XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. február / 2. szám
Ipiii 1999. február 199% Németh Marika Palásthy Bea Pászthy Júlia Pécsi Ildikó Piros Ildikó Pitti Katalin Réti Erika Schütz Ila Szabó Tünde Szegedi Erika Szerencsi Éva Szilágyi Zsuzsa Sztárek Andrea Takács Katalin Tábori Nóra Tolnay Klári Törőcsik Mari Udvaros Dorottya Varga Éva Varga Mari És - Tolnay Klári javaslatára - egyetlen tiszteletbeli férföé>é> min/ u/canéo/dS/a a csupasz falon "Dénqtté-cUfa&ö& 1993— Agárdy Ilona Andai Katalin Naszlady Éva, Sztarenki Pál, Besenczi Árpád, Kiss Jenő, Fehér Anna és Schütz Ila az Ugyanaz hátulról a József Attila Színházban (Fotó: Fábián) Bállá Ica Bartal Zsuzsa Bánsági Ildikó Básti Juli Bodnár Erika Börcsök Enikő Bukszár Márta Csala Zsuzsa Csákányi Eszter Csűrös Karola Czifra Krisztina Détár Enikő Fekete Gizi Felföldi Anikó Felkai Eszter Füsti Molnár Éva Galambos Erzsi Gór Nagy Mária Götz Anna Gyöngyössy Katalin Györgyi Anna Hernádi Judit Horváth Zsuzsa Kakuts Ágnes Kalmár Magda Koltay Valéria Koós Olga Kovács Zsuzsa Lázár Kati Lehoczky Zsuzsa Máj zik Edit Margitai Ági Molnár Piroska Ma már csak álomba illő elképzeléseink lehetnek arról, milyen lehetett Déryné a színpadon, miként csenghetett csodálatos hangja, hogyan bűvölte el hallgatóságát, miféle szellem sugározhatott elő bema, Tolnay Klári, Törőcsik Mari és még sok színésznő. Ligeti Miklós szobrászművész abban a bájos pozitúrá- ban ábrázolta Dérynét, ahogyan a miskolci Korona Szálló kocsiszínének színpadán ga cserebogár... Rábukkantam egy képre egy régi újságban: Ligeti Miklóst ábrázolja a műtermében a már elkészült Déryné-szoborral. És kezembe került egy cikk is, amely arról adott hírt, hogy Ligeti Miklós, a fejedelmek szobrásza frakkot ölt, amikor a Déryné-szoborhoz eljön modellt állni Bajor Gizi, aki Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony címszerepében játszotta nagy elődjét. Az újságíró megkérdezte: - Mester, miért nem vesz fel munkaköpenyt, hiszen még Ferenc Józsefet is abban mintázta? - Mire Ligeti: - Ez igaz. Csakhogy most egyszerre mintázom Dérynét és Bajor Gizit... A budai Horváth kertben állították fel a szobrot. Akkor még ott volt a Budai Színkör, A Déryné köz és Váci út sarka ahol nyaranként Honthy Hanna is játszott. Fennmaradt egy kép, amely kettőjüket, Hon- thyt és a szobor-Dérynét együtt ábrázolja. Tíz évig állt a szobor a helyén. 1945-ben Buda ostromában elpusztult. A Margitszigeten állítottak fel még egy Déryné-mellszobrot, Schaár Erzsébet alkotását. De a teljes alakos Déryné-szobor sem ismeretlen sokak előtt, hiszen a Herendi Porcelángyár sok ezer példányban sokszorosította s adta el itthon és külföldön. így lett e kompozíció a „bidermeieres szalonbáj” közhelyévé. Vásárlói közül legtöbben azt sem tudták, hogy eredetileg kit ábrázolt. A mai József Attila Színház elődjét hívták egy rövid ideig Déryné Színháznak. Akkor nevezték el a ma mellette húzódó kis utcát Déryné köznek. Más, Dérynére emlékeztető utca vagy tér nincs a fővárosban. Az utcanévtáblát hordozó csupasz falfelület áhítozik legalább egy emléktábla után... Kell valahol a háttérben vihogva pajzánkodni egy Puck- hoz hasonló csintalan manónak, aki ezt a totális felfordulást, ezt a féktelen tohuvabohut, ezt az elszabadult keveredést rekeszizmaink megpróbáltatására harcba veti a József Attila Színház színpadának színpadán. Való igaz amit állítok, itt a színpadon egy másik színpad van felállítva, amely hátulról tárja fel nekünk, hogyan tud kilenc szereplő már-már horro- risztikusan