XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. február / 2. szám

XIII. KERÜLETI [2 Részletek a Budapest Főváros XIII. Kerületi • • Önkormányzat középtávú programjának időarányos teljesítéséről /i / 1 / i^i^i szóló beszámolóból Pályázati felhívás óvodavezetői és iskolaigazgatói állásokra Budapest Főváros XIII. Kerü­leti Önkormányzatának képvise- lő-testülete (1138 Budapest, Béke tér 1.) pályázatot hirdet óvodave­zetői és iskolaigazgatói vezetői állásainak betöltésére. ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSOK 3. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda 1132 Bp., Gogol utca 32. 6. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda 1138 Bp., Karikás utca 12. 11. Számú Napközi Otthonos Óvoda 1133 Bp., Pannónia utca 77- 79. 17% Számú Napközi Otthonos Óvoda 1131 Bp., Madarász Viktor ut­ca 3. ÁLTALÁNOS ISKOLAI IGAZGATÓI ÁLLÁSOK Tömöri Pál Általános Iskola 1131 Bp., Tömöri utca 2. Berzeviczy Gizella Általános Is­kola 1134 Bp., Tüzér utca 56-58v Számítástechnika Tagozatos Ál­talános Iskola 1138 Bp., Gyöngyösi sétány 7. Hunyadi Mátyás Általános Is­kola 1138 Bp., Karikás Frigyes utca , 3. Általános Iskola 1139 Bp., Fiastyúk utca 47-49. ZENEISKOLAI IGAZGATÓI ÁLLÁS XIII. Kerületi Zeneiskola 1136 Bp., Hollán Ernő utca 21/B GIMNÁZIUMI IGAZGATÓI ÁLLÁSOK Németh László Gimnázium 1131 Bp., Nővér utca 15-17. (8 osztályos gimnázium) Berzsenyi Dániel Gimnázium 1133 Bp., Kárpát utca 49-53. (6 osztályos gimnázium is) Az óvodavezetői állások előfel­tétele a felsőfokú óvodapedagó­gusi, az általános iskolait egyete­men vagy főiskolán szerzett tanári végzettség, a zeneiskolait művé­szeti területnek megfelelő tanári végzettség, a gimnáziumit egyete­men szerzett tanári végzettség. Minden intézménytípusnál leg­alább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony 30 napot meghaladó szünetelésének időtartama (fizetésnélküli szabad­ság, gyes, gyed, sorkatonai szol­gálat). A vezetői megbízások 5 tanév­re szólnak, amelynek kezdő idő­pontja 1997. augusztus 1. A pályázatnak tartalmaznia kell: a legfontosabb személyi ada­tokat, részletes szakmai önéletraj­zot, az intézmény vezetésére vo­natkozó programot, a szakmai * helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket (vezetői program), az iskolai végzettséget tanúsító diploma fénymásolatát, érvényes erkölcsi bizonyítványt. A pályázat beadásának határi­deje: 1997. március 10. A pályázatot a Budapest Fővá­ros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal (1139 Bp., Béke tér 1.) Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályán (III. emelet 48-as szo­ba) kell leadni. Az érdeklődők részletes felvi­lágosítást kaphatnak és kérhetnek az intézmények nevelőtestületei­ben megválasztott bizottságoktól, továbbá a polgármesteri hivatal il­letékes osztályán személyesen dr. Kiss Sándornétól (telefon: 140- 8952). A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 1995 őszén elfo­gadott középtávú programjában a kö­vetkező választásokig meghatározta működésének irányát, céljait és felada­tait. A képviselők az 1996. december 17-i testületi ülésükön megtárgyalták és elfogadták az e program időarányos teljesítéséről szóló beszámolót. Az ér­tékelés szerint az elmúlt két év önkor­mányzati munkáját a céltudatosság, a határozottság jellemezte. Sikerült meg­őrizni a kerület működőképességét és folyamatosan megteremteni a fejlődés feltételeit. Színvonalasan működnek az önkormányzati