XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. január / 1. szám

Ketten a napközis pedagógusok közül x ŐK IS GYERMEKEINK NEVELÉSÉN MUNKÁLKODNAK Az iskola Bazsó Sarolta pedagó­gusi pályafutásának harminc éve alatt napközisként dolgo­zott. Miután Sopronban elvé­gezte a óvónőképzőt, minden vágya az volt, hogy nevelőott­honban dolgozhasson. Úgy gondolta, ott van a legna­gyobb szükség a munkájára. Öt évet töltött a budapesti Bo­lyai Utcai Gyermekotthon­ban, majd Ceglédre ment férj­hez. Kislánya születése után a gyes időszaka alatt földrajz szakos diplomát szerzett. Az akkori kismama rendszeresen Szegedre utazott vizsgázni, ennyi idő elteltével már azt is elárulja, bizony megesett, hogy olykor férjének sorkato­náit kérte, vigyázzanak egy­két órácskát a gyermekre. A főiskola elvégzése után nem kapott földrajz szakos tanári állást a városban, ezért napkö­zis felügyeletet vállalt. Jelen­leg kerületünk egyik iskolájá­ban dolgozik.- Az eltelt három évtized alatt nem vágytál arra, hogy taníthasd a szakodat?- De igen, nagyon sokáig szerettem volna. Gondolatban tervezgettem is, hogyan sze­rettetném meg a tantárgyat és hogyan ismertetném meg ala­posan. Az alacsony óraszám s a csökkenő gyermeklétszám miatt most már végleg le kell mondanom erről. De ez nem szomorít el. Belátom, hogy az a munka, amit most végzek, legalább annyira hasznos.- Mit tartasz fontosnak, mi az, amit el szeretnél érni a napközis munkáddal?- Azt szeretném, hogy a gyerekek megtanulják hasz­nosan eltölteni a szabadidejü­ket. Fontosnak tartom, hogy egy kicsit értsenek a zenéhez, ezért énekeket* tanítok. Ugyancsak figyelmet szente­lek a kézügyességet fejlesztő gyöngyfűzésnek, üvegfestés­nek és gipszforma öntésnek. Ezek a tevékenységek fejlesz­tik a kis mozgásaikat, ame­lyek az írás elsajátításához szükségesek. Lényeges, hogy a gyerek tanuljon meg gazdál­kodni az idejével.- Az alsós gyermekek sze­retnek piszmogni, hogyan szoktatod őket időbeosztásra?- Megterveztetem velük az időt, vagyis a leckefüzetbe be­írják, hogy hány percet szán­nak a feladat megoldására, majd jelölik, hogy valójában mennyi idő alatt sikerült a házi feladatot elkészíteni. Ezzel a módszerrel saját magukat is el­lenőrizni tudják. Persze van, aki reálisan tervez, van, aki nem.- Miben vagy szigorú?- Ha arra gondolsz, miből nem engedek, akkor minden­ben. A kulturált étkezés meg­követelésétől az igényes mun­káig. Gondot fordítok arra, hogyan étkeznek a gyerekek. Felnőtt korukban bárhova ke­rülnek, ne legyen probléma késsel, villával enni. Erre fi­gyelek, sőt ebéd után elmon­dom, kinek a magatartásával vagyok elégedett.- Pontozol?- Nem szoktam, csak ak­kor, ha valami nagyon nagy dolog történik.- Miért nem?- Az, hogy elmondom, mi­lyennek látom a tanuló maga­tartását, már nevelő hatású. Egy idő után a gyerek annyira megszokja, ha huzamosabb ideig fekete pontot kap, hogy nem is érdekli. A ritkán kapott fekete és piros pontot haszno­sabbnak tartom.- A szülőkkel milyen a kap­csolatod? Elismered, ha hibá­zol?