XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. május / 5. szám

1999. május Roncsautók tavasza Az áprilisi számban megírta a Hírnök, hogy a roncsautóknak befellegzett a XIII. kerületben. Azt persze mindenki tudhatja, hogy nem lehet az egyik napról a másikra begyűjteni őket az ut­cákról. De mintha a megengedhetőnél jobban éreznék magukat az Újlipótváros szívében, amelyet már amúgy is szétfeszítenek a parkolási nehézségek. Egy kedves olvasónk hívta fel szerkesz­tőségünk figyelmét, hogy három járásképtelen kibelezett autó is elfekszik a környékén, elfoglalva előle is az értékes parkolási helyet. Április végén, lapzártakor fényképeztük le mindhármu­kat, hogy aki akarja, meglátogathassa őket a májusi napsütés­ben. Enni nem kémek... Régi bordó Citroen CXIE szürke motorházzal, rendszám nélkül, mintegy három éve a Visegrádi u. 16. eló'tt vesztegel Özönvíz eló'tti Skoda, fekete, elegáns zöld-sárga paszpóllal, állandó be nem jelentett lakhelye: Radnóti Miklós u. 22./A Skoda CPP 863 hónapok óta a Hegedűs Gyula utca 20. eló'tt sziesztázik 1 Most a polgármester kér(dez)... Tisztelt Kerületi Lakosok! A már hagyományossá vált rovat címét - kissé megváltoztatva - haszná­lom fel arra, hogy egy va­lamennyiünket jelentősen érintő kérdésben kérjem az Önök véleményét. A XIII. kerületi önkor­mányzat képviselő-testüle- te úgy döntött, hogy doku­mentumba foglalja a vá­lasztási ciklus hátralévő időszakára kitűzött céljait, a célok eléréséhez vezető folyamatokat, a célok megvalósításának eszkö­zeit és módszereit. A kö­zéptávú program elnevezé­sű dokumentumot a képvi­selő-testület a stratégiai vezetés iránytűjének szán­ja, amely segíti a döntés­hozókat a rövidebb távú vagy éppen a napi dönté­sek meghozatalában, és kézzelfoghatóvá teszi a te­vékenység ellenőrzését. Az újonnan megválasz­tott képviselő-testület megalakulását követően áttekintette és idő- szerűsítette az önkormány­zati munka különböző te­rületeire készített koncep­cióit, és ahol még nem volt ilyen, azokra újakat alko­tott. A középtávú program integráló szerepet kíván betölteni a szakterületek szerint készült koncepciók között. A korábbi időszaknál nagyobb léptékű célok ki­tűzését teszi lehetővé az önkormányzat vagyona, amelyet sikerült megőrizni az elmúlt választási ciklus során. A tervezés számára kedvező adottságként ke­zeljük a kerület arculatá­nak megváltozását, a je­lenleg is zajló nagy építke­zéseket, értékes területek felszabadulását, a kiépült intézményrendszert. A még meglévő lepusztult kerületrészek megújulását tervezzük. Azon emberek sorsával, akik tartósan m vagy véglegesen a társada- m lom perifériájára kerültek. A közösségnek velük is tö- & rődnie kell. A XIII. kerületi önkor- mányzat középtávú célja: a « kerületben élő valamennyi lakossági réteg életminő- §| ségének érzékelhető javí- vi­tása. Az életminőség javí- p tása a lakókörnyezet fej- || lesztésének, a gyermekne- p velés, az oktatás, a műve- A lődési feltételek javulásá- p nak, az egészségmegőrzés P és a gyógyítómunka szín- p vonalemelésének, a rászo- p ruhákról való gondosko- || dás eszköztárbővítésének, p a közbiztonság javulásá- || nak köszönhetően fog be- következni. Sajátos szerepet kell be- « töltenie a középtávú prog- p ramban az épített és a ter- P mészetes környezet