elképesztő módon és méretekben kergetőzni, bujkálni, egymásba botlani. Körülbelül ugyanúgy, ahogyan mindennapjaink realisztikus világában mi magunk is tesszük, csak valamivel kisebb robajjal és feltűnéssel. Na bumm, legfeljebb letagadjuk még magunk előtt is. Adva van egy darab, amelyet Michael Frayn brit író írt meg ördöngős precizitással és kiszá- mítottsággal, hogy megteremtődjék a látszat a legteljesebb váratlanságokra és kiszámíthatatlanságokra. De nem csak ez a darab van adva, hanem adva van hozzá hét színész, egy súgó meg egy „bühnés” (ennek említésére ne tessék a »Bühn és bűnhődésre« gondolni, habár itt is mindenki elnyeri a méltó bűnhődését). Szóval hét színész, egy súgó és egy kulisszatologató eljátssza egy úri villában - amelynek gazdái történetesen Spanyolországban nyaralnak, csupán a nem túlzottan virtuóz képességű házvezetőnőt hagyták hátra a ház őrizetére -, hogy milyen hamar képes egy ilyen magányos lak a járást és a helyiségeket abszolúte nem ismerő jövevényekkel benépesülni, amitől aztán minden megtörténhet. Ám a lényeg nem ezen van, hanem azon, hogy a darabban megírt alakoknak színházilag kell előállítaniuk az önmagukkal és az egymással való meg- hasonlás maxi fokán. A színház azonban nem ismer tréfát, a színész nem önállósulhat privát egyénné, mert... ez esetben is minden megtörténhet, amúgy virtigli Murphy-módra... Hát ezt látjuk elölről, majd pörög egyet a színpad és akkor szemtől-szemben hátulról. A kulissza azonban marad, csak éppen nem választja el kellőképp egymástól a kintet és a bentet, az elölt és a hátúit, a színét és a fonákját. Felesleges lenne firtatnunk, hogy mi a produkció műfaja: vígjáték, komédia, bohózat vagy más nevén farce, Lendvay Zoltán rendező annak és úgy játszatja el pompás kis társulatával - mely áll Schütz Ila, Schnell Ádám, Sztarenki Pál, Naszlady Éva, Vándor Éva, Besenczi Árpád, Fehér Anna, Gieler Csaba, Kiss Jenő színművész hölgyekből és urakból - ahogyan kell, leginkább angyali ártatlansággal és ördögi bájjal. Jöjjön el tehát, aki a mások kárán való nevetéssel akarja gyógykezeltetni a neuraszténiáját, skizofréniáját, depresszióját, üzleti és családi stresszét és, ha kisebb mértékben is serkenteni a potenciáját. Welcome! (sas) Ligeti Miklós és alkotása lőle, hogy emlékét, nevét, nimbuszát oly magasra emelte a nemzeti köztudat. Alakja a magyar színjátszás, színművészet szimbólumává lett. De ábrázolás alig maradt fenn róla, leírás, kritika, méltatás valamivel több, de mit nem adnánk érte, ha valami csoda folytán rendelkezhetnénk róla legalább egy-két olyan fotóval, amilyenek a mai, vagy akárcsak a tegnapi színész- nagyságokról tucatjával vehetők elő, fdmszalagon vagy videokazettán megörökített mozgó és megszólaló vagy éppen éneklő másukról nem is beszélve. Hogy egyébként mégis viszonylag sok mindent tudunk Dérynéről, az éppen az ő, írásban is érvényesülő megjelenítő képességének köszönhető, hiszen idős korában írt Naplója szinte kimeríthetetlen kútforrása önmaga és kora színészeti ismereteinek, az akkori színészi világnak. Nagy volt a késztetés a későbbi korok színműírói és színésznői részére, hogy figuráját fölelevenítsék, megszemélyesítsék színpadon és filmen. Szívesen öltötte magára Déryné alakját Varsányi Irén, Bajor Gizi, Medgyaszay Vilállhatott, kezében kedves gitárjával, s a publikum tomboló kívánságára azt dalolta: Cserebogár, sárHonthy Hanna a szobornál tiszteleg A Herendi Porcelángyárban folyik a Déryné-termelés Halász Judit Kovács Erzsi Nagy Ibolya fiként - Hofi Géza. Jl [kmllismn
