XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. március / 3. szám

Az 1997. november 1-jén hatályba lépett gyermekvé­delmi törvény a gyámhivata­lok feladatává tette az örökbe­fogadási és az örökbefogadás felbontási ügyeket. Az örökbefogadás előtti el­járást az örökbe fogadni szán­dékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgá­lat készíti elő. Az eljárás le­folytatásának célja annak megállapítása, hogy az örök- befogadó személyisége és kö­rülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. A gyermekvédelmi szakszolgá­lat (a fővárosban a GYIVI) a lefolytatott vizsgálat eredmé­nyét és javaslatát az ügyfél kérelmére írásban megküldi szolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermek csa­ládba történő beilleszkedésé­ről,- beszerzi a gyermek sze­mélyiségére vonatkozó szak- véleményt, — szükség esetén újból be­szerzi az érintettek egészségi állapotára vonatkozó orvosi igazolásokat. Ezt követően a gyámhivatal meghozza az örökbefogadást engedélyező határozatát. A gyámhivatal a felbontási kérelem előterjesztése kap­csán az örökbefogadás körül­ményeire vonatkozóan teljes körű tényfeltáró munkát vé­Gyárfás Erzsébet és Nagy János ügyfeleket fogad az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak. A gyámhivatal az örökbe­fogadó alkalmassága tekinte­tében a rendelkezésre álló szakvélemények, környezet- tanulmány, valamint - szük­ség szerint — egyéb iratok alapján dönt. Alkalmatlanság megállapí­tása esetén új eljárás a határo­zat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem in­dítható. Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján az örökbe fogadni szándékozó személyt a gyermekvédelmi szakszol­gálat felveszi saját nyilvántar­tásába, majd továbbítja az ügyfél kérelmére az országos nyilvántartás számára. A gyámhivatal határozata a jogerőtől számított 2 évig ér­vényes, mely az örökbe fo­gadni szándékozó kérelmére 1 évvel meghosszabbítható. Az örökbefogadás engedé­lyezése iránti eljárás az örök­be fogadni szándékozó sze­mély kérelmére indul. A ké­relmet a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye sze­rint illetékes gyámhivatalnál lehet előterjeszteni. A gyám­hivatal az eljárás során külön­féle iratokat szerez be, illetve a törvény alapján egyes irato­kat az örökbe fogadni szándé­kozó személynek kell csatol­nia. A gyámhivatal kötelező meghallgatást tart a törvény­ben felsorolt személyek köré­ben. Nyílt örökbefogadás ese­tén a vér szerinti és az örökbe­fogadó szülőket együttesen kell meghallgatni, melyről jegyzőkönyv készül. A vér szerinti szülő az örökbefoga­dáshoz való hozzájáruló nyi­latkozatát bármelyik gyámha­tóság előtt megteheti. Csecse­mő esetén a szülést követően azonnal is lehetséges. A gyámhivatal az örökbe­fogadási kérelem elbírálása előtt:- az örökbe fogadni szán­dékozó személynél környe­zettanulmányt készít és hatá­rozattal dönt a gyermek gon­dozásba történő kihelyezésé­ről,- a gyermekjóléti szolgálat, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek ese­tén a gyermekvédelmi szak­gez. Ennek ismeretében hozza meg döntését az örökbefoga­dás felbontásával kapcsolato­san. Az örökbefogadást a fe­lek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Amennyiben a felek között az örökbefogadás felbontásával kapcsolatosan nincs egyetér­következményeire, ennek ered­ménytelensége esetén pénzbír­ság szabható ki, melynek felső határa 100 000 forint. A bír­ság ismételten is kiróható. A kapcsolattartás akadályoztatá­sának tényéről a szülők egy­mást írásban értesíteni kötele­sek. Abban az esetben, ha problémák merülnének fel, azt a gyámhivatal tudomására hozzák. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a ha­tározat jogerőre emelkedésé­től számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Amennyiben a gyermek rendezetlen családi jogállás­sal született, az anya állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal a születés tényéről az anyakönyvi hivatal­tól értesítést kap. En­nek ismeretében a gyámhivatal köteles az anya figyelmét felhívni arra, hogy legkésőbb a gyermek 3 éves koráig ren­dezni köteles a gyer­mek családi jogállá­sát, és kéri, hogy nyilatkozzon a vér szerinti apa szemé­lyéről. Ennek isme­retében a gyámhiva­tal megkeresi az apát és nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy hajlandó-e a gyermeket magáénak elis­merni. Amennyiben nem kí­vánja elismerni a gyermeket, hivatalból bírósági eljárás in­dul az apaság megállapítása tárgyában. Amennyiben az anya fennálló házassága ide­jén született gyermekének tés, úgy a feleknek bírósághoz kell fordulniuk. Témák Irén ügyiratokat tanulmányoz Ksofúttartási an láthatási) ügyek A gyermekkel való kapcso­lattartásra a szülő, nagyszülő, továbbá ha a szülő, illetve a nagyszülő nem él vagy a kap­csolattartásban tartósan aka­dályozva van, a gyermek nagykorú testvére, szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A szü­lővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. élet­évét betöltött gyermek önálló­an is előterjesztheti. A gyámhivatal a szülők kö­zötti vita esetén a kapcsolat- tartást bármelyik fél kérelmé­re szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolat- tartásának megállapítása a bí­róság hatáskörébe tartozik. A gyámhivatal a kapcsolat- tartást elsősorban egyezség létrehozásával, tárgyalás meg­tartásával rendezi. A gyermek törvényes kép­viselőjének állandó lakcíme szerinti gyámhivatal illetékes ezen ügyekben. Ha a gyermeket nevelő szü­lő a kapcsolattartást szabályo­zó határozatnak nem tesz ele­get, a gyámhivatal írásban fi­gyelmezteti magatartásának A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyer­mek, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a gyer­meket gondozó személy ké­relmére indulhat. A gyámhi­vatal az engedélyezés során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakha­tása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. Amennyiben a gyámhivatal a kérelmet eluta­sítja, és a gyermek a szülői házat már engedély nélkül el­hagyta, kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ha a lefolyta­tott eljárás során (széles körű környezettanulmány) a felté­teleket megfelelőnek és a gyermek érdekében állónak tartja, a szülői ház elhagyásá­ra az engedélyt megadja. A körülmények negatív irá­nyú változása esetén az enge­délyt visszavonhatja. A gyermek végleges kül­földre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell mindazokat az okiratokat, melyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tar­tása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön is bizto­sítva van. Amennyiben a be­nyújtott okiratokból megálla­pítható, hogy a gyermek kül­földre távozása rá nézve nem hátrányos, úgy a gyámhivatal határozatában az engedélyt megadja. Kiskorúak házasságának eui A gyámhivatal a házasság- kötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házas­ságkötés a kiskorú érdekét szolgálja, továbbá ha a kisko­rú kérelmét szabad akaratá­ból, befolyástól mentesen nyújtotta be, részt vesz a csa­ládvédelmi szolgálat tanács­adásán, a házasságkötéshez szükséges testi, erkölcsi, ér­telmi fejlettséggel rendelke­zik, a 16. életévét betöltötte. Ezen túlmenően, ha megélhe­tése, lakhatása a házasságkö­tés után biztosított, a meglé­vő, illetve 18. életévének el­érése előtt születendő gyer­mekének gondozáshoz, neve­léshez szükséges feltételek biztosítottak. Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós, nem ala­pozza meg a házasságkötés engedélyezését. A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jog­erőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. A fentiekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást szemé­lyesen ügyfélfogadási időben és telefonon bármikor adnak a témával foglalkozó ügyinté- ______ zők. Cím: XIII. kerü­let, Frangepán utca 44/A fszt. 5. Telefon: 270-1384/238, 234- es mellék.' T ernák Irén Gyárfás Erzsébet Információ a két ügytípussal kapcso­latban, amit tapasz­talataink szerint igen sokan félreér­telmeztek: 1. Otthonteremté­si támogatásban csak azok a fiatal felnőttek részesül­hetnek, akik nagy­korúvá válásuk előtt közvetlenül leg­alább két évig gyermekott­honban éltek intézeti vagy állami neveltként. 