XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. augusztus / 8. szám
XIII. KERÜLETI Negyven éve játékfilmet forgattak Angyalföldről - Angyalföldön Külvárosi legenda a Petneházy utcában Éppen negyven évvel ezelőtt, 1957 júliusában Máriássy Félix rendező és Eiben István operatőr filmet forgatott a Petneházy utca egyik bérkaszárnyájában. Mint az abban az évben indult Film Színház Muzsika munkatársa, a forgatás több epizódjáról tudósítottam. Az itt következő riportom a lap 1957. július 26-i számában jelent meg. 8 pályázónak 4 millió 790 ezer forint D6ntótt a kuratórium Éjjel van, de talpon a ház. Nem mindennapi esemény zajlik: filmet forgat egy egész bérház. Lakói közül ki statiszta, ki „szaktanácsadó”, ki csak éber megfigyelő. Mert sok lakó átmenetileg kiköltözött otthonából, helyüket színészek, világosítók, sminkesek, fodrászok foglalták el, de a bútorok, a tárgyak, amelyek között e ház lakói élnek, a helyükön maradtak. (Önzetlen készséggel, s némi díjazásért engedték át szobáikat.) Eleinte nem ment ilyen könnyen a barátkozás. Midőn a stáb még csak terepszemlére járt ki ide, fagyos, szinte fenyegető bizalmatlanság fogadta őket, kiváltképp a szomszédos italboltban. Nehéz volt bejutni a környék vagányainak szinte bevehetetlenül zárt szektájába. Pedig e „nehéz” fiúk és lányok nélkül csak hazug lehet a legenda a külvárosban... Lajos, a robosztus ősbennszülött, az egyik közeli gyár megbecsült esztergályosa, ma már csak mint tiszteletbeli vagány fogadta elsőnek bizalmába őket. A tekintélyes férfiú közbenjárása volt a kulcs a többiek barátságához is. Megbocsátották végül Má- riássyéknak, az írónak és a rendezőnek az „Egy pikoló vilá- gos”-t is, bár tartottak tőle, hogy ez az./újabb filmjük most őket „leplezi le”. De azért, aki tehette, segített, szerepet vállalt a filmben. Lajos is statiszta lett abban a jelenetben, amikor valamelyik főszereplő az italboltban alaposan felönt a garatra. Lajos felvétel közben, az élethű alakítás láttán, önkéntelenül elszólta magát: „Ez a snapszbruder úgy besikerált, hogy a macskát is lovasrendőrnek nézi!” Lajosnak ez a mondása természetesen bennmaradt a filmben. Később is az itteni lakosok sok, az avatatlan ész számára megfoghatatlan „kiszólása”, megfigyelése került bele a filmbe, megspékelve azt mind több angyalföldi ízzel. (Itt, visszaemlékezve a film egy-két korábbi forgatására, hozzátehetem, hogy az itteni lakások néhány belső jelenetét a pasaréti filmgyár egyik műtermében, tökéletesen élethű díszletekben vették fel. Olyannyira ügyeltek a valóság teljes mására, hogy találkoztam ott egy nénikével, aki nem volt színész, nem volt kellékes, hanem a Petneházy utcai ház egyik lakója, aki ott rendezgette szegényes holmiját a szoba-konyha díszletfalai között. A saját lakásából adta kölcsön őket.) Folytatom az egykori riportot: A történetet nem a múltban írták, fél éve sincs, hogy az írónő, Máriássy Judit papírra vetette. A télen az egyik lap megbízta: írjon riportot a disszidálásból hazakerült gyerekekről. A gyermekvédelmi hatóságtól több címet kapott, köztük az Angyalföldről kiszökött kisfiúét. Ezért jár először ebben a házban, s ez volt jövendő filmjének első lélegzetvétele. Aztán heteken át naponta kijárt ide, járta a ház lakásait, ismerkedett lakóival és a szinte eredendően filmhatású élményekkel. Majd bogozgatva szerteágazó roppant nyersanyagát, finom, költői legendát szűrt ki belőle. Legendát egy már-már környezete ínségébe ragadt kalauzfiúról, aki egyszer véletlenül meglátja, amint a házban lakó egyik fiatalasszonyt a férje veri. Megveri valami embertelen külvárosi ősjogon. Fájdalmas, de ide- ig-óráig boldog szerelem támad a megrendült fiú és az asszony között. Ez a szerelem tisztulttá teszi a fiút, valami őszinte, soha nem tapasztalt jóság kerekedik felül szíve fásultságán minden gyenge és szenvedő embertársa iránt. Bolondnak nézik, olyan jóságos. De az asszony ura erősebb, hiába kel vele bírókra - alul marad. A csoda elenyészik, Az 1988 óta bejegyzett Magyar Iszlám közösség sok hányattatás után otthonra lelt a Róbert Károly körút 104. szám alatt. Az elhanyagolt külsejű épület belső helyiségeiben példás a tisztaság. A fehérre meszelt falakat arab feliratok díszítik, a faliújságon az átadásról készült fotók, alatta egy asztalon az iszlám vallást ismertető prospektusok. Szálem allej- kum-mal köszönnek egymásnak a magukat igazhívőnek valló érkezők. Bólék Zoltán, az iszlám közösség elnöke, vagy ahogyan a muszlimok hívják, Szultán Bólék urat kérdezem, hogy kiben vagy kikben merült fel annak az igénye, hogy szükség van Budapesten egy iszlám gyülekezeti helyre. A Magyarországra telepedett arabok, az itt megforduló turisták, vagy netán a magyarok kérték?- A magyar születésű muszlimok jelenleg mintegy 300-an vannak, létszámunk lassanként gyarapodik, és ez mindenképpen indokolttá tette, hogy legyen egy hely, ahol gyakorolhatjuk vallásunkat. Ezen felül a nem magyar születésű, de magyar állampolgárságú muszlimok száma 3-5000-re tehető. A kerületi önkormányzat jóvoltából itt a szomszédban még óvodánk is lesz, ami a gyermekeink számára lehetővé teszi majd az iszlám szellemében való neveltetést.- Önök melyik irányzatát képviselik az iszlámnak?- A síiták vannak kisebbségben és a szunniták többségben. Hitágazati vita azonban tilos, ez az alapszabályunkban is rögzítve van.- Hogyan tudják betartani a napi ötszöri imádságot?- Mivel ez emberre szabott vallás, alkalmazkodhatunk a körülményekhez. Ha akadályoztatva vagyunk, akár a helyet, akár az egyéb körülményeket illetően, akkor este pótoljuk be az elmaradt imáinkat. Itt a szomszéd helyiségben bia fiú visszazuhan a régi közönybe. A film eközben széles panorámát nyit a külvárosi ház életébe. Manapság nem eshet meg az ilyesmi? Hiszen még a lapok sem titkolják, hogy ma is sok asszony senyved nálunk testilelki nyomorúságban a férj durvasága, ütlegei miatt. Talán a külvárosi sors még el nem tűnt árnyait és sötét - méginkább egyik kitűnő írónk szóhasználatával élve - „fehér” foltjait kellene takargatnunk? A történet lehangoló? De ez nem lehet indok, sem a forgatókönyv feltételezhető egyéb hibájára, hogy az eredetileg mainak szánt témát valamiféle „felsőbb szemzonyára látta a nikkelezett mosdókat. Az iszlámban kötelező az imádkozás előtti tisztálkodás, a mosdók erre szolgálnak. Ahogyan mi mondani szoktuk, a tisztaság már fél hit.- Honnan kapják az anyagi és szellemi támogatást?- Az anyagi támogatásunk nagy részét a magyar államtól, egy magyarországi alapítványtól és a fejlettebb iszlám országoktól kapjuk. A támogatást kisebbik része a zakat.. Ezt a muszlimok fizetik be évente egy alkalommal a ramadán után. Ez az éves megtakarított pénzüknek a 2,5%-át jelenti. A befizetéseket nem ellenőrizzük, az mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva, hiszen Allah úgyis mindent lát. A szellemi támogatás az iszlám országokból érkezik. Az imámunk ennek jegyében tanulhatott Szaúd-Arábiában. Most ő tanítja a kezdőket és a haladókat.- Hogyan viszonyul az iszlám a kereszténységhez?- A Korán azt mondja: „Nincs kényszer a vallásban.” pont”-ból átíratták a múltba. S éppen olyankor, amikor a közvélemény (és maga az élet) elemi erővel éppen a mai témákat hiányolja és igényli. Ott kint a Petneházy utcában a legérdekeltebbek, a legenda „reális alanyai” értik a legkevésbé: miért kell a múltba temetni azt, ami még élő? (És itt ismét hozzáteszem: - és sajnos még ma, negyven év elmúltával is az.) Néhány kiegészítő' adat: Tordy Gézának a villamoskalauz figurája élete első filmszerepe volt, Törőcsik Marinak e film fiatalasszonya a harmadik. Sinkovits Imre játszotta a brutális férjet, Kiss Manyi a ház bolondját, Fónay Márta a házmesternél, akit a lap fotóriportere éppen aközben kapott le - az egyik leközölt kép tanúsága szerint -, amint tapasztalatcserét folytatott a ház igazi ház- mesternéjével. Ót - mert remélem, hogy még jó egészségben él - Domonyi Gyulánénak hívják. Egy valamire nem emlékszem: melyik volt ez a ház. Áll-e még, vagy már lebontották? Lesz-e szíves valaki, aki ott lakott vagy a környéken és emlékszik rá, megírni, megmondani a szerkesztőség címére; Petneházy utca hányas számú házban történt a forgatás? Várom a jelentkezéseket. (2:256) Jó kapcsolatra törekszünk mindenkivel, a keresztényekkel, zsidókkal (a könyv embereivel) egyaránt. Rákényszeríteni senkire sem akarjuk a mi hitünket. Ugyanazt az Istent követjük és szeretjük, bár a mi hitünk szerint csak az iszlám hívei üdvözülhetnek. Alapszabályunkban benne foglaltatik, hogy országunk törvényeit be kell tartani, tevékenységeinknek az ország érdekét kell szolgálniuk, és mi ezt be is tartjuk. Jó a kapcsolatunk a külügyminisztériummal és a köz- társasági elnök úrral egyaránt. Tudja - és itt Bólék Zoltán úr a falon kifeszített piros-fehér- zöld zászlóra mutat - én itt élek, ez a hazám, és eszem ágában sincs elmenni innen. Magyar vagyok, és itt akarom hasznossá tenni magam. Az iszlám elutasítja a szín, a származás és a nyelv szerinti megkülönböztetést, és az istenfélést, a jócselekedetet teszi egyedüli mércévé az emberek között. Az „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítvány Kuratóriuma ülést tartott, amelyen döntést hozott a Közalapítványnak a XIII. Kerületi Hírnök áprilisi számában megjelent felhívására beérkezett pályázatokról. A beadási határidőn belül kilenc pályázat érkezett a Kuratóriumhoz. Ezekből nyolc nyert el támogatást, összesen 4 millió 790 ezer forintot. Az egyes célkitűzések és a megvalósításukra a Kuratórium által megszavazott támogatások a következők: A Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Hevesi Gyula Kollégium közös udvarán sportpálya építés és parkosítás támogatására 550 ezer forint. A 13. sz. Napköziotthonos Óvoda (Szegedi út 38.) udvar parkosításának támogatására 800 ezer forintot. A 8. sz Összevont Napköziotthonos Óvoda (Petneházy utca 69-71. és 83.) részére mozgásfejlesztő eszközök beszerzésének és szabadtéri foglalkozó terület kialakításának támogatására 850 ezer forint. A Kék iskola-Kék alapítvány bodonyi gyermeküdülő házában további 20 férőhely létrehozásának támogatására 400 ezer forint. 1968 óta vezette a szakszervezeti, majd egyesületi fenntartású Láng Művelődési Központot. Harminc éves igazgatói tevékenysége a helyi társadalom és közművelődés reprezentatív képviselőjévé avatta. Óriási erőfeszítések árán, de sikerült a ház közművelődési funkcióját megtartania, s működését finanszíroznia. Ennek köszönhető, hogy az 1994 óta egyesületi fenntartásban működő Láng Művelődési Központ mind a mai napig a kerület fontos közművelődési intézménye, amely a lakosság minden rétegének hasznos szabadidő eltöltéséhez nyújt otthont. Nagy Gyula kollégái és partnerei körében is elismert szak- tekintély. 1986-ban vezetésével országos szakmai összefogás jött létre a Központ eladásának megakadályozására. Ugyanebben az évben „Kiváló Népművelő” kitüntetésben részesült kiemelkedően jó és eredményes munkájáért. A XIII. kerület vezetése is mindig elismerte munkáját, A Magyarországi Református Egyház Pozsonyi úti templomához tartozó területek parkosításának és rendezésének tár mogatására 500 ezer forint. Az Újlipótvárosi Klubgaléria (Radnóti u. 38.) külső falán Hegyi György festőművész „Életfa” mozaik kompozíciója elhelyezésének támogatására 100 ezer forint. A Tömöri köz és a Tahi utca kereszteződésében álló szökőkút felújításának támogatására 850 ezer forint. A Gergely Győző utca Hollán Ernő és Pannónia utca közé eső szakasz parkfelújításának támogatására 740 ezer forint. A Kuratórium által megszavazott támogatások felhasználásának feltétele a megvalósításához szükséges tulajdonosi, hatósági engedélyek stb. beszerzése, a saját erőforrás elsődleges felhasználása és az igénybevett összeggel arányos teljesítés. Amennyiben a célkitűzés 1998. december 31-ig nem valósul meg, a támogatás érvényét veszti, kivéve ha a Kuratórium a határidőt meghosszabbítja. amely a helyi közművelődési tevékenység folyamatos fejlesztésében és megújításában döntő szerepet játszott. Ezt fejezte ki, hogy 1996-ban Nagy Gyula megkapta a „Budapest Főváros XIII. Kerületéért” szakmai kitüntetést. 1996 tavaszán az MSZOSZ „Kulturális és Művészeti Díjat” adományozott számára negyven éves szakmai tevékenységének elismeréseként. Emberileg is kiemelkedő személyiség volt, aki munkatársai körében szinte „családias” légkört valósított meg, bárki kimondhatta gondolatait, véleményét, amelyeket ha kellett, megdönthetetlen észérvekkel cáfolt meg, de ha helytállóak voltak, zokszó nélkül elfogadott. Munkatársai, ismerősei számára Ő mindig a „FŐNÖK” vagy éppen a „Gyula bácsi” volt, még a nála idősebb emberek szemében is, akik szakmai vagy éppen magánjellegű tanácsaiért rendszeresen megkeresték. Fájdalmas érzés, nagy veszteség nélkülöznünk Őt. Kónya István Az iszlám központ megnyitóján. Középen Bólék Zoltán térdepel Tordy Géza, Kiss Manyi és Törőcsik Mari a Külvárosi legenda egy feszült jelenetében Sas György a Újabb színfolt az egyházi palettán Iszlám központ nyílt Angyalföldön Stachó Tamás a Kuratórium elnöke A Főnök nem jön be többé Nagy Gyula, a Láng Művelődési Központ igazgatója 63 éves korában elhunyt. Nagy Gyula mindig jó ügyért érvelt, vitázott r i
