XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. április / 4. szám
3] Állt az udvaron egy nőalak A négy utcára néző Phőnix-ház Itt a házmestert ma is megbecsülik A Pannónia utcai kapu E gy nagyra nőtt és a maga korában modem árkádos épület négy utcát is ural az Újlipótváros szívében. Ez a Phőnix-ház. Sok szempontból is jelentős alkotás épült itt fel 1929-ben a Pannó- nia-Katona József-Tátra-Raoul Wallenberg utcák négyszögében hetven évvel ezelőtt. Az azokban az időkben nagy feltűnést keltett lakótömböt, amelynek születését még a sajtó is nyomon követte, a Phönix Életbiztosító Társaság építtette tőkebefektetés céljából. A Phönix név a kapuk fölött még most is olvasható. Az ebben a korban oly divatos elnevezésmód tehát innen ered. Mellékesen ennek örömére az addig névtelen szomszédos kis utcát, amely most Raoul Wallenberg nevét viseli, szintén a társaság mitológiai madaráról nevezték el attól kezdve. A nagyszabású építkezést azért kísérte oly kitüntetett érdeklődés, mert míg a húszas években általános válságban voltak a biztosítótársaságok, a Phönix olyan jelentős beruházásba fogott ezzel a bérházépítéssel, amely rendkívül jelentős tőketartalékot feltételezett. Ilyen horderejű, mintegy 5-6 millió pengőt igénylő építkezés megvalósítására akkortájt még a legnagyobb bankok részéről sem volt példa. Ráadásul az is szokatlan volt, hogy a biztosítótársaság nem a kisebb kockázattal járó és jóval olcsóbb ingatlanvásárlásba fektette pénzét, hanem érthetetlen módon saját, nem kevés rizikóval járó építkezésbe vágott bele. Erre az elhatározására a magyarázat is elég meglepő: az utóbbi évek legnagyobb építkezésének híre valamennyi, az építőiparban érintett vállalkozáshoz eljutott, akik a munka elnyerése reményében azonnal szerződést kötöttek a Phönix árajánlatokat gyűjtő ügynökeivel. Ezzel a fur- fanggal a társaság alig egy év alatt közel 4000 új üzletet tudott kötni, tovább növelve pénztartalékait. Ezek után természetesen csak a számára legelőnyösebb ajánlatokat választotta ki, ami építkezési körökben meglehetősen nagy visszatetszést keltett. Ezután az előjáték után indult meg 1929-ben az építkezés, itt a hírhedt Suhajda-nyomortelep közvetlen szomszédságában. A környéken éppen azokban az időkben nőttek ki egymás után a földből az új bérházak, melyek építése az első világháború miatt ezen a részen megszakadt. A korabeli divatos szóval bérpalotának nevezett épületet az akkor már hosszú ideje közös irodát üzemeltető Jónás Dávid és öccse, Zsig- mond tervezte. Az építész testvérpár addigra már számos jelentős épülettel gazdagította a fővárost, főként az V. kerület belső részén (ne feledjük, akkor még ez a terület is oda tartozott), ugyanakkor mindössze néhány lépéssel odébb is állt egy házuk, a Pannónia utca 6. számú, melyet szintén együtt terveztek húsz évvel korábban. Legfrissebb alkotásukat a kortársak nemcsak az egyéni, árkádokkal megbontott homlokzata miatt találták említésre méltónak, de a már akkor sűrűn beépített városrészben ritkaságnak számító tágas, parkosított belső udvarát is üdvözölték. Ez a szinte teljesen leegyszerűsített kialakítású, csak a bejáratoknál díszített bérház új stílust jelentett az építészetben; nemcsak külsejével lógott ki a környéken addig épített, pazarul díszített eklektikus házsorok közül, de eltűnt róla a korábban magától értetődően alkalmazott szokásos megoldás, a függőfolyosó is. Valamennyi emeleti lakás a lépcsőházból nyílik. A tömb hat különálló egységet képez, hiszen a bejáratok más és más számozás alatt szerepelnek. Az eredetileg 146 darab és általában háromszobás, hallos lakásokat nyolc lépcsőház és ugyanannyit lift szolgálja ki. Elvileg mindegyik szárnynak saját házmestere van, mert bár a lakások szinte teljes egészében a bennük élők tulajdonába kerültek, a jól bevált házfelügyelők munkájára továbbra is volt igény. Mégis pillanatnyilag csak két lépcsőházban találhatjuk meg őket. Egyikük immár harminchatodik esztendeje felelős tágabb otthona rendjéért. Erzsi néni vállaira ma már kevesebb teher nehezedik, mint ideköltözésekor, de azért most sem tud úgy elmenni otthonról, hogy valakit ne bízna meg teendői átvételével. Annak ellenére, hogy megbízatása szerint csak a liftekre kellene odafigyelnie, változatlanul mindenki hozzá csenget be először, ha gondja van. O pedig tudja, mi a dolga...