XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. február / 2. szám

Kettős kampány a Stellánál: Költözés és megnyitás A divatbemutató manökenjei A Stella Kereskedelmi Szövetkezet 1952- ben alakult, akkor még Higiénia Szövetkezet né­ven. Mind az alkalmazottaik száma, mind a forgalma évről évre ugrásszerűen emelke­dett. 1967-ben nevét Stella Kereskedelmi Szövetkezetre cserélte. Legfőbb célkitűzése az volt, hogy teljes termék­skálát kínáljon nemcsak a fodrászoknak, hanem a koz­metikusoknak is az egész or­szágban. A ’70-es és ’80-as években megvalósította célkitűzéseit, szinte teljesen egyedül uralta a piacot. Ekkor már nemcsak termékei arattak sikert, hanem a hozzájuk kapcsolódó elmé­leti szolgáltatások is. A válto­zás 1989-ben a rendszervál­tással következett be, ugyanis megjelentek a hazai piacon a nagy multinacionális cégek. A Stella üzletháza eddig a kerületben, a Hegedűs Gyula utcában volt. Ezzel a nagyke­reskedéssel nem voltak meg­elégedve sem a lakók - a han­gos teherautók miatt -, sem pedig a cég - a rossz parkolá­si lehetőség és a kicsi üzlethe­lyiség miatt. 1999. február el­sejével azonban a Stella Rt. megnyitotta új üzletházát, az ország egyik legnagyobb fod­rászcikk, kozmetikum, sza­lonberendezés, játék, bizsu, ajándék nagykereskedését a XIV. kerületben, a Szőnyi út 41. szám alatt. A Stellánál a február a ket­tős kampány jegyében telik, amely jelenti egyrészt a nagy- kereskedés megnyitását, más­részt az idei XIV. Divatfórum előkészítését és levezénylését. A Nemzetközi Divatfórum az elmúlt évek alatt egyedülálló rendezvénysorozattá fejlő­dött, amelyet a szépségipar legnagyobb marketing-fóru­maként tartanak számon. A Divatfórumon a legjelentő­sebb hazai és külföldi multi­nacionális cégek mutatják be márkás szépségápoló anyaga­ikat, eszközeiket és berende­zéseiket. Megtudtuk, hogy az idei tavasz és nyár színei a mályva, a kék, a zöld és a bar­na halványabb árnyalatai lesz­nek. Ezen kívül újra divatba jön a csillogó smink mind a szemen, mind az arcon, mind pedig a szájon. Fodrászbemutató Teljes hangerő a kazánházbar K éső délután a Róbert Károly körúton volt dolgom. A Jász utcai keresztező­désnél az egyik házból zene szűrődött ki az utcára. Elindultam a hang irányába. Be­mentem egy házba. A portással találtam szem­be magam. Tőle érdeklődtem.- Honnan jön ez a zene?- A pincében egy együttes próbál - válaszolt a portárs.- Megnézhetném őket?- Természetesen. De lekísérem, mert nehéz odata- lálni. Amikor a lépcsőn leértünk, egy vasajtón át­haladva jobbra-balra kanyarogtunk. Végül be­nyitottunk a kazánházba. Itt már teljes erővel szólt a zene. Amikor a fiúk észrevették, abbahagyták a muzsikálást.- Sziasztok, hallottalak titeket az utcáról. Gondoltam benézek. Nem zavarok?- Dehogy zavarsz, foglalj helyet - mondták, és letették a hangszereiket. Folytatás a 10. oldalon Közeledik a valódi Kung Fu ünnepe Lazítanak a fiúk a próba szünetében A nívós kereskedelemmel összefér a kultúraközvetítés A ngyalföld a legváltoza­tosabb vállalkozások negyede lett. A legkü­lönbözőbb földrészek és orszá­gok befektetői igyekeznek meg­találni itt a számításukat, a ma­gyar gazdaságot is élénkítve és munkahelyeket teremtve. Jel­legzetes színfoltot képvisel pél­dául a Lomb utcában a Duke International Rt., amely Európa, Ázsia és Amerika tájaira is ki­terjedő kínai cég. Annak a híre csalt minket modem székházukba, hogy ők a kereskedelem mellett a kínai kultúra megismertetésének a le­téteményesei is. Szabó László, a cég egyik kommunikációs vezetője vezet be minket Mr. David Li elnök­höz, aki szívélyesen fogad min­ket, és készséggel ad rövid be­számolót az rt. tevékenységéről.- 1991 óta vagyunk jelen Magyarországon, elégedettek vagyunk üzleti eredményeink­kel. Éves forgalmunk 100-200 millió forint között mozog. Képviselői vagyunk és az or­szág 50 helyén forgalmazzuk a chicagói Playboy márkájú far­mereket, egyéb ruházati cikke­ket, elektromos árukat, foglal­kozunk ingatlanügyletekkel. Je­len vagyunk Hongkongban, Olaszországban, Csehország­ban, Görögországban és másutt; mintegy 8000 alkalmazottunk van világszerte. Mintakollekciójuk megtekin­tése után Mr. Li egy márciusban várható világszenzációról tájé­koztat, amelyet ő szervez.- Először jön Magyarország­ra és mutatkozik be az 1503 év­vel ezelőtt Kínában alapított Shaolin templomból 30 kiemel­kedő képességű harcművész. Nemrég alapították meg ott ezt az igazi, a hivatalos Shaolin Kung Fu harcot képviselő cso­portot. Jártak már eddig Nyu- gat-Európában, Amerikában, Délkelet-Ázsiában, mindenhol óriási érdeklődést keltve és si­kert aratva. Az alkalom, amelyet vendégjátékukkal hazánkban ünnepélyessé tesznek: Kína és Magyarország kölcsönös diplo­máciai elismerésének 50. évfor­dulója.- Az engedélyt - folytatja Folytatás a 10. oldalon Asztrológia, grafológia, számmisztika Az önismeret útjai Fényiné Csömör Rózsa tarotkártyából olvas a sorsból A grafológia és az asztrológia két olyan rend­szer, amely külön-külön is alkalmas lehet az önismeret segítésére. Az asztrológiai és gra­fológiai eredmények együttes, összehasonlító és egy­mást kiegészítő' kiértékelését nevezzük asztro- grafológiának. E „misztikus” tudományokról beszél­gettem Fényiné Csömör Rózsával, aki csütörtökön­ként a Vízöntő Pinceklubban tart lelki tanácsadást.- Ön jósnő? - kérdeztem.- Az asztrológia, a grafológia és a számmisztika mellett foglalkozom tarotkártya-vetéssel is, tehát mondhatjuk, hogy az vagyok, de én nem szeretem annak titulálni magam. Mellesleg a tarot nem jós-, hanem sorskártya.- Úgy tudom, hogy ön gyógypedagógus. Hon­nan jött az ötlet, hogy ezekkel a tudományokkal foglalkozzon?- Fiatal koromban orvos vagy pszichológus sze­rettem volna lenni, úgy mint apám vagy nagyapám. Végül is egyik nagybátyám után gyógypedagógus lettem. A Vakok Intézetébe kerültem, ahol az álta­lános iskolásoknak földrajzot tanítok. A csillagá­szat tananyag a nyolcadik osztályban, és én jobban elmélyedtem ebben a tudományágban. Először az asztrológiával ismerkedtem meg. Tanárom az or­szág egyik legjobb asztrológusa, Kalo Jenő volt. Ezután a Grafológiai Intézetben megtanultam az Folytatás a 10. oldalon Eltűnő kézműves szakmák őrizői A kékfestés titkai A Kézműves Kamara budapesti központjától azt kértem, adjanak meg nekem olyan, a ke­rületünkben ma még működő régi szakmá­kat, amelyeket a mai fiatalok már talán nem is ismer­nek. Rövid keresgélés után mondtak egyet-kettőt, köztük Panákné Kovács Mária, kékfestőt, a Visegrá­di utca 5. számú ház első emeletén.- A kékfestés több mint ötszáz éves múltra vissza­tekintő, nehéz kézműves mesterség. A termelés folya­mata nagyobb teret igényel, hogyan kerül egy kékfes­tő a Visegrádi utca egyik lakásába? - kérdezem a mesterasszonyt.- Pedig mi itt vagyunk az Újlipótvárosban, csak a termelő részlegünk van Tiszakécskén édesapámék házában. Nyáron hetenként lejárunk dolgozni „Kécskére”. Családunkban apáról fiúra, akarom mondani gyerekre szállt ez a mesterség. A Népmű­vészet Mesteréből, népi iparművészekből álló csalá­dunk 1878 óta foglalkozik kékfestéssel - mondja Panákné Kovács Mária.- Hány kékfestő van az országban?-Az 1930-as években még 300 kékfestő is dolgo­zott az országban. Ma már csak hatan vagyunk, de egész Európában sincs húsznál több kékfestő. A mai fiatalok nemigen vonzódnak az ilyen nehéz fizikai munkát igénylő szakmához.- Tulajdonképpen mitől nehéz ez a szakma?- Nehéz azért, mert nagy szakértelmet és precizi­tást igényel, de nehéz a szó fizikai értelmében is, mert a fürdetőkádakból kikerült nedves árut több íz­Folytatás a 10. oldalon Panákné Kovács Mária az otthonában

Next

/
Thumbnails
Contents