fej- || lesztésével foglalkozó fe- p. jezetnek, amely az új jog- p szabályok szerint elvég- p zendő szabályozás számá- || ra teremt alapot. Úgy érzem, most van itt P az ideje, hogy közösen ala- p kítsuk a magunk és a kerü- P let jövőjét! • Várjuk leveleiket, p benne javaslataikat, ötle- P teiket (Polgármesteri Hi- p vatal, 1139 Budapest, Bé- P ke tér 1.). • Várjuk Önöket a la- p kossági fórumokon, ahol P személyesen lesz. alkal- p műk véleményük elmon- P dására: • 1999. május 18-án p (kedd) 17 óra, Berzsenyi || Dániel Gimnázium mozi- p terme (Kárpát utca P 49-53.), • 1999. május 20-án P (csütörtök) 17 óra, József |§ Attila Művelődési Köz- p pont (József Attila tér 4.). P • Keressék választott || önkormányzati képviselői- P két és velük is osszák meg P észrevételeiket. dr. Tóth József p polgármester || Tisztelt Polgármester úr! Körülbelül két hónappal ezelőtt az újságban megjelent, hogy a Bács utcában a Váci útnál P+R parkolót létesítenek. Jelenleg ott van a parkoló, amely nincs kihasználva. Az autósok használ­ják nappal tanpályának és néha egy-egy kamion tölti ott az éj­szakát a reggeli tovább utazás céljából. Erre gondoltak? Másik kérdésem, hogy a Gács utca 2-4. számú önkormányza­ti házzal mi a terve a polgármesteri hiyatalnak? Ez a ház nagyon leromlott állapotban van és sehol semmilyen tervben erre a házra vonatkozólag nem olvasták a ház lakói, hogy tataroznák vagy felújítanák. Úgy érezzük, hogy a kerület mostoha gyermekei vagyunk. Saját önszántamból érdeklődtem a ház sorsa iránt - mivel 53 éve ennek a háznak a lakója vagyok, és a kerület sorsa is érdekel - az építési osztályon Csonka úrnál, aki a Vagyonkezelő Rt.-hez küldött, onnan pedig a tulajdonosi osztályhoz Kőműves úrhoz tanácsoltak. Mind három helyen a ház sorsára vonatkozólag nem tudtak felvilágosítást adni. Sze­retném tudni azt is, hogy hogyan, milyen módon lehetne a gázt bevezettetni a házba, és az önkormányzat milyen segítséget tud adni hozzá, tekintettel arra, hogy a ház több mint 100 éves, ezért vizen és villanyon kívül más nincs a házba bevezetve. Szabó Pálné Gács utcai lakó A polgármester válaszol Tisztelt Hölgyem! 1. A kerület északi részén a Váci út mellett, az Újpest- Városkapu metrómegállónál lévő parkoló (jelenleg) ma is P+R jelleggel működik. A Fővárosi Önkormányzat tervei között sze­repel az őrzött parkoló megszervezése. 2. A területre vonatkozó részletes rendezési terv a Gács u. 2^1. szám alatti lakóház bontását javasolja. Felméréseink sze­rint a ház gazdaságosan nem újítható fel, így annak szanálása várható. Szanálás esetén valamennyi lakó elhelyezéséről az ön- kormányzat gondoskodik. Nem titok, hogy az ez évi tervünkben az ingatlan bontása még nem szerepel. A tárgyévben bontandó házakról az éves költségvetés elfogadásakor dönt a képviselő- testület. * * * M egköszönöm a Szent István parkkal kapcsolatos eddigi ál­láspontokat, véleményeket, az átalakítás tervezésétől nap­jainkig megnyilvánuló rendkívüli állampolgári aktivitást, a Hír­nök szerkesztőségének írt számos bíráló vagy dicsérő levelet. A park felújítása több eddig szunnyadó indulatot hozott felszínre. Szerintem is tagadhatatlan, hogy sokak számára a felújított park a meghitt pihenést és kikapcsolódást jelenti, büszkék lehetünk erre a létesítményre. Sajnos a