XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. február / 2. szám

XIII. KERÜLETI Hajrá, Vasas! Kilencedik évtizede a magyar sportért A három kiváló férfi közül, akivel az egyesület klubjában beszélgetünk, még a legidő­sebb, Illovszky Rudolf, a mes­ter, a többszörös válogatott lab­darúgó, kiváló edző, szövetségi kapitány, Orth György életmű­díjas sportszakember sem élt, amikor a Vasas (akkor Vas- és Fémmunkások Sport Clubja) megalakult. A 86 éves egyesü­let most készül rá, hogy február 21-én megünnepelje Illovszky „Rudi” 75. születésnapját. A húsz esztendeje megbecsült ügyintéző, ma klubelnök Gya­log András és az alelnök, a tör- ténelem-magyar-testnevelés ta­nár, válogatott úszó, három ma­gyar rekord elérője, Tóth István még úgy sem élhettek, lévén ők sokkal fiatalabbak. Az alapításkor, 1911-ben még én sem éltem, az első Va­sas-drukker azonban négyünk közül korelnökként alighanem én vagyok. Már akkor drukkol­tam valamennyi akkori szak­osztálynak, amikor a Fáy utcai sporttelepről még szó sem volt, és a labdarúgómeccsek á „Tro- mos”-tól (az Elektromostól) bé­relt pályára - gyakran az akkori rendszer lovasrendőreinek ba­rátságtalan sorfala között - ér­bajnokságaink száma túlhaladja az 1200-at. Olimpikonjaink 1924 óta (ekkor képviseltettük magunkat első ízben olimpián) Szelky Ottó birkózótól az atlan­tai győztes (és már 1991-ben Göteborgban világbajnok) Ko­vács Istvánig (népszerű becene­vén „Kokóig”) és társaiig az ország büszkeségei. Nemcsak a 80 arany-, ezüst- és bronzér­mes, hanem a többi 100 hason­lóképpen. Összesen 200 pontot szereztek a nemzetek közötti nem hivatalos versenyben. Né­hány világbajnok, olimpikon nevére a sportot kevésbé isme­rők is büszkék mind a mai na­pig, ilyen Asbóth József teni­szező, Gedó György ökölvívó, Köröndi Margit tornász, Ko­vács Pál vívó, a boldogult Koz­ma „Pici” birkózó, Szívós Ist­ván vízipólós és mások.- Van hát alapunk bízni a büszkélkedést továbbra is indo­koló folytatásban? Meg tudná nevezni a sikerek néhány gyer­kőc folytatóját?- Megnevezni előre soha nem szabad, ez hiba lenne. A tehetség végső kibontakozása ezer tényező függvénye - ezt már Tóth István alelnök tanár úr mondja. - A szakosztályok­lítani az igazi klubéletet, amelybe a sportolás mellett a művelődés, egyéb szórakozás szervesen beletartozik. Nyugati klubokban, sőt törökországi edzősködésem folyamán is ta­lálkoztam példás gyakorlattal. És a saját múltunkban is van - gondolok a hajdani nagysikerű Vasas-juniálisokra, a termé­szetjárók hangulatos rendezvé­nyeire és így tovább.- Az új év első felében - folytatja Tóth István - együtt­működési szerződést szeret­nénk aláírni a kerület polgár- mesteri hivatalának vezetőivel, amitől az eddiginél egy kicsivel nagyobb idefigyelést remélünk, nemcsak a sikerek elérésének, hanem előkészítésének idején is. A sikereinknek örülök pe­dig, kerületben és túl a kerüle­ten, legyenek egy kicsit kerüle­ti, fővárosi, magyar lokálpatrió­ták, segítsenek. Ha csak a lab­darúgómeccseket látogató átlag 4000 drukkerünk a klub felé irányítja adójának azt a bizo­nyos 1%-át, ez működésünkhöz igen hathatós segítség. A tag- díjfizetés hasonlóképpen. Amúgy a tagdíjfizetőknek 17 hazai meccsre szóló labdarúgó­bérletet is nyújtunk. Az efféle A Vasas atlantai bajnoka és legjobb pontszerzői: ERDŐS ÉVA kézilabdázó, 3. hely; KÁNTOR ANIKÓ kézilabdázó, 3. hely; KOVÁCS ISTVÁN (Kokó) ökölvívó, 1. hely; KISS RÓBERT vívó, 5. hely; KOSZ ZOLTÁN vízilabdázó, 4. hely; TÓTH FRANK vízilabdázó, 4. hely kezett a fiatal szurkoló. És az öreg is. (Illovszky akkoriban tűnt fel a Vasasban.)