XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. március / 3. szám
2000. március ___I I BB > mutatkoztak a művelődési ház egyesületei. A 25 éves fennállását ünneplő Stella Kamarakórus Egyesületet a művelődési ház 1995 novemberében fogadta be. A Civilek Napján Baráz József karnagy úr irányításával nyújtott produkciójukat vastapssal jutalmazta a közönség. A kórus neve külföldön is jól cseng, néhány évvel ezelőtt vatikáni meghívásra személyesen II. János Pál pápának énekeltek. Igencsak fejtörést okozott annak a három szervezetnek a kiválasztása, amelyeket most bemutatunk lapunkban. Nyolcvanméteres terepasztalon robog a kisvonat Honti Péter a Láng Vasút- modellező és Modulépítő Egyesület egyik alapító tagja, olyan elhivatottsággal számolt be a Civilek Napján az egyesület tevékenységéről, hogy arra jó néhányan felkaptuk a fejünket. Ki ez a férfi, aki gyermekként tud rajongani az időt, kitartást igénylő és nem olcsó vasútmodellekért? Péter hétévesen kapta meg az első készletet. A fenyőfa alatt rohanó kisvonat látványa annyira megragadta, hogy elhatározta, modellezni fog. Ennek pedig már jó néhány éve, de a „szerelem” mind a mai napig tart. A 10-16 éves gyermekek részére Ifjúsági Vasút- modellező Szakkör alakult 1992-ben. Öt év telt el, amikor Nagy Gyula, az egykori vezető mondta az idősebbeknek: srácok, kinőttétek már a gyermek jelzőt, így aztán felnőttkorú fiúkból jött létre a 11 tagú egyesület 1997-ben. Nyolcvanméteres munkaasztaluk az ország legnagyobb mobilis terepasztala, amelyet a vidéki és külföldi kiállítások alkalmával szétszerelnek és teherautóval szállítanak. A kiállításokon a Habók nevű állomásnál gyerekek teljesítenek szolgálatot. Mindegyik megállónál állomásfőnökök vannak, akárcsak a valóságban, és természetesen a nagyvasúti jelzéseket mindenkinek ismernie kell. Az egyesület legidősebb tagja a hetvenes éveit taposó Békés Pali bácsi, aki gőzmozdonyvezető volt hajdanán, szívesen mesél a fiataloknak. Szombat délelőttönként modellbörzét tartanak a Lángban, ahol vasútmodel- lek és terepasztal-kiegészítők csereberéjére, vételére és eladására van lehetőség. Az anyagbeszerzéshez a kultúr- ház járul hozzá. A modellezés annyira helyigényes, hogy lassan kinövik a házat. Bogaras eszperantisták randevúja A fennállásának 30 éves évfordulóját ünneplő RovartaFolytatás a 8. oldalon ^0 Láng Művelődési Köz- p ■ pont januárban ünnepelte megalakulásának harmincéves évfordulóját. Az intézmény fenntartója a Láng Gépgyár volt, nevét a gyáralapító Láng Lászlóról kapta. De ki is volt Láng László, akinek nem okozott anyagi gondot, hogy 1873-ban az európai gazdasági válság idején gyárat vásároljon az angyalföldi Külső Váci úton. Az"*felső Magyar Gépgyár üzemvezetője az iparos szakmát Bécsben tanulta, gyakorlati tapasztalatait külföldi útjai során szerezte. Később 12 munkással alapított üzemében főleg malomipari berendezéseket gyártottak. A kis üzem rövid időn belül gyárrá nőtte ki magát, melynek telephelyeként a Váci úti épületet választották. Ekkor a Láng név már „bejáratott” volt külföldön, hiszen termékeiket a bécsi világkiállításon is bemutatták. 