XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. december / 12. szám

/Egészségügy, szociális ügyek, és IJ ráadásnak informatika. A ma emberét igencsak foglal­koztatja valamennyi kérdéskör. Aki ezzel foglalkozhat egy önkormány­zatban, feltehetőleg az érdeklődés fókuszában van. Ha ráadásul egyé­ni választókörzetben megválasztott képviselő, valószínűleg nem fog panaszkodni a tennivalók hiányára. Az egészségügy kérdései min­denkit érintenek. Sajnos manapság nem az jut róla először eszünkbe, hogy az egészség az életvitel elen- . gedhetetlen feltétele, megóvása minden embernek, és az egész tár­sadalomnak alapvető érdeke, ha­nem a sajtóból már unalomig is­mert finanszírozási kérdések. Tud­juk, hogy a működési költségekre az Egészségbiztosítás kellene hogy fedezetet nyújtson, de ez csak rész­ben történik meg. Tudjuk, hogy a kerületben lakó polgárokat, főleg a már fiatalabb éveiket sok munkával eltöltött, és a megfeszített munká­ban elfáradt, számtalan egészség- ügyi problémával küzdő korosztá­lyokat ez nem érdekli. Nekünk va­lamennyiünknek jó színvonalú or­vosi ellátásra van szükségünk, en­nek feltételeit kell megteremteni. Ehhez pedig az önkormányzat fel­adatai között is az ehhez szükséges pénz előteremtése a legfőbb fel­adat, ezt kell követnie az ellátás jó szervezettségének. Nézzük a tényeket. A döntő több­ségében privatizált formában mű­ködő háziorvosi; házi gyermekor­vosi hálózat jól dolgozik, egyre in­kább sikerül kialakítani a családi orvos szerepkörét, akihez nemcsak betegség idején célszerű fordulni, de állandó kapcsolatot lehet vele tartani egy-egy vérnyomásmérés, egyéb vizsgálat erejéig, hogy meg­előzzük a betegségek kialakulását. A kerületi fogászati ellátás átvé­szelte az ellátási körülmények vál­tozása körüli viharokat, a Visegrádi utcában várja, fogadja a fogászati ellátásra jelentkező betegeket, ma­gas színvonalú fogtechnikai háttér­rel. Elkezdődött ezen a területen is a körzeti felelősség rendszerének kialakítása, hogy minden kerületi polgárnak a háziorvosa mellett házi fogorvosa is legyen. Működik a szakellátás is, bár annak szervezett­€G€RFM JÓZSEF alpolgármester, a 9. választókörzet képviselője \em fiedeltpatmzJwdní a tennlíxiíM hiümjara ségében - mint azt a képviselő-tes­tület júniusban megállapította - van még javítani való. Ami évek óta gond, az az egész­ségügyi ellátások működésének gazdasági alátámasztása. Az 1995-ben létrehozott Egész­ségügyi Szolgálat alapvető felada­ta, hogy abban a helyzetben dol­gozzon ezen, amikor az egészség- biztosítás a költségeknek csak mintegy 60%-át finanszírozza, a többit a helyi önkormányzatnak más feladatok rovására kell előte­remtenie. Ilyen körülmények kö­zött is ebben az évben már korsze­rű röntgen szolgálja a kerület bete­geit, új műszerek beruházására ke­rült sor az urológián, magas színvo­nalú vizsgálati lehetőséget biztosít a kerületi laboratórium, hogy csak néhányat említsek. Sőt, új gyer­mekrendelő megnyitására is sor ke­rült a Nővér utcában, és már jövőre korszerű körülmények közé költöz­het - a Gyöngyösi sétányra - a ke­rület legrosszabb körülményei kö­zött, konténerben működő házior­vosi rendelője. Megkezdődött a Vi­segrádi utcai elöregedett szakren­delő épület rekonstrukciója is. A szociális ellátás területén sem kell szégyenkeznünk. Országos hí­rűvé lett az a kezdeményezésünk, hogy a pénzbeli segélyezés egy ré­sze helyett természetben, szociális bolthálózaton keresztül segítjük a rászorulókat. Az, hogy az Angyal­földi Szociális Egyesület tagjai a kedvező vásárlási lehetőséget olyannyira magukénak érzik, hogy aktív munkával önmaguk is igye­keznek - árfigyeléssel, kedvező be­szerzési lehetőségek felkutatásával - ezt a munkát támogatni, az önkor­mányzat és a civil szféra jó kapcso­latát is mutatja. Az immáron harmadik szociális bolt megnyitása mellett is történtek fejlesztések is ezen a területen. Idén nyílt meg - az értelmi fogya­tékosokat ellátó - Frim Jakab Nap­közi Otthon új épületrésze, elké­szült a szociális foglalkoztató és a családsegítő és gyermekjóléti szol­gálat új épülete, és kialakítás alatt van a jelenlegi befogadó képessé­gét másfélszeresével megnövelő Gondozóház épülete. Ezeknél az alakításoknál azt a lehetőséget használtunk ki, hogy a gyermekel­látás iránti igény sajnálatos csök­kenésével felszabaduló épületeket az idősellátás növekvő feladataira és más szociális célokra hasznosít­hatjuk. Az informatika manapság igazán divatos téma. A kerület azonban nem divathullámot kíván azzal meglovagolni, hogy nyugat-európai mintára „Polgárszolgálat” elneve­zéssel kezdett új rendszert megva­lósítani, aminek eredményei is 1998. év folyamán lesznek egyre érezhetőbbek. Az ennek keretében alkalmazott szoftverrendszer remé­nyeink szerint kényszerítő erővel fogja elősegíteni, hogy a Polgár- mesteri Hivatal minden beadványra kellő időben reagáljon. No, még a lakóhelyzetről néhány szót. A Vizafogó lakótelepen és közvetlen környezetében egyre töb­ben keresnek meg nem csupán egyéni gondjukkal, de nagyobb kö­zösségünk megoldandó problémái­val is. Sok esetben nem könnyű ezek megoldásában előrelépni, és nem elsősorban pénzügyi okokból. Előfordul, hogy a képviselőn csa­pódik le a kutyatartók és az ezt nem jó szemmel nézők vitája, a minél több parkolóhelyet kívánó autósok és a minél több zöldterületet akarók - szerintem csak látszólagos - ér­dekellentéte is. Elégtétel mindeze­kért, hogyha nap mint nap látom, hogy például egy kis parkot, a rajta átvezető járdát milyen természetes­séggel veszik igénybe azok is, akik elkészülte előtt leghangosabban el­lenezték megépülését. Egyáltalán: jó érzés, ha az ember tudja, hogy tett valamit szőkébb és tágabb környezetéért, akkor is, ha azzal nem mindenki elégedett. De hát én sem vagyok mindennel elé­gedett. RlflXfll IRSZIÓNÉ a Költségvetési Bizottság elnöke, önkormányzati képviselő A z 1997. év a kerület fejlődése és az önkormányzat gazdálko­dása szempontjából sikeres év volt. Tovább gyarapodott és szépült ke­rületünk, irodaházak épültek, át­adásra került az ORFK-BRFK épü­lete, formálódik az új kerületköz­pont az Árpád hídnál. Nem kis köz­lekedési dugók árán felújították a kerületünket határoló Szent István körutat, a 12-es és 14-es villamos pályáját és a Béke utcát. Sajnos a Lehel utca aszfaltozására nem ke­rült sor. Önkormányzatunk gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. Hitelt nem kellett felvennünk, likviditási gondjaink nem voltak. Sikerült az intézmények működéséhez a pénz­ügyi feltételeket megteremteni. A bérfejlesztést az előírtakat kismér­tékben meghaladóan biztosítottuk az intézményhálózatban. A közüze­mi szolgáltatások növekvő díjait fe­dezni tudtuk. A szociális ellátás már kialakult szintjét fenntartottuk. Az egészségügyi szolgálat műkö­déséhez szükséges pénzeszközöket biztosítottuk, megkezdtük a Viseg­rádi utcai rendelő rekonstrukcióját. A vezetés stabilitását azonban nem sikerült megoldanunk. Lakóház­felújításra, az intézmények állagá­nak megóvására pénzügyi lehetősé­geinkhez képest sokat fordítunk, a szükségletekhez képest azonban keveset. Ugyanez vonatkozik az utak és parkok fenntartására is. Tisztában vagyok azzal, hogy az elmondottak a lakosság számára természetesek és ezeket lényegében nem tekinti eredménynek, pedig a pénzügyi egyensúly fenntartása nem kis nehézségeket okoz az ön- kormányzatnak. Az önkormányzatok a feladataik ellátásához szükséges pénzeszkö­zöket csak részben, mintegy 60- 70%-ban kapják meg. A többit saját bevételeikből, helyi adókból, téríté­si díjakból kell pótolniuk. Minden törekvésünk ellenére még 1997. év­ben is szükségünk volt az alapfel­adatok teljesítéséhez vagyon jelle­gű bevételekből (általában ingat­lanértékesítésből) történő pótlásra. Ha ez a helyzet nem javul, egy idő múlva nem lesz miből kipótolni a feladatok ellátásához szükséges forrásokat. Ezt érzem a következő évek várható legnagyobb gondjá­nak. Személyes munkámmal a gaz­dálkodás kiegyensúlyozottságát igyekeztem elősegíteni. AgazddUiedds kimensuli/mtmgűm törekedtem

Next

/
Thumbnails
Contents