XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. november / 11. szám

Cselekednünk kell a kerület jövőjéért A z elmúlt hetekben többen tették fel a kér­dést: komoly dolog-e az, hogy az önkor­mányzat az ezredfordulót követő évtized jövő­képével foglalkozik, miközben azt sem tudjuk, mit hoznak a következő hónapok? A választ egy régi tengerész mondással lehet megadni, amely szerint semmilyen széljárás nem jó an­nak, aki nem tudja melyik kikötőbe tart. Az önkormányzat úgy értelmezi saját szere­pét, hogy a napi dolgokkal való foglalkozás mellett a jövőbe is tekint, hogy az előbb emlí­tett példánál maradva a széljárást megváltoz­tassa. Elérhetőnek tartja, hogy a rendelkezésre álló gazdasági, jogi, hatósági, politikai eszkö­zök tudatos és összehangolt felhasználásával a kerületben felerősítse a kedvező makroszintű folyamatokat, és mérsékelje, tompítsa a kedve­zőtlen folyamatok lakosságra gyakorolt hatása­it. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, szükség van jövőképre, a mintegy tíz év múlva bekövetkező állapotok minél pontosabb megfogalmazására. Ez a jövőkép iránytűként szolgálhat a minden­kori önkormányzat számára napi döntéseik meghozatala során. E jövőkép megalkotásának fontos, de nem a legutolsó lépése volt a képviselő-testület ok­tóber 7-i ülése, ahol elfogadta „A kerület hosszútávú általános fejlesztési koncep- ciójá”-1. S zükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezt a dokumentumot a képviselők nagy többsé­ge pártállástól függetlenül mint pártpolitikai érdekek fölött álló, a kerület érdekeit és céljait meghatározó dokumentumot támogatta. A ter­vezetről véleményt mondott több, kerületben működő civil szervezet, a kerület díszpolgárai, és mintegy ezer kerületi választópolgár a kér­dőíves felmérés keretében. Nem túlzás azt állítani, hogy a kerületben nem készült még ilyen fajsúlyú és jellegű ta­nulmány, amely ennyire támaszkodhatott a sokféle nézetet valló, sokféle érdeket képviselő emberek véleményére. Ez azért fontos, mert biztosítékot ad arra, hogy a megvalósítás mene­tében is támaszkodni lehet majd a folyamato­san fenntartott és megújított egyetértésre. A koncepció készítésének befejező fázisa, amikor lakossági fórumokon ismertetjük meg a válasz­tópolgárokkal a kerület jövőjéről alkotott el­képzeléseket. Most a koncepció felfogását mu­tatom be és kiemelem főbb gondolatait. A helyzetelemzéssel foglalkozó fejezet rá­mutat arra, hogy az elmúlt évek átalakulással együttjáró megrázkódtatásai, a stabilitás meg­teremtése érdekében szükségessé vált intézke­dések hatásai nehéz helyzetet teremtettek mind a kerület működtetése, mind a kerületben lakó emberek megélhetése szempontjából. Az álta­lánosan nehezedő helyzet differenciáltan hatott az egyes kerületrészek fejlődésére, és az egyes családok, emberek életkörülményeire. K erületünkben is laknak szép számmal olyanok, akik előtt a rendszerváltozással új lehetőségek nyíltak tehetségük, képességeik, vállalkozókészségük kibontakoztatására, míg mások (és sajnos ez a többség) munkahelyük elvesztésével, a korábbi szociális támogatások leépítésével, az infláció magas szintjével vesz­tesei az átalakulásnak. A kerületrészek is egyenlőtlenül fejlődtek. Az átalakult világvá­rosi színvonalú épületegyüttesek jellemzik egyfelől a változásokat, míg közvetlen köze­lünkben lepusztult lakótömbök, lakóházak árulkodnak az évtizedek óta elmaradt felújítá­sokról és karbantartásokról. Fentiekből a jövőre nézve veszélyes helyzet alakulhat ki. Nem zárható ki olyan kedvezőtlen folyamat, ami a kerület lakosságának nemkívá­natos átrétegződését, ezzel együtt az épület- és lakásállomány gyorsuló ütemű pusztulását eredményezi. A kerületfejlesztési koncepció fő feladata a kedvezőtlen folyamatnak a megállí­tása. Egy kerület életében szinte mindent el­dönt az, hogy kik lakják az adott települést, a- többi körülmény átalakítható, megteremthető, pótolható. Legyen a kerület az otthona vala­mennyi törvénytisztelő állampolgárnak, füg­getlenül anyagi helyzetétől, társadalmi körül­ményeitől, a jobb helyzetben lévő polgárai se kívánkozzanak el, találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, anyagi és szellemi igényeik kielégítésének lehetőségeit. A koncepció - a kedvező gazdasági helyzet kialakulását feltételezve - igényként azt fogalmazza meg, hogy lakják a