- Egy Sopron vármegyei kis faluban születtem - meséli Erzsi néni -, de aztán testvéreim után a papám engem is felküldött Pestre szolgálni. Tizennégy éves voltam, amikor szobalány lettem az Újpesti rakpart 6-ban, egy nagyon rendes családnál. Sokat tanultam ott azalatt az öt év alatt. De azután férjhez mentem, és elkerültem onnan. A háború után úgy jutottunk lakáshoz, hogy a Wallenberg utca egyik házába segédházfelügyelőt kerestek. Az állást mi elvállaltuk. Onnan vezetett az utunk a három gyerekünkkel ide, a Phőnix-házba, ahol az egyik lépcsőház házfelügyelőjeként megkaptuk ezt a másfél szobás lakást, amit mi alakítottunk át az eredeti szoba-konyhásból ilyenné. Arra emlékszem, hogy a gyógyszertár helyén akkor Vámos János patikája állt. Még működött a díszkút az udvaron, és volt rajta egy nőalak, amely később eltűnt róla. Amikor idekerültem, a kút már elromlott, és azóta sem sikerült megjavítani. R égen segítségünk is volt, annyi mindent kellett elvégezni: reggel ötkor keltünk és kinyitottuk a kapukat. Majd még mielőtt az emberek munkába indultak volna, felsöpörtük a járdát, összeszedtük a szemetet, hetente lemostuk a lépcsőket, egy ideig még fűtenünk is kellett, mert akkor még nem volt távfűtés. Bármi panaszuk volt a lakóknak, azt nekünk kellett elintézni. De ugyanakkor én is sok mindenben számíthattam rájuk. Mert szerencsére nekem mindig is jó lakóim voltak, finom úri emberek, akik a liftpénz háromszorosát-négyszeresét is megfizették. Főleg amikor még a sok látogatót is útba kellett igazítani, mert egymást érték a kártyapartik és más összejövetelek. Ide bejárónők jártak, meg külön mosónők. Rangos ház volt ez bizony mindig is. Sok ügyvéd, mérnök és orvos élt itt. Hozzám is szívesen jöttek be a lakók, mert tudták, hogy én meghallgatok mindenkit. Egy tál sütemény állandóan volt itt az asztalon, amivel megkínálhattam őket. Most is jóban vagyok velük, gyakran még a növények locsolásával is engem bíznak meg, ha elutaznak hazulról. Persze vannak olyanok is, akiket már egyáltalán nem ismerek. Sok a nyugdíjas, az asszonyok szép időben kiülnek az udvarra beszélgetni, szinte ennyi maradt a közösségi életből. A lakások viszont most is olyan szépek, ahogyan eredetileg megépítették őket, pedig ott sincsenek díszítések.- Amikor idejöttünk, megmondtam a családomnak, hogy bizony nekünk is lesz autónk, csak segítsenek ők is a munkában. Annyit dolgoztunk, hogy két év múlva előbb 24 ezer forintért egy kis telket, majd hamarosan a kocsit is meg tudtuk venni. Ezt lehet, hogy máshol nem tudtam volna megtenni.- Sok híresség lakott és lakik ma is ebben a házban. Sok egykori lakó külföldön élő leszármazottja látogat el ide ma is azért, hogy megnézze, hol is laktak valaha az őseik. Megcsodálják az udvart, a sasokat, s engem is megkérdeznek, hogy ismertem-e ezt vagy azt az illetőt.- Ma is szeretnek itt lakni az emberek, mert itt rendet és nyugalmat találnak. A kertet is van, aki ápolja, már nincs is elkerítve, mint azelőtt. Ha nem ilyen lenne ez a ház, már én is rég elmentem volna. Egyedül azt tartom igazságtalannak, hogy a házmesterlakásokat még mindig nem ajánlották fel számunkra megvételre, pedig sok pénzt öltünk már bele mi is, és nem szeretnénk csak úgy veszni hagyni. Farkas Szabolcs m ■ ----------------f J egyzőnk kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke a belügyminiszter előterjesztésére, nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából érdemes és eredményes munkája elismeréseként dr. Sinka József Mártonnak, Budapest XIII. kerületi jegyzőnek Magyar Köztársasági Arany Erdenikereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozott ---------•• k itüntetett művészek^ kerületünk lakói Március 15-e alkalmából Kossuth-díjat kapott Lendvay Kamilló Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, kiváló művész zeneszerzői életművéért, a zene minden műfajában nyújtott egyenletesen magas színvonalú alkotásaiért Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Kazimir Károly Kossuth-díjas rendező, kiváló művész művészi életműve elismeréseként Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Ember Judit Balázs Béla-díjas filmrendező, filmrendezői munkássága elismeréseként Magy ar. Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Zana József színművész Jászai Mari-díjat kapott . Borbás Gabi . k színművész j Önkormányzatunk teljesíti a 16%-os közalkalmazotti béremelést A képviselő-testület 1998. március 24-i ülésén úgy döntött, hogy a közalkalmazotti törvény módosításával összefüggő kiadásokra, a közalkalmazotti béremelés fedezésére és különféle kiegészítésekre 270 millió forint összegben biztosít póttámogatást az intézményeknek céltartaléka terhére. A kötelező béremeléseken felül lehetőség nyílt a minőségi munkavégzés elismerését lehetővé tevő fővárosi tanácsosi, fő- munkatársi, munkatársi címek adományozásának kibővítésére is valamennyi ágazatban. A megfelelő színvonalú feladatellátáshoz nélkülözhetetlen üres álláshelyek betölthetősé- gének feltételeire, a bérek szint- rehozására 13,7 millió forint póttámogatást szavaztak meg. A házi szociális gondozás területén évek óta tartó tendencia a gondozottak létszámának lassú emelkedése, és gondozást igénylők egészségügyi állapotának folyamatos romlása. Mindez a „gondozási idő” fokozatos emelkedését jelenti, vagyis a szociális gondozónők leterheltsége egyre nagyobb. A többletmunka felmerülő költségei 2,6 millió forintot jelentenek. Az egészségügyi dolgozók műszakpótlékára biztosított támogatás közel 13 millió forint. A módosított bértábla szerint végrehajtott bérfejlesztés nem biztosította a 16%-os növekedést, különösen a több diplomával rendelkező, illetve vezető állásban dolgozó közalkalmazottak körében. Ezen feszültség feloldására a 16%-os bérnövekedés eléréséhez szükséges pótlásra kereset-kiegészítés címén 32,5 millió forintot biztosít az elfogadott rendelet. i i i i i I i L Közhasznú munka a rászorultakért j Tolókocsi-felhajtó egy mozgássérült lakásába i Kerületünkben 4 gondozási központ foglalkozik a szociálisan rászorulókkal. Javaslataik eljutnak az önkormányzat szociális osztályán keresztül a Sima Út Kft.-hez. Ők jelenleg 4-5 szakmunkásukkal - közhasznú munkavégzés keretében - végeztetik el a kért villany-, víz-, kőműves- és egyéb szakmunkákat. Tennivaló pedig jut minden napra. Bretán László, Szabolcs utca 1/A földszint 7. szám alatti lakos meglepődött, amikor a mellé rendelt gondozónő közölte vele, hogy bejárati ajtaja elé rámpát, azaz tolókocsi-fel- hajtót fognak építeni. A bejelentést tett követte. Február 11 -én Csató László és Som László kőművesek munkavégzésénél én is jelen voltam.- Önöket bizonyára mindenki örömmel fogadja. Mégis milyen tapasztalataik vannak ezen a téren?- Akikhez kirendelnek bennünket, azok természetesen elégedettek, és jó is a kapcsolatunk velük. A szomszédok szoktak néha elégedetlenkedni, mert hát a mi munkánk, átmenetileg ugyan, de szemeteléssel jár. Látja, most is ott van egy kupac homok az udvar közepén, a kőművesmunkánkhoz ez is hozzátartozik. Meg szoktuk nyugtatni ilyenkor a lakókat, hogy a munka végeztével minden szemetet eltakarítunk magunk után.- Milyen formában, mikor kapják meg a címet, ahová menniük kell?- Minden reggel eligazítás van, és ott kapjuk meg az aznapi feladatot.- Sok a munka?- Hát, nem panaszkodhatunk. Minden napra jut valami.- Ehhez a munkához, amit most kezdtek el, mennyi idő' szükséges?- Legkésőbb délre befejezzük. Azután eltakarítjuk magunk után a szemetet és visszavisszük a szerszámainkat.