatnak a városszerkezetben és városképben.