2. Gyermektartásdíj meg­előlegezése csak akkor le­hetséges, ha az érdekelt fél már kérte a bíróságtól a vég­rehajtást, de a tartásdíj be­hajtása átmenetileg lehetet­len volt. Mindkét tényről doku­mentum szükséges. Nagy János mb. hivatalvezető KERÜLETÜNK HATVAN EVE címmel az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény és a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub kétfordulós helytörténeti vetélkedőt hirdet kerületünk jelenlegi és volt lakói részére a Hírnök márciusi és áprilisi számában. A vetélkedő márciusi fordulójának kérdései: 1. Mikor lett Angyalföld XIII. kerület? 2. Melyik híres költőnk lakott 1939-44 között a Pozsonyi út 1. szám alatt? 3. A Vilmos-laktanyában kinek a vezetésével alakult ellenál­lási csoport 1944-ben? 4. Mikor alakultak ki a kerület jelenlegi határai? 5. Hány orvosi műszergyár egyesüléséből alakult meg 1963- ban a Medicor Művek? 6. Mely kerületi épületek tervezője Finta József építész? 7. Mikor adták át a kerület első metróállomását? 8. Melyik kerületi gimnázium nevelőtestülete kapott Pro Űrbe Budapest díjat és mikor? 9. Milyen fővárosi közüzemek központjai találhatók a kerü­letben? Az itt feltett kérdésekre a választ 1998. március 27-ig juttas­sák el a versenyzők postán vagy személyesen az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe (1132 Budapest, Váci út 50. Tele­fon: 349-1501), nevük és lakcímük feltüntetésével. A vetélkedő márciusi fordulójának helyes válaszait az áprili­si forduló kérdéseivel együtt közöljük a Hírnökben. A legered­ményesebb versenyzők közül sorsolással választjuk ki a díjazot­takat az áprilisi forduló válaszainak értékelése után. Díjak: 1. díj: 15 000 Ft, II. díj: 8000 Ft, III. díj: 5000 díj, IV. díj: 2000 Ft. A nyerteseket 1998. május 15-ig értesítjük. A díjak átadására a XIII. Kerületi Napok keretében kerül sor május 26-án. Kedves lakók! UTCÁNK TÖRTÉNETE címmel az Angyalföldi Helytörté­neti Gyűjtemény és a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub pályáza­tot hirdet kerületünk lakói részére. A pályázók az utcajegyzék­ben szereplő bármely XIII. kerületi út, körút, utca, tér, köz, park, sétány történetével pályázhatnak, legalább három gépelt oldal terjedelemben. A pályaművekhez eredeti dokumentumok vagy másolataik, vagy képillusztrációk mellékelhetők. A pályaművek beküldési határideje 1998. április 24. A beküldés vagy beadás helye: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, 1132 Bp., Váci út 50. Telefon: 349-1501. A pályázók tüntessék fel pályázatukon a nevüket és lakcímüket! I. díj: 25 000 Ft, II. díj: 20 000 Ft, III. díj: 10 000 Ft, IV. díj: 5000 Ft. A díjazottakat 1998. május közepéig értesítjük. A díjak átadá­sára a XIII. Kerületi Napok keretében kerül sor május 26-án. A legjobb pályaműveket a XIII. kerületi Hírnök megjelenteti. Új paliba nyílt a Cehei nt 28-ba« Nyilván a környék népes lakosságának örömére új pati­ka nyílt a Lehel út 28-ban, mi­vel ott beszerezhetik a hu­mán- és állatgyógyászati ké­szítmények és gyógytermékek széles választékát. Képein­ken: az Oroszlán patika bejá­rata, s odabent a patika veze­tője, Gerőné dr. Almási Judit és munkatársa, Kun Andrea szakgyógyszerészek munka közben. Az önkormányzati közterület-felügyelők 1997-ben megtett intézkedései Szabálysértés megoszlása Figyelmeztetés Helyszíni bírság eset Ft Feljelentések száma Közterület engedély nélküli használata 464 693 729 500 6 Közterületen engedély nélküli árusítás 533 125 113 500 1 Köztisztasági szabálysértés 87 63 62 000 1 Parkrongálás 48 153 265 300 25 Útügyi szabálysértés 18 18 21 000­Ebtartási szabálysértés 84 3 1 500­KRESZ szabálysértés 433 1240 1 622 500 164 Egyéb* 39 4 5 500­Összesen 1706 2299 2 820 800 197 *Egyéb: hirdetmények tiltott elhelyezése, hivatalos személy akadályozása stb. 1998. március Amit a Gyámhivatal tevékenységéről tudni kell Helytörténeti vetélkedő és pályázat Kedves lakók! nem a férje az apja, a gyámhi­vatal az apaság vélelmének megdöntése tárgyában pert in­dít.

Next

/
Thumbnails
Contents