kerületet a pol­gári értékrendet valló, kiegyensúlyozott anyagi körülmények között élő emberek. Sajnos, a mai viszonyokhoz hozzátartozik az is, hogy a kerület ne legyen vonzó terep a bűnözés, a bű­nöző életmódot folytató emberek számára. Felvetődik a kérdés, hogy mit tud tenni az önkormányzat ennek érdekében? A kerületfej­lesztési koncepció lényegében erről szól. Gaz­dag eszközrendszerének néhány alkotóelemét sorolom fel:- a létbiztonság erősítése új munkaalkalmak teremtésének ösztönzésével, a kerület jellegé­nek megfelelő vállalkozások támogatásával, a rászorultak magas szintű szociális ellátásával;- a lakókörnyezet biztonságának megterem­tése mindenekelőtt lakásépítéssel, a lakóház re­habilitáció meggyorsításával, a leginkább le­pusztult kerületrészek újraélesztésével;- a bűnözés visszaszorítása az önkormányzat rendelkezésére álló eszközökkel: a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek megkülön­böztetett támogatásával, az emberhez nem mél­tó lakáskörülmények megszüntetésével, a meg­élhetési bűnözés kényszerének csökkentésével, a rendőrség munkájának anyagi és erkölcsi tá­mogatásával;- a kerület arculatát alkotó értékek megőrzé­se és fejlesztése, az oktatás, a kultúra, a közmű­velődés és a sport terén;- a gyógyítás, a betegség-megelőzés, a rá­szoruló betegek és időskorúak ellátása, az eh­hez szükséges létesítmények, eszközök és anyagi források biztosítása. K erületünknek a főváros legtöbb kerületénél kedvezőbb adottságai vannak, amelyek a fejlesztések anyagi alapját adják. Kiemelkedő­en értékes, és ma még kihasználatlan területek húzódnak meg az Északi összekötő hídtól az Árpád hídig, amelyek környezetbe illő haszno­sítása szinte újraformálhatja a kerület arculatát. Folytatódik a Váci út, a Róbert Károly körút, a Lehet út megújulása, ahol új városrész születik. Mindezek és a még hasonló kedvező adottsá­gok fogják várhatóan továbbra is vonzani a be­fektetőket, a befektetések hasznából pedig a többi kerületrész fejlesztése fog zajlani. Tíz év, amiről a koncepció szól, látszólag hosszú idő, de már nem tűnik olyan hosszúnak akkor, ha az ez idő alatt megoldásra váró fel­adatokkal vetjük össze. Ráadásul, mivel már megindult és sok területen előrehaladott folya­matok vannak, amelyek akár rövid időn belül is visszafordíthatatlanná válnak, a cselekvésre igen rövid az idő. A képviselő-testület ülésén a képviselők döntő többsége úgy látta, hogy cse­lekedni kell. Ebből kiindulva a képviselő-testü­let megbízatásának ideje alatt el kell indítani olyan folyamatokat, amelyek korrekt előkészí­tése és a szükséges források biztosítása nem egész egy év alatt megoldható. A konkrét lépések megtételéhez kérem vala­mennyi kerületi lakos, szervezet, vállalat, intézmény egyetértését, aktív támogatását. És ezentúl együtt: cselekedni kell! Dr. Tóth József polgármester November 16. Országos népszavazás Tisztelt Kerületi Választópolgárok! Az Országgyűlés 86/1997. (X. 8.) OGY.. számú határozatával elrendelt országos népszavazás időpontját a Köztársaság Elnöke 145/1997. (X. 10.) KE határozatában 1997. november 16. napjára, vasárnapra tűzte ki. Szavazni 6.00 órától 19.00 óráig lehet. A népszavazásban résztvevő választópolgárokat nyilvántar­tásba vettük, amelyet közszemlére tettünk a Polgármesteri Hiva­talban október 29. november 5. között. A nyilvántartásban sze­replőknek postai úton megküldtük az értesítő szelvényeket („ko­pogtató cédulákat”), amelyek a népszavazás időpontját, a szava­zóhelyiségek címét is tartalmazzák. Azok az állampolgárok, akiknek lakóhelye a XIII. kerületben van és a névjegyzék eset­leges pontatlansága miatt abból kimaradtak, a Hivatalban műkö­dő Választási Irodán (I. 26.) kérhetik felvételüket. Ugyancsak a Választási Irodán kérhetnek november 15-én, délután 16.00 órá­ig igazolást azok a választópolgárok, akik lakóhelyüket a nyil­vántartás elkészítése után a kerületben megszüntették, illetve akik a népszavazás alkalmával lakóhelyüktől távol tartózkodnak és ott kívánnak szavazni. A népszavazás napján a szavazókörökben működő választási szervek, a szavazatszámláló bizottságok tagjainak neve és hiva­talos címük (a szavazóhelyiség címlistája) a Hivatalban működő Választási Munkacsoportnál (I. 16.) teljes munkaidőben megte­kinthető. Dr. Sinka József jegyző a Kerületi Választási Munkacsoport vezetője Túl a kétezrediken Angyalföldben gyökerezik a Szabó család A tartalomból Mi a helyzet a MÉH telepekkel? 