XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000-10-19 / 15. szám
Egy 29 éves aranyos fiú Nagy Tímea, az első magyar győztes Most hagyjam abba, 21 év várakozás után? Vári Attila, a Vasas olimpiai bajnok pólósa Megvan! - kiáltott fel Nagy Tímea abban a feledhetetlen pillanatban, amikor a nézők millióiban tudatosult, hogy megszületett az első magyar olimpiai aranyérem. Tímea titkos álma teljesült, egy vágy, amely valamennyi sportoló lelke mélyén megbúvik. A döntő utáni első percekben számára hihetetlennek tűnt az egyéni győzelem, hiszen elsősorban a csapatáért indult küzdeni Sydneybe.- Az edzőm. Udvarhelyi Gábor és a szakosztályvezetőm, dr. Móna István, ők voltak, akik talán jobban hittek a győzelmemben, mint én - mondja az olimpikon, amikor faggatni kezdem. A XII. kerületi zsákutcában egymás mellett sorakozó három tömbház egyikében lakik a párbajtőrözőnő férjével, Varga Sándorral és kétéves kislányukkal, Csengével. Az eldu- gottnak is nevezhető utcában valóságos ünnepély várta a győztest, a lakók állófogadást adtak a tiszteletére a sarki vendéglőben, és aranykarkötővel ajándékozták meg. Lufik, szalagok, virágok díszítették a bejáratot, a győzelmi pillanatban lencsevégre kapott fotók pedig a falakat. Másnap, miközben levitte a szemetet, a lépcsőházban szemben találta magát a saját arcába üvöltő fotóval, meséli a bajnok. Mindenki Tímeája érkezett haza, a kislány, a bakfis, a fiatalasszony, az anyuka és az olimpiai győztes, aki az első tömbházban töltötte gyermekkorát, és most a mellette lévőben lakik családjával. Csenge fiatal kora ellenére igazi társas lény. A kanapé fölötti bekeretezett fotó üveglapján a tisztogatás ellenére megannyi ujjnyom. A kislány pillanatok alatt fönnterem az ülőalkalmatosságon, és nekem is elmagyarázza: hogy az ott anyu, az olimpiai bajnok, aki énekli a Himnuszt. Tímea nevet. Kettős győzelem az övé.- A világon minden anya egyszer vagy többször olimpiai bajnok lesz, amikor megszületik a kisbabája. Szeretném még néhányszor átélni ezt a semmivel össze nem hasonlítható pillanatot - hangzik az őszinte vallomás. Az ablak melletti vitrines szekrény tömve kupákkal és serlegekkel, hosszú időbe telne megszámolni őket. A középső polcon ott díszeleg az olimpiai arany. Küldetéstudat, nagyon sok munka, kitartás és győzelem, de nem csak a sportban. Tímea a Testnevelési Egyetem elvégzése után döntött úgy, hogy elvégzi a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola értelmi fogyatékos szakát, illetve a logopédiát. Kislánya megszületése előtt két évig különös gyerekekkel foglalkozott egy VII. kerületi óvodában. Számára nem fogyatékosak és nem sérültek ezek a gyerekek, hanem különösek. Most ő is gyesen van, akár a többi kismama.- Amit elértél, az a csúcs, de mi lesz ezután?- Idáig én akartam megverni az olimpiai bajnokot csakúgy, mint mindenki más, most ez fordítva lesz, engem akarnak majd megverni. A további célom, hogy ezt minél kevesebben tegyék meg.- Hogyan tudod összeegyeztetni a privát életed a mindennapi edzésekkel? Hogyan telik egy napod?- Hajnalban kelek, már 5 órakor a szomszédos házban működő konditeremben erősítek. A délelőttömet a kislányommal töltöm, ha az idő engedi, a játszótérre megyünk. Déltől Csenge két órát alszik, ezalatt végzem el a házi teendőket. Amikor a párom délután négyre hazaérkezik, átveszi tőlem a gyermekkel való foglalkozást. Persze sokat segítenek a szüleim, akik a szomszédos épületben laknak, és az anyósomék, akik szintén a közelben vannak. A segítségükre főleg az edzőtáborok idején van nagy szükség. Az olimpia előtti nyolchetes felkészítő idején az egész családom kivette a szabadságát.- Helyileg hol volt a felkészülés?- Mátraházán, Bükfürdőn, Hévízen és mindezek után jött 16 nap Sydneyben.- Most a győzelem után hogy döntöttél, sport, család vagy mindkettő?- Most luxus lenne abbahagyni, hiszen 21 éve vártam erre a pillanatra. Ha abbahagynám, akkor igazán csak pár hét jutna a sikerből. Sok kisbabát szeretnék, de döntenem kell, hogy most vagy később. Egyelőre maradok a vívásnál.- A XIII. kerületben található Honvéd sportolójaként lettél olimpiai bajnok. Hol kezdted a párbajtőrözést?- A Vasas pasaréti vívótermében, 9 éves koromban. Tíz éve átigazoltam a Honvéd LNX-be, ahol ötszörös csapatvilágbajnokságot, egyszeres egyéni Európa-bajnoksá- got nyertem a sydneyi aranyérem előtt. Nagyon sokat köszönhetek a Honvédnak, minden támogatást megkaptam tőlük, ezért is örülök annak, hogy sikerült aranyérmet szereznem. Köszönöm a segítségét az egyesület minden tagjának, a nevelőedzőmnek, Sima Istvánnak, az edzőmnek, Udvarhelyi Gábornak, a szakosztályvezetőmnek, dr. Móna Istvánnak, mindenkinek... - mondja Tímea, aki nem csak az izgalmat, az idegességet, hanem az öröm és a siker pillanatait is megosztotta velünk. Kemény hétköznapok várnak a bajnokra a Tüzér utcai vívóteremben, de addig még néhány hétig lubickolhat a sikerben. (gajdos) Újra itthon - Csengével a karjában Építészeti „Oszkár-díj” a Westend Citycenternek Október 6-én, a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség) Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatának 1. díját nyerte a Westend Citycenter. Az 1951-ben alakult FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség) napjainkra a legnagyobb ingatlanszakmai szövetséggé vált. A szervezet 56 tagországban működik, és a világ számos neves ingatlanszakértőjét tömöríti magába. Magyarország 1992-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez, elsőként a térségből. A párizsi székhelyű FIABCI minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatának (Prix d’Excellence), amelynek célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és megjutalmazása. Az elbírálás fő szempontja, ami alapján a Nyugati Városközpont bizonyult a legjobbnak, a FIABCI alapelveinek megfelelően az volt, hogy „az adott ingatlanfejlesztés mennyire szolgálja a társadalmi érdekek érvényesülését”, és hogy a megvalósult létesítmény hogyan javítja az adott település lakóinak életkörülményeit, ellátását, valamint mennyire elégíti ki a felhasználó igényeit. ..Á.Á,Á.Á.A.A.A.A,A.Á.A.A.A.A.A-A.i^.^ AAAAiAíA-^-^iA AA-A AiA A A A XXVII. Nyári Olimpián érmes kerületi sportolók arany: Nagy Tímea (női párbajtőr egyéni) Honvéd Horváth Gábor (férfi kajak négyes 1000 m) Honvéd Vári Attila (férfi vízilabda) Vasas. ezüst: Balogh Gábor (férfi öttusa) Honvéd bronz: Erdei Zsolt (ökölvívás, 75 kg) Vasas További pontszerzők 4. hely: Ferjancsik Domonkos (kard egyéni) Vasas Nagy Tímea (párbajtőr csapat) Honvéd Vári Attila, a Vasas SC ifjú vízilabdázója október elsején végleg a magyar sport halhatatlanjai közé emelkedett. Az immáron méltán mondható világklasszis játékos alig múlt 24 éves, és már elmondhatja magáról, hogy Magyar Kupát és Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert a Vasassal, Eu- rópa-bajnokságot, Világkupát és olimpiát a válogatottal. Sydneyben szinte önkívületben játszotta végig az egész tornát. A magyar válogatott egyik legjobb, legmegbízhatóbb játékosa volt mindvégig. A döntőben aztán, sokak véleménye szerint, az olimpia gólját dobta. A siker azonban nem kábította el. Továbbra is megmaradt szerénynek és visszafogottnak. A nagy ünneplés közepette is készséggel vállalkozott rá, hogy meséljen a kerületi újság, a Hírnök olvasóinak a Vasasról, a kezdetekről, az olimpiáról és a jövőről.- Vizes pályafutásom a Palatínuson kezdődött, ahová édesanyám vitt le az öcsémmel együtt. Először úsztam, majd a KSI-be kerültem, ahol egy rövid ideig öttusáztam. Futni azonban nem igazán szerettem, így rövidesen áttértem a vízilabdára, amit termetem miatt amúgy is sokan ajánlottak. Egészen 18 éves koromig maradtam a KSI-nél, majd Faragó Tamás hívására jöttem a Vasashoz. Nagyon sokat köszönhetek neki, mert ő ragaszkodott hozzá, hogy a piros-kékekhez kerüljek. Ő már akkor is látott bennem fantáziát.-A Vasas a te igazi „nevelő” klubod. Mi mindent köszönhetsz az egyesületnek, és mit értél el eddig az angyalföldi gárdával?- Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen rendkívül jó együttesbe kerültem hat évvel ezelőtt. Talán elég, ha csak Tóth Frank, Kosz Zoltán vagy az olimpiai döntőben éppen ellenünk játszó Dimitrij Gorskov nevét említem. Ezzel a csapattal rögtön az első évemben Kupagyőztesek Európa Kupáját nyertem. Nagyon jó érzés volt, hogy tagja lehettem egy ilyen társaságnak. Rengeteget tanultam tőlük, sokat segítettek nekem, és úgy érzem, nagyon sokat köszönhetek nekik. Ezzel a csapattal aztán Magyar Kupát nyertem és többször játszottam bajnoki döntőt.- Sportpályafutásod alatt a legtöbbet kétségtelenül a válogatottal értél el. Mikor és hogyan kerültél a nemzeti csapatba?- Már serdülőkoromtól fogva tagja voltam a különböző korosztályos válogatottaknak, majd az atlantai olimpia előtt az akkori szövetségi kapitány, Horkai György Székely Bulcsút és jómagámat behívott a bővebb keretbe. Rendkívüli megtiszteltetés volt ez számomra. Bár tudtam, hogy az olimpiára nem fogok kikerülni, mégis a felnőtt válogatott légköre és az itteni edzések sokat jelentettek számomra. Mint oly sok helyen, a vízilabdában is végig kell járni azt a bizonyos szamárlétrát. A Vasasban és a válogatottnál is a kezdetekkor még tipikus „vízhordó fiú” voltam. Aztán szép fokozatosan sikerült elfogadtatnom magam a társakkal és így lettem a vízhordóból stabil csapattag.- Idén már nem volt kérdéses, hogy kikerülsz az olimpiára. Életed nagy vágya teljesült ezzel. Arról, hogy milyenek voltak a mérkőzések, hogyan szerepelt a válogatott már értesültünk. Most arra kérlek, avass be minket a kulisszatitkokba. Miket csináltatok a mérkőzések között, hogyan telt az élet Sydneyben ?- Nekünk, sportolóknak sajnos nem sok idő jutott nézelődésre. A helyszínen csak a női kézilabda-elődöntőt tudtuk megtekinteni, de a televízión keresztül mi is figyelemmel kísértük az eseményeket. Az összecsapások között délelőttönként mindig edzettünk, finomítottuk a begyakoroltakat és igyekeztünk felkészülni a soros ellenfélből, a fennmaradó időben pedig próbáltuk magunkat kipihenni és próbáltunk feltöltődni a következő mérkőzésre. Az olimpiai hangulat természetesen minket is megérintett, hiszen amikor például ebédelni mentünk az olimpiai faluba, mi is láttuk a sportolókat, amint éppen örülnek egy-egy győzelem után vagy éppen sírnak a kudarc miatt. Amíg az ember nem végez a saját sportágával, addig felemás érzések dúlnak benne a sok „ha” miatt. Mi lenne, ha, mi lesz, ha...? - teszi fel magában a kérdést, és a kétely csak fokozza a feszültséget. Mi is napról napra egyre fokozottabb idegállapotba kerültünk és már nagyon vártuk a torna végét. Az elvárás magunkkal szemben, hogy jól játsszunk, és a közvélemény elvárása, hogy nekünk nyernünk kell, őszintén megvallva, nagy terhet rakott a vállunkra.