XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. október / 11. szám

MÓDOSÍTOTT! Budapest FŐvárOS MÓDOSÍTOTT!

• •

XIII. Kerületi Önkormányzatának rendelet-tervezete az állattartás rendjéről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Átv.) 20. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

%

A rendelet hatálya

i.§

(1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területén kiterjed:

a) a kedvtelésből tartott állatokra, sportkutya, sportgalamb,

b) a vakvezető és jelzőebekre,

c) a veszélyes vagy annak minősített állatokra,

d) a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóbor állat),

e) az őrző-védő állatokra,

f) a vadállatokra.

(2) A rendelet hatálya azon természetes, jogi és nem jogi személyekre terjed ki, akik az (1) bekezdés szerinti állatokkal rendelkezni jogosultak. az állat tulajdonosai, illetve akik az állatot, állatokat felügyelik (a továbbiakban: állattartó).

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, az állatkiállításra, az engedéllyel működő telephelyekre, állatkórházra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra.

(4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt és a lakásban, illetve melléképületben legfeljebb 15 napig tartott baromfi.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:

a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc,

b) kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb), gazdasági célból tartott prémfSs állat (nutria, nyérc, ezüst- és kékróka, nyúl stb.) és mézelő méh.

(2) Vadállat: vad és vadon élő emlős és szárnyas állatok.

(3) Lakásban tartható állat:

a) eb,

b) macska,

c) díszmadarak,

d) díszhalak,

e) kisemlősök és rágcsálók (pl. szíriai aranyhörcsög, tengerimalac, vadászgörény stb.),

f) hüllők,

g) kétéltűek,

h) gerinctelenek. 4

(4) Őrző-védő kutya az, amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az őrzött intézmény vezetője igazolja.

(5) Vakvezető az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával elláttak.

(6) Jelzőeb a halláskárosultak segítését szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Sport- és vadászállat: a Magyar Vadászkamara és a Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetség igazolása alapján az ott szereplő előírások szerint tartott állat.

(8) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő, a kutya gazdájának felelőssége mellett.

(9) Kutyafuttatásnak minősül az állat szabadon engedése az erre kijelölt területeken.

(10) Közterületnek minősül: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

Közterületi rend: a közterület rendeltetés- szerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása.

(11) Közös használatra szolgáló helyiségnek minősül: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (ámyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszérű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(12) Közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl. barkácsműhely, hobbiszoba).

(13) Többlakásos épületnek számít, ha egy építményen belül legalább három önálló lakás van.

Az állattartás általános szabályai

3. §

(1) Az állattartó köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, állatvédelmi, állategészségügyi előírásokat és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától.

(2) Az állattartó köteles biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.

/•

(3) Az állattartó az állat egészségének megóvása érdekében köteles gondoskodni az állategészségügyi rendelkezések betartásáról, illetve az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről.

(4) A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat nem tartható.

(5) A kerület közigazgatási területén - a Margitszigeti Vadaspark kivételével - vadállat nem tartható.

(6) A hazánkban nem honos, továbbá a természet védelme alatt álló állatok egyedi engedély alapján, az Átv. 20. §-a szerinti feltételek között tarthatók.

(7) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén állatot tartani nem szabad. Művelődési és gyermekintézmények, szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet.

(8) Az állattartást meg kell tiltani, ha

a) az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik,

b) az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak,

c) az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja.

(9) Állatvédelmi bírságot köteles űzetni, aki tevékenységével, mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabályokat vagy a hatósági határozat előírásait megszegi.

(10) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterületfelügyelet feladata, melyet a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepe útján lát el.

(11) Aki rendellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát vagy vadon élő állatot észlel, az köteles bejelenteni az állatorvosnak vagy a kerület jegyzőjének.

(12) Közterületen, közparkban állatot etetni tilos.

Az ebtartás szabályozása

4. §

(1) Kertes házakban az ebtenyésztés megengedett az Átv. és az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: Áeü.) szerint.

(2) Vakvezető és jelzőebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges á társbérlő, főbérlő vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

(3) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól a 35/1997. (II. 26.) Kormányrendelet rendelkezik.

(4) Ebtulajdonos bárki lehet, de ebtartásra kizárólag nagykorú személy jogosult.

(5) Az ebet az ebtartó köteles az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. tv. és annak végrehajtási rendelete szerint megfelelően tartani.

I

(6) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve zárt helyen -, hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon.

(7) Kiszámíthatatlan természetű ebet nappal biztos módon megkötve vagy kennelben kell

I

tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. Az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyéről biztos módon megakadályozható a ki- szabadulása.

»

(8) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem szabad. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

5. §

(1) Közterületen ebet sétáltatni pórázzal mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.

(2) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebeket csak a Vhr. 7. § (1) bekezdés, valamint a 8. § (1) bekezdésben szabályozottak szerint szabad a közterületre kivinni, továbbá az ebek felügyeletéről gondoskodni.

(3) Közterületen való tartózkodáskor az oltást igazoló műanyag lapocskát az ebnek nyakörvére erősítve kell viselnie. A sétáltatónak saját személyét hitelt érdemlően kell igazolnia az ellenőrzésre jogosultaknak.

Ellenőrzésre jogosultak: a rendőrség, a közterület-felügyelők és a hatósági állatorvos.

> (4) Amennyiben az állat marást vagy egyéb sérülést okoz, akkor az állatot közegészség- ügyi, állategészségügyi szempontból aggályosnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy oltva volt-e vagy sem.

A hatósági állatorvos feladata és az állattartó kötelessége a sérülést okozó állat megfigyelése, illetve megfigyeltetése. A marásról a sérültet ellátó orvos haladéktalanul köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XIII. kerületi Intézetét.

(5) Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a közterületen, valamint a lakóház közös területein, illetve helyiségeiben az eb által keletkezett szennyeződés haladéktalan eltávolításáról.

6.§

(1) A vakvezető és jelzőkutya kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

a) élelmiszert árusító helyiségekbe, vásárcsarnok, illetve piac területére,

b) egészségügyi intézmények területére, valamint kegyeleti helyre,

c) ügyfélforgalmat bonyolító középületbe,

d) uszodába,

e) játszótérre,

f) parkokba, zöldterületre, ahol tábla tiltja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában leírt létesítményekbe, illetve területekre, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrzővédő kutyák bevihetők.

7. §

Ebtenyészetet, ebmegőrzőt, ebpanziót kizárólag jegyzői engedéllyel szabad létesíteni. Az engedélykérelemhez mellékelni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakvéleményét, továbbá a közvetlenül érintett szomszédok (lakók) írásos hozzájárulását.

Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvény>

i

i