2. oldal Képernyőn kívül Bayer Ilonával 3. oldal A pocsolya nem leküzdhetetlen 4. oldal Látogatás Réz Pálnál 5. oldal Rendőrségi krónika 6. oldal Kimonó-kavalkád Angyalföldön 7. oldal IVÁ ' 1959-ben a Magyar Rádió bemondta, hogy az elkövetke­ző hetekben néhány folytatás­ból álló hangjátékot sugároz­nak egy egyszerű angyalföldi munkáscsalád hétköznapjai­ról. Hogy mennyire egyszerű­ek és átlagosak, azt a nevük is bizonyítja, hiszen ki tudná megmondani, hogy hány ezer Szabó család él az országban. És valószínűleg Angyalföldön sem egy. Az angyalföldi eredetet az is megerősítette, hogy a hang­játéksorozat kigondolója és egyik írója a három közül Liska Dénes volt - és maradt hál’ Istennek mindmáig -, aki annak idején itt, Angyalföldön dolgozott, lévén a József Atti­la Színház dramaturgja, és a kezdeti adások főszereplőinek javarészét is ebből a színház­ból válogatták. Arról különösebb részletes­séggel felesleges lenne beszá­molni, hogy a Szabó család egyszeriben milyen népszerű és sikeres lett a rádióhallga­tók - bátran mondhatni - mil­liói körében, úgy hogy a né­hányra tervezett adásból 1997 október közepére kétezer lett. Angyalföld népe tehát mél­tán gratulálhat a földjéről in­dult Szabó családnak, vala­mennyi alkotójának és szerep­lőjének, amiért ennyire a szí­vükbe zárták őket a többi ma­gyar családok, s nem kevésbé azok a magányosok, akiknek a családját valamelyest éppen Szabóék pótolják. Azt talán kevesen hiszik el, akik nem ezen a tájon laknak, hogy Angyalföldön nem léte­zik Lapály utca, amelyet Sza­bóék lakhelyéül nevezett meg a rádió. Hát, nincs. Egyelőre legalább is. Van Apály utca, Dagály utca, de Lapály, ez hi­ányzik a térképünkről. Majd a következő ezredikre csak szo­rítanak neki valahová he­lyet... (s- gy.) A BUDAPEST FOVÁ-ll ROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜ- LETE LAKOSSÁGI F0RUM0T TART 1997. november 18-án (kedden) 17 óra kezdet­tel a József Attila Műve­lődési Központ színház- termében (Bp. XIII., József Attila tér 4.). A KERÜLET ÁLTALÁ­NOS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVÉ­RŐL. Ezt követően a képviselő- testület KÖZMEGHALLGATÁST TART 1997. november 25-én (kedden) 17 órai kezdet­tel a Berzsenyi Dániel Gimnázium moziter­mében (Bp. XIII., Kárpát u. 49-53.). Az önkormányzat vezeté­se szívesen lát minden ér­deklődőt. Dr. Tóth József polgármester „Nie gyújts rá!" Világnap November 20. Jó húsz éve az Egyesült Államokból indult el az a kezdemé­nyezés, hogy minden év novemberének harma­dik csütörtökén a cigarettázás visszaszorításá­nak fontosságára hívjuk fel a társadalom fi­gyelmét. Nálunk idén ötödik alkalommal emlé­keztetjük ezen a napon dohányzó családtagja­inkat, munkatársainkat, barátainkat nem csak a cigarettázás jól ismer ártalmaira, hanem arra is, hogy van lehetőségük ezektől megmenekülni: „csupán” abba kell hagyni a dohányzást. Ez nem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen. Ma­gyarországon a felnőttek 16%-a „volt” dohá­nyos. Nekik sikerült - ha nem is az első, hanem esetleg a sokadik próbálkozásra - végleg leten­niük a cigarettát, és ez a lehetőség minden do­hányos számára nyitva áll. Ma már sok helyen van olyan speciális rendelés, ahol a leszokni kí­vánó dohányos szakszerű segítséget kaphat el­határozásának sikeres megvalósításához. Az a dohányos, aki lemond a cigarettáról, biztos, hogy megfosztja magát egy jól bevált eszköztől többek között a stressz le­küzdésé­re, az unalom elűzésére és még sok minden másra. De mit kap helyette? A dohányzás abbahagyá­sával javul a közérzete és a teljesítőképessége, megszűnik ruhájának, hajának, leheletének „bagószaga”. Tisztábbnak és egészségesebb­nek fogja érezni magát - és valóban az is lesz! Védi nem csak a maga, hanem szerettei, csa­ládtagjai (esetleg még meg sem született) gyer­mekei egészségét is. Ráadásul megtakarít egy csomó pénzt. Rajta, vágjon bele! Meglátja, Önnek is sike­rülni fog! A „Dohányzásról leszokást segítő” rende­lés címe: Nemzeti Egészségvédelmi Intézet. „Dohányzás vagy Egészség” Központ. 1062 Budapest, Andrássy út 82. Telefon: 332-7380/119. Rendelési ideje: hétfő, szerda, péntek 9.00- 13.00 óráig, kedd és csütörtök 13.00- 17.00 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents