XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. augusztus / 8. szám
Berkesi Gábor lelkész otthonában Kálvini tanítás szellemében munkálkodik a kerületért A Pozsonyi úton lévő református templomot a legnehezebb időkben, 1940-ben szentelték fel és adták át a híveknek. A templom építése Bereczky Albert református püspök, teológus nevéhez fűződik, aki a háborús években sok üldözöttnek adott itt menedéket, illetve hamis papírokkal mentette meg az életüket. Itt él családjával, feleségével és három leánygyermekévei Berkesi Gábor, a gyülekezet mostani vezető lelkésze, aki büszke rá, hogy ő még hallotta a híres püspök prédikációit. így vall magáról.- Én tősgyökeres angyalföldi vagyok. A Lehel úton laktunk és az általánost a Dózsa György úti zeneiskolában végeztem. Sokat jártam istentiszteletre ebbe a templomba, és külön öröm számomra, hogy egy debreceni, nyíregyházi, majd budaörsi kitérő után 1993 óta itt szolgálhatok.- Sajnos az elmúlt öt évben a templom épületének külső és belső építkezése sok energiámat kötötte le. Azért természetesen folyt egy másfajra építkezés is. Igyekeztem otthont teremteni azoknak a lelkeknek, akik eljöttek hozzánk. A kálvini tanítás szellemében igyekszünk társaimmal meglátni az embert mindenkiben, és segíteni a rászorulókon. A segítségnyújtás sokrétű. Megszerveztük a kisgyermekek közötti ruhacserét, könyvekkel, tankönyvekkel is segítjük őket. Használt ruhákat is raktározunk, A Dunára néző templomépület bár ennek nem túl nagy a keletje. Inkább anyagi segítséget, pénzt szoktak kérni. Erre a célra van egy kis anyagi keretünk, és aki valóban rászorul, annak igyekszünk könnyíteni anyagi gondjain. Sokszor még adni sem könnyű, mert némely ember érzékeny és önérzetében érzi magát megsértve, ha felkínálnak neki valamiféle segítséget. Ezért aztán olykor jutalom formájában adjuk át adományainkat, mert tudjuk jól, hogy szüksége van rá.- A járulékszedőnk egyfajta informátor szerepét is betölti. Otőle tudjuk meg, hogy melyik egyháztagunknak van szükséges segítségre, támogatásra. Ha kell, értesítjük az önkormányzat illetékeseit, ha pedig mi is meg tudjuk oldani a támogatást, akkor megtesszük. El sem hiszi, hogy egy meghallgatás, egy úgynevezett hallgató igehirdetés is milyen sokat jelent az embereknek. Egyes szülő igyekszik mindent megadni a gyermekének. Márkás a cipő, az iskolatáska, „menő” a jogging, csak a lélek marad táplálék nélkül. A szülő még csak nem is igazán hibáztatható, hiszen ő a gyermekéért robotol reggeltől-estig, és arra már nem jut sem ideje, sem energiája, hogy meghallgassa gyermeke problémáit. Ebből adódóan sok a kallódó, kívül mutatós, de belül üres fiatal. Sok ilyen tizenéves jár hozzánk. Ezeknek és a hasonló „lelki hajléktalanoknak” igyekszünk itt otthont teremteni, és hitünket csendesen továbbadni.- Jelenleg kerületünk négy iskolájában folytatunk rendszeres hitoktatást. Újabb igényeket elégítünk ki majd ősztől további három általános iskolában. Meglátogatott már lelkészi hivatalomban dr. Tóth ydcíc/polgármester és Dorogi Gabriella alpolgármester. Felajánlottam nekik egyházunk segítségét. Kevesen tudják, hogy templomunk akusztikája nagyon jó, kiválóan alkalmas énekkarok megszólaltatására. Elmondtam, hogy bármikor készek vagyunk iskolai vagy egyéb énekkarokat, zenészeket fogadni egy kis koncert, előadás céljából. Sajnos az orgonánkat, amely jó minőségű, de egy-két helyen elhasználódott, meg kellene javítani. Erre egyelőre nincs pénzünk, pedig ha rendbe hozhatnánk, ha akadna rá egy segítőkész vállalkozó, vagy szponzor, akkor az orgonamuzsika is megszólalhatna. Nem szeretnék fellengzősnek hatni, de lelkészi és emberi hitvallásom egy Kálvin Jánostól vett idézettel foglalható össze: „Munkálkodj a város jólétéért, ahol élsz!” Kónya István Verseny a virágos kerületért A XIII. kerületi polgármesteri hivatal az idén is versenyre hívja fel a kerület lakóit a legszebb virágos élőkért, kert és tetőkert kialakítására, valamint az erkélyek virággal való díszítésére. A legszebb előkertek közül, a családi házak legszebb kiskertjei közül, a legszebb virágos erkélyek és tetőkertek közül a három-három első helyezettet értékeljük és jutalmazzuk a hagyományos módon felemelt értékű díjakkal. A versenyre nevezők jelentkezésüket 1998. szeptember 25- ig küldjék be a Budapest főváros XIII. kerületi polgármesteri hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályára: 1139 Bp„ Béke tér 1. III/67, telefon: 452-4163. A verseny értékelésére 1998. október 5-6-án 10-18 óra között kerül sor. Az értékelő ünnepséget a nyertes versenyzők számára 1998. október 14-én 17 órakor tartjuk. XIII. kerületi gyógyszertárak ügyeleti beosztása 1998. augusztus 1.