XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. október / 10. szám
2002-re Cőn^alföldre löltözil a főváros levéltára A közelmúltban határozat született arról, hogy a Fó'vá- rosi Levéltár új épülete a mi kerületünkben, az Országos Rendőr-fó'kapitánysággal szemben, a Hőtáv területén épüljön fel. A Fővárosi Levéltár működéséről, gondjairól és terveiről beszélgettem dr. Varga Lászlóval, a levéltár főigazgatójával.- A levéltár a városi adminisztráció kialakulásával kétszáz évvel ezelőtt a XVIII. század végén jött létre - magyarázza a főigazgató. - 1911-ben vált szervezetileg is önállóvá, de csak 1941-ben döntött a főváros vezetése arról, hogy az iratok mennyisége és az intézmény komolysága önálló épületet követelne meg. Ennek nemsokára hatvan esztendeje lesz. A rendszerváltás előtt különböző változatok merültek fel. Szó volt arról, hogy a Hűvösvölgyben épüljön fel az új levéltár. Később az Örs vezér terén volt kijelölve a helye. Ezek az elképzelések eljutottak a tervek bizonyos szintjéig, de végleges terv készítésére, még kevésbé építkezésre nem került sor sehol. A főváros nyolc év- Ma is a Bazilika pincéjében van a levéltári anyag?- A pincében a lehetetlen tárolási lehetőségek miatt katasztrofális állapotba kerültek a felbecsülhetetlen értékű iratok. A főváros a Leonardo da Vinci közben átalakított egy gyárépületet a levéltár részére, ami azonban nem volt elegendő a Bazilika alatt lévő anyag befogadására sem. Jelenleg öt telephelyen működünk, de azoknak is minden helyisége betelt már. Például a Fővárosi Bíróságtól csak 1955- ig átvett iratok vannak nálunk, és ma még a lét- fontosságú iratokat sem tudjuk átvenni. A többi anyag - szakmai nyelven szólva - az iratképzőknél, a bíróságok, közigazgatási és gazdasági szervek pincéiben vannak és egyre pusztulnak. Az 1956-os periratokat is a teljes pusztulás elől az utolsó pillanatban csak úgy tudtuk megmenteni, hogy mikrofilmre vittük, így legalább ha eredetiben nem is, de filmen nyomuk marad. lant, s arra jutottunk, egyiket sem lehetne tökéletesen átépíteni és ráadásul még kevesebbe se kerülne, mintha újat építenénk. Ezután került előtérbe az ötlet, hogy a Teve utcában egy feleslegessé vált ingatlanon épüljön fel a Fővárosi Levéltár épülete. Ennek alapján írta ki a Művelődési Minisztérium és a főváros a tervpályázatot. Annak ellenére, hogy ez egy technológiailag bonyolult épület, meglepően sokan, 25-en pályáztak. A levéltárosokból, építészekből és városrendezőkből álló bírálóbizottság egyértelmű döntése alapján Kőris János és társai, a Budai Építészműhely nyerte meg a pályázatot. A nyertes épület alapterülete a szintekkel együtt 28 000 négyzetméter, túlnyomó része természetesen raktár, de jelentős területet biztosítanak azok számára is, akik tudományos munkásságuk keretében kutatómunkát végeznek, vagy csak egy iratot, bizonyítványt keresnek. Az épületet úgy tervezték, hogy ha 40-50 év múlva megtelik iratokkal, akkor előbb a polcNálunk van a főváros teljes köz- igazgatási anyaga, és a fővárosi hatáskörrel rendelkező állami intézmények iratanyaga, valamint a terv- és térképtár.- Hány irat van ma a levéltár birtokában?- Mi, levéltárosok úgy számoljuk a nálunk tárolt iratok mennyiségét, hogy azok élükre állítva hány métert vagy kilométert tesznek ki. A most nálunk őrzött iratanyag élére állítva 22 kilométert alkotna, ez az iratkígyó a teljes fővárost átszelné, de ha a keletkezési helyeiken őrzött iratokat is e mögé az iratsor mögé állítanánk, akkor az iratkígyó 50 kilométeresre nőne.- Kik keresik fel a levéltárat?- Természetesen elsősorban azok a kutatók, akik egy bizonyos kort vagy valamilyen jelentősebb eseményt és annak hátterét kutatják. Mi valamennyi fővárosi közintézmény, önkormányzat, a bíróságok, a tanintézetek, állami és korábbi magánvállalatok minden történelmi értékű vagy jogbiztosító okmányát őrizzük. A levéltárak szerepe a rendszerváltás óta megváltozott. A levéltári törvény nem csak a magyar, de a külföldi állampolgárok számára is nyitottá A Fó'városi Levéltár látványterve a Csongor-Teve utca felól vei ezelőtt programjára tűzte az új levéltár építését. — Saját épület híján, hogyan tudták az évtizedek, só't évszázadok anyagát tárolni?- Több helyen tartották ezt a hatalmas mennyiségű anyagot. A legnagyobb része a Bazilika pincéjében volt, ahová még a bombázások elől menekítették az anyagot. A történelem igazolta ezt az elővigyázatosságot. A Városházának az a része, ahol a Fővárosi Levéltár volt, bombatalálatot kapott és leégett. A levéltár páncéltermének páncélfalai annyira felmelegedtek, hogy a bennük őrzött értékes iratok mind megsemmisültek.- Most hol tart a levéltár története ?- 1992-ben, a Vizafogó lakótelep közepén álló hatalmas telken kívánták megépíteni a Fővárosi Levéltár új otthonát, de 1994-ben pénzhiány miatt elálltak a tervtől. Az 1995-ben elfogadott levéltári törvény tükrében nyilvánvalóvá vált, hogy a vizafogói épület alultervezett, tehát újra kellett gondolni, hogy hol és mekkora legyen a Fővárosi Levéltár.- Újra kezdődött az egész szervezési és tervezési procedúra ?- Először költségkímélés okán, egy már meglévő épületet szerettünk volna irattárrá átalakítani. Meg is néztünk több mint száz ingatrendszer átalakításával növelni lehessen befogadóképességét, majd magát az épületet is tovább lehessen bővíteni. A városházi tervtanács szeptember első napjaiban elfogadta a tervet. Ezek után ha a főváros kiadja a megbízást, akkor a tervezők rövid idő alatt elkészítik azt a tervet, amelynek alapján be lehet adni a kérelmet az építési engedélyre, hogy azt követően az építők munkához láthassanak.-A Fó'városi Levéltárban mi minden gyűjtenek?- A mi illetékességünk az egész főváros területére, valamennyi kerületre kiterjed. Ilyen jogosítványa még a főpolgármesternek sincs. tette a levéltárat, mondván: alanyi joga mindenkinek, hogy betekinthessen a kívánt iratokba. így igen sokan keresnek fel bennünket, például azért, hogy az elveszett irataikat a nálunk tárolt okmányokról készült másolatokkal pótolják. De egyre többen kutatják családjuk múltját, sőt ma már vannak olyan vállalkozások is, amelyek családfák kutatására megbízást is vállalnak.- Ön szerint a többszöri nekifutás után, hat évtizeddel az első döntést követően, mikorra lesz épülete a Fővárosi Levéltárnak?- Reményeim szerint négy év múlva, 2002 tavaszára. Koós Tamás Jövőre ünnepli a 100. évfordulóját Egy épülő kórház, amely esztendők óta sorsára vár Angyalföld egyik legnagyobb gyógyító intézménye a Központi Honvéd Kórház. A múlt században épült 450 ágy kapacitással. Jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Eddigi működéséhez legendák, sok-sok beteg gyógyulása, az elhalálozottak hozzátartozóinak bánata kötődik. Gyógyító osztályain hosszú évekig elsősorban sorkatonák, tiszthelyettesek, tisztek és hozzátartozóik orvosi ellátásáról gondoskodtak. Az intézmény az 1980-as évektől nyitottabb lett, a főváros kerületeiből, de az ország szinte minden térségéből fogad betegeket. Ezt ösztönözte a szabad orvos és kórházválasztás lehetősége is. így a szakorvosi ellátásban részesülők közel 50%-ának nincs kötődése a honvédséghez. Persze változatlanul elsődleges az igény- jogosultak ellátása. A kórház a sürgősségi ellátásból is jelentős mértékben kiveszi a részét. A Baleseti Sebészet hetente egy nap, az Égési Osztály pedig folyamatosan, soron kívül fogadja a balesetek sérültjeit. Napjainkban 800 ágy áll rendelkezésre, a betegek felvételére, kórházi ellátására. A járóbetegek gondozását a rendelőintézet végzi. A kórházban dolgozó - orvos, gyógyszerész, szakasszisztens, ápoló, gazdasági személyzet - felelősséggel, magas fokú szakértelemmel látja el mindennapi munkáját. Többen orvosszakmai, tudományos tevékenységük alapján Európa-szerte hírnevet, tekintélyt szereztek, a hazai szakegyetemeken professzori, tanári állásokat nyertek el. A nagy igénybevétel és az évtizedek múlása következtében az idő vasfoga könyörtelenül kikezdte a kórház valamennyi létesítményét. Az amortizáció odáig jutott, hogy veszély fenyegeti a kor színvonalának megfelelő gyógyító, kutató, oktató munkát, az orvosi tevékenység szakosodásából fakadó új funkciók ellátását. Már két évtizeddel ezelőtt készültek tanulmánytervek egy új kórház felépítésére, illetve a jelenlegi rekonstrukciójára. S az az időpont egy hosszú történet kezdete, amelynek még bizonytalan a vége. De erről már beszéljen Villányi Gyula, a Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa.- Valóban így van, a 13 év alatt, amióta a munkák a kórház területén elkezdődtek, sok minden történt. Az ígéretesen indult építkezést viszont a gazdaság megroggyanása visszafogta. Végeredményben a mai állapotokat is a gazdaság helyzete konzerválta és a további lehetőségeket is az határozza meg. — De vegyük sorba, hogy az olvasó, az érdeklődő is eligazodhasson, milyen nagyságú, mennyibe kerülő rekonstrukcióról van szó?- Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy a döntés időpontjában a program tartalmát, nagyságát a hadsereg akkori 150 ezer fős állományának egészségügyi ellátása, a szövetségesi kötelezettségek teljesítése és a politikai követelményei határozták meg. 1985 júniusában a kormány a Honvédelmi Bizottság előterjesztése alapján hagyta jóvá a beruházást. A munkálatok 1985 szeptemberében kezdődtek és 1994. december 31-ét jelölték meg végső befejezésül. Szakaszos átadás volt tervezve, az elkészült létesítményeket fokozatosan tervezték az üzembe helyezésért. A költségvetés úgy számolt, hogy 1985. évi folyó áron 6%-os infláció mellett 7,8 milliárd forintba került az építkezés.- Ha nem tévedek, ez a számvetés számos ok miatt követhetetlen lett?- Igen. 1988-ban az áfa bevezetése miatt 9,7 milliárdra módosultak a költségek. Ez azonban csak egy tétel volt a gazdálkodás új szabályai közül. Megjelent a szabad árforma. A tervezettnél nagyobb lett az infláció. A Nemzeti Bank többször nagymértékben leértékelte a forintot. Az állami költségvetésben hiányok, finanszírozási gondok keletkeztek. A rekonstrukciót ellenzők is hallatták szavukat, s mindezek együttesen lelassították a kivitelezést.- Mekkora összegbe került mindaz, ami eddig elkészült? Ez nem kis pénz! Mit tudtak abból megvalósítani, és az építésberuházás tekintetében milyen készenléti fokot értek el?- Ha a nézelődő a Papp Károly utcából tekint a létesítményre, két nagy épületet különböztethet meg. Az alacsonyabb a Diagnosztikai Tömb. Abban lesz elhelyezve többek között az égési ambulancia, a központi radiológia, a kardiológiai őrző, a központi műtő blokk stb. A magasabb épület a Hotel Tömb. Az előzetes tervek szerint 400 fekvőbeteg elhelyezésére lesz lehetőség. A gyógyító osztályok közül abba az épületbe kerül a belgyógyászat, a baleseti sebészet, az ortopéd sebészet, a plasztikai sebészet, a művese állomás. Ott talál otthonra a gyógyszertár, a vérellátó, a kórbonctan stb. Tehát ez a két épület a rekonstrukció legfontosabb eleme, és ezek készenléti állapota kb. 70-80%-os. Már teljesen elkészült az energia központ, az orvosi gázellátó központ, a 3000 adag kapacitású konyha. Megtörtént a közművek gerincvezetékének kiépítése is.- A rekonstrukció folytatására milyen megoldásokat kerestek?- Mivel az állami költség- vetésből pénzre nem számíthattunk, egy kormányrendelet alapján a gazdasági társasági formában történő befejezéssel próbálkoztunk. A Honvédelmi Minisztérium nemzetközi tendert írt ki, akadtak külföldi, belföldi vállalkozók, végül is csak az idő telt, nem sikerült a szükséges anyagi bázist összehozni.- Mekkora összegről van szó?- 1998-as árakon kb. 20-25 milliárd forintról. Természetesen ez azt jelenti, hogy ezek a költségek emelkednek az infláció és a forint leértékelés, valamint a magunk mögött hagyott esztendők arányában.- Mire kellene ez az összeg?- Egyrészt az építéskivitelezés befejezésére, amely magában foglalná a régi épületek helyett az új pavilonok építését is. Másrészt a kórház orvostechnológiai eszközökkel történő felszerelésére.- A HM jelenlegi vezetősége keresi-e a kiutat? Milyen formában, konstrukcióban akarja a munkálatokat befejeztetni? Villányi Gyula- Igen, foglalkozik a kórház ügyeivel. Szeptember 30- án a FIM és az Egészségügyi Minisztérium közös előterjesztést a kormány elő döntésre készít.- Végül is milyen színvonalú betegellátást biztosít majd az új gyógyító intézmény?- Az ágyszám nagyjából az lesz, mint jelenleg, 700- 800 beteg gyógyulhat az osztályokon egyidőben. Az elhelyezés, a kiszolgálás, a gyógyítás személyi és tárgyi feltételei már európai színvonalat érnek el. Korszerűbb lesz, mint a kerület, a főváros többi hasonló intézete, de jól megférnek majd egymás mellett. Remélem a 100. születésnapot úgy ünnepeljük, hogy már tudjuk, mikor fejeződik be a nagy múltú Honvéd Kórház rekonstrukciója. Kardos Bálint
