XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. november / 12. szám
I rI jj' ! : 1 Lakásgazdálkodási Bizottság BORIS GÁBOR: AZ ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁST TÁMOGATNI KELL — A lakáskérdés a mi kerületünkben, tudomásom szerint, egészében nem mondható kedvezőtlennek, ha azonban a statisztikai adatok mögé tekintünk, meglehetősen sok neuralgikus pontot találunk. Tudvalevő, hogy a kerületi lakásvagyon túlnyomó része már a lakók tulajdonába ment át, de ebben a szektorban sem teljesen felhőtlen a helyzet. A Lakásgazdálkodási Bizottság mindenekelőtt az önkormányzati tulajdonban maradt viszonylag kisszámú lakás ügyeivel, gondjaival foglalkozik. Elnök úr, mennyi munkát ad ez Önöknek?- A XIII. kerületben hozzávetőleg 60 ezer lakás van, ily módon 1,8 lakos jut egy lakásra, ami elméletileg nagyon jó helyzet. A problémák annak a vizsgálatából erednek, hogy milyen a lakás állapota, komfortfokozata és mérete. Ezeknek a lakásoknak a többsége alkalmatlan több nemzedék együttélésére és alkalmatlan arra, hogy huzamosabb ideig fenn lehessen tartani bennük egy 2-3 gyermekes család modem életvitelét.- Ezek nyilván sokkal több lakásra vonatkozó problémák, mint ahány a bizottságuk kompetenciájába tartozik.- Úgy van. Ma már mindössze 8800 lakás van az ön- kormányzat tulajdonában, az összlakásállományból minden hetedik. Ezeknek is a komfortfokozata eléggé elkeserítő képet mutat, sok közöttük a komfort nélküli vagy a fél- komfortos. A komfortos és az összkomfortos között ma már nemigen teszünk különbséget, mert a fenntartási költségek annyira kiegyenlítetté tették a piaci érdeklődést, hogy e két kategória nagyjából azonos áron kerül a piacra. Ebből a szempontból természetesen az sem mindegy, hogy a lakás hol van. Nem akarok előre beszélni olyan dolgokról, amelyek még csak tervben vannak, de a lakbérhatározatunkban is különbséget teszünk, minthogy más arculatú az Újlipótváros, a bűbájos Vizafogó vagy a nagy hagyományokkal rendelkező szikár, de egyre szépülő Angyalföld.- És ezeket a különbségeket hogyan lehet beleépíteni a lakbérekbe?- Minden környezetben másféleképpen lehet lakni. Másképp például a Véső utcában, mint a Futár utcában, ahol két sor fa között alacsony házakban élnek. Éppen ezért egységes lakásállományról nem beszélhetünk a kerületben. Ez a lakásárakban és a lakbérekben is egyre jobban érződik. A Lakásgazdálkodási Bizottságnak azonban gondolnia kell azokra is, akik számára a lakáshoz jutás pillanatnyilag nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen. Azok, akik nagyon rászorultak, nem rendelkeznek semmilyen anyagi tartalékkal, ezért nem tudnak a lakáspiacon lakást venni, ezért nem tudnak beszállni lakásépítkezésbe, és ezért nem tudnak hozzájutni azokhoz a támogatásokhoz, amiket egyébként megkaphatnának, ha lenne saját részük, hiszen ennek arányában részesülhetnének bennük.- Kik azok, akik ezeknek az embereknek a lakásgondjait a szívükön hordják, kik a Lakásgazdálkodási Bizottság tagjai?- Rajtam kívül Döry Miklós és Cser Sándor önkormányzati képviselőtársaim, Csontos István külső szakértő, Klem László, e bizottság előző elnöke, ugyancsak külső szakértő, mi öten szavazati joggal rendelkezünk. Munkánkat még ketten különböző szakterületeken segítik. Az egyik Homyák Lászlóné, aki a házmesterek ügyeivel foglalkozik a problémáik iránti nagy beleéléssel, pedig ezek nem kis problémák, csak azok tudják, akik találkoznak velük. A másik ilyen szakértőnk Villás Lajos rendőrőmagy, ő, mivel roma származású mam gas rangú és képzettségű őre a rendnek, hatalmas segítséget nyújt a deviánsokkal kapcsolatos lakásgondok oldásában. Nem szeretnék megfeledkezni egy igen hozzáértő és áldozatkész emberről, a bizottság jegyzőkönyvvezetőjéről, Márglné Kiss Ildikóról, ő a bizottság szociálisan legérzékenyebb tagja: mindig sugall nekünk valami kedves megoldást. Bizottságunk szerencsés összetételű, nem képezzük le az országosan ismert politikai szembenállásokat, tisztán szakmai munkát végzünk, amit az a tény is igazol, hogy határozataink 92%-át egyhangú szavazással hozzuk meg.- Milyen döntéseket hoz a bizottság?- Döntéseket hozunk a lakásvásárlási és -felújítási támogatások odaítéléséről, annak ismeretében, hogy nagyon sok embernek az a 2-3, maximum 600 000 forint, amit oda tudunk ítélni kamatmentesen, hosszú törlesztési időre, jelenti a lakhatást. Ezek a kölcsönök először a költség- vetésből kerültek ki, újabban a törlesztésekből fizetjük ki. Továbbá javaslattételi jogunk van a Tulajdonosi Bizottságnak a lakáselidegenítési megkeresések ügyében.- Még most is vannak, akik meg akarják venni a bérlakásukat?- Igen. Elég sokan vannak, akik akkor nem tudták megvenni a lakásukat, amikor ez nagy tömegekben történt. Ma nem kötelez minket a törvény arra, hogy bárkinek eladjuk azt a lakást, amelyben lakik, de vannak szempontok, amelyek erre indítanak, mert így jobban tudunk gazdálkodni a mi tulajdonunkban lévő lakásokkal. Például, ha egy társasházban már csak egy-két ön- kormányzati lakás van, akkor azokat gazdálkodási, de bé- kességi okokból is jobb, ha eladjuk. Hatáskörünkbe tartozik még, hogy a megüresedett ön- kormányzati lakásokba a hagyatéki eljárás után pályázati úton bérlőt jelöljünk ki, amit a polgármester úrnak kell aláírnia. De itt sok körülményt kell figyelembe venni, például azt, hogy a pályázó rendelkezik-e akkora jövedelemmel, hogy a lakbért majd ki tudja fizetni, vagy hogy a lakás méreteinél fogva megfelel-e a beköltözni kívánó lakók számának. Feladatunk még, hogy a lejárt határidejű bérleti szerződések meghosszabbítását javasoljuk-e a polgármester úrnak vagy sem. Akkor is nagyon sok körülményt kell mérlegelni a döntésünkhöz, amikor egy családtag vagy egy eltartott igényli a bérleti jogot.- Milyen újabb feladatok hárulhatnak a jövőben a bizottságra?- Erre azt felelhetem, hogy a bizottságnak van saját jövőképe is. Még mindig sokan nehezen értik meg, hogy elmúltak azok az idők, amikor azt lehetett mondani, hogy lakást kaptam. Ma nincs kitől lakás kapni. De lakásra ettől függetlenül sok embernek van és lesz szüksége. Az önkormányzatnak is vannak keretei, hogy lakásokat építsen, és folyamatos rehabilitáció keretében lakásfelújításokat végez, melynek eredményeképpen jobb minőségű és lakhatóbb otthonok jönnek létre, mint például most a Pap Károly utca 8-10-ben. A szanálások következtében is várható némi lakásmobilizáció. Nagyon várom személyesen is, hogy mi lesz a 2000. évi költségvetési vita vége, és a Lakásgazdálkodási Bizottság, illetve a kerület mit tud profitálni belőle, főleg az első lakáshoz jutás támogatását illetően. Ez a kerület nagyon gyorsan és látványosan fejlődik, a fővárosban ebben az elsők között van, eközben azonban nagyon oda kell figyelni Újlipótváros hagyományaira, a Vizafogó sajátos hangulatára, Angyalföld megőrzendő emlékeire. És emellett én nagyon szeretném, ha a gyors fejlődés ellenére ez a kerület egy lakható városrész lenne, és a világváros jelszó mögött nem a világvárosokra jellemző kosz, bűnözés és káosz lenne itt. Minden változás közepette is vigyázzunk kerületünk tradicionális értékeire.- Ami negatívumokat felsorolt, annak a jelenléte sajnos a kerületben ma is tapasztalható. Sok olyan jelenség van az utcákon, amelyek a lakosok többségét irritálják.- Hozzáteszem, hogy van ilyen a lakóházakon belül is. Elég egy deviáns család vagy személy bekerülése egy különben kulturált és békés házba, ez felboríthatja az ott lakók nyugalmát, a biztonságérzetüket alááshatja, félelmet kelthet. Ezért úgy én, mint a bizottságunk tagjai is szeretnénk, ha a bérlőkijelöléseknél, a lakáscseréknél és más alkalmakkor jobban ügyelnének a lakóházak szocializációjára.- Tud valamit tenni ennek érdekében a Lakásgazdálkodási Bizottság?-A jövőképbe ez is beletartozik. Az újonnan épülő házakban mindenesetre áttekinthetőbbé kellene tenni a lakhatás viszonyait, a nyilvántartást, a fenntartás gazdaságosságát, és a bérlakásoknál is kialakítani a társasházi formák korszerű elemeit. Tulajdonosi Bizottság ESZE TAMÁS: A TŐKE ODAMEGY, AHOL BIZTONSÁGOT ÉREZ — Második ciklusát tölti Ön ebben az elnöki pozícióban. Gondolom, bizottságának a tagjaival együtt teljes áttekintése van már az önkormányzat vagyonleltáráról, és koncepciója arra a stratégiára, amelynek alkalmazásával őrzi és gyarapítja e vagyon értékét a kerület lakosságának javára. S talán már udvariatlanság is lenne hozzátennem, van-e koncepciója a vagyonfelélés elkerülésére, mivel ez kérdés, olybá tűnik, nálunk már a múlté. Mi ebben az Önök érdeme?- Meggyőződésem szerint mindennek az alfája és ómegája az előretekintés, amelyet az önkormányzat menedzsmentje a hosszú távú koncepcióiban kidolgozott és a képviselő-testület megszavazott. A hosszú távú terv a vagyonérték és hasznosítás szempontjából kiemelkedően fontos. Sokat hivatkozunk mostanában a Váci útra. De emlékezzünk csak, milyen volt még néhány évvel ezelőtt, s milyen ma. Egymás mellett sorakoznak a nyugati tőkével épült, virágzó és tisztességesen adózó, modem vállalkozások épületei. Miért? Mert a tőke odamegy, ahol azt mondják neki: - Uram, ez az én 15 éves tervem. Akkor ugyanis nagyobb biztonságot érez. De ez nem csak a tőkére igaz. Vegyük az intézményeket, legyen az iskola, legyen az kórház, vagy kulturális, szociális létesítmény. Minek örül a vezetője? Ha tudja, hogy tíz évre előre hogyan tervezhet, tehát van kifutása a legjobb elképzeléseknek. Nézzük meg a mi menedzsmentünk helyét a nyugati beruházók szemében a népszerűségi listán. Ezért focizom én szívesen ebben a csapatban.- De vajon nincsenek-e kockázatai is a hosszú távú előretervezésnek? Lehet-e minden körülménnyel ennyire előre számolni?- Én azt vallom, hogy aki nem tudja legalább tíz évvel előbb, hogy mit akar, az nem tudja összekombinálni a cselekvését, nem tudja mi az, aminek súlya van, és mi az, aminek nincs, mi az, amihez ragaszkodnia kell, és mi az, amiben engednie kell. A tervezésnek megvannak a minőségi követelményei, tehát mennyire mélyrehatóan készítették elő, mennyi munka lett belefektetve, hány ember dolgozott rajta, hány ember hányszor tárgyalta meg, ez az, ami számít. Mi minden koalíciós és ellenzéki képviselőnek odaadtuk a programunkat, tessék, olvasd el, mondd el a véleményedet. S azt többnyire meg is fogadták. Például Boris Gábornak is odaadtam a javaslatainkat, majd az észrevételeit beleépítettük az előterjesztésbe, mert ő konstruktív ellenzéki szemmel kontrollálta azt.- Milyen értéket képvisel ez idő szerint a kerületben az ön- kormányzati vagyon?- 40-50 milliárd forintra tehető. De tudni kell, hogy többféle vagyonnal rendelkezünk. Van forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyonunk. Mit nevezünk forgalomképtelennek? Az utakat, a tereket vagy mondjuk az önkormányzati székházat a Béke tér 1. alatt. Ezeket érthetően nem lehet eladásra felajánlani. Korlátozottan forgalomképesek például az iskoláink. A Tulajdonosi Bizottság kizárólag a forgalomképes önkormányzati vagyonnal foglalkozik. Mik tartoznak ebbe a kategóriába? Telkek elsősorban, amelyek ma nagyon értékesek, mivel mennek fel jelenleg a telekárak. Másodsorban üzlethelyiségek, amelyeket, ha nem adunk el, és jól gazdálkodunk velük, akkor a bérleti díjaikból tisztes pénzt lehet behozni. Harmadsorban lakások, amelyeknek a fenntartása viszont szükségszerűen veszteséges. Az önkormányzat nem csinált ilyen statisztikát, de körülbelül évi egymilliárd forintot fizetünk rá a saját tulajdonunkban maradt lakásokra.- Elmondaná, mely tulajdonaikból képződik az önkormányzat bevétele?- Csak a nagyobb tranzakciókat sorolom, ezek közül is hármat. Az egyik a Lehel Csarnok felépítése. Igaz, most a felépítése hárommilliárd forintos beruházást igényel a részünkről, de lesz modem piacunk, amely évi mintegy százmilliós bevételt hoz, amit szociális, oktatási, egészségügyi és egyéb közösségi célokra forgathatunk vissza. Bevételi forrásokat képeznek a telkeink, amelyeknek most kedvezőek az eladási árai. Ide sorolom az olyan ingatlanainkat, amelyeknek a fenntartási, karbantartási költségei csak vinnék el továbbra is a pénzünket. Ilyen például a volt BM- es vendéglő és klub a Jászai Mari téren, amelyet mi nem tudtunk hasznosítani, de egy magánvállalkozó, aki megveszi tőlünk háromszázmillióért, majd bizonyára nyereséget tud húzni belőle.- Itt álljunk meg egy pillanatra. Az egyik ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy kellő kivárással az önkormányzat is jobban hasznosíthatta volna. Vajon egy magáncég miért tud nyereséget kicsiholni belőle, s mi miért nem?- Tele van az újság olyan dolgokkal, amelyek állami kézben ráfizetésesek, ha pedig ez a dolog magánkézbe kerül, esetleg aranybánya lesz belőle. Hogy miért? Mert hozzánk, képletesen szólva, oda* lehet jönni, hogy mondjuk beteg a gyerek, adjuk olcsóbban. De próbálna csak valaki odamenni egy tőkéshez ilyen kéréssel! Az üzleti élet nem ismeri a szociális együttérzés fogalmát, az önkormányzat igen. A magánvállalkozóknál nem képezik meggondolás tárgyát, hogy a politika és a választópolgár odafigyel rájuk, viszont az önkormányzatnál igen.- A Tulajdonosi Bizottság túl tud-e látni a politikai és a szociális szempontok által gerjesztett meggondolásokon?- Mi szigorúan kitartunk az önkormányzati érdekek érvényesítése mellett, méghozzá nem csak adás-vételi ügyekben - mert nagyritkán, például lakásszanálás esetén, vásár-, lás is történik -, de hallatjuk a szavunkat az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos rendeletek megalkotásánál is. És természetes a tulajdongyarapodás, szerencsére szaporodó eseteinél is igyekszünk szakszerűen közreműködni. A mi dolgunk a szélesebb rálátás és áttekintés, a nagyobb átgondolás, és erős és ésszerű kont- roll. Es emellett persze a segítés. 1990 óta nem volt a kerületben lakásépítés, most a Gömb és a Teve utca sarkán, a csődbe fulladt Dirav-vál- lalkozás helyén végre megindul. És folytatódik a telkeink értékesítése is, mivel az üres telek önmagában holt vagyon, hogy üzleti vállalkozások és építkezések valósulj attak meg rajtuk. Munkából tehát nem lesz hiányunk.- Szakszerűségről és szigorról szólt. Min alapszik ez a két nyilvánvalóan fontos feltétel a Tulajdonosi Bizottság működésében ?- A bizottságunk tagjai többségükben a gazdasági életben már nagy tapasztalatokat szerzett középkorú, tetterős férfiak. Képviselőtársaim közül részt vesz mellettem a bizottság munkájában Molnár Béla, Rajacsics László, Oláh János József, külső szakértőként Bányai József, Garam- szegi Gábor, Kroó Rudolf, Vörös Péter. Munkamódszerünk, hogy az olyan kritikusabb ügyek felett, amelyeknek az értékük miatt nagyobb tétjük van, ha kell, kemény vitákat folytatunk. A kisebb jelentőségű témákra nem pazarolunk sok időt és energiát. Lehet, hogy nem dicsérőleg hangzik, de nekünk ott a bizottságban szociális érzékenységünk nincs, mi mindent piaci áron adunk, ebben kőszívűek vagyunk. A segélyezési gondok más bizottság hatáskörébe tartoznak. Szóljon a mentségünkre, hogy mi pénzalapokat akarunk teremteni a munkánkkal fontos közcélokra, köztük a szociális ellátás javítására is. Eközben pénzt nem költünk, még az éves egymilliós ellátmányunkat is visszaadtuk. Azt azonban még senkitől sem hallottuk, hogy szakmailag alkalmatlanok lennénk.- A bizottság tagjairól nem híresztelik, hogy ők a kőszívű emberfiái?- Ilyet sem hallottam még, de vállalhatjuk olyan esetekben, amikor a közös vagyont nem hagyjuk sem elherdálni, sem széthordani.- Azt tudom, hogy az Ön eredeti képzettsége elméleti matematikus. Hogyan segíti ez a képzettség Önt a bizottság munkájában ?- Annyiban segít, mint az életemben: hogy tudok pontosan fogalmazni, absztrakció szinten gondolkodni és képes vagyok a lényegest megkülönböztetni a lényegtelentől. Folytatjuk bizottsági elnökeinket megszólaltató sorozatunkat