- Nektek azonban sikerült legyőzni az esélyesség pszichikai terhét is, ami igazán naggyá tette a csapatot. Pont a legjobbkor, a legfontosabb pillanatokban sikerült hoznia mindenkinek a csúcsformáját. Méltán nevezte el a nemzetközi média a magyar válogatottat a vízilabdázás álomcsapatának. Szárnyalt a válogatott a döntőben és te is csodálatosan játszottál. Sokak szerint az olimpia gólját dobtad azzal a svédcsavarral. Egy csapat akkor válhat igazán csapattá, ha minden egyes tagja pontosan betartja a ráosztott feladatot. Mi a te szereped, feladatod a válogatottban ?- Mint védő játékosnak az én feladatom alapvetően az ellenfél centerének játékból való kikapcsolása. Többször kipontozódtam a torna során, de ez éppen annak volt köszönhető, hogy egy percig sem akartuk hagyni, hogy akciógólból legyen eredményes az ellenfél. Tekintettel arra, hogy védő vagyok, alaposan kiveszem a részem az adok- kapokból, de ehhez már volt időm hozzászokni. A mérkőzések keménységét egyébként úszónadrág-fogyasztásom is mutatja. Szerencsére azonban jómagam sokszor fennmaradok a támadásoknál is, így többször van alkalmam bevenni az ellenfelek hálóját. így születhetett meg az a bizonyos svédcsavaros gólom. Mindez egy olyan pillanatban történt, amikor már éppen lejárt a támadóidőnk. Ilyenkor mindenki másképpen oldja meg a helyzetet. Kásás Tamás például általában derékig kiemelkedik a vízből és úgy lő, míg én a svédcsavaros megoldás híve vagyok. Örülök neki, hogy bejött a húzásom és annak is örülök, hogy hellyel-közzel sikerült megoldanom a rámbízott feladatot. Számomra nagy élményt jelentett ebben a válogatottban játszani.- Az olimpiai arany jócskán hozott a konyhára. Mindenki tudja, hiszen nyilvánosságra hozták, hogy több mint hárommillió forintot kaptok az olimpiai bajnoki címért. Ehhez jönnek a különböző szponzori juttatások. Elég-e azonban mindez, hogy megéljél a vízilabdából, illetve jelent-e minőségi változást az életedben a juttatandó ösz- szeg?- Alapvetően arra elég, hogy most megéljek belőle, de a jövőre is gondolnom kell, ezért, mint minden vízilabdás, én is továbbtanulok. Sajnos be kell látni, hogy a vízilabdából nem lehet egy egész életre szóló jólétet teremteni. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy egy olimpiai bajnok megérdemelne egy olyanfajta premizálást, ami biztosítja a gondtalan megélhetését élete végéig. Ne felejtsük el, hogy mekkora munka és milyen áldozatvállalás áll egy olimpiai arany mögött. Tehát konkrétan válaszolva a kérdésre, minőségi változás nem áll be az életemben.- Ezek után milyen jövő előtt áll egy ifjú olimpiai bajnok? Netán te is külföldön folytatod a pályafutásodat, mint válogatottbeli társaid többsége?- Mint említettem, továbbtanulok. Idén végeztem el a Testnevelési Egyetem edzői szakát. Előfordulhat, hogy a jövőben valamikor kisgyerekekkel fogok foglalkozni. Persze az is lehetséges, hogy eltávolodom a vízilabdától. Szintén idén kezdtem el a szegedi jogi kart, mert úgy vélem, jobb az, ha az ember több lábon tud állni. Ami a légióskodást illeti, megmondom őszintén, erre még nem gondoltam. Jelen pillanatban két cél lebeg a szemem előtt. Elvégezni az egyetemet és bajnokságot nyerni a Vasassal. Nagyon szeretnék az angyalföldiekkel is elérni a csúcsra, hiszen ez a cím még hiányzik a tarsolyomból. Remélem már nem sokáig. Szabados Tamás A mozdulat góllal kecsegtet