- Annyi a mai gondunk - mondja a mester -, hogy a múl­tat úgy tiszteljük igazán, ha ezek megoldásáról beszélge­tünk.- így igaz. De azért elöljá­róban közölni kellene a kerület (valamint a főváros, az ország) lakóival, akik a megérdemeltnél kevesebbet tudnak róla, hogy mi is ez a Vasas.- A sürgönynél tömörebb stílusban itt csak annyit - mondja Gyalog András -: az ország szakosztályok szerint legnagyobb klubja, amely an­nak ellenére, hogy 1989 óta tö­kéletesen elveszítette nagyvál­lalati, állami támogatását, 15 szakosztályból (atléta-, birkó­zó-, labdarúgó-, női kézilabda-, férfi- és női röplabda-, ökölví­vó-, sí-, sakk-, torna-, tenisz-, természetjárás-, úszó-, vívó-, férfi- és női vízilabda-szakosz­tály) még egyet sem szüntetett meg és nem is gondol ilyesmi­re. Még annyit: az ország leg­eredményesebb klubja va­gyunk, minden szakosztályunk korosztályonként külön-külön országos örömet szerző ered­ményeket mondhat magáénak. Létezésünk óta nyert magyar ban 1600 gyerek között örven­detesen sok a jövő lehetséges bajnoka. Ebből a kerületből és ebből az országból a gyerekek, a fiatalok sokasága képezi ma­gát nálunk az egészséges életre. Hangsúllyal kérjük hát baráta­inkat, hogy megváltozott, meg­keményedett társadalmi állapo­taink közepette fordítsanak egy kicsivel nagyobb gondot, tanú­sítsanak valamivel nagyobb ál­dozatkészséget egyesületünk iránt, éppen életörömeik gazda­gítása érdekében. Ez utóbbi megszerzésében mindenkinek, úgy, ahogy mondom: politiká­ra, származásra, bármi másra tekintet nélkül mindenkinek boldogan állunk rendelkezésé­re.- Színtiszta igazság, éppen ezért betyár nehéz a megvalósí­tása. Kifejtenéd részleteseb­ben?- Mindazok, akik örvendez­nek sikereink felett, keveset tudnak azokról a nem közönsé­ges nehézségekről, amelyeknek a legyőzésével a sikerek szület­nek. Itt most az anyagi nehéz­ségekről beszélek. Hálás köszö­net a segítőknek, azonban a se­gítség fokozása a legtakaréko­sabb gazdálkodás mellett is el­engedhetetlen. Egyebek mellett azért is, mert vissza akarjuk ál­akciók is a szükséges stílusvál­tást, a klubélet megteremtését szolgálják. Szívesen beszélgetnénk to­vább, de az elnökség tagjainak menniük kell intézni a szakosz­tályok ezer ügyét. Nekem vi­szont még egy kicsit várnom kell az olimpikonok képeire. A titkárság falára kifüggesztett papírokat böngészem: „...a tor­naszakosztály felvételt hirdet minden korosztályban: óvodás, kisiskolás, iskolai, felnőtt lá­nyok, fiúk részére. Jelentkezés hétfőtől péntekig 15-19 óra kö­zött (Pasaréti út 11-13. Torna­terem). ” Mellette dr. Tóth József pol­gármester gratuláló levele Gya­log András ügyvezető elnök­höz, az Atlanta utáni napokból: „...kérem, ezúton tolmácsolja őszinte elismerésemet és köszö- netemet mindazoknak, akik ré­szesei a sikernek. Büszkék va­gyunk mindannyian. További sportsikereket és jó egész­séget. ” Igen, ez kell. Sportsikerek, hozzájuk a nélkülözhetetlen jó egészség. Elérésükhöz meg ál­landó figyelem, a lehetséges maximális segítség. A Vasas kilencedik évtizede bizonyítja, hogy megérdemli. Rajk András A közelmúltben jelentős hazai és nem­zetközi sikereket elért fiatal vívókat fo­gadott és részesített elismerésben edző­jükkel együtt január 29-én a hivatal dísztermében dr. Tóth József polgár- mester. A junior világranglista 5. helyezettje, Knapek Edina, a 14 évesen a kadett-vi- lágbajnokásgra kijutott Jeszenszky Szilvia, a szintén kadett-vb-n résztvevő Máthé Zoltán, és edzőjük, Bernáth Zol­tán személyre szóló díszserleget, illetve díszplakettet vehetett át a kerület sportmozgalmát mindig figyelemmel kísérő polgármestertől (képünkön). A remélhetőleg még számtalan sikert és örömet szerző ifjú versenyzők vala­mennyien angyalföldi kötődésűek, sport- pályafutásukat a kerületben kezdték, il­letve itt sportolnak jelenleg is. A XIII. Kerületi Helytörténeti Klub 1997. február 20-án, csütörtökön 16.30 órai kezdettel tartja következő foglalkozását az Újlipótvárosi Klub-Galériában (Bp. XIII., Tátra u. 20/B, bejárat a Radnóti Miklós u. felől). Téma: A József Attila Művelődési Központ története. Előadó: Jelenics József. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Klub vezetősége. Tehetségkutatás Angyalföldön Focista utánpótlást nevelnek a kerületi pedagógusok Elnyertük a főváros legsportosabb kerületének címét A XIII. kerület csapata nyerte az egész éven át fo­lyamatosan zajló Fővárosi Szabadidő Kupa elnevezé­sű versenysorozatot, amely azt volt hivatott el­dönteni, vajon a főváros mely része a legsporto­sabb. Persze nem az él­sportra, hanem a sport, a mozgás szeretetére, a sza­badidő aktív, mozgalmas, értelmes eltöltésére kell gondolni. A versenysorozaton 10 sportágban mérte össze erejét Budapest 37 szaba­didős egyesülete. Dub- niczky Attilával, az An­gyalföldi Természetbarát Testedző Egyesület (AT- TE) munkatársával be­szélgettünk a versenyről és az angyalföldi sikerről.- Milyen rendszerű ez a kerületnek nagy sikert hozott versenysorozat?- Egész éven át folya­matosan zajlottak a verse­nyek tíz sportágban. Ezek a következők voltak: kis­pályás labdarúgás, tenisz, bowling, teke, erőemelés, óvodás vetélkedő, street- ball, standröplabda, játé­kos vetélkedő és asztalite­nisz. A csapatok a külön­böző sportágakban elért helyezések alapján ponto­kat kapnak, és így jön ki a végeredmény.- Az angyalföldi csapat hány versenyt nyert?- Nagyon érdekes ez a sorozat. Megnyerni egyet­len számot sem sikerült, de szinte minden sportág­ban ott voltunk a legjob­bak között, kiegyensúlyo­zottan szerepeltünk, így meglehetősen nagy kü­lönbséggel nyertük a pont­versenyt.- Van-e a kerületben olyan „ sportpolihisztor ”, azaz sokoldalú ember, aki több versenyszámban is szerepelt a sikeres angyal­földi csapatban?- Nem tudok róla. A kerületet a versenyeken az ATTE különböző szak­osztályainak sportolói és a lakosság körében szerve­zett válogatott győztesei képviselték.- Mit jelent az ATTE- nek ez a siker?- Amellett, hogy egy díszes serleget nyertünk, mindenekelőtt komoly er­kölcsi elismerést, amely azt mutatja: aktív és eredmé­nyes a szabadidősport An­gyalföldön. A cím elnyeré­se arra kötelez, hogy idén próbáljuk megvédeni. (b. I.) Pályázatot írt ki a közel­múltban a Magyar Labda­rúgó-szövetség és az OTSH. Témája: hogyan lehetne az iskolákat ismét bekapcsolni az utánpótlás-nevelésbe, a tehetségkutatásba, a 6-12 éves ügyes gyerekeket ho­gyan lehetne az iskolákon keresztül megnyerni a lab­darúgásnak. Ä szakem­berek által egyik legjobbnak tartott pályázatot a XIII. ke­rület Diáksport Bizottságá­nak (DSB) titkára, Eperjesi- né Muts Éva nyújtotta be.- Egy már többé-kevésbé működő rendszerről írtam a pályázatban - mondta Muts Éva -, hiszen a kerület több sportcsoportja tagja a Góliát McDonald’s FC-nek. Egy olyan koncepciót kellett ki­dolgozni, amelynek alapján tehetségkutatás indul az isko­lákban és szorosabb lesz a kapcsolat az oktatási intézmé­nyek és a sportegyesületek között.- A program jelenleg is „fut”. Hogyan működik és hány gyereket érint?- Kilenc általános iskolá­ban huszonhat sportcsoport­ban foglalkoznak a gyerekek­kel. Ezek a sportcsoportok tu­lajdonképpen iskolánként a különböző évfolyamok labda­rúgást szerető gyerekeiből áll­nak. Az iskolások egy-egy csoportjának hetente kétszer van edzése, természetesen is­kolaidőn kívül. Egy csoport­ban 15-20 gyerek van, tehát az egész akció körülbelül 400 gyereket érint a kerületben.- Ahol elvileg a Vasas na­gyon jó felvevőpiac lenne...- Ä közelmúltban Jakob- sen József, egykori testneve­lőtanár lett az utánpótlás fele­lőse a klub labdarúgó-szak­osztályánál. Az új utánpótlás­vezető már kifejtette: szeretne a kerület testnevelőire tá­maszkodni, hogy segítsenek neki a tehetséges angyalföldi gyerekek felkutatásában.- A pedagógusok amúgy sincsenek túlfizetve, sokan kö­zülük munkaidőn kívül pró­bálnak más kereseti lehetőség után nézni. Hogyan fogadták a testnevelők, hogy szabad­idejükben is foglalkozásokat vezessenek?- Sok testnevelő futballo­zott vagy esetleg futballozik még most is, bántja őket, hogy az egykor az egész vilá­gon tisztelt magyar labdarú­gás mélyre süllyedt. Úgy ér­zem, örülnek annak, hogy te­hetnek valamit. A pályázat el­nyerésével 450 000 forintot kapott a DSB, ezzel a pénzzel, bár nem túl sok, igyekszünk a tehetségkutatásban segítő testnevelőket honorálni. Az is nagyon fontos ebben a kér­désben, hogy valóban szoro­sabb lesz a Vasas-edzők és a testnevelők kapcsolata. Most télen gyakran játszanak a Va­sas csapatai a különböző isko­lák azonos korosztályú sport- csoportjaival. Ezeken a meccseken a klubedzők aztán felfedezhetik a tehetséges gyerekeket. A testnevelőket ösztönözheti, hogy pár hét múlva esetleg piros-kékben láthatják a tanítványukat. A szülők is örömmel fogadták a kezdeményezést.- A kiválasztásnak van egy nehéz, kellemetlen, de elkerül­hetetlen pontja: feltehetően nem mindegyik gyerek kell majd a Vasasnak...- Van még elég egyesület Angyalföldön. Velük (Elekt­romos, Érdért, Láng Vasas) kell kiépíteni a kapcsolatot, hogy fogadják őket. Meg az­tán lehetnek úgynevezett ké­sőn érő típusú gyerekek, akik később még vissza is kerül­hetnek a Vasashoz. Angyalföldi gyerekek An­gyalföldön futballoznak. Ez így helyes. Mert manapság, amikor az élsportban minden a pénz körül forog és a külön­böző csapatjátékokban az együttesek NB I-es szinten leginkább összevásárolt és jól megfizetett zsoldoshadseregre emlékeztetnek, óriási ösztön­ző erő lehet a nevelőegyesüle­tért, és azért a kerületért spor­tolni, ahol a gyerek született. B. L. /• Ifjú sportolók köszöntése

Next

/
Thumbnails
Contents