- december 31-ig terjedő időszakra Dr. Valiskó Jánosné fővárosi tisztigyógyszerész közlése szerint: Időpontok Patika neve Címe július 20.-augusztus 2. Ezüst 1137, Szent István krt. 28. augusztus 3-16. Patak 1135, Jász u. 84. augusztus 17-30. Vizafogó 1138, Vizafogó sétány 10. augusztus 31 .-szeptember 13. Angelus 1134, Váci út 49. szeptember 14-27. Eiger 1138, Révész u. 8-12. szeptember 28.-október 11. Oroszlán 1135, Lehel u. 28. október 12-25. Kárpát 1138, Kárpát u. 44. október 26.-november 8. Mara 1138, Gyöngyösi sétány 1. november 9-22. Mária 1139, Béke tér 11. november 23.-december 6. Phönix 1136, Pannónia u. 20. december 7-december 20. Valeriana 1134, Váci út 87. december 21-27. Ferdinánd 1134, Váci út 34. december 28.-január 3-ig . Bessenyei 1132, Váci út 62. Mire nem vagyunk vevők? Délután öt óra tájban egy kerületi mintaboltban strandcikket szerettem volna vásárolni. A tikkasztó melegben a bejárati ajtó előtt már négyen várakoztak, szép libasorban, némán izzadva a tűző napon. Az utat egy fegyveres őr állta el kister- peszben, de nagyon határozottan. Először azt hittem, hogy talán áramszünet vagy valami más baj van odabenn? Csodálkozásomra az volt az ajtónálló válasza, hogy kevés az eladó, és mindig meg kell várni, hogy egy vásárló kijöjjön, azután lehet csak bemenni egyenként. Rögvest elhangzott egy-két frappáns vélemény a várakozók részéről arról, hogy a vevőket újabban becsalogatni szokták és nem a napon aszalni - legalább is jobb helyen. Arról már nem is beszélve, hogy mi is simán beférnénk. Az őr azonban hajthatatlan volt, olyannyira, hogy megbosszulva a szabad vélemény-nyilvánításunkat ezután már két vásárlónak kellett ahhoz kijönnie, hogy egyet beengedjen. A végén már csak kívül voltak vevők, belül egy sem. Hát erre a módszerre aztán nem vagyunk vevők. (k) Gyermektáborainkba látogattunk A margitszigeti Petőfi Sándor Gyermek- és Ifjúsági Tábor mindig gyerekhangoktól zajos. Kormosi Mária vezető szerint azonban a sziget sokkal több gyermek zsivaját is kibírná. A tábort az önkormányzat szervezi a kerületi általános iskolás diákoknak. A táborozókat reggel buszok szállítják a táborba és délután pedig vissza az iskolájukhoz, így az éjszakákat a gyerekek otthon tölthetik. Az itt nyaraló diákok nem unatkoznak, rengeteg vetélkedőt, kézműves foglalkozást és kirándulást szerveznek nekik a táborfelügyelők, akik pedig nem vesznek részt ezeken a programokon, a fák árnyékában hűsölhetnek, esetleg a medencében lubickolhatnak. A margitszigeti táborba egész nyáron lehet jelentkezni a helyszínen egy héttel a táborozás megkezdése előtt. Júliusban meglátogatta a táborozó gyerekeket dr. Tóth József polgár- mester és Holopné Schramek Kornélia alpolgármester is. Képeinken a látogatás egy pillanata és - reggelivel kezdődik a nap ^ Az erdélyi cserediákok is remekül érzik magukat 3 Egy nyári nap a velencei ifjúsági táborban , A Velencei-tó partján, Velence községben a tábor egész nyáron nyitva áll és fogadja a XIII. kerület óvodáinak és általános iskoláinak gyerekeit. Az egyik júliusi turnust én is meglátogattam egy napra, hogy megnézzem, milyen is itt az élet. A táborvezető, Szántamé Winter Beáta azzal fogadott, hogy a három nyaraló csoport közül ma egyik sem tartózkodik a táborban.- Amióta itt vagyunk - mondta a táborvezető -, ez az első igazi nyári nap. A napsütésnek a gyerekek is nagyon örültek, és lementek a tóhoz fürdeni. Illetve csak a „pan- nóniások” és az erdélyi cserediákok, mert az ovisok már tegnap eldöntötték, hogy ma meglátogatnak egy kovácsmúzeumot.- Mit csináltak a gyerekek, amíg nem volt ilyen jó idő? - kérdeztem.- Az iskolások különböző sportversenyeket szerveztek, megismerték a környéket, kirándulni jártak. Az óvodások számára több volt a manuális foglalkozás, őket még leköti a festés, rajzolás, gyurmázás. Egyébként a tábornak két fedett része van, az egyik az ebédlőtől van elkülönítve, itt jövünk össze, ha rossz az idő. A szalonnasütő mellett is van egy kis fészer, a gyerekek általában itt rendezik az esti diszkókat. Szántainé azt is elmondta, hogy téli helyiségekkel is bővülni fog a tábor. A diákok a fürdőzésből ebédre értek haza. Miután megebédeltek, leültem néhány kártyázó iskolás mellé, hogy beszélgessünk. A csevegés végül nem úgy sült el, ahogyan én gondoltam, mert amikor kérdeztem valamit, mindig nagy hangzavar támadt, mindenki egyszerre akarta elmondani a véleményét. Amikor viszont egy valakit kérdeztem, alig mert mondani néhány szót. Mindenesetre azt megtudtam. hogy jól érzik magukat a táborban, akkor is, ha eddig nem is volt túlzottan jó idő.- Mindig ki lehet találni valamit - kiabálja túl az egyik diák a társait -, lehet kártyázni, zenét hallgatni, ha nem esik az eső, focizni, vagy kosarazni. Beszélgetésünk végére megtudtam, hogy a gyerekek azért szeretnek itt lenni, mert a barátaikkal lehetnek, a tábor területén szabadon mászkálhatnak, nincsenek bezárva a panelházak közé, és este - a diszkó és a lámpaoltás után - addig beszélgethetnek, ameddig csak akarnak. Valaki még azt is megjegyezte, hogy ilyen körülmények között még azt el lehet viselni, ha az ebéd nem mindenkinek ízlik. Az volt a tervem, hogy az erdélyi gyerekekkel is beszélgetek, de úgy megkedvelték egymást a kerületiekkel, hogy ha lehet, mindig együtt vannak, így nem tudtam őket „kiválogatni” a „hazaiak" közül. Ezért inkább a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskola igazgatójával, Holló Árpáddal és az iskolaszék vezetőjével, Melles Endrével beszélgettem.- Hány diák jött el idén a táborba?- Harmincán vagyunk, a legfiatalabb kilenc, a legidősebb tizenhatéves diák *- válaszolt az igazgató.- Hogyan érzik itt magukat?- Remekül - mondja az iskolaszék vezetője. - A Pannónia Általános Iskola meghívására jöttünk, az utazásunkat a XIII. kerületi önkormányzat támogatta. Az iskola rengeteg programot szervezett nekünk: háromszor voltunk kirándulni az ország különböző pontjain. így a gyerekek nemcsak Velencét ismerhették meg, hanem az egész országot. A diákjainknak nagyon tetszik a tábor, örülnek, hogy egy kicsit „szabadon vannak engedve”. Sok időt töltenek magyarországi diáktársaikkal, és úgy hallottam, hogy többen is megfogadták, ha tehetik, jövőre is eljönnek.- Szerintem - fűzte hozzá Holló Árpád - nemcsak a szórakozás utunk célja. A pihenés mellett diákjaink megismerik az anyaországot, és egész életükre megmarad az emlék, hogy kisdiák korukban itt jártak Magyarországon, abban az országban. ahol nagyszüleink. dédszüleink éltek.- Úgy hallottam, hogy önök is viszonozzák ezt a vendéglátást.- így van - mondta az igazgató -, mi egy hétig vagyunk Magyarországon és miután hazavisz minket a busz, már fordul is vissza a kerületi cserediákokért, és hozza őket Tusnádfürdőre. Már több éve él ez a cserekapcsolat, mi mindig ide, Velencére jövünk, az itteniek pedig Tusnádfürdőre. Idén azonban változtattunk a programon, és az a tervünk, hogy megmutatjuk vendégeinknek a román tengerpartot, és ha lehetőségünk lesz, megnézzük a bolgár tengerpartot is. Horváth Mónika mJobban kellene védeni A Visegrádi utcában - két pontház között - egy néhány méteres aszfaltozott átjáróban, két tízéves forma srác focizik. Kétkapuznak. Meglehet, hogy a kicsit távoli játszótéri focipályán a nagyobbak nem hagyták „szóhoz jutni” őket. A labdát azonban semmi sem tartja vissza attól, ha az egyik mesterkapus nem védi ki, hogy egyenesen az utcára, még pontosabban az úttestre ne guruljon ki... A gépkocsik mit sem sejtve közlekednek, amikor a labda a kerekek elé gurul, a gyerek mit sem törődve semmivel, kiszalad utána. Velőtrázó fékcsikorgás. Öt milliméteren múlhat, hogy nincs tragédia, nem lesz az önfeledt focizásból tragédia. Az autós vétlen. A labda vétlen. A gyerek védtelen. Ugye, kisöreg, jobban kellene védeni? Nem csak neked. A szüleidnek, a szomszéd felnőtteknek is...-1 Már télre készülnek ezek a házak Berkesi Gábor
