XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. szeptember / 10. szám
Folytatjuk bizottsági elnökeinket megszólaltató sorozatunkat Pénzügyi Bizottság NEMESKERI JANOS: UJSZERU ARCULATRA TÖREKSZÜNK Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (OKSB) / r rr r SZAMOSI ISTVÁN: EGYENERTEKU SZAMUNKRA A HÁROM AGAZAT- Ön a tapasztaltabb önkormányzati politikusok közé tartozik: mindhárom eddigi ciklusban kerületi képviselőnk volt, ma is az. De kerületi polgárként is megtapasztalhatta a helyi élet alakulását, fordulatait, hiszen születése óta itt él.- Mi több, itt jártam általános és középiskolába, s kézilabdáztam az Elektromosban.- Sportos alkatából erre következtettem is. Önkormányzatunk krónikájából ismeretes, hogy 1990 és ’94 között az oktatás, a közművelődés, a szociális ágazatokért felelős alpolgármesternek választották képviselő kollégái, és a sport is Önhöz tartozott. Ehhez képest 1998 óta a pénzügyi területhez pártolt, lévén most az ezt gondozó héttagú bizottság elnöke. Gondolom, a múltja segítheti Önt, hogy jobban belelásson az alapvető fontosságú önkormányzati humán feladatkörök anyagi fedezetének „ kulisszatitkaiba ” is.- Számviteli téren sem vagyok kezdő, mivel az előző ciklusban, 1994-től 1998-ig is a Költségvetési Bizottság tagja voltam. Fontosnak tartottam, hogy eközben szakmailag képezzem magam, ezért a műszaki és pedagógiai diplomám mellé megszereztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a szakközgazdász végzettséget is.- így szerzett szaktudásának nyilván jó hasznát veszi önkormányzatunk ugyanúgy, mint munkahelye, az Országos Foglalkoztatási Alap. Bizonyára jó szakemberekkel dolgozik együtt a Pénzügyi Bizottságunkban is. Megnevezné őket?- Képviselőtársaim közül a bizottság tagja dr. Prechlik Lajosné, Rajacsics László, Kollát Pál, képviselő-testületen kívüli szakértőként Farkas Gabriella, Kalotai Tamás és Spalier Endre.- Az elmúlt év végi megalakulásuk óta milyen elvégzett munka áll Önök mögött?- Eddig 10 rendes és 3 rendkívüli ülést tartottunk, amelyeken 32 napirendi pontot tárgyaltunk meg és 34 határozatot hoztunk. E sok megvitatott téma közül kiemelném az 1998 évi költségvetési beszámolót, az 1999. évi költségvetés megalkotását, a költségvetési előirányzatok módosítását, az önkormányzatunk többségi tulajdonában lévő gazdasági szervezetekkel, vagy a könyvvizsgálónkkal kapcsolatos előterjesztéseket.- Mit tart a legjellemzőbbnek a bizottság munkájára?- A lelkiismeretességet. Mind a heten a megküldött anyagokat rendszeresen és gondosan áttanulmányozzuk, és a szakmai érvek és ellenérvek részletes megvitatása után hozzuk meg a döntéseket. Nagyon jól esett nekem, hogy a harmadik-negyedik ülésünk után Rajacsics, Kollát és Juli- ka, vagyis Prechlikné képviselőtársaim egybehangzóan azt mondták, hogy most már szívesebben járnak a bizottsági ülésekre, mint az előző ciklusban, mert most komolyabb és összefogottabb a munka. Az én felfogásom ugyanis az, hogy előbb összpontosítsunk a szakmai feladatokra, azokhoz szóljunk hozzá, aztán, ha van még kedvünk és időnk rá, beszélgessünk, anekdotáz- zunk, hiszen barátok vagyunk.- A könyvelési tételek, a számoszlopok mögött nyilván látniuk kell az embereket, akik ezt a kerületet lakják születésüktől a halálukig, gyermekkoruktól az öregségükig. Az értük vállalt felelősségben miképpen osztoznak a többi kilenc bizottsággal?- Az kétségtelen, hogy a mi bizottsági munkánk személytelenebb, látszatra kevésbé kötődik az emberekhez, és a lakosság elvárása sem elsősorban felénk irányul, de ez mit sem von le az irántuk való gondoskodás kötelezettségéből. A bizottsági munka valójában feladatmegosztást jelent; minden bizottságnak tudnia kell, mi a feladata, de az önkormányzati munka végeredményben az együttműködésükön alapszik.- Ez az együttműködés ugye, olykor az egymással történő szembekerülést, bizonyos érdekek különbözőségét is jelentheti? Ez a plenáris üléseken megnyilvánuló vitákban is megnyilvánul.- Természetesen az egyes bizottságoknak megvan a maguk kívánságlistája, s igyekeznek ahhoz is pénzügyi forrást találni, még ha a fedezet nincs is meg rá a költségvetésben. Mi, még ha el ismerjük is az ilyen előterjesztések jogosságát, sőt esetleg a szívünk szerint támogatnánk is, nem tehetjük meg, ha például a kívánság nem szerepel a ki nem elégített igények listáján, amelyek esetleges pótlólagos pénzforrások képződésekor elsőbbséget élveznek.- Említette, hogy az előző ciklusban a Költségvetési Bizottság tagja volt, jelenleg pedig a Pénzügyi Bizottság elnöke. Nem lehetne ezt a két reszortot egy bizottságon belül irányítani?- Kétségtelen, hogy sok ön- kormányzatban egy bizottságot alkot a kettő. Nálunk külön van a Költségvetési és a Pénzügyi Bizottság. Az állandó bizottságok közül a Pénzügyi Bizottság az egyik, amelyet az önkormányzatunk - feladatainak állandó megújítása mellett - eddig minden ciklusban megalakított. Igaz, ezt az önkormányzati törvény országosan kötelezővé is tette. Az önkormányzati törvény 1994. évi módosítása után a XIII. kerületi képviselő-testület létrehozta a feladataiban egymást kiegészítő, néhány témában viszont szinte párhuzamosan működő két bizottságot. A politika íratlan szabályai szerint - amit nem mindenütt és mindig tartanak be -,,a kormányzó többség, jelen esetben az MSZP-SZDSZ koalíció a Pénzügyi Bizottság vezetését átengedte 1994-ben és 1998-ban is az ellenzéknek. Engem a frakciók megegyezésének eredményeképpen választottak meg erre a ciklusra az elnökének. Nekem, mint fideszes ellenzéki képviselőnek és pénzügyi bizottsági tagtársaimnak hivatásunkhoz tartozik az önkormányzat szabályos működésének az ellenőrzése is.- Egyébként milyen döntési hatáskörre rendelkeznek?- A 10 állandó bizottság közül a Pénzügyi Bizottság az egyetlen, amelynek a képviselő-testület nem adott átruházott hatáskört a vele járó döntési jogosultsággal. Továbbra is megmaradt több olyan téma, amelyet egyaránt véleményez mind a Költségvetési, mind a Pénzügyi Bizottság. Ilyen például a költségvetési koncepció, az éves költségvetési rendelet, a féléves költségvetési beszámoló, amire éppen most, szeptemberben kerül sor, éves költségvetési beszámoló, hitelfelvétel megalapozottsága stb. E párhuzamosság előnyt is jelent, hiszen az önkormányzat egyik legfontosabb rendelete alcöltség- vetés, amely meghatározza a működési feltételeket, prioritásokat, a fejlesztés irányait, így szélesebb körben, több egyeztetésen keresztül menve részesül szakmai megvitatásban.- Több szem többet lát alapon? __- Úgy van. De én arra törekszem, hogy a Pénzügyi Bizottság, ha lehet, még több szemmel, még szélesebb körű és mélyebb látással rendelkezzen. Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) határozza meg, hogy az egyes bizottságoknak a képviselő-testület milyen döntési hatásköröket ad le a mellérendelt pénzekkel együtt, természetesen legalább évenként egyszeri beszámolási kötelezettséggel. Ez feltétele a képviselő-testület minél hatékonyabb munkájának, hiszen ha minden témában a döntés rájuk várna, vége-hossza nem lenne az ülésezéseiknek.- De hiszen egyedül az ■ Önök bizottságának nem adott le semmiféle önálló döntési hatáskört.- Ez nem bánt különösképpen, mégis azt javasoltam, hogy az SzMSz egészítse ki a Pénzügyi Bizottság tevékenységi körét is több sajátos feladattal, amelyekkel az elkövetkező időkben érdemben kell foglalkoznia. Ilyen az ön- kormányzati vagyonnal és gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységek erősítése és figyelemmel kísérése, a képviselő-testület által vagy átruházott hatáskörben a bizottságok által hozott döntések ellenőrzése, önkormányzati intézmények létrehozásáról vagy megszüntetéséről szóló előterjesztések véleményezése stb. Mindez természetesen többletmunkát jelentene, kezdeményezésemet a bizottság mégis támogatta és a képviselő-testület is elfogadta. Ezáltal megvalósulhatna a Pénzügyi Bizottság újszerű, még önállóbb arculata és hatékonyabb működése.- Úgy vélem, a felsoroltak is inkább a bizottság belterjes jellegét erősítené és nem a közvetlenebb nyitást a választópolgárok és a kerületben dolgozók felé. Pedig látva, ismerve az Ön törekvéseit és magatartását, feltételezem, hogy szívesen fordulna feléjük többször is úgy közéleti, mint magánemberi minőségben.- Százszázalékosan így van. Ezt a megszólalási lehetőséget is felhasználnám az üzenetre, hogy szívesen állunk a kerületben lakók, a kerületi intézményekben dolgozók rendelkezésére, amennyiben problémáikkal, kérdéseikkel, kéréseikkel megkeresnek minket.- Az Ön bizottsága nagyobb létszámú a többieknél, kilencen vannak, a képviselő- testülettől leadott legtöbb hatáskörrel rendelkeznek, ennek megfelelően a költségvetési keretből a legnagyobb hányadú pénzösszeggel gazdálkodhatnak. De ennél is féltettebb érték az, amire mindezt óriási felelősséggel fordítaniuk kell.- Döntési és vitapartnereim a bizottságban: Bodorné Farkas Zsuzsanna, Bemát Zoltán, Szűcs Péter, Szabó Zsolt, dr. Horváth Antal képviselők, valamint Farkas Miklósné, dr. Dégi István és Sági Judit, akik nem tagjai a képviselő-testületnek. Mindannyian nagy szakértelemmel vesznek részt a munkában. Nem csak az elmélethez, hanem a kidolgozáshoz is megvan minden adottságuk, ami rendkívül fontos ahhoz, hogy az önkormányzati plénum behatóan, értően és a lehető leggyorsabban tudjon dönteni még oly súlyos és bonyolult témákban is. Ez a hatékony munka záloga.- Honnan származik a szakértelmük?- Mindenekelőtt magas képzettségükből. Kilencünk közül heten vagyunk pedagógusok. De ez nem jelent abszolút oktatáskoncentráltságot, még ha ránk is van bízva a kerületi pedagógia kisded kortól az érettségiig. Bizottsági tevékenységünk középpontjában hármas kötelezés áll: az önkormányzati alapfeladatokat ellátó, önmagukat folyamatosan megújítani képes, eredményesen tevékenykedő, minőségi szolgáltatást nyújtó nevelő-oktató hálózat, továbbá a közművelődési, valamint a sportintézmények zavartalan működtetésének, fenntartásának az elősegítése.- E hármasság az elnevezésükben is bennefoglaltatik. Miben áll ez közelebbről nézve?- Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekközpontú nevelő-oktató intézményhálózat elé állított tartalmi követelmények megvalósítására, működési feltételeik és eszközellátottságuk folyamatos javítására. Ezzel egyenértékű jelentőséget tulajdonítunk a kerület sportéletének, ezen belül támogatjuk az óvodai és iskolai testnevelést, úszóoktatást, az iskolai sportkörök, diák sportegyesületek működését, a lakossági és szabadidőst sport- mozgalmat, a kerületben működő sportegyesületek utánpótlás-nevelését. A közművelődési tevékenységet a kerületi lakosok életminőségének meghatározó részeként a lakosságnak nyújtott szolgáltatásnak tekintjük. Ennek figyelembevételével - az önkormányzati fenntartású közművelődési intézményeken túl - lehetőségeink arányában támogatjuk a kerületi civilszervezetek közművelődési célú intézményeit, mozgalmait, az egyházak kulturális rendezvényeit, és sikerességük érdekében együttműködünk velük.- Miként képesek felölelni ennyiféle feladatot?- Kilenctagú bizottságunk - az oktatási, a kulturális és a sport témájú feladatoknak megfelelően három albizottságra tagolódik; ők külön-kü- lön végzik az egyes előterjesztéseink előkészítését, amelynek alapján a döntéshozatal a teljes bizottságra vár. Ez a módszer bevált: az előterjesztő nem érzi egyedül magát és az egyes ágazatok művelői is látják, hogy közvetlenül képviseljük az ügyeiket és érdekeiket, egyikük sem szorul háttérbe a másik mögött.- Megnyilvánul részükről ilyen — nevezhetem így? - féltékenység?- Jelentkezik ilyen olykor, de ezt pozitívumnak is tekinthetjük. Augusztus elején az önkormányzat és a hivatal illetékeseivel együtt az óvodákban, iskolákban bejáráson veszünk részt, hogy szemrevételezzük a bennük folyó felújítási, karbantartási munkálatok állását. Megtudva ezt, azonnal jelentkeztek a sportosok, hogy tartsunk hasonló célú bejárást az ő létesítményeiknél is.- Nem okoz-e túlterhelést, hogy három ilyen nagy területet kell kezelniük és átfogniuk?- Az kétségtelen, hogy olykor feszített ütemben kell dolgoznunk, viszont nagy előnynek tartom ezt a komplexitást, hiszen egyazon cél irányában munkálkodó három ágazatról van szó, amelyeket így közösen, nagyobb szellemi és anyagi kapacitással szolgálhatunk.- Megfordultam már egyikmásik bizottsági ülésükön, s meglepetéssel tapasztaltam, mennyi érdeklődő látogatja ezeket. Sőt, a látogatók közül egyik-másik még a hozzászólásra is kap lehetőséget.- Én örülök ennek a nagyszámú részvételnek, mert ebből is meggyőződhetünk róla, hogy nálunk közügyekről van szó. A mi bizottságunk teljes mértékben nyitott, s a legkevésbé sem zárt alakulat. Nem látványosságra törekszünk, mi a csapatmunkában vagyunk érdekeltek. És van is hozzá csapatunk. Először is minden ülésünkre meghívjuk tanácskozási joggal a bizottságon kívüli valamennyi képviselőtársainkat is, néhányan mindig eleget is tesznek a meghívásunknak. De sokszor jelen vannak a Polgármesteri Hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sportosztályának (MISO) hozzáértő és lelkes munkatársai, akik a feladatok megvalósításában a mi legjobb munkatársaink is. És gondolja meg, hogy hozzánk 50 önkormányzati intézmény tartozik, amelyek a kerület legtöbb közalkalmazottját foglalkoztatják. És ne feledje el, a felnőttek mellett 12 ezer gyereken kell rajta tartanunk a szemünket, segítvén a pedagógusok fáradozásait.- Lakonikusan teszem fel a kérdést: ennyi emberfő foglalkoztatásához mennyi pénzük van?- Talán mondanom sem kell, hogy a kerület költségvetéséből a legnagyobb rész a miénk: 4 milliárd forinttal gazdálkodunk. Ehhez számítható még több százmillió forint az intézményeink fejlesztésére. De ne feltétlenül csak pénzben számoljunk. Engem mindig elbűvöl az óvónénijeink ötletessége: az óvodák szépítésére apró eszközökkel, csekély ráfordítással csodákat tudnak művelni. Lehet ezt pénzben mérni? De élnünk kell más lehetőségekkel is. Közművelődési rendeletünkben a fővárosban elsőként lefektettük, hogy a kormány közművelődési érdekeltség- növelő támogatásának elnyerésére kiírt pályázatra, amely bizonyos önrészt ír elő, az ön- kormányzat a mindenkori költségvetési összegének a 0,05%-át különíti el: az idén 4 millió 156 ezer forintot. És augusztusban értesítette polgármesterünket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, hogy 4 millió forintos támogatásban részesíti három művelődési intézményünket a következő megosztásban: a József Attila Művelődési Központ 2 millió, a Gyermek és Ifjúsági Ház 1,3 millió, az Információs Tanácsadó Iroda 700 ezer forintot kap.- Sportban hogyan állunk?- Kerületi összehasonlításban - ha tolmácsolhatom a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal sport alosztályvezetőjének véleményét - szintén nincs szégyenkeznivalónk. Sportéletünk támogatására is jelentős összegeket szoktunk nyerni pályázatokon. De a mi önkormányzatunk is 25 milliós támogatással járul hozzá a kerületi sportegyesületek utánpótlás-neveléséhez. Azt hiszem, megéri a fáradtságot, hogy minél többféle módon segítsük a valamilyen formában sérült vagy hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolai tanulásban és a felzárkózásban, s az is, hogy minél jobb körülményeket teremtsünk, az iskoláskorúak nyári táborozásához. Én dolgoztam ki a kerület cigányprogramját, amely kiemelten tér ki iskoláztatásuk gondjainak megoldási javaslataira is.- Ön minden hátrányos vagy éppen reménytelen és kiúttalan helyzetbe került lakossági réteg iránt különös empátiát, érzékenységet tanúsító, érdekeikért mindig vitába szálló, békeszerető egyéni képviselő hírében áll. Nyilván ezt az emberséges magatartást érvényesíti a bizottsági elnöki posztján is. A választói tudják Önről, hogy nyugdíjaztatásáig katonatisztként szolgált, e minőségében is közművelődésifeladatkört töltött be, és sokat foglalkozott a hátrányos helyzetből bevonult sorkatonákkal, köztük cigányokkal is. Ehhez megszerezte a magas szintű polgári iskolázottságot is.- Sokak azt is tudják rólam, hogy említett érzékenységem családi indíttatású is. Három gyermeket neveltem fel. Ildi lányom gyógypedagógus, István fiam mozgássérült felsőfokú számítógép programozó, és állami gondozásból örökbefogadtunk egy hallássérült cigány kisfiút, Csabikét. Gondolkodásomban és lelkivilágomban minden hasonló sorsú gyerek kitüntetett helyen áll. Csaba fiam diszlexiás is. Az ilyen általános iskolásokat a 3. osztályos korukig külön tanításban részesítik itt, a kerületben is. De látnom kellett, hogy a három év ehhez kevés, a diszlexiások azután is szenvednek, bukdácsolnak. A témát napirendre tűzettem az OKSB-ben, felmértük, hogyan lehetne változtatni, és saját hatáskörünkben úgy határoztunk, hogy a 8. osztályig terjesztjük ki az érintett gyerekek speciális oktatását. Érzékenységet mondott? Lehet, hogy ez az egyéniségemből is fakad. De vallom, akinek az egyénisége nem süt át a munkáján, az kevésbé tud azonosulni a feladataival. S. Gy.