- Jó kapcsolat alakult ki köztem és szülők között, hi­szen naponta találkozunk és beszélgetünk. Ha valamiben tévedek, azt beismerem, amit a szülők nagyon respektálnak. Megtanultam, hogy ha egy szülő idegesen érkezik, ne­kem higgadtnak kell marad­nom vagy a probléma megbe­szélését el kell halasztani. A szülőt nem mindig az iskolá­ban történtek dühítik fel, ha­nem magával hozza a munka­helyi problémáit vagy az ott­honi gondjait. A gyerekek ér­zelmi nevelését szintén fon­tosnak tartom. Hogy valaki­nek magas az IQ-ja, az nem minden, ahhoz, hogy sikeres legyen és jól érezze magát, bi­zonyos érzelmi intelligenciá­val kell rendelkezni.- Ma minden teljesítmény­orientált, a legtöbb pedagógus aszerint ítéli meg a tanulót, hogy hány pontos a felmérője. Téged ez nem befolyásol?- Bevallom, régebben a na­gyon okos gyereknek többet elnéztem.- Azt hallottam, hogy külön gondol fordítasz a roma gye­rekek nevelésére.- Akiknél szükségét látom a pluszfoglalkozásnak, azok­kal több időt töltök, hogy ne maradjanak le a tanulásban, ne érje egyiküket sem negatív megkülönböztetés. Ezt egy külön program keretében vég­zem egyik kolléganőmmel. Tárgyi fejlesztő foglalkozáso­kat tartunk nekik, kézműves technikákat tanítunk, téli hét­végeken színházba megyünk, nyáron táborba. Elcsépeltnek tűnő mondás, de nagyon igaz­nak tartom ebben az esetben is: nem halat, hanem hálót kell adni. Azért is szívesen végzem ezt a munkát, mert az idejáró roma gyerekek szüleinél is azt tapasztalom, hogy fontosnak tartják gyermekeik tanulását, támogatják, ösztönzik őket. Arra is van példa, hogy angol­tanárt fogadtak gyermekük mellé, és ez nem egy gazdag családnál történt.- Téged minden gyerek Saci néninek szólít. Azt is tud­ják rólad, hogy örökmozgó vagy. Milyen programokban veszel még részt?- Minden kedden korcso­lyázni viszem az osztályt, csü­törtökönként pedig úszni.- Jó pedagógusnak születni kell?-A szakma tanulható, még­is szükséges lenne az alkal­massági vizsga a főiskolákra jelentkezőknél, hiszen az alapvető személyiségjegyek' nagyon fontosak. — Voltak kudarcok, örömök a pályádon ?- Igen, ez is, az is. Az előző tanévbeq, például egy időben viselkedett nagyon komiszul több gyerek, úgy éreztem né­hány pillanatig, hogy most örökre „kisétálok” a pályáról. Aztán maradtam. Az örömöm egy friss példa. Téli szünet után ahogy megpillantottak a gyerekek a folyosón, szalad­tak hozzám, átöleltek, s mondták: Úgy hiányoztál, Saci néni! Tompa Éva harmincegy éve pedagógus. Huszonnyolc éven keresztül tanította az el­sősöket, másodikosokat a be­tűvetésre. Mindig arra töreke­dett, hogy jó alapot adjon a gyerekeknek. Ha kellett, sza­badidejét is feláldozta, olykor éjfélig javította a füzeteket. A kényszer hozta úgy, hogy pá­lyát módosított. Fiának három évvel ezelőtti autóbalesete után eldöntötte, nem tanít töb­bé, hanem napközis foglalko­zást vállal.- Kipróbáltad a pedagógus munkának mindkét oldalát, van viszonyítási alapod. Mi a véleményed a napközis peda­gógus munkáját elismerik-e?- Szerintem nincs olyan pe­dagógus, akinek az lenne a célja, akár harmincéves mun­kaviszony után is, hogy nap­közis nevelő legyen, a kény­szer visz rá sok pedagógust arra, hogy elvállalja ezt a nem is olyan könnyű részét a taní­tásnak. Sajnos, azt kell mon­danom, nincs becsülete ennek a munkának, még a kollégák is lenézik a napközis tanító­nőt. Két azonos végzettségű ember közül az egyik délelőtt tanít, a másik délután nevel. Mindenki számára az lenne jó, ha ez a két tevékenység összefolyna, az egyik kiegé­szítené a másikat.- Nem ez történik?- Nem egészen. A tanítók általában nem veszik jó néven a napközis pedagógus jelzése­it. Legtöbbször kritikának élik meg, pedig erről szó sincs. Nekünk, napköziseknek több időnk van foglalkozni a gye­rekekkel, így a problémákat is hamarabb észrevesszük.- Hogyan viszonyultál a napközis pedagógusokhoz, amikor tanítónő' voltál?- A kommunikációt mindig fontosnak tartottam, amennyi­re csak lehetett, összedolgoz­tam a napközis párommal, és ha szükségesnek láttam, ki­kértem a véleményét.- Rólad nehezen képzelem el, hogy huszonnyolc év után csak úgy felhagysz a tanítás­sal és nincsenek elképzeléseid a mostam munkáddal kapcso­latban.- Persze én is teljes oda­adással kezdtem neki az új feladatom ellátásának. Volt Tompa Éva huszonnyolc év tanítás után vállalt napközis pedagógusi munkát Bazsó Sarolta irányításával készül a lecke a harmadikosok délutáni napközis foglalkozásán bennem egyfajta ambíció, hogy igenis megmutatom, itt is lehet érdemi munkát végez­ni. Elsősökkel kezdtem a nap­közis tevékenységemet. Amit nem tudtak a gyerekek, elma­gyaráztam még egyszer. Pél­dául tanulták az „a” betűt, nem mindenki boldogult az írással vagy a kapcsolással, akkor én odamentem a táblá­hoz és tartottam egy írásóra töredékét. Utána a gyerekek önállóan végezték a feladatu­kat. Én ezt így látom jónak, noha nem szabályos.- A napközisnek nem sza­bad tanítani a gyerekeket?- Nem, mert az nem az ő feladata, hanem a tanítónőé.- Hogyan éled meg ezt a helyzetet?- Elég rosszul, úgy érzem, mintha nem lennék tanítónő. Eleinte nagyon nehéz volt, de most már elfogadtam a hely­zetemet.- A gyerekekkel milyen a kapcsolatod?- Megbíznak bennem és a problémáikat elmondják. Úgy próbálok mindegyik gyerek­hez közelíteni, mintha az anyukája lennék. Az elsősök­nek még kell segíteni néha az öltözködésben vagy a cipőfű­ző bekötésében. Van gyerek, aki egy kis biztatást, ciróga­tást igényel. A nagyobbak már inkább a mindennapi élet problémáira várnak választ. G. E. A polgármester válaszol Tisztelt Szerkesztőség!­Mint ismeretes, kerületünk­ben is a Szent István körút és Radnóti Miklós utca által ha­tárolt területen 2000. január 3-tól bevezetik a fizető parko­ló övezetet. Az önkormányzat ügyfél- szolgálati irodájában azt a felvilágosítást kaptam, hogy csak azok kaphatnak ingyenes parkolási engedélyt, akik a XIII. kerületben fizetik a súly­adót, vagyis magánszemély gépkocsija után kérhető. A mi esetünk elég speciális. Nincs saját tulajdonú gépko­csink. A férjemnek azonban ez a munkaeszköze, mivel a mun­kaköre szerint járja az orszá­got nap mint nap. Azt a gép­járművet, amit használ, a munkáltatója lízingeli Debre­cenben, mivel a cég központja ott van. A férjem csupán al­kalmazottja a cégnek (nem tartozik a tulajdonosi körbe), elhihetik, hogy nem nyerész­kedési szándékból szeretnénk ingyenesen parkolni. Sajnos cége nem állja a parkolás költségét. Számításaink sze­rint havonta mintegy tízezer forintot venne ki a családi pénztárcából, ami súlyos gon­dokat okozna számunkra, mi­vel nem a gazdag rétegbe tar­tozunk. (GYES-en lévő kisma­ma vagyok. Az egy főre eső havi jövedelmünk nettó 23 ezer forint. Ebből még ezt is kifizetni nem tudjuk.) Mi a megoldás számunkra? Költözzünk el? Talán az a leg­újabb nézőpont, hogy aki nem tudja állni a költségeket, az „kikopik” az „elit” Ujlipót- városból? Születésem óta itt lakom és nagyon szerettem ezt a környéket. Mostanában azonban több olyan intézke­dés történt, ami finoman szól­va nem emeli az itt lakók kom­fortérzetét. Strausz Györgyi Pannónia utca * * * Tisztelt Asszonyom! A XIII. kerületi önkor­mányzat a lakosság érdekeit és a parkolási gondokat mér­legelve határozott úgy, hogy a Szent István körút-Váci út-Radnóti Miklós utca-Új- pesti rakpart által határolt te­rületre bevezeti a fizető par­kolást. A Fővárosi Közgyűlés rendelete, valamint a kerületi önkormányzat parkolási ren­delete szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján ingyenes, illetve kedvezmé­nyes parkolási jegyek adha­tók. Az ön által írt probléma valóban speciális, de a 38/1993. (XIII. 17.) sz. Fővá­rosi Közgyűlés rendelete nem ad módot arra, hogy az ilyen ügyekben méltányosságot gyakoroljunk. A fent említett körzeten belül parkolási díjat reggel 8 órától délután 18 órá­ig kell fizetni, tehát az Ön fér­je a hivatali gépkocsival to­vábbra is parkolhat ingyene­sen este 18 órától reggel 8 óráig. Ingyenes parkolási le­hetőség van az Újpesti rakpart területén is. A kerületi önkormányzat megértve az Ön problémáját is, a kerület lakosságának ér­dekeit képviselve egyforma elbírálásban részesít minden adófizető állampolgárt és igyekszik minden lehetőt megtenni komfortérzetük emelésére. Kérem szíves megértését. Dr. Tóth József A Hírnök különkiadásra készül Tisztelt Olvasóink! Az előző években megszo­kottakhoz híven, lapunk igyekszik Önökhöz, a válasz­tóikhoz nem csak a szavazás­kor, hanem munka közben is közelebb hozni önkormányza­ti képviselőiket, megismertet­ni Önöket, ha röviden, össze- fogottan is, a tevékenységük­kel, terveikkel, nézeteikkel, véleményükkel. Ezért a kö­zeljövőben megjelentetjük újabb különkiadásunkat, amelyben valamennyien sze­mélyes hangon megszólalnak az útközbeni munkájukról, gondolataikról. Ez a külön- számunk is szokás szerint a postaládájukba érkezik, az in­tézményekhez, vállalkozók­hoz pedig a szokásos úton jut el. Kérjük, keressék és olvas­sák. Kerületünkben lakó kedves újságírók, szerkesztők! Kollégák! Szerkesztőségünk csak régi név- és címjegyzékükkel rendelkezik, érdekvédelmi szövetségünk viszont, az adatvédelmi törvénynek megfelelően, nem adhatja ki újabb személyi adataikat. Akik önök közül nem látják akadályát, hogy kapcsolat­tartás végett nevükkel és ta- lálhatóságukkal szerkesztő­ségünk rendelkezzék, kérjük postán, faxon vagy e-mailen (az impresszumban találha­tó) közöljék velünk. Adataik továbbításának tilalmát kí­vánságukra mi is vállaljuk és garantáljuk. A XIII. Kerületi Hírnök szerkesztősége keres a kerületben lakó, 18-24 éves érettségizett, esetleg felsőoktatási intézményben tanuló fiatalt, aki kedvet, képességet és érdeklődést érez arra, hogy a szerkesztő mellett részt vegyen lapunk munkájában. Jelentkezés levélben február 14-ig - bemutatkozásul esetleg már megjelent vagy meg nem jelent írást mellékelve - a szerkesztőség címén: 1137 Budapest, Újpesit rakpart 7. fszt. 2. Sprint Kft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents