XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. május / 7. szám

/■— -------------------------------------------------—:--------------------------------------------------------N B ÁMULATOSÁN SOK LEHETŐSÉG Asszociációk papírra „Ritkán látni ilyen jó kiállí­tást Budapesten " - jellemez­hetnénk legegyszerűbben ezekkel az Újfipótvárasi Klub Galéria emlékkönyvébe be­jegyzett dicsérő szavakkal a Magyar Papírművészeti Tár­saság legutóbbi tárlatát, amint azt a kiállítás egyik látogatója is tette nemrégiben. A nyolc kiállító. Buták András Kovács Péter Balázs, Lévai Sóra, Pataki Tibor, Sejten Lajos, Sóváradi Valé­ria, Széketyi Kati és Zsankó László alkotásait első ránézés­re csak a közös kifejezési esz­köz és alapanyag teszi össze- tartozóvá hiszen valamennyi mű más és más vonását ak­názza ki a papírban rejlő vég­telen. változatos plasztikai le­hetőségeknek. A papírművészet kifejezést hallva sokan talán kizárólag síkbeli alkotásokat képzelnek maguk elé. pedig ez az ősi Sej ben Lajos - Kapcsolat több mint kétezer éves médi­um valójában képes képlé­kennyé is válni, mint az agyag, vagy rugalmassá mint a textil. A síkból képes a térbe lépni: alkothat szobrot, plasz­tikát. lehet tömör képződ­mény, amely súlyos és hihe­tetlen erős. de megjelenhet lé­gies. könnyed szerkezetként is. attól függően, hogy az al­kotó éppen mely aspektusát világítja meg ennek a köznap­inak tetsző, valójában ezerar­cú, nemes anyagnak. Talán ebből a hihetetlen sokszínűségből fakad az is. hogy' a papírból alkotó művé­szek mindegvike eredetileg más képzőművészeti ág kép­viselője; számos festőt kera­mikust szobrászt vagv texti- lest találhatunk közöttük. Egvséges közösséget csu- pán 1995 óta alkotnak: egy nemzetközi papírművészeti kiállítás kapcsán ugy anis csak ekkoriban derült ki. hogy az anyag nemcsak a külföldi, de a hazai képzőművészeknek is kedvelt kifejezőeszköze. Meg­alakulásuk óta a társaság tag­jainak száma egyre bővül, s a Sóváradi Valéria • Ellentét-pár kezdetben kísérletnek, próbál­kozásnak számító műfaj mára itthon is önálló művészetté nőtte ki magát A most kiállított alkotások mindegyike más-más eljárás­sal készült némelyik darált áztatott papírból merített tech­nikát alkalmazv a, más kasíro- zással vagy éppen foltokból összeragasztva, fémmel kom­binálva vagy fosszüiákat fog­lalva keretbe. A kiállítóteremben monu­mentális alakzat; számtalan egymásba csúsztatott karton­csíkból álló embermagasságú oszlopkettős uralja a teret sa­játos hatást keltve. Amint a szemlélődő körüljárja őket Székebi Kati - Egyensúlyi helyzet rétegei egymásba játszanak, mintha az egész hullámzana. lélegezne. Alkotója, az erede­tileg. „textiles” Székelyi Kati régóta foglalkozik papírral: hagyományos technikákat nem is igen alkalmaz, szíve­sebben aknázza ki saját fantá­ziájától vezérelve az anyag­ban rejlő lehetőségeket: — Szeretek kísérletezni: egyfajta papíranyagból kiin­dulva addig-addig alakítom azt amíg már csaknem egy új anyag lesz. amely eredeti mi­voltára már csak nem is emlé­keztet Legtöbbször használt alapany agokat használok fel. a postaládámba bedobott rendkívül irritáló színes rek­lámanyagokat szórólapokat például addíg-addig