XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. május / 5. szám
A szerzett jogok nem csorbulhatnak Kiket érint a nyugdíjreform? A nyugdíjreformról szóló eló'zó' cikkünkben már megírtuk, hogy január elsejétől két nyugdíjrendszer működik majd egymás mellett Magyarországon: az eddigi egypilléres, amelyet nagy vonalakban mindenki ismer, és az új, kétpilléres, amelyet a reform hozott létre. A reform kidolgozása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a szerzett jogok nem csorbulhatnak. Akik már résztvevői az eddigi rendszernek, vagyis akik akár csak egy hónapig is fizettek már nyugdíj- járulékot, azok jogosultságot szereztek a jelenlegi rendszerben, amelyet senki nem vehet el tőlük. Addig tehát, amíg lesznek olyanok, akiknek nyugdíj jár a jelenlegi rendszertől, ezt a rendszert életben kell tartani. Azok, akik már nyugdíjasok, természetesen maradnak az eddigi nyugdíjrendszerben. A nyugdíjreform nekik gyakorlatilag semmiféle változást nem jelent. Az egyetlen változás a nyugdíjemelések rendjében lesz, de ez egyértelműen előnyös lesz a nyugdíjasoknak. Erről egy későbbi cikkünkben még bővebben szólunk, de annyit már most megjegyzünk, hogy a nyugdíjak emelkedni fognak, 1998-ban például az inflációt legalább három százalékkal meghaladó mértékben. Egyszerű a pályakezdők helyzete is, hiszen nem kell azon törni a fejüket, hogy melyik nyugdíjrendszert válasszák. Számukra kötelező az új nyugdíjrendszer. A reform elsősorban értük és az utánuk következő évjáratokért van, azért, hogy idős korukban tisztességes nyugdíjat kaphassanak. Mindenki más választás elé kerül. El kell döntenie, hogy marad-e a jelenlegi, tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, vagy átlép az új, vegyes finanszírozású rendszerbe. A döntés bizony nem lesz könnyű. Sok szempontot kell mérlegelni, megfontoltnak kell lenni, hiszen senkinek sem mindegy, mekkora nyugdíjat fog kapni. Hogy pontosan mit kell megfontolni? Az új rendszerben a nyugdíjjárulék háromnegyedét továbbra is a társadalombiztosításhoz, egynegyedét viszont az új magánnyugdíjpénztárakhoz kell fizetni. Az egyén szempontjából az új nyugdíjrendszer egyik legnagyobb előnye az, hogy a magánnyugdíjpénztárakra bízott pénz minden valószínűség szerint nagyobb nyugdíjrészt hoz, mintha ezt a pénzt is a társadalombiztosításnak fizette volna be. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minél idősebb valaki, annál többet veszít a jelenlegi rendszer elhagyásával. Ráadásul arra is kevesebb az ideje, hogy megfelelő magánnyugdíjat szerezzen. Tehát az idősebbeknek valószínűleg nem éri meg az átlépés. De nemcsak a kor számít. Akinek magasabb a fizetése, az havonta több tagsági díjat fizet be magánnyugdíjpénztárába, tehát számláján hamarabb felgyülemlik akkora tőke, amely megfelelő havi járadékot biztosít. Aztán ott van az a lehetőség, hogy a kötelező nyolcszázalékosnál nagyobb tagdíjat fizessünk be havonta a magánnyugdíjpénztárunkba. Választhatjuk azt is, hogy kilenc vagy tíz százalékot vonjanak le erre a célra fizetésünkből. Ebben az esetben is gyorsabban halmozódik fel a tőke számlánkon. Ilyen esetekben viszonylag idősebb korban is megérheti az új rendszerbe átlépni. Ugyanakkor viszonylag fiatalabb korban is érdemesebb lehet az eddigi rendszernél maradni, ha valakinek alacsonyabb a fizetése, azzal kell számolnia, hogy gyakran lesz munkanélküli, rossz az egészségi állapota vagy más okokból nem szándékozik nyugdíjba vonulásig minden évet munkaviszonyban tölteni. Arról persze nem szabad elfeledkezni, hogy járulékfizetés nélkül egyik rendszerben sem lehet megfelelő nyugdíjra szert tenni. A választás felelőssége és öröme az egyéné. De a kormány mindent megtesz azért, hogy az emberek megalapozott döntést hozhassanak. A Pénzügyminisztériumban már készültek olyan modellszámítások, amelyek megkönnyítik a döntést. A számítások alapján elkészült egy számítógépes program, amely az Interneten is elérhető. Emellett az országban kilenc információs iroda nyílt (nyolc vidéken és egy Budapesten), amelyekben választ kaphatunk kérdéseinkre és kipróbálhatjuk az egyéni nyugdíjszámítási programot is. Sokakban felmerül a kérdés: mi a garancia arra, hogy nyugdíjba vonulás után az egyén megkapja a nyugdíjpénztárakba befizetett tagdíjakat és azok hozamait? A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy nem mindenki derűlátó. Sokak szerint az eddigi nyugdíjrendszer biztonságosabb az újnál. Valójában félelemre nincs okunk: az új nyugdíjrendszer legalább annyira biztonságos, mint a régi. A nyugdíjtörvény szigorú garanciarendszerrel bástyázta körül a kötelező magánnyugdíjat, így az egyének nem veszíthetik el megtakarításaikat. A garanciarendszer mögött végső soron maga az állam áll, anyagilag is felelősséget vállalva a magánnyugdíjpénztárak fizetőképességéért. A garanciák arra is kiterjednek, hogy a befizetéseknek elfogadható mértékű hozamuk legyen, olyan, amely növeli az időskori megélhetés biztonságát. Az állam nem engedi meg bárkinek, hogy kötelező nyugdíjpénztárt alapítson. Csak olyan intézmények tehetik ezt meg, amelyek sok tagok tudnak toborozni, hiszen ez elengedhetetlen az eredményes működéshez. Az alapításhoz szükséges az is, hogy az alakuló nyugdíj- pénztár megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezzen. Ezeknek a követelményeknek jó hírű bankok, biztosító társaságok, szakszervezetek, szakmai szervezetek és önkormányzatok felelnek meg, így előreláthatóan ők alapítanak majd magánnyugdíjpénztárakat. Áz állam szabályozza a pénztárak tevékenységét is. A pénztárak nem tehetnek bármit a rájuk bízott pénzzel. Nem nyereségalapon működnek majd, és csak nyugdíjpénztári tevékenységet végezhetnek. Meg kell felelniük egy minimális hozamelvárásnak, amelyet minden évben újra megállapítanak. A pénztártagok tulajdonosok lesznek, akiknek beleszólásuk lesz a pénztárak működésébe. A pénztáraknak rövid, közép- és hosszú távú terveket kell készíteniük és nyilvánosságra kell hozniuk a működésükkel kapcsolatos adatokat. Eredményeiket biztosítás-matematikusokkal kell megvizsgáltatniuk, hogy folyamatosan ellenőrizhessék, képesek lesznek-e teljesíteni vállalt kötelezettségeiket. Az állam intézményeket létesít a pénztárak tevékenységének ellenőrzésére, segítésére és a pénztártagok anyagi érdekeinek védelmére. Megalakult az Állami Pénztárfelügyelet, amely kiadja az alapítási és működési engedélyeket, folyamatosan figyelemmel kíséri a pénztárak működését, vagyis őrködik a rendszer biztonsága felett. Létrejött a Pénztártanács, amely a pénztárakat képviseli. Feladata, hogy megdldásokat találjon a felvetődő gondokra, időben felismerje a szabályozás problémáit. A Garancia Alap feladata a pénztártagok megtakarított pénzének védelme. A Garancia Alapot a pénztárak befizetéseiből hozzák létre, a részvétel minden pénztár számára kötelező. A Garancia Alap fizet, ha egy pénztár fizetésképtelenné válik vagy nem tudja folyósítani a nyugdíjat. De ennél sokkal többet is tesz. Ha egy pénztártag más pénztárba lép át vagy visszalép a társadalombiztosítási rendszerbe, azonnal fizet a befogadó pénztárnak, hogy a tag pénze ne heverjen tétlenül a régi pénztárban. Képviseli a pénztártagot a pénztárral való egyezkedések vagy egy esetleges felszámolási eljárás során. Ha egy pénztárral szemben felszámolási eljárás indul, a Garancia Alap tovább kezeli a neki átutalt vagyont, beszedi a tagdíjat, tehát ebben a rendkívüli esetben is biztosítja a vagyon folyamatos gyarapodását. Ha előfordulna, aminek nem szabad, vagyis ha a Garancia Alap is bajba kerülne, a pénztártag még mindig megkapná a pénzét. Ebben az esetben az állam költségvetési forrásokból sietne a rendszer segítségére. Elméletileg elképzelhető, hogy a pénztár rossz gazdálkodása miatt a pénztártag néhány százalékkal kevesebb nyugdíjat kap, mintha a jelenlegi rendszerben maradt volna. Ez azért van így, mert az állami garancia nem százszázalékos. De e csekély kockázat fejében az új rendszer résztvevői magasabb nyugdíjra is szert tehetnek - és nagy valószínűséggel fognak is -, mintha kitartottak volna a jelenlegi rendszer mellett. I----------------------------------------------------------------------------------1 I Lakásügyben különös óvatosság szükséges I ; Ne tárgyaljon a lakásán ; j jelentkezőkkel ! Tájékoztatjuk a tisztelt kerületi polgárokat, hogy a „Lakásért ■ ■ életjáradék-előtakarékosságért lakás” rendszer bevezetésének . ! ügyintézése kerületünkben kizárólag az Angyalföld- ! ■ Ujlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Rt. hivatali helyiségei- * I ben történik. Lakásra nem mennek ki! Jelenleg kizárólag már I I korábban elindított ügyek intézése folyik. A további lépésekről | | a kerületi újság és kábeltelevízió útján rendszeresen tájékoztat- | ■ ni fogjuk Önöket. A rendszer semmiképpen nem foglalkozik önkormányzati bér- ■ ! lakásban lakó bérlőkkel, kizárólag lakástulajdonokra terjed ki. Tudomásunkra jutott, hogy az egyes személyek kerületünk- * I ben megkeresnek polgárokat, és lakásbérleményük (!), illetve • I esetleg tulajdonuk megvásárlására szerződést próbálnak alá- I | íratni, főleg idős emberekkel. A szerződés aláírása esetére a | | helyszínen kisebb összeget is kifizetnek. Minden olyan hivatkozás, ami ilyen esetben az önkormány- ■ • zatra, polgármesteri hivatalra vagy annak valamilyen osztályé- , ! ra (főképpen a Szociális Osztályra) történik, hamis! Kérjük, la- ! ' kásügyben különös óvatossággal és gondossággal járjanak el. ■ I Ilyen megkeresés esetén értesítsék a polgármesteri hivatal ügy- I I félszolgálatát, vagy ha ilyen megkeresés már történt, tegyenek | | bejelentést a kerületi rendőrkapitányságon! | | XIII. kerületi önkormányzat | I ________________________________________________________I A Latorca utcától a Népfürdő utcái Mi újság a Tromosnál? Fejlesszük kondíciónkat! Az Angyalföldi Polgári Lövészegylet sportkörének felügyelete alatt megnyílt az Alig utca 7. szám alatti kondicionáló terem. Itt régebben is kétszobás konditerem volt, és a Medicor üzemeltette. Ezt a két helyiséget újította fel most az Angyalföldi Polgári Lövészegylet. A két terem kényelmes, jó levegőjű, kellemes légkörével szeretné kielégíteni a környék lakóinak sportolási, testedzési igényeit. Mindenkit várnak - nemre, korra való megkötés nélkül -, akik szeretnék alakjukat megőrizni, fejleszteni, alakítani, és mindazokat, akik erejüket, izomzatúkat szeretnék növelni. Elsősorban a lakosság igényeinek szolgálatában állnak, s nem a versenysportot akarják támogatni. Örülnének, ha minél több, főleg környékbeli fiatal vagy idősebb látogatna le. Szakmai tanácsokért, edzéstervekért és egyéni problémákkal Bitter István testnevelő tanárhoz és tizenötszörös magyar bajnokhoz lehet fordulni. O volt az első magyar versenyző, aki Európa-bajnokságon érmet szerzett a magyar body-building sportnak. A havi tagdíj: 1500 Ft. A terem hétköznapokon 16-tól 20 óráig tart nyitva. Bitter István Eb bronzérmes, az Alig utcai edzőterem vezetője (baloldalt) USA, cseh és walesi világ- és Európa-bajnokok társaságában Vass Károly magyar kézilabda válogatottként 216-szor öltötte magára az állami-címeres mezt, ma a Budapesti.Elektromos Sportegyesület elnöke és „mellesleg” tagja a magyar Olimpiai Bizottság elnökségének és elnöke a Fővárosi Sportegyesületek Szövetségének. - Mi újság a Tromosnál? - mi mással is kezdhetném a beszélgetést az elnökkel.- Egyesületünk 1922-ben alakult, azóta a magyar sport történetében sok siker tanújaként, jelentősen szerepet játszó, legendás hírű Latorca utcai - ma Népfürdő utcai - pálya ma egy kicsit halványabb fénnyel ragyog, de még mindig jelentős helyen szerepel a magyar sport térképén. Nyolc szakosztályunk működik. Első osztályú kézilabda csapatunk nemzetközi körökben is elismert. Büszkén mondhatom, hogy amíg a környékünkön 5-6 sportpályát is felszámoltak, mi ma Magyarország egyik legkomplexebb sporttelepével rendelkezünk. Saját termál-kúttal táplált uszodánknak egy 33 és 1/3 méteres - egy gyermek- és egy termál medencéje van. 1100 nézőt befogadó sportcsarnokunk mellett két bitumenes kézilabda pályán, hét teniszpályánk, és egy labdarúgó pályánk van. Tekézőinket pedig két belső építésű automata tekepálya várja.- Hány tagja van a sportegyesületnek?- Egyesületünk zárt klubrendszerű, 800 egyesületi tagunk van, pártoló tagságunk száma 4000. A vállalati dolgozók vállalati igazolványa egyben tagságig igazolványként is szolgál.- A közelmúltban privatizálták az Elektromos Műveket. Változtatott ez valamit a sportegyesület helyzetén ?- A német tulajdonos, a nem nyereséges vállalatra jellemző költség csökkentő tényezők közé sorolt minket is, és lefaragott az eddig juttatott támogatás mértékéből. Ugyanakkor jóindulatát és hozzáértését bizonyítva engedélyezte, hogy kitermelhetjük azt az összeget, amire a támogatáson túl szükségünk van. Ezért üzleti alapon kell gazdálkodnunk. így bérbe adjuk a teniszpályáinkat, a labdarúgópályát és rendezvényekre a sportcsarnokot. De jelentős reklámhordozó kézilabdásaink meze is. Ma már bevételeink a tagdíjakkal együtt eléri a 80 millió forintot.- Ha már a pénznél tartunk, mennyivel gazdálkodhatnak az idén ?- Költségvetésünk 150 millió forint. Ennek 60%-át a profi kézilabda csapatunkra költjük. Kézilabdázóink az ország három legjobb csapata közé tartoznak, viszont hat olyan kézilabda csapat van az országban, amelyeknél többet keresnek a játékosok, mint nálunk. A külföldi csapatokról nem is beszélve.- A kerület sportéletéhez milyen hátteret tudnak biztosítani?- Módomban áll áttekinteni a budapesti kerületek sportéletét, és ezért bizton állíthatom, hogy a XIII. kerületben, szemben a többi kerületekkel, jelentős sportélet folyik. A három sportegyesület, a Honvéd, a Vasas és mi összefogtunk és megállapodtunk, hogy a kerület fiataljainak sportolását támogatjuk. így az iskolák testnevelési óráinak segítését a Honvéd vállalja, a Vasas az általános- és középiskolák különböző versenyeinek rendezéséhez ad pályát, mi vállaljuk az óvodások úszásoktatását. Egy másik jelentős feladatot ad nekünk az új nemzeti alaptanterv is, amely a heti négy testnevelési órát heti kettőre csökkentette. Hiába írja elő az önkormányzati törvény, hogy gyerekenként 1200 forintot kell a tanulók iskolai sportolására fordítani. Ez a pénz az iskolák költségvetésébe beolvad és - jelképesen mondva - krétára költik. Mi ezért négy iskolával szorosabb kapcsolatot teremtettünk, ahol a tornatanárok az iskolában, tanítási időn túl tiszteletdíjért, hetenként három órában kézilabdára tanítják a gyerekeket. Ez a foglalkoztatás fakultatív ugyan, de legalább ezek a gyerekek ez idő alatt sportolnak. Azt is várjuk ettől, hogy lesz közöttük több olyan tehetséges sportoló, aki értékes utánpótlást jelenthetnek a nagy csapat számára. A fiatalok sportolásra való nevelése azért is fontos, mert tavaly 70 ezerrel csökkent a leigazolt versenyzők száma az országban, és az ilyen méretű további csökkenés már bizonyosan éreztetni fogja hatását, 2000-ben az ausztráliai olimpián is.- És a kerület felnőtt lakossága hogyan használhatja a Tromos pályát?- A zárt klubrendszeren belül erre szolgál a pártoló tagság, melynek során bérleteket bocsátunk ki. A vállalatok részére a jogi-társasági szerződéssel biztosítjuk a dolgozóik belépését a sporttelepre. Ez azt jelenti, hogy a bérlet a vállalat és nem a személy nevére szól, és így többen is felváltva használhatják.-A sportegyesületek eddig több mint 9 milliárd forint adósságot halmoztak fel. A Tromosnak mennyi adóssága van ?- Nincs és nem is volt adósságunk.- Pályájuk tulajdonjoga a fővárosé?- Nem, az a sajátunk, illetve az Elektromos Műveké, de azért gondunk van. A lakótelep építéskor elvették a külső, úgynevezett homokos labdarúgópálya területét, a harmadik pályánk ugyanerre a sorsra jutott, a parképítés miatt. Ezért a labdarúgóink csak az NB Ill-ban szerepelhetnek. Ha felkerülnének az NB II-be, akkor a Magyar Labdarúgó Szövetség versenykiírása szerint hét utánpótlás csapatot kellene működtetni. Ez elképzelhetetlen egyetlen füves pályán, bérelni kellene pályákat, amit a költségvetésünk már nem bírna el. Koós Tamás