kutyások-nem kutyások ügyében az álláspontok nem közelednek, a téma kifogyhatatlan. Gon­dom, mindannyian azt szeretnénk, ha a park a békés emberi együttélés jó példája lenne, amihez mindenekelőtt a szabályok kölcsönös betartása, azon felül egymás iránti türelem, megértés és kímélet kellene, ami az üzemeltetéssel és karbantartással fog­lalkozó FŐKERT megbízottak számára sem jelenthet kibúvót a saját kötelezettségeik és felelősségük alól. Tájékoztatásul köz­löm, hogy a továbbiakban is minden parkkal kapcsolatos igényt a FŐKERT-hez fogok továbbítani. dr. Tóth József Ünnepeljünk együtt! 50 éves a JfiMK- Nemrég még együtt szidtuk az időjárást, két hete még hallottuk reggeli köhögését... Géza bácsi, a szomszéd... Ötven esztendő nem csak egy ember életében hosszú idő. A fennállása ötvenedik évfordulójának megün­neplésére készülődő Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (JAMK) munkatársai már hozzákezdtek az intézmény múltjának feldolgo­zásához, az emlékek és az emlékezők összegyűj­téséhez. A kutatások során kiderült, hogy az el­múlt évtizedek alatt alaposan megváltozott az egykori „munkásművelődés fellegvára”, A Rá­kosi Mátyás Kultúrotthon szerepe a kerület életé­ben. Ma már sárguló újságcikkek, filmhíradórész- letek árulkodnak arról, hogy mi mindennek adott helyet az intézmény az eltelt időszakban. Voltak, akiket itt soroztak katonának. Voltak, akiknek hosszú ideig (nemcsak a távolság miatt) elérhetetlennek számítottak a belvárosi teátru­mok, mozik, kiállítások, és sokáig csupán az itte­ni előadások jelentették a művelődést, a színhá­zat, a kulturált szórakozást. Voltak, akik az eskü­vői eszem-iszom helyszínéül választották a házat, mások pedig itt tették az első tánclépéseket, ta­nulták a képzőművészetek alapjait, a kézműves mesterségeket. A jubileumi ünnepségsorozat méltó megrende­zéséhez keressük mindazokat, akik őriznek doku­mentumokat (programfüzeteket, belépőket, pla­kátokat, hang- és filmfelvételeket, fényképeket), és hozzájuk kapcsolódó történeteket, vagy tudnak olyan személyről, személyekről aki(k) hosszabb- rövidebb ideig valamilyen módon kötődtek a mű­velődési házhoz, és erről szívesen mesélnének is. Biztatunk mindenkit a jelentkezésre! Egy négyszemélyes, egyhetes családi nyaralást sorsolunk ki Szurdokpüspökibe, azok között, akik június végéig tárgyi emlékeik, dokumentu­maik átadásával, a hozzájuk kapcsolódó történe­teik elmesélésével részt vesznek az ünnepségso­rozat előkészítésében. A legtöbbet segítőket pe­dig meghívjuk az évforduló programjaira és vala­mennyien megkapják az alkalomhoz illő kiadvá­nyunkat is. A jelentkezőket és a dokumentumokat Várkonyi Zsóka várja munkanapokon 9-15 óráig a JAMK-ban. Bővebb információk: 349-8151 Előzetes a jubileumi programokból: JÚNIUS 5., 15-22 óráig: XIII. Kerületi Ki­sebbségi Kulturális Fesztivál (cigány, görög, hor- vát, szerb, lengyel, szlovák, német, román, ör­mény). 11., 19 óra: A Moholy Képző- és Iparművésze­ti Stúdió tagjainak találkozója. 12., 10-22 óráig: Családi Életmód Nap (sport- versenyek, egészségügyi tanácsadások, szolgáltatá­sok, színpadi programok, játszóházak). 19 órától: Old Boys és utcabál. Helye: JAMK és a József Attila tér. Külön szeretettel várjuk a kerületben 50 éve élők és az idén ötvenedik életévüket betöltő kerü­leti lakosok jelentkezését a helyszínen. Kiállításmegnyitók az ötvenedik év­forduló jegyében: JÚNIUS 10., 17 óra: A XIII. kerület közműve­lődés-története. Helye: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, XIII. Váci út 50. 10., 17 óra: Múltunk öröksége (a helytörténet fotópályázat díjkiosztó ünnepsége). Helye: An­gyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény XIII., Váci út 50. Megtekinthető: kedd és csütörtök 10-18 órá­ig­11., 15 óra: A Ház 50 éve (az Angyalföldi JAMK története, háztörténeti vándorkiállítás a JAMK-ban). Megtekinthető: kedd és csütörtök 10-18 óráig. A Körút mellett, az Újlipótvárosban, a Vígszínház tőszomszédságában lakott öt­ven évig Hegedűs Géza író - egy százéves öreg bérház har­madik emeletén. Emlékszem, amikor tizen­egy éve ideköltöztünk a mel­lette lévő lakásba, első bemu­tatkozó vizitünk alkalmával azon gondolkoztunk, hogy va­jon miről fogunk Vele beszélget­ni? „Készültünk" az írásaiból. De abban a pillanatban, ahogy leültünk az „okos” szo­bában, a plafonig érő köny­vespolcok közé, minden szo­rongásunk elmúlt: rólunk kér­dezett, mi érdekeltük, meg a szomszéd beteg gyereke, meg a lift, amely éppen megint el­romlott. Géza bácsi - ahogyan min­denki hívta a házban - hihe­tetlenül népszerű volt, nem­csak irodalmári, művész-taná­ri mivolta miatt, hanem egy­szerűen jószomszédi szerepé­ben. Kedves közvetlenségét a házmestertől a legmogorvább lakóig mindenki szerette a házban. Ha tehette, minden lakógyűlésen ott volt, minden probléma iránt érdeklődött, a legegyszerűbb emberrel is megtalálta a hangot. Megszoktuk kis, egyre fo­gyó alakját, ahogyan reggeli sétáit tette a gangon, orvosi előírásra. Grétikével - felesé­gével - az utolsó reggelig mindennap lementek a Körút­ra sétálni, mindig ugyanabban az időben. Kettejük elválaszt­hatatlan alakja minden reggel feltűnt, hozzátartozott a ház életéhez. Órát lehetett igazí­tani életük rendjéhez, ha szólt a déli krónika, ők már az asz­talnál ültek, s este, a krónika hangja szállt a konyhából, mi­kor hazajöttem, s benézve a konyhaablakon, már vacsorá­hoz készülődtek. Ablakunkból mindig láttuk, mikor készül megint új műsor vele, jöttek a kamerákkal, lám­pákkal, kábelekkel, keresték a riporterek, a „híres” emberek. Segítőkész, brilliáns humo­rú ember volt Géza bácsi, aki a liftben közösen eltöltött egy perc alatt is tudott mondani egy jó anekdotát, segített az ismerős szomszéd gyerekek­nek a felvételik idején, kijaví­totta a hibákat a kérvényeken stb. Nem lehetett Hozzá for­dulni olyan kéréssel, amelyet valahogyan ne segített volna megoldani. Büszkén tudatta velünk az unokája diplomavizsgáját, boldogan újságolta a déduno­ka megérkezését. S a szom­szédok könyvespolcain gyűlő Hegedűs-kötetek dedikációját soha nem az író dedikálta, ha­nem Géza bácsi, „jószomszé­di barátsággal”. Emlékezetemben úgy ma­rad meg Géza bácsi képe, ahogyan a legutóbbi - utolsó - karácsonyán huncut arccal énekli velünk a „stilizált” Mennyből az angyalt, amel­lyel közös képviselőnket kö­szöntöttük. Hiányozni fog a mindenna­pi szelíd csoszogás, Géza bá­csi sétája, hiányozni fog kissé éneklő hangja, vidámsága, pi­pája füstjének illata. Igazi jó szomszéd volt Gé­za bácsi, Isten nyugosztalja... G. Egyed Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents