XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. augusztus / 9. szám
Budapest Főváros • • XIII. Kerület Önkormányzatának rendelet-tervezete az állattartás rendjéről Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területén kiterjed: a) a kedvtelésből tartott állatokra, b) a vakvezető és jelzőebekre, c) a veszélyes vagy annak minősített állatokra, d) a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat) e) az őrző-védő állatokra, f) a vadállatokra. (2) A rendelet hatálya azon természetes, jogi és nem jogi személyekre terjed ki, akik az (1) bekezdés szerinti állatokkal rendelkezni jogosultak, az állat tulajdonosai, illetve akik az állatot, állatokat felügyelik (a továbbiakban: állattartó). (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, az állatkiállításra, az engedéllyel működő telephelyekre, állatkórházra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra. (4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt és a lakásban, illetve melléképületben legfeljebb 15 napig tartott baromfi. Értelmező rendelkezések 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc, b) kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb) és gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl stb.). (2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik. (3) Lakásban tartható állat: a) eb, b) macska, c) díszmadarak, d) díszhalak, e) kistestű rágcsálók (pl.: szíriai aranyhörcsög, tengeri malac stb.). (4) Őrző-védő kutya az, amelyet magán vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (5) Vakvezető az az eb, amelyet speciálisan erre a célra kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával elláttak. (6) Jelzőeb a halláskárosultak segítését szolgálja, melyek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. (7) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő. (8) Kutyafuttatásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken. (9) Közterületnek minősül minden olyan magán, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét. (10) Közpark fogalmán az egy hektárnál nagyobb területű zöldterületet értjük. (11) Többlakásos épületnek számít, ha egy építményen belül legalább három önálló lakás van. Az állattartás általános szabályai 3. § (1) Az állattartó köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági előírásokat és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától. (2) Az állattartó köteles biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (3) Az állattartó az állat egészségének megóvása érdekében köteles gondoskodni az állategészségügyi rendelkezések betartásáról, illetve az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről. (4) A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat nem tartható. (5) A kerület közigazgatási területén - a Margitszigeti Vadaspark kivételével - vadállat nem tartható. (6) A hazánkban nem honos, továbbá a természet védelme alatt álló állatok egyedi engedély alapján, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. §-a szerinti feltételek között tarthatók. (7) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények, valamint a gyermekintézmények területén állatot tartani nem szabad. (8) Az állattartást meg kell tiltani, ha a) az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik, b) az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak, c) az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja. Az ebtartás szabályozása 4. § (1) A kertes családi házak udvarán - az eb korától és fajtájától függetlenül - 200 négyzet- méterenként egy, de összesen legfeljebb két azonos ivarú eb - és évi egyszeri szaporulata három hónapos koráig - tartható. (2) Többlakásos épületben, társasházban lakásonként a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajták kivételével egy eb - és évi egyszeri szaporulata három hónapos koráig - tartható, ha ahhoz a közvetlen falszomszédok, valamint az alatta és fölött lakók írásban hozzájárulnak. A hozzájárulás megkérése a már meglévő és nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál nagyobb számú eb csak indokolt esetben, az ANTSZ, valamint a hatósági állatorvos szakvéleményének figyelembevételével és a jegyző külön engedélyével tartható. (4) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól külön jogszabály rendelkezik. (5) Ebtartó kizárólag 14 év feletti személy lehet. (6) Az ebet tulajdonosa köteles megfelelően higiénikus körülmények között tartani, tartási körletét rendszeresen takarítani, megbetegedés esetén gyógyításáról gondoskodni. (7) Az ebet tulajdonosa úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve zárt helyen -, hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon. (8) Harapós, támadó, illetve kiszámíthatatlan természetű ebet nappal biztos módon megkötve vagy kennelben kell tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyről biztos módon megakadályozható a kiszabadulása. (9) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem szabad. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (10) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján nem szabad tartani. A közös használatú udvaron ebet tartani csak a lakók írásos beleegyezésével szabad. 5. § (1) Közterületen ebet sétáltatni pórázzal mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja. A 2. sz. mellékletben felsorolt kutyákat csak szájkosárral sétáltathatják a 14. életévüket betöltött személyek. (2) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebeket csak a harapás lehetőségét megakadályozó biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad a közterületre kivinni. Az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarát levenni nem szabad. Ezen ebek felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át. (3) Közterületen való tartózkodáskor az oltást igazoló műanyag lapocskát az ebnek nyakörvére erősítve kell viselnie, a sétáltatónak ugyanakkor magánál kell tartania az oltásról szóló érvényes igazolást, melyet az ellenőrzésre jogosultaknak, illetve az esetleg megmart személynek köteles felmutatni. Ellenőrzésre jogosultak: a rendőrség, a közterület-felügyelők, a hatósági állatorvos és a polgármesteri hivatal illetékes munkatársai. (4) Amennyiben kutya, illetve más állat marást vagy egyéb sérülést okoz, akkor az állatot veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy oltva volt-e vagy sem. A hatósági állatorvos feladata és az állattartó kötelessége a sérülést okozó állat megfigyelése, illetve megfigyeltetése. A marásról az ÁNTSZ XIII. Kerületi Intézetét értesíteni kell. (5) Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a közterületen, valamint a lakóház körös területein, illetve helyiségeiben az eb által keletkezett szilárd szennyeződés haladéktalan eltávolításáról. Ennek érdekében az eb közterületen történő tartózkodásakor az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani és ellenőrzéskor bemutatni a szennyezés eltávolítására alkalmas eszközöket. 6. § (1) A vakvezető kutya kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni: a) vendégforgalmat bonyolító nyilvános helyiségekbe, b) élelmiszert árusító helyiségekbe, vásárcsarnok, illetve piac területére, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre, d) ügyfélforgalmat bonyolító középületbe, e) uszodába, f) játszótérre, természetvédelmi területre, g) parkokba, zöldterületre, ahol tábla tiltja. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában leírt létesítményekbe, illetve területekre, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrzővédő kutyák bevihetők. 7. § (1) Ebtenyészetet, ebmegőrzőt, ebpanziót kizárólag jegyzői engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kérelemhez mellékelni kell az ANTSZ, a hatósági állatorvos és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét, valamint a közvetlenül érintett szomszédok (lakók) írásos hozzájárulását. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. 8. § Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, cégek ebtartásához előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmenően - a helyi körülményeket figyelembevéve - speciális feltételek betartására kötelezhető az ebtartó. Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás 9. § (1) Az eb tartója köteles a három hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett 30 napon belül a jegyző által megbízott ebnyilvántartónak bejelenteni. (2) Abban az esetben, ha az eb regisztrálása magánállatorvosnál történt, a magánállatorvos köteles erről a jegyző által megbízott ebnyilvántartót értesíteni. (3) Az eb tartója köteles az eb elhullását, eltűnését vagy tartási helyének végleges megváltozását 48 órán belül a hatósági állatorvosnak bejelenteni. (4) A hatósági állatorvos a bejelentett ebről, illetve a nyilvántartásból való törlésről az ebtartó részére igazolványt állít ki. Állategészségügyi kötelezettségek 10. § (1) Az ebtartó, a három hónapos kort elért ebet köteles 30 napon belül, majd hat hónap elteltével ismételten veszettség ellen a hatósági állatorvossal beoltatni. (2) Az egy év feletti ebet, az ebtartó évente egyszer a hatósági állatorvossal köteles beoltatni. Az ebek veszettség elleni oltása hatósági feladat, ezért azt magánorvos csak hatósági kinevezés alapján végezheti.