intézmények, munká­juk az előző időszakhoz képest szerve­zettebb és ellenőrzöttebb lett. Az ön- kormányzat pénzügyi-gazdasági hely­zete szűkös, de stabil. A vagyongazdál­kodás rendbetétele, az intézmények korszerűsítése, a költségvetési gazdál­kodás átgondoltságának és szakszerű­ségének megalapozása, a hivatali mun­ka, valamint a hivatali struktúra mai igényekhez való átalakítása jelentették a munka súlypontját. Céltudatos fejlesztés és arculatváltás A XIII. kerület a főváros legdinami­kusabban fejlődő kerülete lett és 121 500 lakosával a népességet tekint­ve a negyedik helyet foglalja el. Arcu­lata megváltozott, a korábban domi­náns ipari, nagyipari tevékenység he­lyett a kereskedelmi, szolgáltató jelleg vált meghatározóvá, amelyhez kedve­ző feltételeket teremt a kerület fekvése és infrastruktúrája. Az önkormányzat az egyre szűkülő költségvetési támogatások pótlására a különböző vállalkozásokkal igyekezett kölcsönös előnyökön alapuló együtt­működést kialakítani, illetve erősíteni. A fejlesztési célok mind szélesebb körű vállalkozói tőke bevonásával va­lósulnak meg, amelyekhez az önkor­mányzat folyamatosan megteremti a feltételeket. A képviselő-testület az el­múlt két évben 20 részletes rendezési tervet hagyott jóvá, ennek eredménye­ként értékes területek szabadultak fel, javítva ezzel a kerület „eladhatóságát”, a tőke idevonzását. A beszámolási idő­szakban 24 jelentős középület épült, il­letve épül. A fővárosi rendezési fejlesztési kon­cepciók a kerület több területét is érin­tették. így például fővárosi beruházás­ban megtörtént a Jászai Mari téri park teljes felújítása, a Dózsa György út Le­hel utca és Angyalföldi út közötti sza­kaszának felújítása, az útszerkezet tel­jes átépítése, a Csanády utca részbeni javítása. A parkolási helyzet a fővárosi átlag­hoz hasonlóan alakult. A parkolást ke­rületi rendelet szabályozza. A helyzet javítására több, a lakosság által is igénybe vehető mélygarázs, illetve par­kolóház épül. Az önkormányzat - számítva a vál­lalatok és a vállalkozók anyagi támo­gatására - létrehozta az „Ángyalföld Fejlesztéséért” Közalapítványt. A vál­lalkozók és az önkormányzat kapcsola­tának erősítésére megnyílt a Képviselői és Vállalkozói Klub, továbbá megálla­podás rögzíti az együttműködést a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamará­val, valamint a Kézműves Kamarával. Hatékonyabb gazdálkodás Az önkormányzati vagyon szaksze­rű működtetésére és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében 1995. július 1- jével megalakult az Angyalföld—Újli- pótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Részvénytársaság. Eredményeként olyan bevételek képződtek, amelyek az önkormányzati alaptevékenységek fi­nanszírozásába bevonható forrást nyúj­tanak. A fővárosi rendelethez kapcsolódó­an 1995-ben a kerületi önkormányzat megalkotta új lakbérrendeletét azzal az alapvető céllal, hogy a lakbérek foko­zatos emelésével elérje a lakásfenntar­tási költségek szintjét. A társasházak felújításának támogatására a Vagyon­kezelő Rt. alakulásakor megkapta a képviselő-testület által megszavazott 50 millió forint készpénzt. A hitelfede­zet kamatmentes kölcsönfelvételi lehe­tőséget teremt a társasházaknak. Az önkormányzat finanszírozza a tulajdo­nában maradt épületek felújítását, ame­lyekre 1995-ben 107 millió forintot, 1996-ben 300 millió forintot fordított. Az önkormányzat az építmény-, va­lamint a telekadó 1995. évi bevezetésé­vel, a kintlévőségek fokozott