formá­lom. míg már nem lehet ráis­merni. s ilyenkor boldog va­gyok. hogy sikerült egy maga­sabb szintre emelnem az igénytelen matériát Mily en bámulatosan sok le­hetőség! Az igazi papírmű­vész ott kezd el foglalkozni az anyaggal, ahol más számára Zsankó László - Paradox kocka II. annak küldetése véget ér, a félredobott újság zizzenése. a kitépett lap sercegése szá­mukra új alkalmat új formát új kifejezést ígér. A papír? Nem pusztán cel­lulózrostok szövedéke, jóval több annál: a papírnak eszmei mondanivalója, ha úgy tet­szik: lelke van: amely lehet éppúgy jelhordozó, civilizá­cióépítő szent eszköz, mint ideológiák, gondolatok által bemocskolt alany. A papírművészet? Olyan átszellemítő, teremtő folya­mat amelyben a szellemi megfoghatóvá válik, amelv átlényegíti az anyagot és fel­ruházza a művészi alkotás emelkedettségével. Joó Hajnalka MÁJUS 22-26,1. SZÁMÚ GONDOZÁSI KÖZPONT Múlt és jelen a Jász utcában Babakiállítást tekinthet meg az érdeklődő má­jusban az Évgyűrűk Idősek Klubjában. A bemu­tatót egyhónapos gyűjtőmunka előzte meg. Elő­kerültek a fiókok mélyén lapuló vagy' a pincék- padlások zegzugaiból a már megsárgult papírdo­bozok. melyek rég elfelejtett kincseket rejtettek A reszkető, megfáradt kezek újból babázni kezd­tek. Letörölték az évtizedek porát felidézték a régmúlt gyermekkort mosolyt s könnyeket csalva a ráncos ar­cokra. a már nehezen mozgó kezekre. S ezeket az emléke­ket kincseket mutatják most meg büszke tulajdonosaik az érdeklődőknek. A több mint félszáz kiállított játék valóban szemet gyönyörködtető. Van köztük népművészeti ruhába öltöztetett kalocsai, sokác. ma­tyó, láthatnak az érdeklődők ukrán, orosz, szlovák, olasz és néger babát is. A legrégebbi a mesékből is jól ismert Jancsi és Juliska páros. Szorgos kezek pótolták a hi­ányzó, foszlott ruhadarabokat kicsi cipőket megfésülték az összekócolódott frizurákat. Van olyan baba is, amely az élet viha­raiban elvesztette mindkét karját ám gazdájuk kicsi kezek nélkül is óriási becsben tartja, pótol­ni a hiányzót nem akarja. Neki ez így emlék, ahogy van. Mint ahogy kedves emlék az a saját kezűleg, rongyból készített játék baba is. melyet gazdája nagy örömmel hozott a kiállításra. Az emlékek mellett megtekinthetik a látoga­tók fiatal művészek alkotásait is. Szép látványt nyújtanak Dóczi Vera textiltervező munkái, vagy a két fiatal. Bállá Tibor és Ridovics András fes­tőművészek nagyméretű festményei. A ma mű­vészeinek modem munkái jól egészítik ki a múl­tat idéző kedves emlékeket. A nosztalgiázó idő- sebb nemzedék számára ugy anúgy gyönyört je- lenthetnek a fiatal képzőművé­szek alkotásai, mint az ifjabb nemzedéknek a régmúlt felidé­zése. Ez a kiállítás jól példáz­za. hogy nagyszerűen megfér egymás mellett a múltat és a jelent bemutató tárgyak soka­sága. Hogy milyen babákkal ját­szottak anyáink, nagyanyáink, dédanyáink? Aki látni szeretné ezeket, a ma már történelmet idéző kincseket s kíváncsi a fi­atal művészek alkotásaira, má­jus 22-26. között megtekinthe­ti az I. Számú Gondozási Köz­pont (Budapest XIII., Jász utca 130.) Évgyűrűk Idősek Klubjá­ban. naponta 9 és 16 óra között. A kiállítást Bor­széki Gyula alpolgármester nyitja meg. A bemu­tatott tárgyak a beérkezés sorrendjében számot kaptak, s a látogatók e számok alapján szavaz­hatnak a nekik legjobban tetsző kiállított tár­gyakra. VJ- u ­A MAGYARSÁG 1000 ÉVE GYERMEKSZEMMEL Pályázat és kiállítás az Aulart Galériában V A millenniumi rendezvények sorába illeszke­dik az a gy ermek-képzőművészeti kiállítás is. amelyet a Karikás Frigy es utcai Hunyadi Má­tyás Általános Iskola Aulart Galériájában lát­tunk. A kiállított alkotások az „Él magy ar, áll Bu­da még” című millenniumi képzőművészeti pályázatra érkeztek, amelyre a kerület általá­nos iskoláinak tanulói két korosztályban, alsó-, illetve felső tagozatos kategóriában nevezhet­tek A beküldött pály amunkák a honfoglalástól napjainkig tartó hazai történelmi eseményeket dolgozták fel a legvál­tozatosabb technikákat alkalmazva. A kiállí­tott rajzok, festmé­nyek. grafikák, kis­plasztikák nemcsak a megjelenítés nagysze­rűségében cáfolnak rá alkotóik életkorára, de meglepően érett törté­nelemszemléletről és magyarságtudatról is árulkodnak. Ezer évnyi múlt - mást és mást jelent mindannyiunk számá­ra: számos állomás — nagy idő. s hogy men­nyi küzdelem, harc és szenvedés áll mögötte, azzal tisztában va­gyunk valamennyien. De vajon meg lehet-e látni, át lehet-e élni. meg lehet-e jeleníteni évezredes történelmünk nagy súlyú eseményeit gyermekfejjel és gyer- mekszemmel? A kiállított pály amunkák alkotói nem hogy meglátják és megjelenítik az elmúlt ezer esz­tendő mögött rejlő küzdést és feszültséget de mindezt olyan sajátos szemléletmóddal teszik, ahogy an mi. felnőttek már nem lehetünk képe­sek: tisztán és érintetlenül. Értik, vagy' inkább érzik: a hagy omány ápo­lása és fennmaradása elengedhetetlen egv nem­zee jelen esetben a magyar nemzet fennmara­dásához. Talán ennek köszönhető az is. hogy az alkotások többsége ősi mondáinkat dolgozza fel; a csodaszarvas-motívum. Emese álma va­lamilyen formában csaknem minden műben visszaköszön. Meglepő gyakorisággal bukkan fel a képeken emellett az ősi lovas nemzetre, nomád életformára való utalás, de kedvelt téma a honfoglalás, a vérszerződés is. A rendkívül dinamikus, mozgalmas képanyag más része Dózsát. Rákóczit, Kossuthot idézi, de a kis al­kotókat világháborúk, a XX. század eseményei sem hagyták érintetlenül. Meghökkentő ugyanakkor, hogy a túlnyomó többségben véres történelmi ese­ményeket feldolgozó témák milyen vidám festészeti eszközökkel kerültek ábrázolásra, milyen tökéletes szín­harmónia. egészséges lendület árad belőlük. A rajzok, festmények jelentős része már most sokat sejtet alko­tója tehetségéről, fogé­konyságáról. művésze­ti hajlamáról. A pályázat felső ta­gozatos kategóriában díjazott első- és máso­dik helyezettje. Bácsi Boglárka és Bőgi Diána — mindketten a kiállí- tásnak otthont adó Hunyadi Máty ás Általános Iskola végzős, tehát pályaválasztás előtt álló ta­nulói - eltérő módon vélekednek arról, kihasz­nálják-e a jövőben korán felszínre került tehet­ségüket vagy sem. abban azonban egyetérte­nek. hogv a millennium, a magyarság ezer éves múltja, történelme a feldolgozható témáknak olyan kimeríthetetlenül gazdag forrása, amely­ből később - hivatásos vagy kedvtelésből alko­tó művészként - szívesen merítenek a millen­niumi év elmúltával is. J. H. Bácsi Boglárka, a pály ázat első helyezettje a kiállított nvertes műve előtt MESSZE MENT A HÍRE Nyugdíjas „Batyubál” a Lángban Május 10-én Batyubált szervezett az Életet az Évek­nek Nyugdíjasok Országos Szövetsége. A rendezvénynek a Láng Művelődési Ház szín­házterme adott otthont. Az eseménynek messze híre ment. mert a résztvevők nagy többsége vidékről érkezett. A Deákvári Váci Nyugdíjasok Egyesületéből tizennégyen döntöttek úgy, hogy ünnepé­lyessé teszik ezt a szerdai dél­utánt. A tizenkét háziasszony kisidóre letette a fakanalat az őket kísérő két úr pedig úgy gondolta, egy napot várhat a kerti munka, ezért félrerakták az ásót gereblyét. Az asszo­nyok magukkal hozták a .ha­muban sült” pogácsát, akinek nem sikerült választania a saj­tos. vajas, tepertős finomsá­gokból, az magára vessen. Az aromás vörösbor Papp And­rásáé Anikó váci pincéjéből került az asztalra. Ezt a dél­utánt a szervezők az anyák napjának utólagos megünnep­lésére is szánták. .Anikó, a fia­talos külsejű, jó kedvű nyug­díjas asszony három fiúnak adott életet Hat unokája és négy dédunokája van. A váci­ak pezsgős délutánnak néznek elébe, hiszen társuk. Maruszki Mihály né Mariska most ün­nepli hetvenedik születésnap­ját. Plank József feleségével. Sárikával, Császár László pe­dig Erzsébettel érkezett. Hiá­ba is jött a csapat két férfitag­ja asszonyostul, az asztalok­nál helyet foglaló hölgyeket nekik kellett megtáncoltat­niuk. Ez a feladat egyáltalán nem esett nehezükre. Vác kör­nyékéről érkezett a tizenhá­rom tagú. nagy többségében nőkből álló vácdukai csoport is. A bicskeieket Miszlay Fe­renc és társa. Körmendi Má­ria képviseli. A baty ubálról a néhány hete szintén a művelő­dési házban megrendezett nyugdíjas vetélkedőn szerez­tek tudomást. Ferenc is a dél­utáni összejövetel mellett döntött, noha őt is várja a ker­ti munka. A délutáni jó hangu­lat garantált, hiszen a Bicskei Kertbarátok Egyesületének tagja díjnyertes fehér borát hozta magával. Az Életet az Éveknek Nyugdíjasok Szövetségének elnökétől. Deák Józsefné Icá­tól tudom meg. hogy a befolyt tombolajegy ek árából hajóki­rándulást terveznek a közeljö­vőén a nyugdíjasok részére. Erre a mai napra már jó ideje készültek, a meghívókon Krizsán Sándor alelnök Drága mama című, saját versével kö­szöntötte az édesanyákat. A Kelenföldi TNK Klub vezető­je. Sási Józsefié And is a ren­dezvény egyik fő szervezője. A kelenföldiek úgy döntöttek, ők nem sütnek-főznek, hanem a klubnapokon összeadott 100 forintos kasszapénzből veszik meg a batyuba valót. A délutáni mulatság szín­vonalas megszerv ezéséről Ke- rekes Róbert művészeti veze­tő. hivatásos operett és ma- gvarnóta-énekes gondosko­W V «W dott. A fellépők nagy része amatőr, produkciójukat lelkes tapssal viszonozta a hálás kö­zönség. Vincze Marika népda­lokat adott elő. Kovács Zoltán pedig tárogatón játszott. Zol­tánt négy éve bűvölte el a ked­ves hangszer. A vigadalom befejeztével a résztvevők elégedetten fogják a baty ujukat, a szófoszlányok­ból jól kivehető, hogy már a következő összejövetelt terve­zik. (gajdos) Az egyik hálózó asztaltársaság

Next

/
Thumbnails
Contents