1873 decemberében történt meg a Láng Gépgyár hivatalos cégbírósági bejegyzése, abban az évben, amelyben kimondták Buda és Pest egyesülését. A háromgyerekes Láng család a Turbina utcában telepedett le, hogy helyileg is a gyár közelében lehessenek. A gyáros igyekezett állandó munkásgárdát kialakítani, megbecsülte dolgozóit és törődött azok családjával is. A munkásgyerekeket taníttatta, miután szakma került a kezükbe, azután a szülők nyomdokába léptek, és egy életen keresztül a Láng családnak dolgoztak. A gépgyár munkásának lenni kitüntető megtiszteltetésnek számított, hiszen a dolgozók jól tudták, hogy gyerekeik jövője és megélhetése jó úton halad. A Láng család a munkásoknak lakásokat építetett a környéken. Dr. Róbert Péter 125 év a Váci úton című munkájában ekképpen idézi a gyár egyik dolgozójának emlékezését: „A Láng-gyárba bekerülni akár fizikai munkára, akár tisztviselőnek nem volt köny- nyű. Aki viszont bekerült, az tudatában volt annak, hogy ha elbocsátják, nagy előnyt jelent, hogy munkakönyvében a Láng-gyár bejegyzése van.” A munkások magukénak tekintették a gyárat és legjobb tudásuk szerint végezték a rájuk bízott feladatokat. Saját vasöntödéjükben kezdték meg a gőzgépgyártást, olyan mértékben, hogy az akkori magyarországi szükségletet fedezni tudták. A párizsi világ- kiállításról nagy díjjal tértek haza. Az 1900-as évek elején rátértek a turbinák gyártása. Láng László 1914-ben bekövetkezett halála után fia, Gusztáv vette át a gyár vezetését. AI. világháború meghatározta az elkövetkező éveket, ágyúcsöveket és lövedékhüvelyeket gyártottak. Az 1929-es világválság idején sem váltak meg a dolgozóktól, hanem lecsökkentették a munkaidőt. A következő évtizedben megnőtt az export, főleg dízelmotorokat gyártottak, persze a háborús időszakban átálltak a haditermelésre és a katonai teherautók gyártására. A harmincas években barakképület állt a mostani kul- túrház helyén, amelyben a gyár tisztviselői szórakoztak.- A Láng Kultúrház kialakulása erősen kötődött a gyári tisztviselői sportkör tevékenységéhez - tájékoztat Kristófné Viszmeg Ágota, az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesületének elnöke, aki huszonhat éve dolgozik az intézményben -, hiszen az 1930-as évek végén ennek részeként hozták létre. A sportkör keretében indult biliárd-, bridzs-, fotó-, turista- és műkedvelő szakosztály. Ugyancsak itt működött az 1929-ben alakult Tisztviselői Dalkör. Az 1940-es évek elején megalakult szimfonikus zenekar hangszereit a gyár költségén szerezték be, és ugyancsak ebből a forrásból hozták létre a műszaki könyvtárat is. A nehéz történelmi időszak ellenére mozgalmas élet folyt a barakképületben. A szakosztályok tagjai naponta látogatták a házat, rendszeresen tartottak műsoros előadásokat és különféle bálokat a tisztviselők és az igazgatóság szórakoztatására. A kultegóriába sorolt be. 1970 januárjában átadták a kibővített háromemeletes Láng Művelődési Központot. Az épület földszintjén 460 férőhelyes színházterem és olvasóterem várta a látogatókat, az első emeleten kiállításokat rendeztek, a második szinten játékterem nyílt. A harmadik emeleti termekben szakköri foglalkozásokat tartottak. A régi épületrészben az irodák, a könyvtár és a nagy előadó kapott helyet. A művelődési központ működésével . Névadó ünnepség a hetvenes evek végén a Lángban A „Röpülj páva” mozgalomról híres Vass Lajos előadást tart a munkásoknak a Láng Gépgyár egyik műhelyében ▼ ▲ A modellező csapat fogadja Habók állomáson a beérkező szerelvényt Az eszperantista bogarászok lovaggá ütési ceremóniája Egerváron ▼ túrházba csak a tisztviselők járhattak, a munkásokat évente egyszer, karácsonykor hívták meg. Az államosítás után a kultúrház vezetését átvette a szakszervezeti bizottság, ezáltal más funkciót töltött be, elsődlegesen a gyári munkások kikapcsolódását szolgálta. 1958- tól kezdődően a Láng Kultúrházban különböző szakmai képző- és továbbképző tanfolyamot szerveznek. Beindul a Dolgozók Általános Iskolája, amelynek célja az általános műveltség megszerzése, később pedig a gyár nődolgozói részére indított a Nők Akadémiája előadássorozat. Az egyemeletes épület mérete miatt már nem bizonyult elégségesnek, így a SZOT, a Vasas Szak- szervezetek és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával közel 20 millió forintos beruházással 1968-ban megkezdődött a művelődési ház átépítése, amelyet a XIII. kerületi tanács népművelési osztálya művelődési központ kakettős funkciót látott el, egyrészt a Láng Gépgyár dolgozóinak szolgáltatott szórakozási, művelődési lehetőséget, másrészt várta a környező üzemek dolgozóit, a kerület lakosait sokszínű programjaival, mint színházi előadások, vasárnap délelőtti matinéműsorok, különböző szakkörök, de helyiséget adott a családi vagy társadalmi összejövetelek megrendezéséhez is. A tanulni vágyók 1970-től az irodalmi, földrajzi és a zenei munkásakadémiai előadássorozatokon bővíthették ismereteiket. Az Irodalmi Klubban író-olvasó találkozókat rendeztek, amelyeken olyan meghívottak szerepeltek, mint Illyés Gyula, Fejes Endre, Simon István. A Láng Gépgyári Nyugdíjasok Klubja két évtizeden keresztül naponta tartott foglalkozásokat, de működött fotó-, bélyeggyűjtő klub és sakk-kör, irodalmi színpad, filmklub is az intézményben. A hetvenes évek elején igencsak népszerű volt a Vass Lajos karnagy vezényelte Láng Leánykórus. Az 1980-as években a Láng Gépgyárat a megváltozott gazdasági helyzete miatt szanálási eljárás alá vonták, ezért a gyár a Láng Művelődési Központ épületét 1986-ban árulni kezdte. A bizonytalan idegőrlő folyamat kerek tíz évig tartott.- Hogyan vészelték át ezt a nehéz idős zakót? - kérdezem Kristófné Viszmeg Ágotát. Hiszen a művelődési központ az 1989-es változásokat követően fenntartó, úgymond gazda nélkül maradt.- Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére a Vasas Szak- szervezethez tartozó művelődési ' házak 1991-ben megalapították a Vasas Művelődési Intézmények Szövetségét, amelynek a Láng Művelődési Központ is származtatott jogi személyiségű tagja lett, de sajnos ezzel sem oldódott meg a működtetés kérdése. Ezért a művelődési házban tevékenykedő civil szervezetek és magánszemélyek megalakították az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesületét, az intézmény önálló jogi személyiségű fenntartója és működtetőjeként, amelyet a Fővárosi Bíróság 1994. január 1-jei hatállyal bejegyzett. 1997 márciusában a kultúrház épülete a hozzátartozó ingatlannal a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonába került, amely képviselőtestülete határozata alapján üzemeltetési szerződést kötött egyesületünkkel. Azt meg kell jegyeznem, hogy a másfél évre megkötött üzemeltetési szerződést túl rövid távúnak' tartom. A bizonytalanság érzését hordozza magával, ugyanakkor minden fórumon azt halljuk, hogy szükség van az egyesületünk tevékenységére.- Miből fedezik az éves költségvetésüket ?- Az állami, önkormányzati támogatás és a pályázati pénzek a költségvetésünk ötvenhat százalékát teszik ki, a fennmaradó összeget terem- bérleti díjakból, különböző rendezvények megszervezéséből fedezzük. Az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesülete jogutódként folytatja az egykori Láng Művelődési Központ tevékenységét. Klubok, civil szervezetek rendezvényeinek adnak otthont, hogy néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül: a Természetjárók Klubja, Sakk-klub, Kozmikus Baráti Társaság, Dalszínház Művészbarát Egyesület, az Angyalföldi Láng Nyugdíjas Férfikórus, az Angyalföldi Tini Színpad és Színiiskola Alapítvány. Programokat szerveznek a nyugdíjas klubok és idősek „Eletet az éveknek...” országos szövetségével közösen. Ez év januárjában megrendezett Civilek Napján be