behajtá­sával törekedett a működtetésre fordít­ható előirányzatait növelni és a va­gyonfelélés folyamatát visszafogni. A helyi adóbevételek alakulásának ten­denciája kedvező. A szabad pénzeszközök hasznosítá­sa a legkedvezőbb ajánlatok alapján történt. A költségvetési támogatások szűkítése, a vagyonfelélés folyamatá­nak lassítása megkövetelte a rendelke­zésre álló összegek takarékos felhasz­nálását. Az önkormányzat céljainak megfe­lelően teremtette meg intézményháló­zatának alkalmasságát feladatai ellátá­sára. Az a törekvés, hogy a meglévő intézményeket a legracionálisabb mó­don működtethesse, néhány intézmény szüneteltetését, illetve megszüntetését tette szükségessé. A felszabaduló in­tézmények hasznosítása jelentős bevé­teli forrást jelentett. Nem javult a biztonságérzet A lakosság hangulatának, közér­zetének változatlanul egyik lényeges fokmérője a közbiztonság állapotának megítélése. A közbiztonság helyzeté­nek javítását szolgálja az 1998. decem­ber 31-ig érvényes megállapodás, ame­lyet a kerületi önkormányzat kötött a Budapesti Rendőrfőkapitánysággal és amelyben kötelezettséget vállalt anyagi hozzájárulásra a kerületi rendőrkapi­tányság személyi és technikai gondjai enyhítéséhez. A kerületi Közbiztonsági Közalapítvány anyagi eszközökkel tá­mogat olyan intézkedéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetve javítják a kerület közbiztonságát, illetve a rend­őrség, a tűzoltóság, valamint a közterü­let-felügyelet munkájának feltételeit. A XIII. kerületnek változatlanul meghatározó a szerepe a főváros krimi­nalitásának alakulásában. A számada­tok alapján megállapítható, hogy a ke­rületben javult a bűnügyi helyzet, jól­lehet ezt a lakosság még nem érzi, sőt növekedett a félelemérzete. Javultak a nyomozások eredményességi mutatói. A közlekedési bűncselekmények szá­ma alacsony, viszont sok az ittas veze­tés. Bűnügyi szempontból a Lehel piac és az Árpád hídi aluljáró növekvő ve- szélyességű területek. A Katona József utcai Újlipótvárosi Rendőrőrs a belső terület közbiztonságát várhatóan javí­tani fogja. A közintézmények, közterületek, közutak karbantartását, a közparkok őrzését az 1992-ben létrehozott „Sima út” Kft. jó színvonalon végzi, és új fel­adatként a közhasznú munkások fog­lalkoztatását is eredményesen ellátja. Közoktatás, művelődés, sport Aiz önkormányzat közigazgatási te­rületén az 1996/97-es tanévben műkö­dő 22 óvoda, 18 általános iskola, 1 ze­neiskola, 9 gimnázium és 12 szakkö­zép-, szakmunkásképző és szakiskola gazdag választékot kínál a szülők sza­bad intézményválasztásához és az ez­redfordulóig garantáltan kielégíti a ke­rületi polgárok igényeit. Az önkormányzat kiemelten kezeli a gyermekétkeztetés támogatását, amely­nek mértéke 1995-ről az elmúlt évre 20 millió fo’rinttal növekedett. A jelen ta­névben 3057 óvodás gyermek, 5707 ál­talános iskolai tanuló és 949 gimnazis­ta veszi igénybe az intézményi étkezte­tést. Tankönyvvásárlásra tanulóként az ön- kormányzat a központi költségvetés tá­mogatásával együtt 2000 forinttal járult hozzá, ezt az összeget az iskolák többlet- bevételük terhére kiegészíthettek. A „XIII. kerület Gyermekeiért” Közalapítvány pályázat útján ösztön­díjban részesít kiváló tanulmányi el­őmenetelő, tehetséges, hátrányos hely­zetű gyermekeket. Az országban az el­sők között alakult meg a XIII. kerületi Diákönkormányzatok Egyesülete. A kerületi művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak működésé­hez az önkormányzat folyamatos szak­mai és anyagi segítséget nyújt. A mű­velődési otthonokat mintegy 18 ezren rendszeresen látogatják. A kulturális szolgáltatásokat főként az ifjúsági és a nyugdíjas korosztály veszi igénybe. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerüle­ti egységeinek a lakosság több mint 10 százalékával van rendszeres kapcsola­ta, ennek mintegy fele diák. A kerület múltjának és jelenének feltárására és bemutatására 1996 tava­szán újjáalakult a Helytörténeti Klub. A művészetet támogató tevékenység­hez nyújt segítséget a szintén múlt év tavaszán létrehozott XIII. Kerületi Képző- és Iparművészek Egyesülete. Meghonosodtak a lokálpatriotizmus erősítését célzó olyan nagyrendezvé­nyek, mint a családi véradónap és gyer­meknap, az életmódnap, a Szent Mi­hály napi búcsú vagy az utcabál. Á Honfoglalás 1100 éves évforduló­ja megünneplésének kerületi rendezvé­nyeit az önkormányzat számottevően támogatta. Folyamatos volt a helyi testnevelési és sportmozgalom segítése is, kiemelt támogatásban az óvodás és iskolásko­rúak testnevelése, úszásoktatása, vala­mint szabadidősportja részesült. A mi­nőségi sport támogatására, az utánpót­lás-nevelés feltételeinek fejlesztésére közös törekvés nyilvánult meg a kerü­letben működő országos jelentőségű sportegyesületekkel. Az intézményi diáksport-körökbe és diáksport-egye­sületekbe szerveződött csoportok mű­ködéséhez 5 millió forint volt a hozzá­járulás, így közel 2800 tanuló folytat­hatott rendszeres testedzést. A két év alatt a kerület 21 tanulója nyerte el a „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntető cí­met. i Az atlantai olimpián megszerzett 150 magyar pontból 34,12 pontot, va­gyis az összpontszám 22,7 százalékát kerületi illetőségű sportolók érték el, a 21 éremből 8-at szereztek kerületünk sportolói. Az olimpián sikeresen sze­replő kerületi résztvevőket kiemelkedő teljesítményükért az önkormányzat el­ismerésben részesítette. Idősödő lakosság, bővülő támogatás A főváros állandó népességén belül a nyugdíjaskorúak számát tekintve a XIII. kerület a negyedik helyet foglalja el. Az aktív korúak arányát a munka- nélküliek magas száma is csökkenti. A kerületi költségvetésben évente meghatározott összeg alapozza meg a pénzbeli és természetbeni szociális el­látások finanszírozását, a szociális in­tézmények fenntartását. A tapasztalatok a lakosság anyagi­szociális helyzetének romlását jelzik, nő a szegénységben élők, illetve az át­meneti időre anyagi gondokkal küzdők száma. A rászorulók segítése rend­szeres, illetve átmeneti szociális és ne­velési segéllyel, a munkanélküliek jö­vedelempótló támogatásával, továbbá céltámogatásokkal történik. Új támo­gatási formák: a létfenntartási segély, a gyógyszertámogatás, a nyaraltatási se­gély. A szociális koncepcióban megfo­galmazott alapelvek a természetbeni ellátások gyakorlatában is érvényesül­nek. A legrosszabb helyzetűek, elsősor­ban a nyugdíjasok és a nagycsaládosok segítésére az önkormányzat új lehető­séget keresett, amelynek lényege: olcsó vásárlási lehetőséggel speciális termé­szetbeni juttatás. A képviselő-testület egyesületi formában működtetett szo­ciális bolthálózat létesítéséről döntött. Ez idáig a Váci út 127-ben és a Pannó­nia u. 34-ben nyílt szociális bolt. E bol­tokban a vásárlás tagsági jogon törté­nik és a vásárlók a kiskereskedelmi át­lagár mintegy 60-70 százalékáért jut­hatnak áruhoz. A kerületben nyilvántartott munka- nélküliek száma megközelíti a 7900 főt, ami fővárosi szinten igen magas. Ebből adódóan évről évre nő az önkor­mányzatot terhelő jövedelempótló tá­mogatási összeg, amely 1995-ben 52 millió forintot, 1996-ban 70 millió fo­rintot tett ki. Bővülő részvétellel működik és jól szolgálja a szociális háló kiterjesztését a helyi szociális kerekasztal. E munká­ban a XIII. kerületben működő 12 ka­ritatív szervezet vesz részt. A racionálisabb gazdálkodás figye­lembevételével valósul meg a szociális intézményhálózat korszerűsítése. Le­hetővé vált egy újabb, immár nyolca­dik Idősek Klubjának a megnyitása, és egy már meglévőnek a bővítése. A személyes gondoskodást nyújtó területi alap- és szakosított ellátást négy gondozási központ szervezi, mintegy 500 rászorult részére. A Gon­dozóház 20 idős, beteg ember számára nyújt teljes körű szociális gondozást, átmeneti elhelyezést. A XXI. kerületi Anyaoltalmazó Ház együttműködés keretében való igénybevételéhez a ke­rületünk hozzájárulást fizet. Az egészségügy rendszere A képviselő-testület 1995. július 1- jével megalakította az Egészségügyi Szolgálatot, hogy megvalósítsa a kerü­let egészségügyi ellátásának intézmé­nyes rendszerét, a finanszírozás, a mű­ködtetés és a fenntartás átlátható keze­lését. Az egészségügy területén az ered­mények nem látványosak, de az ellátás színvonala nem csökkent. A szolgálat munkáját vezetőváltás nehezítette és a stabil vezetés sajnos még jelenleg sem megoldott. Az 1992-ben kötött háziorvosi, há­zi-gyermekorvosi privatizációs szerző­dések új megoldást hoztak az egész­ségügyi feladatok ellátásába. Az eltelt évek tapasztalatai, a költségek emelke­dése, valamint a jogszabályi változá­sok szükségessé tették, hogy a szerző­dések módosítására vonatkozó alapel­vek, garanciák között jelentős hang­súlyt kapjon a betegellátás szakmai mi­nőségének javítása. Megtörtént a felnőtt fogászat átszer­vezése egy helyre, a Visegrádi utcai szakrendelőbe. Á gyermekfogászati el­látás a Katona József és a Gyöngyösi utcai, illetve a kialakítandó Nővér utcai rendelőben történik. A szájsebészeti el­látás megfelelő szakember és felszere­lés hiányában a kerületben még nem megoldott, ezért a betegeknek kerüle­ten kívüli szakrendelést kell igénybe venniük. A XIII. kerületi önkormányzat kép- viselő-testülete 1996. áprilisi ülésén úgy határozott, hogy a saját feladat- és hatáskörben működtetett Szegedi úti és Visegrádi utcai rendelőintézetek tulaj­donjogát átveszi a fővárostól. E döntés eredményeként várhatóan a lakosság igényeihez a korábbinál jobban igazo­dó, és az erők koncentrálásával hatéko­nyabb egészségügyi ellátás teremthető meg. Párbeszéd a lakossággal A lakossággal való kapcsolat erősí­tését célozták az évenkénti közmeg­hallgatások, illetve a különböző lakos­sági fórumok. A civil szervezetekkel és az egyházakkal konstruktív munkakap­csolat jött létre. Mind a velük, mind a lakossággal való együttműködés elmé­lyítésében a XIII. kerületi Hírnöknek és az Angyalföldi Kábeltelevíziónak jelentős a szerepe. Az „Angyalföldi média” Közalapítvány célja a kerület lakosságának rendszeres tájékoztatása az önkormányzat működéséről, tervei­ről. A középtávú program természetesen még számos további témát és vállalást ölel fel. Mindennek a teljesítéséről ez alkalommal bővebb terjedelem lapunk­ban nem állt rendelkezésre, de a továb­biakban a Hírnök olvasói számára ezekről is számot adunk. A XIII. Kerület Önkormányzata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents