XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000-11-09 / 16. szám
Korhű hangulatot áraszt mégis modern Visszanyerte régi szépségét az egykori lóvasúti indóház Tavaly augusztusi számunkban beszámolót közöltünk a kerület északi szélén - a Váci út 201. szám alatt - álló egykori lóvasúti indóház épületének újjáéledési reményeiről. Azóta külsőleg is nagy változások láthatók a régvolt időket idéző építményen. Látogatásunkkor meggyőződhettünk, hogy belül is megfiatalodott, megszépült az egykori lóvasúti indóház. Eredetileg kocsma és fogadó, vagy vámház volt. Mindkettőre vannak utalások a történelemben és a szakirodalomban is. Arról viszont már pontos adatunk van, hogy 1748-ban Pest és Palota határán kocsma építését határozták el, amely el is készült 1749-re. A kocsma és fogadó egészen 1861-ig Pest tulajdonában maradt, ekkor Wagner János építőmester vette meg, de 1869-ben tovább is adta a Pesti Közúti Vaspálya Társaságnak, amely itt kívánta kialakítani az első lóvasút végállomását. Később a telek mindvégig a Közúti Vaspálya Társaság, illetve annak utódai, 1922-től a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt., köznapi nevén a Beszkárt és 1949-től a BKV tulajdonában maradt. Az újjáépítési munkálatok a múlt év tavaszán kezdődtek és már csak az utolsó simítások vannak hátra, mint a riasztórendszer kialakítása és a takarítás. A tulajdonosok - Kenéz Attila, Gecse Tamás és Voloscsuk András - a hangulatos téglafal díszítésű pincét sörözőnek tervezték, de az épület többi helyiségét bérbe szeretnék adni. Kenéz Attila kísért végig a házon és tájékoztatott a munkálatokról. Az épület a pusztulás szélén állt, amikor rákerült az eladó tábla. A jelenlegi tulajdonostársak kívülről ismerték az épületet, de belül soha nem jártak. Sikerült a befektetéshez pénzt szerezni, így belefogtak a kor hangulata szerinti felújításba. A faszerkezeteket cserélni kellett, a falakat újra állíttatni, takarítani, fertőtleníteni. A kilencvenes évek elején hajléktalanszállóként működött, az épület akkor sérült a legjobban. Ami mozgatható volt, eltűnt, a szobrokat széttörték. A felújítás során a mai kor követelményeinek megfelelően az összes helyiség kli- matizált. Időjárástól függően hűtött, fűtött, előkezelt és szőrt levegővel, mivel az ablakok nem nyithatóak. A termekben a légkondicionáló berendezések archaikus stílusú lemezekkel borítottak. Az eredeti burkolatról maradtak nyomok, ezek alapján készítették el az újat, és ezek alá rejtették el a modem eszközöket, amelyek így nem zavarják a látványt. A padlóban található az összes számítógépes és elektromos csatlakozó, hogy ne a falon csőrendszerben vezessen, tönkretéve a termek miliőjét. Próbálták visszahelyezni a korba az épületet, hogy olyan legyen, mint egy időutazás azok számára, akik itt megfordulnak. A XIII. kerület hely- történeti gyűjteményében kutattak régi fotók után, amelyek a belső teret ábrázolták, de csak kevés anyag került elő, amiből rekonstruálni lehetett a dolgokat. Ennek alapján készült el a korlát a lépcsőházban, amelyből semmi sem maradt a régi időkből, két részletfotóról tervezték meg újra. A világítótesteket is igyekeztek korhűen kiválasztani. Egy korabeli vaskályhagyűjtemény is van az épületben, igaz, ezeket összevásárolták, de illenek a termek hangulatához, és bár nem üzemelnek, mégis melegséget árasztanak látványukkal. Az épületen lévő három kéményt is helyreállították, pontosan olyanok, mint a fennmaradt fotódokumentációkon. Az egyik a friss levegőt szolgáltatja az állandóan zárt ablakok miatt, a második szolgálja a fűtést, a harmadik használaton kívüli, de a melegítő konyha elszívóit is rá lehet építeni, ha valamelyik bérlő melegkonyhává szeretné átalakíttatni a padlástérben található helyiséget. De akár ügyvédi iroda, biztosítótársaság vagy bank is lehet az épületből, hiszen a pincében kisebb átalakítással megoldható a széf elhelyezése is. Egyszerű vállalatközpont is válhat belőle. Az épület ezekre a lehetőségekre mesz- szemenően alkalmas, mivel úgy alakították ki, hogy a legtágabb funkciókat lehessen beleképzelni az adott térbe. A bálterem különböző rendezvényekre is alkalmas. Ez az építmény is színesítheti a kerület társasági életét. Szoboszlai Éva Fotó: Holczer Mást is megelőzhetsz, mint az előtted A Fiastyúk utca és Váci út kereszteződése A Váci út a budapesti tíz legveszélyesebb főútvonal felsorolásában az egyáltalán nem dicsőséges első helyen áll. Tavaly 76 súlyos, személyi sérüléssel járó baleset történt ezen az útvonalon, ebből hét a főváros tíz legveszélyesebb csomópontja között ötödiknek említett Fiastyúk utca-Váci út kereszteződésben! A fővárosi kerületek negatív rangsorában a személyi sérülésekkel járó balesetek számát illetően a XIII. kerület a harmadik helyen áll. Mi lehet az oka ennek? Szaniszló István rendőr alezredes, a BRFK baleset-megelőzési alosztályának helyettes