- Szokták a munkájukat ellenőrizni?- Ki szokott jönni az építésvezetőnk. Nálunk ez nem jelent problémát, jó kapcsolatban vagyunk a főnökeinkkel. Bretán László konyhájában tolókocsijából nézi a munkát. Engem is hellyel kínál.- Mióta van ehhez a tolókocsihoz kötve az élete?- Velem sok minden történt, kész regény az életem. Volt már három szívinfarktusom, azután meg a lábaimmal lett gond. Elfertőződtek és bekerültem a Nyíró kórházba. Az egyik lábamat amputálni kellett. A másikat nem engedtem, azt mondtam a doktor úrnak, hogy azt inkább magammal viszem a sírba. Ez egy évvel ezelőtt történt, azóta így élek.- Egyedül él, ráadásul csak tolókocsival tud közlekedni. Hogy oldja meg a főzést és a vásárlást?- Minden nap jár hozzám egy gondozónő, és ő készíti el, amit én nem tudok, vagy nekem nehezen megy. Piacra már nem járok, de a közeibe azért ki szoktam menni egy kicsit levegőzni. Csak körülményes a közlekedés ezzel a járgánnyal.- Akkor bizonyára örül, hogy legalább itt, a bejárati ajtajánál megkönnyítik a közlekedést...- Hát hogyne örülnék! Még egy jó szónak is örül az ember manapság, nem hogy ennek. Egyébként nagyon meg is lepődtem, mert nem én kértem ezt a felhajtót, hanem a gondozónőm. Az ő figyelmességének köszönhető. Ezúton is köszönöm a segítséget neki is és mindenkinek, aki ezt intézte. Távozásomkor még összetalálkoztam Szabó István építésvezetővel, aki éppen a dolgozóit interjúvolta, hogy nincs-e szükségük valamire. Én viszont Szabó úrtól kérdeztem meg, hogy szerinte elegendő-e az a 4-5 közhasznú munkát végző szakember, akikkel rendelkeznek.- Többéves tapasztalatom alapján mondom, hogy egyelőre elegendő ennyi ember. A gondozási központok nagyon jól feltérképezték a kerületet a szociálisan rászorulók létszámát és igényeit tekintve egyaránt. Munkánk bőven akad, de jó időbeosztással el tudjuk végezni vállalt kötelezettségünket ezzel a létszámmal is. Kónya István Az „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítvány nyilvános pályázatot hirdet A Közalapítvány a pályázó saját forrásainak kiegészítéseként anyagi eszközeivel támogatja a felhívásban megfogalmazottaknak megfelelő pályázatokat. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök nagyobb arányát tudják biztosítani. Pályázhatnak belföldi és külföldi természetes és jogi személyek a lakóhelytől, telephelytől függetlenül. A pályázat célkitűzései:- a XIII. kerületi fasorok pótlása, telepítése,-játszótér-telepítés, -felújítás, -átépítés,- köztéri műalkotások létrehozása, felújítása,- oktatási intézmény környezetvédelme,- a XIII. kerület társadalmi-gazdasági-környezeti változásainak bemutatása, különös tekintettel a hatvanadik évfordulóra. Az elbíráló nem zárkózik el egyéb, a kerület fejlesztését, értékeinek megőrzését és kiteljesítését célzó pályázat értékelésétől sem. A pályázat tartalmi követelményei: A pályázatban meg kell jelölni az elérni kívánt célt és a várható eseményt. A pályamunkának tartalmaznia kell a megvalósítandó célkitűzés műszaki, gazdasági, esztétikai és humán jellemzőit. Ismertetni kell a program részletes leírását, a megvalósítás költségvetését és ennek fedezetét. Megjelölendők: a végrehajtás felelőse és garanciája. Amennyiben a pályázó és/vagy a megvalósító jogi személy, közölni kell a nyilvántartásba vétel bírósági végzésének számát és keltét. A pályázat beadásának határideje: 1998. május 20. A pályázatot postán vagy személyesen lehet benyújtani a következő címen: „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítvány (XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztály, Simon Lászlóné), 1139 Budapest XIII., Béke tér 1. A Közalapítvány Kuratóriuma 1998. június 30. határidővel bírálja el a pályázatokat, amelyeknek eredményét a XIII. kerületi Hírnökben teszi közzé, a pályázók közvetlen értesítése mellett. Felvilágosítást nyújtanak telefonon munkaidőben: Stachó Tamás, a Kuratórium elnöke 320-0073 és Szederkényi András, a Közalapítvány képviselője 329-2837. ► V