vezetője szerint: a statisztika számait elemezve a korszerű, kétszer négysávos városi főúton az amúgy majdnem mindenütt megengedett 70 kilométeres sebességet is túllépők okozzák a legtöbb balesetet. Ha ehhez némi síkosság is hozzájön még, a „nem az útviszonyoknak megfelelő” kisebb sebesség is lehet kiváltó ok. Annál a bizonyos Fiastyúk utcai kereszteződésnél bekövetkezett hét súlyosabb balesetből kettő a gyalogosok tilos helyen megkísérelt áthaladásából, egy az autós szabálytalan fordulásából, egy gyorshajtásból, egy a követési távolság be nem tartásából, egy szabálytalan tolatásból, egy pedig a kanyarodó jármű és az eléje lépő gyalogos „találkozásából” származott. A 7 balesetből 1 volt halálos kimenetelű, 1 súlyos, 5 könnyebb (6 sérülttel). A Váci úton, de a XIII. kerület többi fő- és mellékútvonalán is a fővárosra jellemző okok váltják ki a járművezetők hibájából bekövetkezett közlekedési baleseteket. (Az okok közötti arányok is hasonlóak.) A balesetek 34 százaléka (!) az elsőbbségadás elmulasztásából keletkezik. Több mint 25 százalékuk a szabálytalan kanyarodás következménye. Majd 13 százalékát okozzák a követési távolságot be nem tartók, közel 12 százalékát a gyorshajtók, 8 százalékát a tilos jelzésen áthaladók, 3 szályos, nem egyszer több halálos áldozatot követelő utcai tragédiákból. Január 16-án egy kismama és magzata halt meg abban a balesetben, amelyben egy kisteherautó és a szülészetre siető, megkülönböztető jelzéseit használó mentő ütközött össze a Pannónia utca és Dráva utca sarkán. A vizsgálati eredmények értékelése, s főként a további bizonyítási élj árások azóta is tartanak... Április 5-én, szerda reggel fél hatkor, az Árpád hídnál, a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésénél, az 1-es villamos megállójában tömegbaleset történt. Mint később bebizonyosodott, a mozgássérült 31 éves L. J. ittasan vezette Ford Escortja az esőtől nyálkás úton, megcsúszott, majd a védőkorlátot átszakítva az Árpád híd pesti oldalán lévő villamosmegállóban várakozók közé hajtott. A balesetben ketten életveszélyesen, heten súlyosan, ketten könnyebben sérültek meg. (Utóbbiak egyike volt a tragédiát okozó vezető.) Nem emiatt a baleset miatt, de a BKV elhatározta, hogy listát készít azokról a megállóhelyekről, ahol gyakoriak a balesetek és ezeket a legrövidebb időn belül hatékonyabb védelemmel látja el. Négyezer villamos-, autóbusz-, trolibuszmegállóról van szó - köztük olyan veszélyesekről is, mint a Gyöngyösi utca-Béke utca sarkánál lévő, 14-es villamos korláttal sem védett megállójáról. Ahonnan reggelente a sok diák bizony nem kevés kockázatot vállalva tud csak átjutni a szemközti Németh László Gimnáziumba. Csoda, hogy itt eddig még nem történt baleset! A BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya a részletesen kielemzett baleseti statisztikai adatok nyomán - a Fővárosi Ön- kormányzat közlekedési ügyosztályával együttműködve - megfelelő közlekedésszervezési, biztonsági intézkedésekkel igyekszik a közlekedési állapotokon javítani. Egyértelmű például, hogy Budapesten a már meglévő nyolcszáz jelzőlámpával irányított csomópont mellett még legalább kétszázra szükség lenne. Ebben az évben ugyanakkor csak 5-6 új „villanyrendőrre” telik. (Idén a XIII. kerületben a Kárpát utca-Bessenyi ut- ca-Garam utca és a Röppentyű utca-Fáy utca kereszteződések kerültek a tervbe.) A közlekedésbiztonság javítása szempontjából két sorsdöntő lépésre is sor kerül a közeljövőben. Az egyik a jövő januártól bevezetni tervezett közlekedési „előéleti” pontrendszer, amely- lyel kapcsolatban - igen sok és viharos vita után - úgy tűnik, a parlamenti pártok többsége már egyetértésre jutott. Eszerint a bevezetés utáni első esztendőben - kísérletként - még minden szabálysértésért csak egy (rossz) pont járna, a biztonsági öv „elfelejtéséért” éppúgy, mint a gyorshajtásért. Később a közlekedési vétségeket már súlyuknak, veszélyességüknek megfelelően pontozzák majd, megállapítva, hogy mennyinél kell a vezetőnek kötelező továbbképzésre mennie, mennyinél veszik el a jogosítványt (a tervezet szerint két év alatt 18 pontot gyűjtve legalább féléves időtartamra!). A KRESZ jövő évi módosításának előkészületei is befejeződtek. Számos szakmai egyeztetés hátra van Pillanatnyi forgalmi szünet a forgalmas Árpád hídnál Életveszélyes járdasziget a Váci út-Gyöngyösi utca sarkánál zalékát (évek óta csökkenő tendenciával) a szabálytalanul előzők. Az egyéb okokra együtt 5 százalék jut. Lehet, hogy a 2000-es év baleseti statisztikája megszakítja az évtizede tartó csökkenési tendenciát. A csapadékos és hideg tél, aztán a szinte tavaszi átmenet nélkül érkező és szokatlanul hosz- szú ideig eltartó kánikula nem kedvezett a közlekedőknek. Az biztos, hogy Angyalföldnek különösen kijutott a rendkívül sú« V t á é w J t Ódon vaskályha a gyűjteményből és az újjáéledt szép belső terek
